Tolnai Népújság, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-29 / 280. szám

2. oldal Világtükör Hazai Tükör 1995. november 29., szerda Beszélgetőpartnerünk: Bokros Lajos „Ha a pénzügyminiszter népszerű, valószínűleg rossz miniszter” Senki nem tud úgy lejönni a lépcsőn, mint ő. Hajlott háttal, so­kat sejtető kis mosollyal harcsabajusza alatt, kezében elvá­laszthatatlan aktatáskájával. Külseje alapján középszerű köz­hivatalnoknak vélhetnék, de ha beszél, vitatkozik, nyomban kiderül, hogy minden, csak nem középszerű. A népszerűségi listákon jó ideje biztos utolsó. Rázós áramvita Folyamatosak az egyezteté­sek a Magyar Villamos Mű­vek Rt. és osztrák megfele­lőjének képviselői között a nagymarosi vízlépcsőhöz fölvett hitel törlesztésének esedékessége miatt kialakult áramvitában. Az osztrák fél számára ugyanis időközben előnytelenné vált az az ér­vényes szerződés, amelynek értelmében a vízlépcső megépítéséhez nyújtott osztrák hitelt a magyar fél árammal fizeti vissza. 1996- tól 2016-ig évi 1200 giga­wattal törlesztenénk. Az erőműépítés meghiúsulása miatt importálnunk kellene az osztrákoknak szánt mennyiséget, a legújabb ja­vaslat szerint mintegy 6 és fél éven át.- Nem zavar a népszerűtlenség, mert tudom, hogy egy pénz­ügyminiszter akkor dolgozik jól, ha nem igazán népszerű - mondja. - Különben is: ha ef­féle szobrot állítanak az ember­nek, az olyan kifejezési formája az elégedetlenségnek, ami bele­fér a demokrácia játékszabá­lyaiba. Nekünk az a dolgunk, hogy bebizonyítsuk: a Bokros­csomaggal nemcsak a pillanat­nyi gazdasági válságot kezel­jük, hanem lehetővé tesszük a gazdasági növekedés tartós alapjainak megszilárdítását is. Ha nem lesz vele sikerünk, a választók nyilván levonják a következtetést 1998-ban.- Annak idején Önt az egye­temisták kifütyülték; az MSZP- sek körében sem volt népszerű - most meg a kongresszuson tapsvihar köszöntötte.- Valahol a két véglet között lehet az igazság. Ha jut elég idő arra, hogy végigelemezhessem a megszorító intézkedések mi­értjét és hogyanját, akkor, ha nem is kitörő lelkesedéssel, de megértéssel fogadják a magya­rázatot és elhiszik, hogy nem­igen adódik más választása a pénzügyminiszternek.- A Miskolcon kapott „I love you Bokros" feliratú pólós ké­pével tele voltak a lapok. Lám, mégiscsak szereti Önt a sajtó, a tévé.- Ezt azért nem merném állí­tani. A tévések például az utóbbi időben nem adtak meg­szólalási lehetőséget. Talán ha­ragszanak azért, mert március elején kimondtuk: náluk is túl sok a státus. Azóta saját han­gomon nemigen szólalok meg, amit a minisztérium közölni akar, azt elmondják helyettem.- Vannak politikai elemzcík, akik szerint Ón stílust váltott: a könyörtelen megszorítások hí­véből egyszerre baloldaliságot, szociális érzékenységet emle­gető miniszter lett.- Állítom, hogy ez a gazda­ságpolitika nem a baloldal vagy a szakszervezetek ellen való. Hiszen a társadalmi szolidaritás szintén azt követeli, hogy pél­dául az adótáblán is nyoma le­gyen: nem mindenki szorul rá a támogatásra.- Nemigen zavarja mások vé­leménye.- Amit elhatároztunk, azt következetesen végig kell vin­nünk. Meggyőződésem szerint a stabilizáció föladása értelmet­lenné tenné a társadalom eddigi A miniszter fotó: feb/hajdu minden áldozatát.Ezért nem rendítenek meg a bírálatok. Még akkor sem, ha sokan úgy vélik, hogy homokzsák vagyok a koalíciós kormány csónakjá­ban, amitől jó lenne már meg­szabadulni. Takács Mariann Jöhetnek a katonák? Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága kedden igent mondott arra, hogy a délszláv rendezésben részt vevő nemzetközi erők átvonulhassanak és átmenetileg állomásozhassanak hazánk területén, használhassák légterünket és repülőtereinket, il­letve utánpótlási, pihenőhelyet biztosítsanak a csapatoknak Magyarországon. Visszadobták a labdát Az Alkotmánybíróság áttette a Fővárosi Munka­ügyi Bírósághoz azt a panaszt, amely a két ügy­nökbíró megválasztásának semmisségét kimondó országgyűlési határozatot kifogásolta. Az indok­lás szerint a határozat egyedi ügyben hozott konkrét döntés, ezért vizsgálata nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe. Drágul a telefon 1996. január 1-jétől átlagosan 18-20 százalékkal kívánja emelni szolgáltatásainak árát a Magyar Posta Rt. - jelentették be tegnap. A távbeszélő­tarifák 28,3, a televízió-előfizetési díjak 15 száza­lékkal növekednek. A postai szolgáltatások idei, átlagosan 15 százalékos drágulása ugyanis nem fedezte a társaság költségeinek tényleges emel­kedését. Döntés december közepén lehet. Tovább magánosítják a Matávot Az ÁPV Rt. igazgatósága várhatóan ma dönt a Matáv további privatizációjáról. Az állami tulaj­donos 56,6 százalékos részvénycsomagot sze­retne értékesíteni még az év vége előtt 120 milli­árd forintért. A megvételre felkínált Matáv-rész- vényeket a társaságban jelenleg 30,2 százalékban tulajdonos MagyarCom venné meg. A Magyar- Comot fele-fele arányban a Deutsche Telekom, illetve az Ameritech birtokolja. Zsinat vitatja a törvényeket Tegnap megkezdődött a Magyarországi Refor­mátus Egyház X. Budapesti Zsinatának 15. ülés­szaka. Napirendje szerint a református felsőokta­tási törvénnyel, a református választójogi törvény megalkotásával és a tábori lelkészség tapasztala­taival is foglalkozik. Még elégedetlenek a vasutasok A vasutas bértárgyalások keddi fordulóján a szakszervezetek egyhangúlag elutasították a MÁV újabb, ezúttal 19,5 százalékos alapbér­emelési javaslatát. Ezzel egyidejűleg bejelentet­ték a dolgozók képviselői: megtették a szükséges sztrájkelőkészületeket, de készek a további tár­gyalásokra is. Fegyverszünet előtt a médiaháború Elkülönített pénzek a Munkaerő-piaci Alapba Ünnepi aktussal kezdődött tegnap az Országgyűlés plénuma: a képviselők testületé előtt letette a miniszteri esküt Kiss Péter, aki Kósáné Kovács Magdát váltja fel december elsején a mun­kaügyi miniszter posztján. A foglalkoztatáspolitikát, a munkanélküliek ellátását és a szakképzési célok megvalósítá­sát szolgáló eddigi öt elkülöní­tett állami pénzalapot össze­vonják, hogy hatékonyabban használhassák fel. Az új, egy­séges Munkaerő-piaci Alapot január 1-jével hozzák létre. Többek között az ehhez kap­csolódó törvénymódosításokról tárgyalt kedden a Ház. Áz új alapot a Munkaügyi Minisztérium kezeli, de a fel­használásra vonatkozóan széles jogkört kap a munkaadók, a munkavállalók és a kormány képviselőiből alakuló Országos Munkaerő-piaci Tanács. Régen várt eseményként teg­nap megkezdődött a médiatör­vény tárgyalása is. Jó esély van arra, hogy még idén elfogadják a honatyák a rádiózásról és a tele­víziózásról szóló jogszabályt, mert ezúttal olyan tervezet került a Ház elé, amelyet a hat parla­menti párt részvételével és egyetértésével alakítottak ki. Az új törvény elvágja az állam és a közszolgálati műsorszolgál­tatók, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, valamint a Duna Te­levízió közötti köldökzsinórt. Utóbbiak legmagasabb szintű szervezete az Országos Rádió és Televízió Testület lesz, amely csak az Országgyűlésnek tarto­zik beszámolással. A törvénytervezet kimondja, hogy a közszolgálati televízió évi műsoridejének legalább 51 százalékát magyarországi gyár­tású, s ezzel, együtt legalább 70 százalékát európai gyártású műsorszámokból kell megszer­keszteni. (simonffy) Szigorú felvételi követelmények, borsos tandíj - márkás diploma Járjon itthon külföldi egyetemre Az idén először kaptak helyet a felsőoktatási felvételi tájékoztató hamarosan megjelenő új kötetében a hazánkban működő kül­földi egyetemek. Négy van belőlük, ám újabbak letelepedési ké­relmét vizsgálják a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban.- Külföldi egyetemek, illetve tagozataik néhány éve nyitották meg kapuikat hazánkban - mondja Nagy Tibor Gyula, a tárca illetékes főosztályának vezetője. - Elsőként a nagy hírű Hageni Távoktatási Egyetem kapta meg a különleges minisz­teri engedélyt, majd a Western Maryland College, az Oxford Brookes University és a Central European University követke­zett. Ez utóbbi Közép-európai Egyetem néven ismert. A ma­gyar származású amerikai pénzember, Soros György ala­pította. Magyar, s mégis ameri­kai intézmény, mert New Yorkban van bejegyezve. A külföldi egyetemekre ma­gyar diákok eddig is jelentkez­hettek. Most, hogy az iskolák bekerültek, a felvételi tájékozta­tóba, nyilván megsokszorozó­dik a pályázók száma. Pedig a CEU kivételével mindegyiken igen drága a tandíj, és a felvé­teli követelmények a csillagos eget súrolják. Mégis fontos, hogy valamennyi továbbtanu­lási lehetőség közismertté vál­jék. Joggal lehet büszkélkedni külföldi-magyar egyetemeink­kel. Magas az oktatás színvo­nala, márkás a megszerezhető diploma - ezt bizonyítja a mű­ködési engedély. A minőségért a magyar ál­lam vállalta a garanciát. A tár­cánál pedig ott sorakoznak az újabb kérelmek. A legpatiná­sabb nyugati univerzitások is jelezték: jönnének hazánkba tanítani, rangot jelentene ez számukra. Egyébként a magyar egye­temeken, főiskolákon évtizedek óta sokszoros a túljelentke­zés. (d. g.) Délszláv körúton járt a magyar EBESZ-nagykövet Boszniában is szerepet vállalnak ­Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a daytoni megállapodás után három területen kí­ván bekapcsolódni a boszniai helyzet normalizálásába - nyi­latkozta Krasznai Márton nagykövet, az EBESZ Állandó Tanácsának elnöke, miután delegáció élén hétfő este vissza­tért zágrábi, szarajevói és belgrádi megbeszéléseiről Bécsbe. A küldöttség Kovács László­nak, az EBESZ soros elnöké­nek megbízásából tárgyalt a nemzetközi szervezetek és a helyi erők képviselőivel ar­ról, hogy milyen támogatásra számíthatnak majd az euró­pai szervezet munkatársai a helyszínen. Á nagykövet tájékoztatása szerint az EBESZ a boszniai választások előkészítésében és megfigyelésében kíván részt venni, ezenkívül fontos feladatának tekinti az emberi jogok érvényesülésének el­lenőrzését, valamint egy ka­tonai bizalomerősítő és fegy­verzet-ellenőrzési megálla­podás elősegítését. A tárgyalások nyomán a küldöttség tagjai és a bécsi központ az EBESZ Külügy­miniszteri Tanácsa december 7-8-ai budapesti ülésére javas­latot dolgoz ki arról, hogy két- három hónapon belül a szer­vezet több száz munkatársa 20-30 boszniai városban foly­tathassa munkáját. A tanács­kozáson az is eldől majd, mi­lyen anyagi és személyi felté­telek állnak rendelkezésre e feladatok teljesítéséhez. Alija Izetbegovics boszniai elnök, Haris Silajdzic bosnyák külügyminiszter és Mate Gra- nics horvát külügyminiszter egyaránt hangsúlyozták: a vá­lasztások megszervezése és lebonyolítása kulcsfontosságú a béke megteremtése szem­pontjából. Milan Milutinovics, Kis-Ju­goszlávia külügyminisztere az EBESZ-küldöttségnek meg­ismételte országa többször hangoztatott kérését, miszerint szeretne a szervezet tagja lenni. Hétfőn az EBESZ képvise­lői tárgyaltak Nikola Kolje- viccsel, a boszniai szerbek al- elnökével is, aki üdvözölte ugyan a szervezet kezdemé­nyezéseit, de arra hívta fel a figyelmet, hogy robbanásve­szélyes a szarajevói helyzet. Aláírták a nyelvtörvényt Michal Kovác szlovák államfő kedden aláírta a szlovák parlament által november 15-én jóvá­hagyott nyelvtörvényt - közölte Vladimír Stefko, az államfő szóvivője. Kovács László magyar külügyminiszter nyilatkozatában sajná­latosnak tartotta, hogy a szlovák köztársasági elnök aláírta a jogszabályt. Ugyanakkor el­mondta: valójában nem fűzött nagy reményeket ahhoz, hogy az államfő megtagadja a törvény aláírását. Belügy a kisebbségek ügye Jugoszlávia és Szlovákia egyetért abban, hogy a kisebbségek ügye az adott ország belügyének számít, s azok, akik ezt a kérdést nemzetközi síkra terelik, megsértik az állami szuverenitást - hangsúlyozták abban a belgrádi közlemény­ben, amelyet Szavovics Margit jugoszláv tárca nélküli miniszter és Jozef Rea, a szlovák par­lament kisebbségügyi bizottságának elnöke kö­zötti tárgyalások után adtak ki. Clinton beszéde Létfontosságú nemzeti érdeknek nevezte a kö­zép-európai térség stabilitását Bili Clinton hétfő este elhangzott beszédében. Az Egyesült Államok boszniai szerepvállalásáról szólva az amerikai elnök hangsúlyozta: a békeegyez­mény kidolgozójaként az Egyesült Államok nem fordíthat hátat az eseményeknek. Ha ame­rikai csapatok nem vesznek részt a megállapo­dás végrehajtásában, akkor a kiújuló harcok lángba dönthetik az egész térséget - mondta Clinton. Művesén Papandreu A kórházban ápolt Andreasz Papandreu görög kormányfőnél kedden veseelégtelenség lépett fel, ezért ismét művesére kapcsolták. Szentföldi válság-útinapló (2.) Gyilkosság után - béke vagy terror? Názáret, november 8, szerda Első látásra mintha mi sem történt volna: egymás sarkába lépnek a Jézus nyomait kereső turisták (zömmel amerikaiak). Mégis, nem lehet nem észre­venni: sok a rendőr és katona. A városházán félárbocra en­gedett izraeli zászló, de másutt sehol: ez Izrael legnagyobb arab városa, ahol nem min­denki gyászol. Az Angyali üdvözlet temp­lománál (itt adta hírül Gábriel arkangyal Szűz Máriának Jé­zus megfogantatását) az arab pénzváltó hangosan aggódik: ha Rabin halálának hatására elmaradnak a külföldiek, nincs jövedelem. A város tanácsa pedig hivatalosan is közzé­tette: nyugalmat vár mindenki­től, mert ha bármi történik, elmaradhat Názáret régóta várt korszerűsítése. A félelem indokolt. Ha csapkodnak a vil­lámok, mindig a názáretieknek a legrosszabb: izraeli állam­polgárok, sok közülük keresz­tény, de kevés kivétellel mégis csak arabok. Igaz, most már nemcsak az gyanús, aki arab. Rabint zsidó lőtte le. Golán-fennsík, november 9, csütörtök Kerítések között kanyarog az út a Szíriától 1967-ben elfog­lalt, szinte lakatlan vidéken. Az útról lelépni, lehajtani még ma is életveszélyes: a szírek által évtizedeken át telepített aknák egy részét még mindig nem találták meg. A fennsík tetejéről Jeruzsá­lemet is látom: amit pedig látni, azt lőni is lehet. Néhány kilométerrel északabbra olyan izraeli katonai technika mű­ködik, ami viszont Damasz­kuszi ellenőrzi. Itt ajánl az iz­raeli kormány területet a bé­kéért. A kompromisszum lehe­tősége kézenfekvő: a szírek visszakaphatják azt a területet, ahonnan most a zsidók belát­nak Asszad palotájába is, de izraeli kézen marad az a terü­let, ahonnan ellenőrizhető a Jordán folyótól nyugatra eső terület. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents