Tolnai Népújság, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-06 / 260. szám

4. oldal Megyei Körkép — SZEKSZÁRD, BÁTASZÉK És KÖRNYÉKE 1995. november 6., hétfő Városházi Hírek Jobban Zoltánt delegálták A Megyei Munkaügyi Ta­nácsban Szabó Zoltán képvi­selő lemondásával üresen ma­radt Szekszárd képviseleti he­lye. A közgyűlés most a me­gyei munkaügyi tanácsba Jobban Zoltánt, a gazdasasági és környezetvédelmi bizott­ság vezetőjét delegálta. * Átadott, átvett intézmények A szekszárdi képviselő-testü­let legutóbbi ülésnek döntése­iből - azok hátterét is megvi­lágítva állítottunk össze egy csokorra valót. Mint arról már beszámoltunk, szeptember elsejétől átvette a város a Rózsa Ferenc Kollé­giumot a megyei közgyűlés­től, és átadta annak a Szent- Györgyi Albert Szakközépis­kola és Kollégium ellátási feladatát. Az ingatlanokra és ingóságokra ingyenes haszná­latot biztosítanak az átvevő­nek. A megyei után a szek­szárdi közgyűlés is jóvá­hagyta a megállápodást, fel­hatalmazva a polgármestert a költségvetés megosztásának, a fejkvóta átadásának részle­teit is tartalmazó megállapo­dás aláírására. Az önálló intézmények fenn­tartását az önkormányzati tes­tületek a jelenlegi választási ciklus végéig adták, illetve vették át, azzal, hogy az új testület majd hatvan napon belül döntsön a további fenn­tartásról, kivéve, ha jogsza­bály addig másként rendel­kezne. Munka-egészség- ügyi ellátás A város intézményeiben és a polgármesteri hivatalban dol­gozó közel ezerötszáz közal­kalmazott és köztisztviselő munka-egészségügyi ellátásá­ról, közalkalmazotti státusban dolgozó szakorvos alkalma­zásával gondoskodik a város. A helyzet közel sem annyira bonyolult, mint a szakszerű megfogalmazás, ugyanis dr. Szöllősi Géza eddig is ellátta ezt a munkát, csak más stá­tuszban. Alkalmazását pedig a Szociális és Egészségügyi Gondnokság alapító okiratá­nak ez irányú módosításával tette lehetővé a közgyűlés. Könyvvizsgáló kerestetik A megyei jogú városoknak is alkalmazniuk kell könyvvizs­gálót, mert az önkormányzati törvény módosítása szigorítja ' a gazdálkodás ellenőrzési szabályait. Az október 13-án hatályba lépett rendelkezés hatvan napon belül kötelezi a testületeket a könyvvizsgáló megbízására. A szekszárdi közgyűlés leg­utóbbi ülésén a pályázat kiírá­sáról, illetve annak feltételei­ről döntött. A közgyűlés által kiválasztott és a polgármester által meg­bízott könyvvizsgáló bete­kinthet az önkormányzat könyveibe, felvilágosítást kérhet, tanácskozási joggal részt vehet a közgyűlés zárt ülésein is. A véleményezési körébe tartozó témákban a közgyűlésre a polgármester köteles meghívni. A könyvvizsgáló feladatai közé tartozik, egyebek mel­lett, az önkormányzat befekte­tett eszközeinek, készletállo­mányának, pénzeszközeinek, követeléseinek, kötelezettsé­geinek, pénzmaradványainak, eredményeinek vizsgálata. A megyei jogú városok esetében köteles megvizsgálni a köz­gyűlés elé terjesztett költség- vetési és zárszámadási rende­let-tervezeteket, abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak. Elemeznie kell a pénzügyi helyzetet, különös tekintettel az adósságok keletkezésének okaira, körülményeire. Meghatározott témákban a közgyűlés nem hozhat érvé­nyes döntést, míg a könyv- vizsgáló írásban nem nyilvá­nított véleményt. Széles körű jogosítványokkal bír abban az esetben, ha jelentős vagyon­vesztés veszélyét látja, vagy, ha olyan tényről szerez tudo­mást, amelynek következté­ben valamely tisztségviselő - törvényben meghatározott - felelősségre vonására lehet számítani. Újabb vállalkozó orvos Szekszárdon A közgyűlés hozzájárult, hogy dr. Aladics István, a III. számú felnőtt körzet házior­vosa, jövő január elsejétől egészségügyi vállalkozás ke­retében láthassa el a gyó­gyító-megelőző tevékenysé­get. A betegek szempontjából ez nem jelent semmiféle vál­tozást a háziorvosi ellátásban. Nem készül film a városról? Nem tudott dönteni a testület arról, hogy készüljön-e a vá­rost bemutató új videofilm a szekszárdi televízióban vagy sem, mert előterjesztői - két képviselő - a javaslatot visz- szavonták. Az olvasó írta Negyedszázad után ismét együtt Két, huszonöt éves osztályta­lálkozóról is hírt kaptunk a napokban olvasóinktól. Az egyikben Csöndes András, a palánki mezőgazdasági tech­nikum 1970-ben érettségizett hallgatóinak negyedszázados összejöveteléről szól, míg a másikban Kiing Erika a sza- kályi általános iskolában vég­zettek találkozójának esemé­nyeit beszéli el. Az egyik le­vélhez fényképet is mellékel­tek. A beszámolókat, szer­kesztett formában, az alábbi­akban közzé tesszük, mert úgy gondoljuk, hogy mai ro­hanó, a tartós kapcsolatok ki­alakulása ellen ható, bomló világunkban nem árt nyilvá­nosságot adni az ilyen baráti összejöveteleknek. Jó volt újra gyereknek lenni! Huszonöt éves általános iskolai osztálytalálkozónkat tartottuk október 21-én, Szakályban. 1970-ben végeztünk, osztály- főnökünk Máthé Aladámé volt. Az elmúlt negyedszázad alatt gyerekekből középkorú embe­rek lettünk, de az emlékek ele­venen éltek bennünk. Osztály- főnöki óra, temető látogatás, majd egy finom vacsora után hajnalig tartó'jó kedvű beszél­getés következett. Köszönjük a Győrffy házaspárnak és Farkas Attilának, hogy jelenlétükkel megtiszteltek bennünket. Sze­retettel és tisztelettel köszönt­jük Sopronban volt osztályfő­nökünket és igazgatónkat, és köszöntünk Benneteket is ked­ves fiúk, lányok, akik valami­lyen okból nem tudtatok el­jönni, jó lett volna találkozni veletek is! Tudjátok milyen jó volt 40 évesen, egy röpke pilla­natra újból gyereknek lenni? Hűek maradtak a mezőgazdasághoz A palánki Csapó Dániel Mező- gazdasági Technikumban 1970-ben harminchétén szerez­tek mezőgazdasági technikusi oklevelet fiúk, lányok vegye­sen. A huszonöt éve érettségi­zett egykori palánki diákok kö­zül 28-an gyűltek össze október 28-án, hogy találkozzanak egymással és felidézzék a régi időket. Az öregdiákokat az in­tézmény jelenlegi igazgatója, Némediné Volmuth Erzsébet köszöntötte, majd bemutatta az elmúlt évek során bekövetke­zett változásokat, a világbanki program keretében létrehozott gazda-központot, az iskola mú­zeumát, a különböző épületeket és tájékoztatást adott a jelenlegi képzési formákról. Ezután Kirchner József, „örök fiatal” osztályfőnök megtartotta ha­gyományosan szigorú osztály- főnöki óráját, melynek során először egy perces néma felál­lással emlékeztek meg az el­Technikusok találkozója hunyt tanárokról, igazgatóról és osztálytársról. A névsorolvasás után mindenki beszámolt az el­telt 25 év eseményeiről. Az élménybeszámolókat az osztályfőnök összegezte mond­ván, örül, hogy egykori diákja­inak nyolcvan százaléka ma is a mezőgazdaságban, állatte­nyésztésben dolgozik - rész­vénytársaságoknál, téeszekben, magánvállalkozóként - hűek maradva választott hivatásuk­hoz. Az életutak ismertetése után az iskola éttermében a csa­ládtagokkal kibővült társaságot terített asztalok fogadták, majd hajnalig tartó zenés mulatság következett. Közbiztonsági gimnáziumi osztály Szekszárd-Palánkon Nem rendőröket nevelnek A továbbtanulni szándékozó gyerekek előtt újabb lehetőség nyílott azzal, hogy szeptembertől első ízben indult a Tolna Me­gyei Önkormányzat Csapó Dániel Középiskola, Szakképző Is­kola és Kollégiuma közbiztonsági gimnáziumi osztálya. A kép­zés négy éves. Befejeztével, ha a tanuló és a rendőrség is úgy látja jónak, az érettségi után rendőr lehet az illető. Hogy mit ad a rendőrség? Se többet, se kevesebbet, mint egy fakultációt. Az osztály munkájáról, a tematikáról kérdeztük Tölösi Évát, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság személyzeti osztálya ok­tatási csoportjának főelőadóját. — Az osztály indításának ötlete már régebben, nemcsak nálunk, más megyékben is fel­vetődött. Ugyanis az utánpótlás biztosításával valamilyen mó­don foglalkozni kell. Ez az osz­tály pedig jó alap arra, hogy azok a gyerekek, akik rendőrök akarnak lenni, négy év után többet tudjanak meg erről a munkáról. Lehetőség arra, hogy a négy év alatt megszerzett tu­dás alapján legyen elképzelé­sük a rendőrség munkájáról, felépítéséről, és arról, mit jelent a közbiztonság. Arról is dönthet négy év után a diák, hogy akarja-e azt, amire az elején vállalkozott. A palánkihoz ha­sonló osztály Győrben és Bé­késcsabán működik. Az ezek­ben az iskolákban szerzett ta­pasztalatok alapján, s ezek te­matikáját hasznosítva kezdő­dött meg Palánkon is az okta­tás. Azért Palánkon, mert ennek az iskolának az adottságai fe­lelnek meg leginkább az osz­tály profiljának. Jóval a tanítás megkezdése előtt a palánki is­kola igazgatónője és a főkapi­tány úr együttműködési szerző­dést írt alá. Ez tartalmazza a követelményeket, szorgal­mazza az utánpótlást, foglalko­zik az állás- és továbbtanulási lehetőségekkel. Hangsúlyo­zom, az ebben az osztályban a továbbtanulni szándékozók számára ez csak egy lehetőség, amivel élhetnek a gyerekek, de választhatnak más hivatást is. — Honnét jöttek a diákok? — Legtöbben Tolna me­gyéből, de az ország minden ré­széből jelentkeztek, s kiválasz­tás útján nyertek felvételt. Me­gyénkből körülbelül tizenöt te­lepülésről, például Paksról, Kurdról, Őcsényből, Tolnáról, Decsről, Bátáról, Szekszárdról, Tengelicről jelentkeztek, de még sorolhatnám tovább. — Milyen tematika szerint dolgoznak?-— Ebbe a rendőrség egyál­talán nem szól bele. Gimnázi­umi tematika szerint oktatnak az osztályban. Kikérték a véle­ményünket, hogy milyen nyel­vet tanítsanak. Mivel a diákok informatikát is tanulnak, az an­golt javasoltuk. Az első két év­ben az önvédelmet, lövészetet - heti két órában a rendőrség ki­képző tisztje oktatja -, lovag­lást, harmadiktól pedig bűn­ügyet és közbiztonságot is ta­nulnak. A gimnáziumi anyagra épülő tematika szerint magyar, történelem, matematika, fizika, kémia, földrajz, rajz, számítás- technika, testnevelés, két ide­gen nyelv van az órarendben. — Milyenek a személyi felté­telek? — Az osztályfőnök Klem Zsolt, földrajz-testnevelés sza­kos tanár. Fiatal, s vele együtt a pedagógusok zöme is az. A fia­talság nem jelenti, hogy kezdők is, mert többéves gyakorlatuk van. Azt tudni kell, hogy ebbe az osztályba olyan gyerekek je­lentkeztek, akik mozgékonyak. Ennek megfelelően minden­képpen szerettünk volna test­nevelés szakos osztályfőnököt. Ez sikerült. — Két hónap után mi a pe­dagógusok tapasztalata? — A szülői értekezleten én is részt vettem, s hallottam, hogy az osztályfőnök elvárja a diákjaitól, hogy az iskola leg­jobbjai közé tartozzanak. Fe­gyelmükkel elégedett, de van­nak kivételek. Viszonylag jó képességű gyerekek kerültek be, de sokkal többet várnak tő­lük, mint amit eddig produkál­tak. Tanulási módszereiket, szorgalmukat a középiskolához szükséges igazítani.- p. téri ­Kriminális Megkezdődtek a tanyabetörések Télen mindig több a tanyabe­törés, hiszen a tulajdonosok kevesebbet járnak ki a szőlő­jükbe. Az elmúlt héten is több betörés fordult elő, a Decsi he­gyen, Cinka tetőn, Hidaspet- rén. A bátai Duna-parton öt ta­nyát, hétvégi házat látogattak meg egyelőre ismeretlen tette­sek. A kár általában maga a rongálás, a lopás kevesebb. Ennek egyik oka nyilván az, hogy értékesebb tárgyat keve­sen tartanak a tanyákban, de az is, hogy a tolvajok rendszerint csak enni-inni akarnak, vagy takarót, kabátot visznek el. Görögszóban szőlőtelepítés­hez használatos oszlopokat loptak el, a kár mintegy húsz­ezer forint. A riasztórendszer segíthetne Vannak bizonyos tanyák Szekszárd határában, ahova évente többször is betörnek, mert könnyű megközelíteni, vagy azért, mert jó a menekü­lési útvonal. A rendőrség nagy biztonsággal meg tudja tip­pelni, hogy a következő idő­szakban hol várhatóak újabb betörések. Ha a közbiztonsági alapítvány pénzéből vásárolni tudnának legalább tíz riasztó- berendezést, ezek megfelelő telepítésével - amelyről a rendőrség gondoskodik - sok betörőt elfoghatnának, még többeket el lehetne riasztani. A tanyatulajdonosok figyelmébe ajánljuk, hogy összefogással, viszonylag kevés pénzből je­lentős eredményeket lehetne elérni. A városi rendőrkapi­tányság várja az érdeklődőket, adományokat, együttműködő partnereket. Csak egy ötlet, ami már nem a rendőrségtől származik, hogy a Hegyközség alkalmas lehet az összefogás megszervezésére. Régi-új módszer a hengerzártörés A betörők körében ismert mődszer a hengerzár-törés. A szekszárdi rendőrkapitányság területén évek óta nem fordult elő ez a módszer, az elmúlt időszakban viszont három példa is volt rá. Igaz, egyik esetben nem sikerült betömi, a másikban a tettes nem találta meg a pénzt. Csak egy lakás­ból tudtak elvinni némi forin­tot és négyszáz márkát. Autóban semmit se hagyjunk! Folytatódik az autók feltörésé­nek sorozata is, ami ellen a rendőrség tehetetlen, hiszen nem lehet minden gépjármű mellé rendőrt állítani. Csak az segíthetne, ha senki nem hagyna semmi értékeset, moz- díthatót az autójában, bele­értve a magnósrádiót is, mert a belvárosban is feltörhetik az autót. Ami a módszereket il­leti, a rendőrség szerint leg­alább két társaság „dolgozik” a városban. A héten is legalább öt magnós­rádiót szereltek ki autóból, de loptak el értékes bőrkabátot is. Loptak ezen kívül az elmúlt időszakban élelmiszert, pénzt, italt, és betonkeverőt is Szek­szárdon és környékén. Óriás sárgarépa. A képen látható sárgarépa egy a sok közül, ami a szekszárdi Bütös János sauli-völgyi szőlőjében termett. A jól fejlett, akár három húslevesbe is elegendő répa nem kevesebb, mint másfél kiló. Hogy mi történt a maggal a tavaszi vetéstől a betakarításig, az már a termé­szet titka marad, de az bizonyos, hogy a répa nem részesült különb bánásmódban, mint a többi zöldségféle, fotó: bakó

Next

/
Thumbnails
Contents