Tolnai Népújság, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-12 / 291. szám

1995. december 12., kedd Gazdaság 5. oldal GazdaHírek Földárverések Tolna megyében az elkövet­kező hetekben a következő te­lepüléseken lesz termőföldár­verés: december 12-én előfel- vétel lesz Győrében, 13-án és 14- én Győrén lesz árverés, licitálni lehet 125 hektár szán­tóra, 20 ha legelőre és 55 ha erdőre. Tamásiban 14-én és 15- én lesz termőföldárverés, ahol 142 ha erdőre, 58 ha le­gelőre lehet licitálni. 14-én, csütörtökön Nagymányokon 54 ha erdőre és 3 ha legelőre lehet licitálni. 19-én, kedden Mucsfán lesz árverés 13 órakor, az aparhanti termelő- szövetkezet területéből kije­lölt 30 ha szántóra, 2 ha er­dőre és 0,3 ha gyepre lehet majd licitálni. (Egyébként a 18-19-ére meghirdetett árve­rés, melyen a kisvejkei tsz földjeiből jelöltek ki területe­ket, elmarad Mucsfán.) Az árveréseken csak a helybeliek és azok vehetnek részt, akik­nek ott vették el a földjeiket. Tiltakozás A külföldiek termőföld-tulaj- don-szerzése ellen tiltakozik a Magyar Gazdakörök Orszá­gos Szövetségének elnök­sége. A testület nyilatkozata szerint a gazdakörök nem ér­tenek egyet azzal, hogy az új földtörvény lehetővé tegye hazánkban külföldiek termő­föld-tulajdon szerzését. Azt sem tudják elfogadni, hogy az új szövetkezeti törvény terve­zett módosítása lehetőséget ad arra, hogy a termelőszö­vetkezetek megvásárolhassák tagjaiktól a még közösben, de már a tagok tulajdonában lévő földterületeket. A földtulaj­don-szerzésének megakadá­lyozása érdekében tiltakozó mozgalmat kíván szervezni a MAGOSZ. Piaci árakról A fővárosi nagybani (Nagy­kőrösi út) piac: burgonya 30- 34 Ft/kg között, fejeskáposzta 10, karfiol 60-85 Ft/kg, sárga­répa 30, petrezselyem 60-80, vöröshagyma 18-35, fok­hagyma 70-130, uborka 160- 200, paradicsom 80-130, zöldpaprika 60-250 Ft/kg, mák 160-170, alma 40-90, körte 50-95, dióbél 580-650, tojás 9-10 Ft/db. Állatárakról A vágósertésárak kilója 190 és 200 forint között alakul, a nagyüzemi sertésért, a háztá­jiért 170 és 180 forint között fizetnek. Vásárok helye Körzetünkben legközelebb december 17-én, vasárnap Dunaföldváron, és Szek- szárdon lesz. (A karácsonyi ünnepek miatt a szekszárdi vásár egy héttel korábban lesz mint más alkalommal, tehát 17-én.) December 17-én lesz országos kirakódó és állatvá­sár Tamásiban is. Az időjárásról A hideg tovább fokozódik a héten és nem lesz ritka a -10 fokos éjszakai lehűlés sem. A hét végéig havazásra is lehet számítani és minden feltétele megvan, hogy országszerte egybefüggő hótakaró alakul­jon ki. Számolni kell zúzma- raképződésre és egész napos fagyokra is. „Az ország jövője a vállalkozóktól függ” Pitti Zoltán, az APEH elnöke pénteken délután érkezett Szek- szárdra, a nyílt-nap tapasztalatait megbeszélni a helyi adóhiva­tal munkatársaival. Ebből az alkalomból kérdeztük. — Elnök úrnak milyenek az első benyomásai a nyílt-nap­ról? — Kaposváron tartottam délelőtt előadást, onnan igye­keztem ide, most tájékozódom. Az biztos, ha az adóhivatal sze­retné, hogy az adózók közelebb kerüljenek hozzá, akkor köze­lednie kell. Természetesen ezt a rendkívüli napot nem volt könnyű megszervezi a helyi kollégáknak, hiszen miközben nyitottságot hirdettünk és mód is nyílt arra, hogy bárki bete­kintsen a számítógépes nyilván­tartásunkba, az adótitkot min­denek előtt figyelembe kellett venni. Az első visszajelzések nagyon kedvezőek és folytatni szeretnénk jövőre ezt a kezde­ményezést más megyékben is. — A nyílt-napra elsősorban vállalkozókat vártak, nyilván az a céljuk, hogy ezzel a réteggel is jobb legyen a kapcsolatuk. Ugyanakkor gyakran hallani olyan megnyilatkozást felelős vezetők szájából, ami azt su­gallja, hogy a vállalkozók ha­mis bevallásokat készítenek, vagyis, lopnak, csalnák, hazud­nak és ez lassan a köztudatban is így jelenik meg. — Ezzel a véleménnyel nem szabad azonosulni és a szerve­zet nevében el is határolódom ettől. Ez teljesen torz és alapta­lan megnyilatkozás, hiszen az idei évi költségvetés kilenc­venöt százalékát az adókból és a vámokból biztosítottuk, és az önadózás elve alapján ebből nagy szerepet vállaltak a vál­lalkozók. Gazdasági életünk eléggé színes lett az elmúlt években és ebből a helyzetből fakadóan nagy a mozgás a szélső értékek felé is. Van egy réteg, mely az átlagnál jobban él, de az emberek zöme nehe­zen teremti meg a maga egzisz­tenciáját. Pitti Zoltán FOTÓ: — Színesedő világunk ezért az egyén számára nehezen ke­zelhetővé vált, nem lát bele, hogy aki jobban él azt mitől és miből teszi, és innen is adódik az ellenérzése. Pedig a vállal­kozók nélkül nem működne a gazdaság. Ennek az országnak a jövője azon áll vagy bukik, hogy a vállalkozói szféra mit tesz le az asztalra. Abban közös az érdeke a vállalkozóknak és alkalmazottaknak egyaránt, hogy ne legyen egyetlen réteg sem ebben az országban, ame­lyik kibújik a közteherviselés alól. — Meghirdették a fekete- gazdaság elleni harcot, mikor várható ebben valamilyen eredmény? — A feketegazdaság a rej­tett gazdaságban létezik, ebből adódóan rejtetten is működik. Ezt a szférát nem lehet kiértesíteni, hogy megyünk ellen­őrzésre. Nincse­nek tehát látvá­nyos ügyek, lát­ványos leleple­zések. — Ez egy szabad ország, megvannak a jogi korlátok, amit nem lehet túllépni,- hiába vannak sejtése­ink. Természete­sen ez nem je­lenti azt, hogy tehetetlenek va­gyunk, csupán a feketegazdaság­gal szembeni vá­rakozás lila kö­dét szeretném el­oszlatni, misze- gottvald károly rint egy-két in­tézkedéssel min­den megoldható. — A Palotás-üggyel kapcso­latban milyen befejezés vár­ható, most, hogy a fontos iratok eltűntek? — Az adóhatóság teszi a dolgát. Engem az adótitok köte­lez, ezért erről az ügyről nem mondhatok többet. Van egy jogorvoslati .menetrend, ennek a döntését az APEH is tudomá­sul veszi, majd ha ez megszüle­tik. Mauthner Bizottsági ülés A mezőgazdasági bizottsá­gok lesznek azok a fóru­mok, amelyek a gazdálko­dással kapcsolatos problé­mákkal foglalkoznak, azo­kat igyekeznek megoldani, mondta Kővári László alel- nök, a Tolna Megyei Agrár­kamara Szekszárdi Mező- gazdasági Bizottságának ülésén. Ahhoz, hogy a me­zőgazdasági bizottságok eredményesen működjenek, a gazdajegyzőkre és a bi­zottsági elnökökre hárul. Az alelnök kifejtette azt is, hogy a kamara, mint szak­mai önkormányzat össze­foghatná a mezőgazdasági termelés valamennyi részt­vevőjének az érdekeit, de ‘ sajnos a cégek egyelőre tá­vol maradnak a bizottsági munkától. A további mun­kában nagy szerepet kell, hogy kapjon a kamarai osz­tályok újra szervezése, mert ezek az Agrárkamara szak­irányú szervei -, utalt Kő­vári László a terméktaná­csokra is. A kamarai tör­vénymódosításokból ugyan kimaradt az élelmiszer- és feldolgozóipar agrárkamarai tagságba való átsorolása, de úgy vélik, hogy ezeknek az üzemeknek az Agrárkama­rában lenne a helyük, mert így lesz teljes a mezőgazda- sági vertikum. A hozzászó­lók a gazdajegyzői hálózat kiépítésének fontosságát emelték ki, hiszen nélkülük kiszolgáltatottnak éreznék magukat a gazdák és szóvá tették, hogy a Közös-piaci szabványokat kellene al­kalmazni, mert akkor nem -fordulna elő, hogy a takar­mánybúzának felvásárolt terményt malmi búzaként értékesítsék, jó áron. Egri az év borásza Az év bortermelőjének az idén Thummerer Vilmos egri borászt választotta a Ma­gyar Bor Akadémia és a Hét Borbírák Rendje. A szavazás végeredmé­nyét hétfőn a Földművelés- ügyi Minisztériumban érté­kelték és hozták nyilvános­ságra. Eszerint - rendkívül szo­ros versenyben - a második helyet Polgár Zoltán villá­nyi borász szerezte meg. Harmadikként pedig Pogá­csás János nyugalmazott to­kaji borász végzett a ver­senyben. Az idei évben fordult elő először, hogy nagyüzemi borászok is részt vettek a választásban, és az előzetes várakozásokat meghala­dóan, szépszámú szavaza­tot kaptak. Thummerer Vilmos sike­rét elsősorban borai állandó és folyamatosan jó minősé­gének köszönheti. A szakértők különösen nagyra értékelték az egri borász pincéjéből kikerülő borok zamatét, bukéját, ki­egyensúlyozott savtartal­mát. Az év bortermelőjét - hozzáértésének elismerése­ként és az egri borvidék ér­dekében végzett kiemel­kedő munkájáért - már ko­rábban a borvidék hegy­községi tanácsának elnö­kévé is megválasztották. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 96,18 Osztrák schilling 13,67 USA-dollár 138,96 ECU (Európai Unió) 176,83 Nehezen tudják malacaikat értékesíteni a kistermelők A hizlaldák sovány haszna Ha a felvásárlási árak tovább csökkennek, veszteségessé válhat a sertéstartás, vélekednek a tenyésztők. Novemberben a feldol­gozók a nagyüzemi hízósertések kilogrammjáért 185-200, a kisüzemiekért 175-188 forintot fizettek. A jövedelmezőséget el­sősorban a takarmányköltségek jelentős drágulása rontotta. Hasonló folyamatok zajlanak a malacpiacon is. A megyei földművelésügyi hivatalok jel­zései szerint a nagyüzemekből származó malacok kilójáért még megadják a 250-300 forin­tot, a kistermelőktől azonban már csak 175-225 forintért ve­szik át az állatokat. Megélénkült viszont a keres­let a kocasüldők iránt. Mivel a kínálat meglehetősen szűkös, ezért a kocasüldőkért megadják a 40-45 ezer forintot is. A Sertéstermelők Országos Választmánya szerint a jöve­delmezőség csökkenése miatt félő, hogy a kistermelők közül jövőre - átmenetileg - többen felhagynak a sertéstartással. Az sem kizárt, hogy a sertéste­nyésztéssel foglalkozó nagy­üzemek közül néhánynak le kell mondania nyereségének egy részéről. Ha ugyanis á köz- gazdasági feltételek nem vál­toznak, a hitelterhek a kamat- támogatás ellenére elvihetik a nyereséget. A tőzsdén a jövő év első hó­napjaira kilogrammonként csu­pán 210 forintos áron kötöttek üzleteket. Addigra azonban a gazdálkodók költségei is to­vább növekednek. A sertéshiz­lalást mégsem lenne szabad ab­bahagyni, már csak azért sem, mert a megüresedő telepeket hosszabb idő eltelte után lehe­tetlen újjáéleszteni. Egy hiz­lalda újraindítása akár százmil­lióba is kerülhet. U. G. A Bau Mixtől a Belissimáig Hatvannégy kiállítás huszonkét városban Néhány esztendővel ezelőtt jelentős kiállítást, különösen nem­zetközit, csakis a fővárosban rendeztek. Manapság már egyre több vidéki város neve szerepel az ország kiállításnaptárában, olyannyira, hogy szervezetet is alakítottak. Jövő évi rendezvé­nyeikről kérdeztük Glaskó Viktóriát, a magyarországi Kiállí­tás- és Vásárszervezők Szövetségének titkárát. — Kis ország vagyunk, elbírunk ennyi kiállítást? Különösen, ha tudjuk, hogy a téli és a nyári hónapokban nem rendezünk egyet sem?- Nemcsak a számuk gyara­podik a rendezvényeknek - mondja Glaskó Viktória -, ha­nem minőségi változást is ta­pasztalunk. A kiállítások a tér­ség jelentős nemzetközi gazda­sági és kereskedelmi esemé­nyeivé váltak. A régebben kedvelt zsibvá­sárra emlékeztető rendezvé­nyek megszűntek. Egyre több a szakkiállítás. A rendezők eze­ken külön telepítik a gyártók standjait és azokét a kereske­dőkét, amelyek árulják termé­keiket. A vendéglátók pavilon­jai is külön szerepelnek.-Mennyire korszerűek e ki­állítások adottságai?-Sajnos, jó infrastruktúrára csak a fővárosban számítha­tunk. Szerencsés esetben az adott helyen létezik sportcsar­nok, de a leggyakrabban műve­lődési házak, egyetemek, kasté­lyok fogadják be a kiállításokat.- Mit mutat a jövő évi kiállí­tásnaptár?-A legtöbb kiállítás Szege­den lesz. A Szegedi Nemzet­közi Vásár legutóbb 150 ezer látogatót fogadott. Jövőre is ennyit várnak. Jelentős lesz a II. Borfesztivál és a III. Rek- lámmix kiállítás. 1996-ban is megrendezik a sörfesztivált, amelynek idén félmillió látoga­tója volt. Új rendezvényük a Navigatour idegenforgalmi és az Intercom gabonatermesztési, valamint az Auto Di-Ca, autó­diagnosztikai kiállítás.- Mennyire elismertek kül­földön ezek a kiállítások?- A debreceni Farmer Expo mezőgazdasági és Ligno-no- vum faipari és erdészeti kiállí­tás szakmájukban már nem­zetközi tekintélyt vívott ki magának Európában. Ezenkí­vül térségükben a nyíregyházi Kelet-Nyugat, a szombathelyi Agra Savaria, a miskolci Nyári Vásár, a zalaegerszegi Nem­zetközi Tavaszi Vásár, a Pécsi Expo, a kaposvári Alpoktól Adriáig kiállítás rangosnak számít. Egyre több a külföldi kiállítójuk. Koós Tamás ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE _______ A Mol-részvény értéke kibocsátás közben csökken Az elmúlt héten folytató­dott a pesszimista hangulat a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). A tőzsde hivatalos indexe (BUX) ezernégy- százhetvenhét ponton kezdte a hetet, majd egy rövid, átmeneti emelkedés után ezernégyszázhetven- négy pontra süllyedt. Ennek elletiére a jegyzett és a forgalmazott kategória heti összes forgalma kiugróan magas volt, több mint 2,6 milliárd forint. Ez javarészt a frissen tőzsdére vitt Mól-papíroknak köszönhető, melyek összes­ségében 1 milliárd forint ér­tében cseréltek gazdát. A kárpótlási jegyek árfo­lyama mindeközben fokoza­tosan 171-ről 175 forintra emelkedett, azonban a forga­lom mégis alacsony maradt, mindössze 24 millió forintot tett ki. A jegyzett kategória legkeresettebb részvénye a Mól volt, amire leginkább az éppen folyamatban lévő bel­földi nyilvános kibocsátás ad magyarázatot. Az árfolyam 1100 forintról 1085 forintra mérséklődött, a folyamat napról napra erősödik. Szintén hatalmas mennyi­ség, több mint 400 millió fo­rintnyi forgott az OTP rész­vényeiből. Az árfolyam ennek elle­nére 875 forintról 865 fo­rintra mérséklődött. A két legkeresettebb gyógyszergyári részvény, a Richter és az Egis egyaránt 200 millió forint fölötti ér­tékben forgott a parketten. Árfolyamaik azonban ellen­tétesen változtak: míg az Egis ára 3300 forintról 3350 forintra kúszott fel, a Richter részvénnyel pedig 2200 forintról 2165 forintig süllyedő jegyzés mellett ke­reskedtek. Szintén nagyobb, 100 mil­lió forint fölötti forgalom bonyolódott le a Danubius, a Pick Szeged és a Zalakerá- mia piacán, s ennek követ­keztében a Danubius árfo­lyama 1255, a Pické 5800, a Zálakerámiáé pedig 3205 fo­rintig emelkedett. 'A forgalmazott kategória legkeresettebb, 100 millió forint'feletti forgalmat pro­dukáló papírja a Pannon- plast volt, melynék árfo­lyama 1720 forintig emelke­dett. A Prímagáz papírjai is 70 millió forint értékben forog­tak, s eközben a részvény ár­folyama soha nem látott ma­gasságba, 4000 forintra emelkedett. Az elmúlt héten az MNB csak a rövidebb futamidejű diszkont kincstárjegyekre hirdetett aukciót. Az egy hónapos papírok átlagos hozama jelentősen - 28,88 százalékról 29,39 szá­zalékra - emelkedett. A három hónapos kincs­tárjegyek átlagos hozama, ha nem is ilyen mértékben, de - 29,81 százalékról 30 száza­lékra - nőtt. Konkoly Csaba Concorde Értékpapír Ügynökség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents