Tolnai Népújság, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-23 / 275. szám
6. oldal Gazdaság 1995. november 23., csütörtök Pályázati figyelő 1. A Soros Alapítvány és az Open Society Institute egyéves, fokozatot nem adó tanulmányúihoz hirdet pályázati lehetőséget az 1996-97-es tanévre. Beküldési határidő: 1996. január 15. 2. A Soros Alapítvány külföldi posztgraduális ösztöndíjprogramot hirdet az 1996-97-es tanévre a humán- és társadalomtudományok, valamint a természet- tudományok területén tevékenykedők részére. Beküldési határidő: 1996. január 15. 3. Találd fel magad! ezzel címmel hirdetik meg az V. Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs versenyt egyének és csoportok részére. Beküldési határidő: 1996. január 8.16 óra. 4. Ady Endre életmű pályázat. A pályázat célja, hogy lehetőséget adjon Ady Endre művészetének árnyalt megközelítéséhez, világ- szemléletének elmélyült tanulmányozásához, szerepének és jelentőségének megmegújuló értelmezéséhez és hatásának vizsgálatához a XX. századi magyar irodalomban. Beküldési határidő: 1996. március 1. A pályázatokról bővebb felvilágosítás kérhető a Paksi Ifjúsági Irodában. Paks, Gagarin u. 2. Tel: 75/311-646. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 14-20 óráig. A Tolna Megyei Gyermek- és Ifjúsági Köz- alapítványnál. Szekszárd, Béla tér 6. Tel: 74/311-928. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 8-16 óráig. Begyűjtés és feldolgozás a szekszárdi MÉH-telepen Nincsenek tiltások: a telepen vásárolni és turkálni is szabad (Folytatás az 1. oldalról.) Mint azt Oláh Sándortól, a Dél- Magyarországi MÉH Rt. telepvezetőjétől megtudtuk, begyűjtik a vaslemez-, a színesfém-, a papír-, és kismértékben a jó minőségű textil- és műanyag- hulladékot. Új beruházásként jelentkezett az akkumulátorok begyűjtése. A legkisebb meny- nyiségtől, az 1 kilótól a 100 tonnáig vásárolnak hulladékot, de szívesen fogadják a kislea- dókat is. Nincsenek tiltások, a telepen vásárolni, turkálni is szabad. A felvásárolt akkumulátorokat pedig addig tárolják, míg egy kamionra való össze nem gyűlik, s ezt követően exportálják. A feldolgozás a többi anyag esetében az előkészítésig terjed. A papír egy részét válogatják, a vaslemezeket méretre darabolják - jelenleg lángdarabolással -, a másik részét pedig egy nagyteljesítményű bálázógéppel tömörítik. Elsődlegesen a magyar megrendelőknek szállítanak, például a vas a Dunai vasműbe kerül. Mint azt Oláh Sándor elmondta, ebben az évben 250 millió forint körüli forgalmat várnak. Ez az eredmény mindenképpen fejlődést, mennyiségi növekedést jelent. S azt is jelzi, hogy sikerült „talajt fogniuk”, fejlődhetnek. Kezdetben 9-en, most 27-en végzik itt a munkájukat. A profilbővítést az határozza meg, hogy milyen új hasznosítható nyersanyag lép be. - p. téri Továbbképzés állatorvosoknak (Folytatás az 1. oldalról.) pedig az állatok részére készített gyógyszerek és tápba keverhető adalék-anyagok, különféle kozmetikumok gyártása, teszi ki, sőt, még turizmussal is foglalkoznak. A LEK az elsőként privatizált gyár Szlovéniában, központja Ljubljanában van, s öt gyára üzemel az ország különböző városaiban. A világ 80 országával állnak kereskedelmi kapcsolatban, s érdekesség, hogy nemzetközi sikerüket egy szomorú esemény, a délszláv háború siettette. A LEK azelőtt ugyanis elsősorban a volt Jugoszlávia belső piacára termelt, a válság kiváltotta embargók miatt azonban új vevők után kellett néznie. A piacon kemény harc folyik, nagy a konkurencia, s bár Simonka úr területén - Bulgária, Szlovákia, Ausztria, Románia, Lengyelország, Oroszország, Ukrajna - évente duplájára nő a forgalom, egyre nehezebben kapják meg a szükséges forgalmazási engedélyeket. Most a magyar piacon is megjelennek, jövő év elején nyílik képviselete a cégnek Budapesten, s elkezdték a megyei bemutatókat is, melynek első állomása volt a tegnapi szekszárdi rendezvény. Tegnap két sikeres készítményüket, a Linkogent és a Linkogent Pig elnevezésűt mutatták be, melyeket magyar kutatók segítségével teszteltek, s most kezdik meg forgalmazásukat. Új üzletpolitikájuk, hogy kooperálnak a célország kutatóival, s ezáltal hamarabb és könnyebben tudnak értékesíteni. A LEK hangsúlyt helyez arra, hogy termékei mind jobbak legyenek, nem véletlen tehát, hogy a világ egyik legjobb antibiotikum-gyárát is ők működtetik, Lendván. A LEK termékeit az ISV Rt. szekszárdi Medikáció Bt. külkereskedelmi vállalata importálja, s az AG- ROVET Kft. forgalmazza a térségben. Venter Marianna On kérdezett - Horn Gyula miniszterelnök válaszolt Mai számunkban az Antal Tamásné teveli pedagógus kérdésére adott választ közöljük: Tesz-e valamit azért a kormány, hogy a közteherviselést - amit már igen régen kitaláltak - valóban a „köz" arányos teherviselésévé tegye, hogy akinek több van, az többet is vállaljon a közterhekből? Véleményéből is úgy tűnik, hogy Ön figyelemmel kíséri az ország gazdasági és politikai sorsának alakulását és az országban folyó eseményekről határozott véleménye van. Ezért engedje meg, hogy a kérdésére kérdéssel válaszoljak. A jelenlegi törvénykezési gyakorlatban milyen kivételekről tud, amelyek egyes foglalkozási ágakat, tevékenységeket, vagy személyeket kiemelten kedvezményeznek az adózás területén? Mit tegyen az a bank, amelyiknek olyan hitelállománya van, amely jelentős részben a korábban az állam által veszteséges vállalatoknak (Ganz-Mávag, Hajógyár, Csepel Autó stb)., szövetkezeteknek, termelő- szövetkezeteknek adott hitelekből származik, és amely hitelek visszafizetése sohasem várható, hiszen ezeknek a vállalatoknak a fenntartása is veszteséges volt, nemhogy a fejlesztése? A megbukott vállalatokkal együtt bukjanak a bankok is? Mi a nagyobb veszteség: a bankokat kártalanítani és ezzel felmenteni olyan döntések következményei alól, amelyeket nem ők hoztak? Amely döntésekről a döntés pillanatában sejteni lehetett, hogy olyan hitelekre vonatkozik, amelyek esetleg sosem térülnek meg? Jogos-e a bankon- szolidáció? Vagy hagyni kellett volna a bankokat tönkre menni? Nagyon súlyos gazdasági kérdések ezek. Valószínű igazságos döntést nem lehet hozni. Olyan döntés ebben az esetben, amely mindenkinek jó, talán nincs is. Ezzel együtt nem hiszem, hogy vitatni lehetne a bankvezetők felelősségét a mindennapi döntések meghozatalában. A nagy felelősség, a sok munka megmutatkozik a fizetésekben, de nemcsak a bankvezetőkében. Hallunk azonban olyan esetekről is, amikor banktisztviselők, bankvezetők munkaviszonyát megszüntették, vagy fegyelmi, büntetőjogi felelőssége vonás történt. Lehet, hogy az nem jelent meg a sajtóban, hogy emögött milyen rossz döntések, vagy mulasztások húzódnak meg. Dehát ki az, aki erről a nyilvánosság előtt beszámol? Minden intézmény alapvető érdeke, hogy az iránta megnyilvánuló bizalmat megőrizze és növelje. Ha nem verik nagydobra a felelősségre vonásokat, attól az még létezik. Ez minden intézmény alapvető érdeke. Adót pedig mindannyian ugyanazon jogszabályok szerint fizetünk, a legmagasabb jövedelműek a jövedelmüknek a negyvennégy százalékát. Sztárügyvéd a kamatokról A kamatmértékek megállapításánál nem történt olyan jogsértés, amely miatt bárki is megnyerhetne egy bírósági pert - nyilatkozta lapunknak dr. Strasszer Tibor ügyvéd a Független Kisgazdapártnak arról a felvetéséről, miszerint a hazai pénzintézetek két éve törvényellenesen magas hitelkamatokkal dolgoznak. Strasszer elmondta: a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) 1989-ben megállapított törvényes hitelkamat mértéke valóban húsz százalék. Ám a Ptk. is megengedi, hogy más magas szintű jogszabályok eltérjenek ettől a rendelkezéstől. A jegybanktörvény például úgy rendelkezik, hogy a pénzintézetek az általuk alkalmazott kamatmértékeket saját maguk határozhatják meg. Torgyán doktornak akkor lenne igaza - vélekedik az ügyvéd -, ha a törvény „nem engedné meg” a Ptk.-ban megállapított hitelkamat mértékétől való eltérést. Ami a magánszféra hitelügyleteit illeti: a Polgári Törvénykönyv szerint valóban húsz százaléknál nem lehet magasabb a kölcsön kamata. Csakhogy a magánemberek és a gazdálkodók között érvényben lévő jogi szabályozás lehetőséget nyújt arra, hogy a kamat mértéke ettől eltérjen. Furcsa: a kisgazdák csak azt tették szóvá, miért kell magasabb kamatot fizetniük az adósoknak; azt már nem kifogásolták, hogy betéteik után is ugyanennyivel többet kapnak. Pedig ez is szabálytalan lenne. A jogász szerint a jelenlegi helyzetet törvénymódosítással lehet tisztázni; az erre vonatkozó módosító indítvány már a T. Ház asztalán van. Az Alkotmánybíróság keddi döntéséről szólva Strasszer Tibor elmondta: a lakáscélú kölcsönök kamatairól külön jogszabály rendelkezik. A lakáshitelek 15-ről 25 százalékra emelése a bíróság állásfoglalása szerint nem volt indokolt. A buktató ezúttal abban volt, hogy az állam mohón, indokolatianul és túlságosan nagy mértékben emelte meg a lakáskamatokat, holott köztudott, annak idején kedvezményes kamatot ígért a lakosságnak. Egy kisebb emelést talán az alkotmánybírák még elfogadtak volna. (újvári) * Értesüléseink szerint az OTP Rt.-nek hivatalosan nincs tudomása az Alkotmánybíróság (AB) döntéséről, ám az ítélet lényegét ismeri a vezérkar. A menedzsment már hetekkel ezelőtt áttekintette egy ilyen értelmű döntés várható következményeit, tehát erre az esetre is felkészült. Az alkotmánybírósági állásfoglalást a bank vezetői tegnap az esti órákban még tanulmányozták, s csak a Pénzügyminisztériummal folytatandó egyeztetés után nyilatkoznak majd arról, hogy mire számíthatnak a lakáskölcsönt törlesztők. így nem sikerült megtudnunk például azt sem, vajon mit jelent az, hogy visszamenőlegesen érvénytelenítette az AB a 25 százalékos kamatokat. Még egyszer a pénztárgépekről Az IPOSZ és a Kofakamara aggályait közöltük a napokban a pénztárgépek használatának kiterjesztéséről. Az APEH illetékese szerint felesleges az aggodalom e téren. Zombory István, az APEH főosztályvezető-helyettese, a pénztárgépbizottság titkára elmondta, hogy a nyugtaadó pénztárgép használata az élelmiszer-kereskedelemben már 1994 júliusa óta kötelező. A gépvásárláshoz eddig APEH- kedvezményt vehettek igénybe az érintettek. Véletlen egybeesés, hogy az ezt megszüntető és a gép használóinak körét kibővítő PM-rendeletek egyszerre lépnek hatályba. Ennek alapján a kör január 1- jétől a textil-, a bőráru-, cipő-, vegyiáru-, illatszer-, bútor-, lakberendezés-, papír- és írószer-, óra-, ékszer- és egyéb kereskedőkkel, a vendéglátásban pedig a cukrászokkal bővül. Az üzlettel rendelkező kereskedőnek pénztárgépes nyugtát kell adnia, ami természetszerűen gyengíti a feketekereskedelem lehetőségét. A gép kezelése és a szalagok tárolása egyszerűbb, mint a nyugtatömböké, a gép adómemóriája nem dobható el. Ma csak ilyen gépeket lehet kapni, és használatuk egyedül a kereskedők számára kötelező. Továbbra sem kell nyugtát adniuk az őstermelőknek, a kertjük szélén árusító dinnyéseknek, s mindazoknak, akik nem kereskedők. B. K. Csak a mezei nyulak szaporodtak A tulajdonviszonyokban végbement változások kedvezőtlenül befolyásolták a hazai vadgazdálkodást. Az utóbbi években csökkent a vadászható nagyvadállomány, növekedtek viszont a vadkárok, elharapózott az orvvadászat, hanyatlott a vadászetika, egyre többször játszották ki a jogszabályokat. Jóllehet a vadon élő állatok nem tudnak panaszkodni, de a statisztika elmondja helyettük a bajokat. A földművelésügyi tárca nyilvántartása szerint 1991-1994 között a gímszarvasok száma 39 ezerről 25 ezerre, a vaddisznóké 46 ezerről 34 ezerre csökkent. Őz hatezerrel, muflon ezerháromszázzal kevesebb él erdeinkben. Az apróvadak közül a fácánállomány csupán töredéke a hetvenes évekbelinek. Annak, hogy számuk kétszázezerrel kisebb, egyrészt a túlzott, intenzív nagyüzemi tenyésztés, másrészt a korlátlan vadászat az oka. A legnagyobb mértékben a vadkacsák száma csökkent: 98 ezerről 31 ezerre; fogoly és vadliba feleannyi van, mint négy esztendeje. Egyedül a mezei nyulak szaporodtak. A vizsgált időszakban az erdei vadkárok értéke 96 millióról 110 fölé, a mezőgazdasági vadkároké pedig 350-ről 380 millió forintra emelkedett. A szakemberek szerint az átalakulás okozta kedvezőtlen folyamatok még visszafordíthatok egy olyan törvénnyel, amely szabályozza a vadgazdálkodást és a -védelmet. A törvény már elkészült, csak a parlamenten múlik, mikor kerülnek biztonságba vadon élő állataink. U. G. Az 1995. november 15-21. között érvényes szabadpiaci árak (Ft/kg, ill, db) _____forrás: fm-akii Miskolc Kecskemét Szeged Szombathely Debrecen Pécs Burgonya 32- 45 3045 35- 50 40- 48 30- 45 30- 45 Kelkáposzta 25- 40 3040 35- 55 50- 68 40- 50 30- 50 Karfiol 50- 70 5080 40- 50 80- 86 50- 80 50- 80 Petrezselyem 70-110 60100 80-120 70-140 70-100 60-100 Fokhagyma 90-140 120170 80-130 100-240 120-170 120-200 Paradicsom 80-200 70140 100-180 160-176 100-180 100-160 Gomba 120-300 160300 160-260 160-260 180-300 160-260 Csemegeszőlő 80-280 7090 40-160 100-280 130-280 80-160 Mák 190-260 200350 220-260 280-350 200-260 200-300 Dióbél 600-800 700-1000 700-800 700-800 600-800 600-800 Elkelt a Tigáz A gázszolgáltató vállalatok magánítási versenytárgyalásainak eredményhirdetését legkésőbb december 20-ig ígérte az ÁPV Rt. Az első döntés szerdán már meg is született. Az Italgas/SNAM konzorcium vásárolhatja meg a Tigáz Rt. 50 százalék plusz egy szavazatnyi részvény- csomagját - jelentette be Lascsik Attila, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója az igazgatósági ülést követő sajtótájékoztatón. Az olasz befektető 271 százalékos árfolyamon, az ajánlatával megegyező 172 millió dollárért veheti meg a társaság nagyobbik felét. A pályázati kiírásnak megfelelően az Italgas ezzel elveszítette azt a lehetőséget, hogy nyertese lehessen a többi gázszolgáltató társaság pályázatának is. Az olasz konzorcium pályázott ugyan a Főgázra és a többi négy területi gázszolgáltatóra is, de a kiírási feltételek között szerepelt az a kitétel, hogy a Tigáz többségi tulajdonát elnyerő pályázó nem vehet részt a többi gázszolgáltató magá- nításában. Egyébként két további gázszolgáltató esetében szintén az Italgas-é volt a legjobb ajánlat. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 96,31 Osztrák schilling 13,69 USA-dollár 135,62 ECU (Európai Unió) 176,65
