Tolnai Népújság, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-06 / 260. szám

1995. november 6., hétfő Gazdaság 5. oldal Burgonyavész fenyegeti a világot Az utóbbi időben Észak- Amerikában titokzatos gomba pusztítja a krumpli­ültetvényeket. A megfertő­ződött burgonyán először kicsiny sárga folt alakul ki, majd ez vattaszerű bevo­nattá növekszik, amiből mil­liószám szóródnak ki a spó­rák, továbbfertőzve a földe­ket. A burgonyavész ret­tentő gyorsasággal terjed, az egész termés pár nap alatt megfeketedik és elrohad. Különösen megdöbbentő, hogy nem új, hanem egy ré­gen eltűnt betegségről van szó. Ken Deahl, amerikai mikrobiológus szerint ugyanezek a gombaspórák okozták a múlt század köze­pén a rettenetes írországi tra­gédiát. Ott az 1840-es évek­ben a teljes termést elpusztí­totta az átkozott krumplibe­tegség. Óriási éhínség járt a nyomában, körülbelül egy- millióan haltak éhen, és más­fél millióan kényszerültek arra, hogy elhagyják a „zöld” szigetet. Közöttük volt Deahl üknagyapja is. Legalább kétszázmillió dollárra becsülik az ameri­kai farmerek eddigi kárát, és félő, hogy a fertőzés hama­rosan világméretűvé válik. Az eddig lappangó gom­babetegség valószínűleg Közép-Mexikóból indult ki, feltehetően egy fertőzött burgonya- vagy paradi­csomszállítmány révén. Egyelőre nincs olyan permetezőszer, ami megál­líthatná terjedését. Ha nem sikerül időben ellenálló új burgonyafajtákat kifejlesz­teni, a történelem megismé­telheti önmagát. FEB A költségvetés piócája: az állami szektor Nálunk még mindig igen nagy az állami vállalati szektor. A hazai termék majdnem felét adja, s valószínűleg ez is szere­pel mind a költségvetési deficit, mind a nemzetközi fizetési mérleg hiányának okai között. A Világbank egyik legfrissebb elemzése szerint az állami szek­tor veszteséges volta fontos té­nyező mind a költségvetés, mind a folyó fizetési mérleg hiányában. A tanulmány egyik érdekes példája az a török szénbányá­szati vállalat, amelynek egy foglalkoztatottra jutó veszte­sége 1992-ben mintegy 12 000 USA-dollár volt, hatszor ak­kora, mint az egy főre jutó nemzeti jövedelem, miközben a bányászok átlagos várható élet­kora 11 évvel maradt az orszá­gos átlag alatt. Vagyis minden­kinek jobb lenne, ha a kormány szenet vásárolna és a bányá­szoknak azért fizetne bért, hogy otthon maradjanak. Érdekes összefüggés az is, amely szerint a legszegényebb országokban a legnagyobb az állami szektor aránya, éppen ott, ahol a legkevésbé enged­hetnék meg maguknak a telje­sítménykorlátozás eme luxusát. Bár a fejlődő országokban ez a szektor nem olyan kiterjedt, mint a volt szocialista orszá­gokban, átlagosan a bruttó ha­zai termék 11 százalékát adja. Chile, Dél-Korea és Mexikó viszont azt példázza, hogy lehet sikeresen privatizálni. S vajon mi az oka a különb­ségnek, mi magyarázza a hala­dást az egyes országokban, s mi a mulasztást egyebütt? Nyilvánvalóan az a szándék, amely megtartani s nem eladni kívánja az állami szektort, amely piócaként szívja el a for­rásokat más, fontosabb és lé­nyegesebb célok, a gazdasági fellendülés, az egészségügy, az oktatás elől. A „valószínűleg” szót pedig azért használtam bevezető fel- tételezésemben, mert az állami szektorral alig rendelkező Egyesült Államok is küszködik krónikus költségvetési deficit­tel és folyó fizetési mérleghi­ánnyal. Tehát az állami szektor túlzott mérete nem az egyetlen, de egyik fontos oka lehet a két nagy hiánynak. (bácskai) Kárpótlási jegyért szállodát Napjainkban az ezerforintos kárpótlási jegyet 160 forint körül jegyzik. A kárpótoltak ezrei nem tudnak mit kezdeni papír­jaikkal. Nekik kíván segíteni az Eravis Szálloda és Vendéglátó- ipari Rt., amikor privatizációjának keretében részvényeit kár­pótlási jegyért bocsátja áruba. Karikás Györggyel, a cég vezér- igazgatójával beszélgetett munkatársunk.-A vállalat vagyonát a régi munkásszállások és egyéb ki­sebb üzemi épületek képezik. Ez utóbbiak eladásából és for­galmunk hasznából fel tudtuk újítani épületeinket, így ma hat - két- és háromcsillagos - szál­lodánkban ezer fürdőszobás szobát, kollégiumainkban és tu­ristaszállóinkban további 15 ezer helyet tartunk nyilván.-Milyen a részvénytársaság anyagi helyzete?-Tavaly bevételünk 2 milli­árd, adózás előtti nyereségünk 200 millió forint volt. Erre az évre is 200 milliót terveztünk, de már látjuk, hogy ezt 20 szá­zalékkal túlteljesítjük. Büszkén mondhatom, adósságunk nincs, fennállásunk alatt egyetlen fil­lér kölcsönt sem vettünk fel.- Mennyi részvényt árusíta­nak majd kárpótlási jegyért?- Másfél milliárd forint ér­tékű részvény kerül forga­lomba. Ebből félmilliárdot az önkormányzatok vehetnek meg, hiszen földterületek, laká­sok eladásából náluk is igen sok kárpótlási jegy halmozó­dott fel. A kisbefektetőké lehet a többi 1 milliárd forintnyi részvény.- Milyen átváltási árfolya­mon lehet a részvényeket je­gyezni?- A tízezer forint névértékű részvény ára ugyanannyi névér­tékű kárpótlási jegy plusz 2 ezer forint, ami minden eddigi­nél összehasonlíthatatlanul jobb árfolyam. A kiírás szerint elsősorban az eredeti kárpótoltak juthatnak hozzá a részvényekhez, s ha már az ő igényeiket kielégítet­ték, sorra kerülhetnek azok is, akik vásárlás útján váltak kár­pótlási jegyek birtokosává.-Mikor kezdik árusítani a részvényeket?-November 13-tól lehet részvényt jegyezni, és ha a jegyzés sikeresen befejeződik, akkor terveink szerint megjele­nünk a tőzsdén is. Koós Tamás <■* Határidők cégvezetőknek November 7.- A kamattámogatást igénybe vevő mezőgazdasági szövetkezet tájékoztatni köteles a megyei (fővárosi) földművelésügyi hiva­talt az általa igénybe vett tagi kölcsönök összegéről. November 10.-Járulékok befizetése (társada­lombiztosítási, nyugdíj-, bal­eseti), az összesítő elszámolás megküldése az illetékes egész­ségbiztosítási pénztárhoz, illetve a biztosítottak bejelentése;- a társasági adó előlegének be­fizetése;- adatszolgáltatás a kedvez­ménnyel forgalmazott pénztár­gépekről és taxaméterekről. (A múlt heti határidőink kö­zött a november 5-ei társadalom- biztosítási-, egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék-befizetés köte­lezettjei a jogi személy felelős­ségvállalásával működő gmk-k voltak, amelyek a felelősséget vállalónak fizetik a járulékokat.) Drágul a jogosítvány A 17/1995. (X. 20.) KHVM ren­delet módosította a közúti jár­művezetői vizsga és az egyes közúti közlekedési szakképesíté­sekkel összefüggő vizsgák dijai­ról szóló 26/1995. (XII. 22.) KHVM rendeletet. Eszerint a vizsgázók 1995. november l-jétől a korábbi vizs­gadíjak dupláját kötelesek fi­zetni. így a járműkategóriánként és vizsgatárgyanként teendő írásbeli elméleti vizsga, valamint a biztonsági ellenőrzés és üze­meltetés, illetve járműkezelési (rutin)vizsga a korábbi 500 he­lyett 1000 forint, a szóbeli elmé­leti vizsga 800 helyett 1600, a segédmotoros kerékpárral, a las­sújárművel, illetve a mezőgazda- sági vontatóval tett, valamint az E kategóriás forgalmi vizsga 700 helyett 1400 forint, míg az A/l, A, B, C, D kategóriás és a troli­busz vezetésére jogosító for­galmi vizsga 1200 helyett 2400 forint. Új szabály, hogy az alapvizsga díja ezentúl tartalmazza a vizsga­lap vizsgázónál maradó részének kiállítási diját is, és azt is, hogy a vizsgalap elvesztése esetén - az új vizsgalap kiállításáért - 500 forintot kell fizetni. Kétszeresükre nőttek a rende­let 2., 3. és 4. számú mellékleté­ben meghatározott - tehát a szakoktatói, illetve az iskolave­zetői névjegyzékbe való felvéte­lért, az egyes közúti közlekedési szakképesítésekkel összefüggő vizsgákért és az utánképzés so­rán fizetendő - (pót)vizsgadíjak is. Árverési csarnokok A 19/1995. (X. 25.) IM rendelet a bírósági végrehajtás szerveze­téről szóló 11/1994. (IX. 8.) IM rendeletet módosította. Az 1995. november 1-jén hatályba lépett jogszabály értelmében a fővá­rosban és a megyeszékhelyeken (az adott megyei bíróság elnöké­nek javaslatára esetleg más váro­sokban is) árverési csarnokok működnek majd. Bár a jogszabály az árverési csarnokok létesítését és működ­tetését elsősorban költségvetési szervként képzeli el, lehetőség van az árverési csarnok egyéni és társas vállalkozás keretében tör­ténő működtetésére is. Erre ak­kor kerülhet sor, ha az adott me­gyei bíróság elnöke erre vonat­kozó - a csarnok létesítésével, működésével kapcsolatos feltéte­leket és követelményeket tartal­mazó - pályázati hirdetményt tesz közzé. A pályázatok elbírálásáról - a Kereskedelmi és Iparkamara egyetértésével a megyei bírósá­gok elnökei döntenek, míg a csarnok vezetőjét - aki bármely büntetlen előéletű nagykorú ma­gyar állampolgár lehet - az ő egyetértésükkel a pályázatot el­nyert vállalkozó jelöli ki. A pályázatokat elnyert vállal­kozók az általuk működtetett ár­verési csarnokkal kapcsolatos te­vékenységük során a „Bírósági Árverési Csarnok” megjelölést használhatják. Egy jótanács... Ha biztonságos és jövedelmező befektetést keres, kérjen befektetési tanácsot az MNB Tolna Megyei Igazgatóságán. Az MNB Tolna Megyei Igazgatóságán a legtöbb forgalomban lévő Állampapírt megvásárolhatja. Akár 1 hónapra is biztonsággal és magas hozammal fektetheti be pénzét. S hogy melyik befektetést válassza a számos, rendelkezésre álló lehetőségből? Az MNB Tolna Megyei Igazgatóságán, a befektetési tanácsadás segítségével könnyen kiválaszthatja az Ön igényeinek leginkább megfelelő értékpapírt. Keresse fel az MNB Tolna Megyei Igazgatóságát, hogy a legjobb befektetést választhassa. Címünk: MNB Tolna Megyei Igazgatóság, 7100 Szekszárd, Augusz Imre u. 7. magvak Állam papír Döntés a családi pótlékról A kormány előző ülésén döntés született arról, hogy jövő év áprilisától nem kap családi pótlékot az az egy- vagy két­gyermekes család, amelyben az egy főre jutó havi nettó jöve­delem meghaladja a 19 500 forintot. Kiss Elemér államtitkár el­mondta: a családi pótlék rend­szerét módosító törvényjavaslat szerint családtagnak számít a szülőn, élettárson kívül a kere­settel nem rendelkező 20 éves­nél fiatalabb gyerek és a 25 évesnél fiatalabb is, ha oktatási intézmény nappali tagozatára jár és minden bizonyítottan el­tartott egyéb családtag. A tartó­san beteg vagy szellemileg fo­gyatékos gyerek másfélszeres szorzóval számít családtagnak. Három kategóriát határoztak meg a családi pótlék kiszámítá­sára. Ha az egy főre jutó nettó jövedelem 18 ezer forint alatt van, egy gyerek után 2750, kettő után 3250 forint családi pótlék jár gyermekenként. Egyedülálló szülő esetében ez az összeg 3250, illetve 3750 fo­rint, míg a tartósan beteg gyer­mek után 5100 forint. Ha az egy főre jutó jövedelem 18 001 és 18 750 forint között mozog, egy gyermek esetében 2000, kettő esetében gyermekenként 2300 forint lesz a pótlék; az egyedülállók 2300, illetve 2700, a tartósan beteg gyerek szülei 3600 forintra számíthat­nak. A harmadik kategóriába a 18 751 és 19 500 forint közötti­eket sorolták. Ha egy gyerme­ket nevelnek, 1100, ha kettőt, akkor kétszer 1300 forintra lesznek jogosultak. Az egye­dülállók 1300, illetve kétszer 1500, a beteg gyermek szülei 2100 forintot vehetnek fel ha­vonta. A három- vagy többgye­rekesek jövedelemhatártól füg­getlenül 3750 forint, az egye­dülállók 3950 forint, a tartósan beteg gyermekeket eltartók 5100 forint pótlékot kapnak gyermekenként. A jogosultsá­got az idei jövedelem alapján, 1996 március végéig kell meg­állapítani; az új rendszerű pót­lékot áprilistól folyósítják. A kabinet úgy döntött, hogy idő előtt törleszti a valutaalaptól felvett hitelek egy részét. SZIKSZARD • Komló JO HELYEIM JAR Szielztizuírdon uí! Bonyhád A VUESTEL 900 szekszárdi mintabolt­ja kedvezményekkel, akciókkal várja Önt. Sőt! Üzletkötőnk kívánságra házhoz viszi a készüléket, és a szolgáltatást. WESTEL 900 mintabolt: SZEKSZÁRD Arany J. u. 4. Tel: 74/315-715. 1A/ESTEL 900 üzletkötő: Kisvár! Péter Tel: 30/303-923 TÖBBSZÖRÖS B Z N S G

Next

/
Thumbnails
Contents