Tolnai Népújság, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-01 / 256. szám

1995. november 1., szerda Megyei Körkép 3. oldal Szerteágazó kapcsolatok (Folytatás az 1■ oldalról.) Ezt követően a Tolna Megyei Kézműves Kamara központ­jában tartottak sajtófogadást. Itt tettük fel kérdéseinket a passaui régió elnökének. — Miért szükséges Önök­nek a magyarországi kapcso­lat? — Már régebben kezdtek a szálak szövődni - mondta Tritscheler úr de igazán ak­kor élénkült fel a dolog, ami­kor megjelent a magyar ka­marai törvény. Tudjuk, hogy nálunk is milyen nehézségek­kel járt a szervezet felépítése kezdetben, és szeretnénk segí­teni abban, hogy itt gyorsab­ban menjen. Ma már a kama­rai tevékenységre is úgy te­kintünk, mint egy nagyon fon­tos, közös európai feladatra, s ennek az Európának Magyar- ország is része, ezért lénye­ges, hogy ezzel a tevékeny­séggel is minél hatékonyab­ban tudjanak foglalkozni. — Tehát nem pusztán pi­acnyerésről van szó. . . — Nem az a fő célunk, hogy Magyarországon piacot szerezzünk a vállalkozásaink, kisiparosaink számára. In­kább a kooperációkra helyez­zük a hangsúlyt, és arra, hogy Josef Tritscheller a megyei kamarát támogas­suk, információkkal lássuk el a szervezetépítés terén. — Fiatárt szab valami a gazdasági kapcsolatoknak? — Szerencsére egyre ked­vezőbbek a lehetőségek, a gazdasági kapcsolatok szerte­ágazóak. A közelmúltban jár­tam például a Dominikai Köz­társaságban, ahol teljes körű képzési rendszert vezettünk be s az elmúlt 10 év alatt 1500 tanulót képeztünk ki. Ennek köszönhetően sorra indulnak a kézműves vállalkozások, ami gazdasági, s közvetve po­litikai stabilitást eredményez abban a térségben. W. G. A német vöröskeresztesek adománnyal érkeznek A bajor Pfaffenhofen Járási Vöröskereszt Szervezet veze­tőségéből álló delegáció érke­zik Szekszárdra, holnap, csü­törtökön az esti órákban. A Vöröskereszt megyei szerve­zete immár ötödik éve tart kapcsolatot a német szerve­zettel. Évente két alkalommal a németek adományt hoznak Szekszárdra. Most ismét ilyen adománnyal érkeznek, ami­nek vámoltatása pénteken, a reggeli órákban lesz. Amíg a vámoltatás, illetve a kirakodás történik a német vöröskeresztes elnökséget a megyeházán Temesi Ágnes, a megyei közgyűlés alelnöke fogadja. A városnézés után délután a régi megyeháza ta­nácstermében a németek ta­lálkoznak a Tolna megyei ve­zetőség képviselőivel. Megyei jogú városok Országos közgyűlést tartanak Szekszárdon tartja közgyűlé­sét a Megyei Jogú Városok Szövetsége november 3-án és 4-én. November 3-án, pénte­ken, 14 órakor kerül sor a rendezvény megnyitójára, ezt követően a városháza konfe­renciatermében tartanak ta­nácskozást, ahol többek kö­zött a városmenedzselésről, a területfejlesztésről és terület- rendezésről, a sporttörvényről és az önkormányzati szövet­ségek szerepéről lesz szó. Másnap, reggel 9 órakor foly­tatódik a tanácskozás, ahol a jövő évi költségvetés, a me­gyei jogú városok gazdálko­dásának tapasztalatai és a he­lyi közművagyon privatizáci­ója lesz a téma. A közgyűlés vendégeinek a tanácskozás mellett kötetlen program során alkalmuk lesz megismerkedni Szekszárddal, s természetesen a Borkút megtekintése és egy kis bor­kóstolás sem marad el. Utoljára a Bor-interpellációkról Pakson, a városi képviselő-testület ülésén hangzott el A legutóbbi paksi testületi ülésről szóló tudósításunkban már írtunk arról, hogy Bor Imre képviselő kis közjátékot - először nem kapott bővebb válaszra lehetőséget - követően végül nem kívánta szóban értékelni az interpellációira érkező reagáláso­kat. Ellenben kérte, hogy az önkormányzat újságja véleményét teljes terjedelmében közölje. Három interpellációról van szó, ezekből kettő Herczeg József polgármesternek címeztetett, egy pedig dr. Ferenczy István- nénak, az oktatási, kulturális és sportbizottság elnökének. A képviselő hozzájárulásával la­punk is megkapta a válaszokat, s most - utoljára foglalkozva a témával - röviden összefoglal­juk azokat. Azt már a testületi ülésen is jelezte Bor Imre, hogy egyik in­terpellációra adott választ sem fogadja el. Hogy miért nem, ar­ról a szavazás előtt - ügyrendi félreértések miatt - nem nyilat­kozhatott. Sorrendben az első vitatott téma a „ Bolsevik módszerek a város vezetésében" címet vi­seli. A képviselő a válasz elfo­gadásáról úgy nyilatkozik, a lé­nyeg valójában három kérdés­ben összefoglalható. „Helyes-e a győztes kampány­főnököt köztisztviselőiként al­kalmazni? Helyes-e nyugdíjas­sal aktív státuszt betöltetni ak­kor, amikor a magas munka- nélküliség miatt erre a város sehol máshol nem nyújt lehető- séget? Helyes-e hagyni, hogy egy referens rendszeresen a munkakörét meghaladó ügyeket intézzen ? ” A paksi képviselők túlnyomó többsége valószínűleg nem egészen így tehette fel magának a kérdéseket, ugyanis 9 igen, 3 nem, 3 tartózkodással végül el­fogadta a polgármesteri választ. A második interpelláció a „Gesztenyés úti óvoda és böl­csőde bezárásának” lehetősé­geit taglalta. A képviselő ne­hezményezi, hogy „egy intéz­ménybezárás kérdésében a pol­gármester a képviselői-testület és a bizottságok megkérdezése nélkül a bezárás mellett elköte­lezi magát”. A testület ismét csak más­ként ítélte meg a helyzetet: 9 igen, 3 nem, 3 tartózkodással ezúttal is a polgármesteri válasz elfogadása mellett tette le a voksot. „Az oktatási koncepció elfo­gadtatása ” volt a címe a dr. Fe­renczy Istvánnét érintő interpel­lációnak. Bor Imre szerint - idézzük - „a képviselő'asszony kétszeresen is hazudott ”(...), „ezért mondjon le a bizottság elnöki tisztéről". Mindezt an­nak kapcsán mondja az SZDSZ-es képviselő, hogy a kulturális bizottság elnöke egy téves adatot közölt az oktatási koncepció - azon belül is a „6 osztályos képzés beindítása a Vak Bottyán Gimnáziumban" témakörének - tárgyalása so­rán. Ugyanis a dr. Ferenczyné által említett 20-25 gyerek he­lyett tavaly csak 3, idén pedig 7 gyerek ment 6 osztályos gim­náziumba. Mint kiderült, való­jában becsült adatokról volt szó, s nem a Bezerédj és Móra iskolákból származó tényada­tokról. Bor Imre szerint ez dön­tően befolyásolta a megszüle­tett döntést, amely arról szólt, hogy jövőre elindulhat a képzés az intézményben. A képviselő asszony válaszát előzőleg a testület jóváhagyta, ismételten 9 igen, 3 nem, 3 tar­tózkodás mellett. -krasznai­Tenyészbikák és tenyészkanok Verseny a termékenyítésben is Az Országos Mesterséges Termékenyítő Rt. 1993-ban alakult, a központja Gödöllőn van. Fodor Balázs vezérigazgató-helyet­tessel viszont a szekszárdi alállomáson beszélgettünk a tenyész­tés jelenéről. — A társaságnak több állo­mása van az országban, így Debrecen, amely az ország ke­leti részét fogja le, itt tenyész­bikák és kanok vannak, Gödöl­lőn szintén, a szombathelyi ál­lomáshoz több egység is tarto­zik, így többek között Szek- szárd. Szekszárdon szintén vannak tenyészkanok, s az ál­lomás most indult el és hama­rosan hivatalosan is bejegy­zésre kerül a Minősítő Intézet­nél. — Mi az önök feladata eze­ken az állomásokon? — Alapvető feladatunk az ország termékenyítőanyaggal való ellátása. Pillanatnyilag a „szarvasmarha fronton” a az ország 55 százalékát mi látjuk el-spermával. De rajtunk kívül nagyon komoly versenytársak vannak a pályán, így egy né­met-magyar vegyesvállalat, a mezőhegyesi székhelyű gén­bank kft, és nagyon sok ameri­kai, francia, holland importőr. — Ez azt is jelenti, hogy ilyen nagy igény van terméke- nyító'anyagra ? — Magyarország tenyészál­lat exportáló, tehát valóban van verseny ezen a területen is. Ez egyébként látszik a szarvas- marha létszám csökkenésén is, aminek az oka egyrészt gazda­sági jellegű, ami keményen megrázta a szarvasmarha te­nyésztést, másrészt hatalmas export zajlott le Németország, Spanyolország, Görögország, Törökország irányába. Csöndes Andrást, a szek­szárdi alállomás igazgatóját a helyi lehetó'ségekról kérdeztük. — Tolna megyén kívül So­mogy és Baranya megyei gaz­dálkodókat látunk el szaporító­anyaggal és az inszeminálással kapcsolatos eszközökkel. 93- ban, az átalakulásunk után az állomás anyagait, kiadványait, lehetőségeit eljuttattuk minden inszeminátorhoz, nagyüzemek­hez, falugazdászokhoz, állator­voshoz, szakemberhez, aki eb­ben a témában érintett volt. — A minőségi termékenyí- tó'anyag után mekkora az igény? — Szarvasmarhánál nagy az igény, a sertés vonatkozásában ez még nem igazán mutatkozik. Ez nyilván abból adódik, hogy a sertést mint árualapot, a fel­dolgozóipar . oldaláról mint megfelelő minőséget nem fize­tik meg. Pedig a kormányzat már a múlt évben bevezette a EU minősítési rendszert, ettől függetlenül ma ez az árban nem látható. Ha a sertéstartó azt ta­pasztalná, hogy a minőségi áru iránt komoly igény mutatkozik a feldolgozóipar oldaláról, és ez anyagilag meg is térül a gazdá­nak, akkor nyilván másképpen állna a sertéstartáshoz. Amíg ez nem így működik, addig nem várható ezen a fronton áttörés. Azt is hozzá kell tennem, hogy amíg az ipar egyik napról a má­sikra tud változtatni, addig a genetikában nem lehet ilyen gyorsan váltani, tehát nem fog rendelkezésre állni az a minő­ségű anyag amire az árrendszer megváltozna. A tenyésztőknek időben kell a váltásra felké­szülniük. Mauthner ’ Hírek A Megyéből Német nemzetiségi találkozó Az Imre-napi búcsú alkal­mából november 4-én, szombaton 19 órától német nemzetiségi kulturális talál­kozót rendeznek a duna- kömlődi faluházban. Az eseményen közreműködik, a szekszárdi Német Nemzeti­ségi Kórus, a szintén szek­szárdi Ifjú Szív Német Nemzetiségi Táncegyüttes, valamint a nagymányoki Német Nemzetiségi Ha­gyományőrző Együttes. Tibeti energetikai gyógyászat Pakson A Paksi Ifjúsági Klubban péntektől vasárnapig Vida György tart előadást és tan­folyamot a tibeti energetikai gyógyászatról. Pénteken 17.30 órától, szombaton és vasárnap 9.00 órától kez­dődnek a foglalkozások. Iparosok horgászversenye Horgászversenyt tartottak a keselyűsi Holt-Sión, a Tolna megyei ipartestületek tagja­inak részvételével hagyo­mányteremtő céllal. A Hor­gászegyesületek Tolna me­gyei Szövetsége által fel­ajánlott Vándor Kupát a tol­nai ipartestület csapata nyerte el. Második helyen a szekszárdi, harmadik helyen a sióagárdi ipartestület csa­pata végzett. Az egyéni ver­senyt Czakó János tolnai vállalkozó nyerte, 5500 grammos fogással. A ver­seny után halászlé főző ver­senyen is összemérhették tudásukat az iparosok. Változik a tanulóképzés A szakmunkástanuló-kép­zés formája változik az 1996/97-es tanévtől kezdő­dően. Csak azok a vállalko­zók, mesteremberek foglal­kozhatnak majd a gyakorlati oktatással, akik regisztrált kamarai tagok. Fontos tudni, hogy a szakmunkás- tanulók vállalását be kell je­lenteni az elméleti képzést biztosító iskolának és a ka­marának is. A Tolna Megyei Kézműves Kamara arra kéri érintett tagjait, hogy decem­ber 15-ig jelezzék ebbéli szándékukat. Bővebb felvi­lágosítást Boros Dezsőné szakképzési vezetőnél kap­hatnak, a 74/315-925-ös számon. Hőgyész TV, novemberben is A Hőgyész TV szeptember 18- án kezdte meg működését. Az­óta már négy adásban láthatta a község lakossága a helyi híre­ket, információkat, érdekessé­geket. Novembertől rendszere­sen a hónap első és Ijarmadik hétfőjén jelentkeznek a műsor készítői új híradásokkal, így az egyre népszerűbb adás novem­ber hatodikán este, 19 órától lesz látható Hőgyészen. A mű­sorban hírt adnak arról, hogy befejezéséhez közeledik a 300 köbméteres ivóvíz tározó me­dence építése Csicsóban, vala­mint arról, hogy Hőgyészen ta­nácskozott az országgyűlés idegenforgalmi- és turisztikai albizottsága és a falusi turizmus országos szövetségének vá­lasztmánya. Szó lesz a község közbiztonságáról is. Kérdések A Miniszterelnökhöz Mint arról a Népújság hírt adott, Horn Gyula miniszterelnök lakossági fórumon találkozik az érdeklődőkkel november 3- án, pénteken délután fél hattól a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Ház színháztermében. Néhány olvasónkat arra kértük, mondják el, mit kérdeznének a miniszterelnöktől. Oláh Jánosné, munkanélküli, Kölesd. — Nagy „bűnt” követtem el, ugyanis szültem három gyereket, akiket arra neveltem, hogy tanuljanak, dolgozzanak tisztességesen. Úgy látom, ez hiba volt. Lopni, csalni, ha­zudni kellett volna tanítani őket. Néhány hónap múlva lejár a munkanélküli segélyem, két­ségbeesetten keresek munkát, de hiába, takarítónőnek sem vesznek fel, mondván, már idős vagyok, a 40 évemrpcl. Lassan kenyérgondjaink lesz­nek. Télen vagy eszünk, vagy fűtünk. Nekünk sajnos nem két év múlva kell a kenyér, a kis és nagy cipő, hanem ma. Mert a gyerekek most éhesek, most nőtték ki a cipőjüket. Ezért kérdezem sokak nevében: — A törvényhozók közül ki cserélne velem fizetést, csak egy hónapra is? Tolnai nyugdíjas, aki nevének mellőzését kérte. — Hétfőn a paksi erőmű­ben sztrájkoltak. Valószínű, hogy ez csak a kezdet, lassan az egész ország sztrájkkal fe­nyegetőzik. (Legalábbis, aki képes érdekérvényesítésre.) Érdekelne tehát, hogy: — A miniszterelnök úr szerint meg lehet-e csinálni, hogy a kecske is jóllakjon, és a ká­poszta is megmaradjon, azaz kielégíthetők-e a követelések anélkül, hogy a stabilizációs folyamat megtörne? Csernik Antalné, faddi vállal­kozó. — Az utóbbi időben a vál­lalkozókat egyre inkább olyan emberekként mutatják be, akik nem becsületesek, nem fizet­nek adót, csalnak, és hasonlók. A kérdésem ezért a következő lenne a miniszterelnökhöz: — Tudatos-e az a kor­mánypolitika, amely intéz­kedései során folyamatosan élezi az ellentétet a vállalko­zók és a társadalom más ré­tegei között.? Fauszt Péter, fogtechnikus, Tolnáról. — Az egészségügy egyre nehezebb helyzetbe kerül. A fogakkal kezdődött, valószí­nűnek tartom, hogy hamarosan sorra kerül a többi testrész is. A kérdésem az lenne: — Tisztában vannak-e vele, milyen következményei lesznek annak, hogy az em­berek nem tudják megcsinál­tatni a fogaikat? A megkérdezettek zöme nem kívánt élni a lehetőséggel, hogy nyilvánosan kérdést fo­galmazzon a miniszterelnök­höz. Többen ki is mondták: félnek. Az újságíró kérdése ezért ez lenne: — Vajon jogos-e az em­berek effajta félelme? Steinbach Három utca „gáz alatt” (Folytatás az I. oldalról.) Kedden a közúti igazgatóság, a bányakapitányság, a közleke­désifelügyelet, valamint a kivi­telező DD Gáz és a Mix-Ezer Kft. szakembereinek részvéte­lével hatósági szemlét tartottak Szedresben, a belső gázhálózat egy részének elkészülte okán. A munkálatok a terv szerint, jó ütemben haladnak. A sikeres nyomáspróbát követően a jövő hét végéig várhatóan a Rákóczi utcában is sor kerül a vezeték gáz alá helyezésére, így már 162 igénylő bekapcsolására nyílik lehetőség a községben. A szedresi gázprogramhoz még mindig csatlakozhatnak azok, akiknek utcájában eddig nem kezdődött el a vezetéképí­tés. Jelenleg a csatlakozási díj 85 ezer forint. -es-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents