Tolnai Népújság, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-28 / 279. szám

4. oldal Megyei Körkép — Tamási, Simontornya És Környéke 1995. november 28., kedd Ünnepség a Vöröskeresztnél Köszönet az önzetlen segítségért Tegnap Tamásiban folytató­dott a véradómozgalomban kiemelkedő részt vállalók kö­szöntése. Délután a Vöröske­reszt városi vezetője adott át emléklapot azoknak, akik sok­szorosan segítették vérükkel embertársaikat. Bodó Zoltánné „Áldozat­kész véradásaiért és a mozga­lom önzetlen támogatásáért” emléklapot adott át 10. vér­adása után Csík Istvánná, Szi­liné Varga Júlia, Kunná Herr Ágnes, Deák Ferenc, Papp László, ifj. Boros János, Tol­nai László, Fráter Tibor, Tú­rós Tamás, Molnár Imre, Tar László, Balogh Gyuláné, Hor­váth Gyula véradóknak. Hu­szadik véradás után kapott el­ismerést Berkes Erzsébet, Mé­száros Ferenc, Kőhalmi Mik­lósáé, Fiilöp Istvánná, Csécsi Tibor, Szíjártó Józsefné, Kuts­chern Péter, Kacsó Ferenc. Harmincszoros véradót kö­szöntöttek Gyarmati Jánosné, Sávai Mihály, Mocsirán Já­nos, Stefik Tibor, Damsa László, Horváth Sándomé, Szálai Gyula, Schutzbach Fe- rencné személyében. Negyve­nedik véradás után vehette át az elismerő lapot László Já­nos, Balogh Károly, Varga Imre, Hermann Adóm. Szekszárdon nyújtották át az emléklapot az ötvenszeres véradó Keresztúri Józsefnek és Orsós Ferencnek. A mozga­lom érdekében végzett szer­vező munkájáért kapott em­lékplakettet a hőgyészi Vá­mosi Jenőné, aki mint alap­szervezeti titkár hosszú éve­ken át szervezte a véradásokat, jelenleg pedig a véradónapok és ünnepségek szervezésében segít. A „Mozgalom támoga­tásáért” elnevezésű kitüntető elismerést kapta Schranz Ist­vánná, Ozora polgármestere azért a munkáért, amelyet a községi véradások hagyomá­nyának megőrzéséért fejtett ki. A tamási ünnepséget a hő­gyészi, valamint a tamási 1. számú Általános Iskola tanu­lóinak rajzai tették színessé. Rehabilitáció: utak és esélyek Dunai Jánosné: nincs tartalmi változás FOTÓ: B. J. Nagy sikerrel lépett az iregszemcsei művelődési ház szín­padára vasárnap este a falu színjátszó köre, melynek tagjai a két iregszemcsei általános iskola tanulóiból kerülnek ki. Kivé­teles színpadi tehetséget árultak el a Három Kívánság című mesejélenet szereplői, s nem maradt el a közönség tapsvihara sem. Képünkön a jelenet három szereplője: Farkas János, Or­sós Piri és Orsós Vali. „Az iregszemcsei színjátszó csoport kö­szönetét mond a falu lakosságának, amely jelenlétével meg­tisztelte gálaműsorunkat, adakozásukal hozzájárult munkánk további eredményes működéséhez. Köszönjük továbbá a se­gítséget az iregszemcsei takarékszövetkezetnek, Papp Évá­nak, Horváth Oszkárnak, Hintenberger Károlynénak, és a szü­lőknek. Kereszt Józsefné, csoportvezető.” Rendőrségi Hírek Tegnapra virradó éjszaka ismeretlen tettes betört a ta­mási művelődési házba. Az elkövető(k) az épület ablakát feszítették ki, és egy irodában található lemezszekrényből hatvanezer forint készpénzt tulajdonítottak el. A kirakatát zúzta be a regö- lyi ábécé-áruháznak novem­ber 22-én- éjszaka, az éppen „krisztusi korban” járó, 1962- es születésű regölyi B. L. A tettes szeszes italt, mosóport, cigarettát vitt el alig három­ezer forint értékben. Nem „fu­tott” sokáig, a tamási rendőr­ség másnap elfogta. Három horgásztanyát tör­tek fel az elmúlt héten a go­noszdi halastónál. A horgász­cikkek mellett egy fotelágy­nak is „lába kélt”. Az ügyben a nyomozás folyik. 850 liter gázolajat loptak el ismeretlenek november 11. és 18. között az iregszemcsei ku­tatóintézet területéről. A 80 ezer forint értékű üzemanya­got lemezhordókban tárolták. Gumibottal és riasztópisz­tollyal indult szórakozni no­vember 11-én a koppány szán­tói italbolt diszkójába a ta­mási K. G. társaival. A kis csapat tizenegy óra tájban több vendégbe belekötött, és sokakat helyben is hagyott, nyolc napon túl gyógyuló sé­rülés azonban nem történt. Közmeghallgatás a helyi adó ügyében HírSorok Roma klubot hoz létre az ozorai önkormányzat a köz­ség művelődési házában, s a klub működtetéséhez ha­vonta ötezer forintot bizto­sít. Nemere István, író lesz a vendége a tamási Városi Könyvtárnak november 1- jén, pénteken 18 órakor. Az író-olvasó találkozót köve­tően a tudományos-fantasz­tikus regényeiről közismert szerző dedikálja műveit. Megalakult november 21- én a keszőhidegkúti német nemzetiségi önkormányzat. A három tagú testület elnö­kének Tóth Erikát választot­ták. A számlajóváírást válasz­totta a készpénzben történő ellentételezés helyett a pin­cehelyi önerős telefonháló­zat-fejlesztésben résztvett előfizetők többsége. Az ön- kormányzat kérdőívet kül­dött ki a mintegy kétszáz új telefontulajdonosnak; A ké­szülékek késedelmes bekö­tése miatt a Matáv 9000 ezer forint értékben havi 30 százalékos jóváírással ked­vezményt ad a telefonszám­lából. A jóváírás a készülék bérleti díjára, és a készenléti díjra nem vonatkozik. A szárazd! középiskoláso­kat is támogatja a helyi né­met nemzetiségi önkor­mányzat ezer-ezer forinttal - erről döntött a testület el­múlt ülésén. Korábban a falu általános iskolásainak nyújtott nemzetiségi hova­tartozásra való tekintet nél­kül azonos összegű beisko­lázási támogatást. Alacsonyabb 'érdeklődés mellett zajlott le november 18-án, szombaton a gyönki Tolnai Lajos Gimnázium­ban az 1995/96-os tanévben induló kéttannyelvű osz­tályba jelentkezők írásos felvételi vizsgája. Az előre­láthatóan 35 fővel induló osztályba a tavalyinál keve­sebb, 36 tanuló jelentkezett, továbbra is elsősorban Tolna megyéből. A szóbeli megmérettetés december 9- én lesz. Nem zárkózott el a hőgyé­szi képviselő-testület attól, hogy Diósberény is a hő­gyészi hulladéklerakó tele­pen helyezze el kommunális hulladékát. - Jelenleg Hő- gyészre kerül több szom­szédos település hulladéka, a nagyközség egy regionális gyűjtőtelep létrehozását ter­vezi. (Folytatás az I. oldalról.) akkor még helye volt ebben az intézménytípusban. Most ez megszűnt, a rehabilitációs inté­zetbe öt évre szól a beutalás időtartama. Öt év alatt kellene felkészíteni a fiatalokat az ön­álló életvitelre, a munkába tör­ténő kihelyezésre.- Hogy ment ez a gyakorlat­ban az elmúlt másfél évben?- Ilyen munkanélküliség mejlett nem hiszem, hogy meg­lenne az az anyagi, gazdasági háttér ahhoz, hogy ez végre­hajtható legyen. Öt év túl rövid idő ahhoz, hogy ezeket a fiata­lokat külső munkahelyen elhe­lyezzük. A legtöbbjük állami gondozott, nincs családi hátte­rük. A lakást és a teljesen ön­álló életvitelt számukra nem tudom elképzelni.- Milyen támaszuk lehet család híján, ha kikerülnek in­nen?- Ha van családi háttér, ott esetleg megteremthető a biz­tonság. Más esetben nincsenek nagy lehetőségeik, hiszen nincs kiépülve például a védőmunka­hely-hálózat. Itt látom a rehabi­litáció legnagyobb akadályát.- Milyen feltételek hiányoz­nak ezen kívül a rehabilitáció­hoz?- A mi esetünkben az in­tézményen belül sem adottak a személyi és tárgyi feltételek arra, hogy felkészítsük a fiata­lokat az önálló életre. Nincsen kellő számú gyógypedagógus, itt pedig komoly gyógypedagó­giai munka lenne szükséges, és olyan tárgyi feltételek, hogy fel tudjuk készíteni a gondozotta­kat az önálló életvitelre. Egy­szerű ételek elkészítésére' gon­dolok, mert kevés kivétellel ké­pesek lennének rá. Nagyon sok helyen van gondozóház, vagy „félúton-ház”.- Ez mit jelent?- Ez egy átmenet az intéz­ményi élet, és a teljesen szabad élet között. Intézeti lakók a gondozóház lakói is, csak nem benn, hanem nagyobb közös­ségben, faluban, vagy város­ban, egy családi házban laknak. Ide hat-nyolc, esetleg tíz sze­mély kihelyezése történhet meg. Az első hónapokban gon­dozói felügyelet mellett élné­nek, ami később fokozatosan csökken, és a fiatalok jelent­keznek, ha valamilyen segít­ségre van szükségük. A hétvé­gét például már önállóan kell megoldaniuk.- Itt helyben ez teljesen ir­reálisnak tűnik?- Én nagyon szerettem volna, hogy létrejöjjön, szor­galmaztam is. De nincs pénz arra, hogy családi házat vásá­roljunk Regölyben, így sajnos a terv meghiúsult.- Helyeztek-e ki mostaná­ban gondozottat?- Két kislány gondozását szüntettük meg az elmúlt hóna­pokban, mindketten családba kerültek vissza, egyedülálló édesanyákhoz. Úgy tudom, hogy az egyik esetben nincs probléma, a másik esetben az első időkben azonban voltak olyan visszhangok, hogy talán jó lenne visszautalni a kislányt az intézetbe, mert nem egészen úgy alakult, ahogyan kölcsönö­sen elképzeltük.- Az öt évenként történő fe-. lülvizsgálat lényegében forma­litásnak minősül?- Pillanatnyilag igen. De mindenképpen négy és fél év után felül kell vizsgálni, hogy ki az, aki rehabilitálható lenne. Azután véleményem szerint kénytelenek lesznek megállapí­tani, hogy nem azok, és való­színűen meghosszabbítják a beutalást.- Ez életük végéig így megy?- Nem tudom milyen jog­szabály-változások, és lehető­ségek kínálkoznak a jövőben ahhoz, hogy valóban beszélhes­sünk rehabilitációról, de a gaz­daság fellendülése mindenkép­pen fontos tényező lenne, (tf) Kikéri a tamásiak véleményét a város képviselőtestülete a helyi adórendelet módosításáról. Áz ügyben a november 29-i, szer­dai testületi ülés előtt tartanak közmeghallgatást 17 órakor. Azt követően is lesz szó pénz­ről az idei költségvetés hely­zete, valamint a jövő évi kon­cepció kapcsán. Ä város 1996- os pénzügyi lehetőségei az ide­ihez hasonlóan nem kecsegte­tőek, az ülésen várhatóan ismét előkerül a már örökzöldnek mondható téma: a nem kötelező önkormányzati feladatok ellá­tása, ami elsősorban a középis­kolák helyi finanszírozásának kérdését jelenti. Ismeretes: több alkalommal terítéken volt már a tamási szakközépiskola működ­tetésének átadása a megyei ön- kormányzatnak. Rendeletet al­kot a testület - ha a képviselők egyetértenek - a szemétszállí­tás kötelező igénybevételének rendjéről, valamint a köztiszt­viselők ruhapénzéről. A terve­zet szerint például táppénz és fizetés nélküli szabadság ide­jére nem járna ruházati költség- térítés a köztisztviselőknek. Mozgó könyvtár helyett mozgó könyvtáros „Az olvasókért, a kultúráért Tolnában” elnevezéssel vehetett át a közelmúltban a Tolna Megyei Könyvtártól elismerő okle­velet Wilhelm János, a gyönki községi könyvtár vezetője. Wilhelm János 1973. május 1-én kezdte Gyünkön munkáját, s a 23 év alatt „hű maradt” a falu bibliotékájához. A közel negyedszázad alatt ré­sze volt némi változásban is: eleinte a körzeti könyvtár al­kalmazottja volt, majd 1990- .ben a környező falvak „kilép­tek” a közös könyvtárból. 1995-ben csökkentett nyitva- tartással működik az intéz­mény, Wilhelm János pedig az általános iskola könyvtárát is vezeti. „Természetesen örülök - mondta az elismerésről -, de jellemző, hogy a szakmának kellett kitalálnia, hogy a szak­mát elismerje. Ami eszembe jut, az nem a könyvtáros sors, hanem a könyvtárak, mert ha azok nincsenek, nincs értelme könyvtáros sorsról sem be­szélni.”- Mi a legnagyobb öröme a Község Könyvtárosának? ' - Az, hogy ez a csökkentett nyitva tartási idő eddig nem vetette vissza a könyvtár iránti igényt. A másik, ha a könyv­tárból úgy tud kimenni valaki, hogy nem fölöslegesen jött be. Jó érzés, ha valakinek itt azon­nal nem is tudok segíteni, de könyvtáfközi kölcsönzéssel si­kerül beszerezni neki az iro­dalmat. Erre egyre inkább szükség van, mert az oktatási intézmények, a munkanélkü­liek továbbképzését szolgáló tanfolyamok vállalnak egy sor olyan feladatot, amelyhez nincs meg a hátterük. Látom a főiskolásokat, az óvónőket, akiknek nem tudnak szakiro­dalmat biztosítani.- A „bánatokat” hosszan lehetne sorolni, melyik a leg­nagyobb ma ?- Ha egy szóval meg tud­nám fogalmazni, akkor nem kellene sorolni. Nem látom a jpvőt, ha a kulturális irányítás intézkedéseit nézem. Nem tu­dom elképzelni könyvtáros­ként, hogy gazdasági nehézsé­gekre való hivatkozással a visszafejlesztést be lehet pó­tolni. Amit most nem veszünk meg, azt jövőre egyáltalán nem tudjuk, vagy csak sokkal drá­gábban.- Könyvtárosnak lenni ma nem nagy karrier, ebben egyetérthetünk?- Aki karriert akar csinálni, az már elment erről a pályáról. Engem a karrier különösebben nem foglalkoztatott, én itt sze­retnék élni, ebben a korban szeretnék könyvtárosként a le­hető legjobbat nyújtani az ol­vasóknak. Biztos, hogy máshol jobb lehetőségeim akadnának, akár erkölcsi, akár anyagi el­ismerés szempontjából, de a legfőbb vágyam, hogy hagyja­nak engem könyvtárosként dolgozni.- A könyvtárosok a falu lámpásai voltak egykor. Ennek már „lőttek"?- Nem tudom, ha ez így volt, akkor hízelgő a könyvtá­rosokra nézve. Ez alatt a 23 év alatt talán én is az voltam. Mozgókönyvtárak? Ma moz­gókönyvtáros van Gyönkön, négy órát töltök az általános iskolában, négy órát a községi könyvtárban. Ez a lóti-futira elég, egy robotmunkára, de ma már nem fémek bele azok a klasszikus dolgok, mint könyvnépszerűsítések, író-ol­vasó találkozók. Annak örü­lök, ha itt négy órában ki tu­dom elégíteni a jelentkező igé­nyeket, ennél nagyobb könyv­tári mozgást nem nagyon tu­dok elképzelni. (tóth) NÉPÚJSÁG HIRDETÉSFELVEVŐ HELYEI TAKARÉKSZÖVETKEZETEK Hőgyész és Vidéke Hőgyész 7191 Regszemcse-Felsőnyék és Vidéke Regszemcse 7095 Nagykónyi Nagykónyi 7092 Pincehely-Ozora és Vidéke Pincehely 7084 Ozora 7086 Nagyszékely 7085 Simontomya 7081 Tamási és Vidéke Tamási 7090 Szakály 7192 Regöly 7193 Vércse Bori 7192 Szakály, Szabadság u. 188. Üzenet 74/416-211 telefonon. GYÁSZKÖZLEMÉNYEK: PAN-HOL Tamási, Aradi u. 19.

Next

/
Thumbnails
Contents