Tolnai Népújság, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-18 / 271. szám

4. oldal Megyei Körkép 1995. november 18., szombat — Tolna Es Környéke A falu győzött, vagy az erőszak? Allás-Ajánló A Tolna Megyei Munkaügyi Központ tolnai kirendeltségén munkanélküliek jelentkezését várják, az alábbi állások be­töltésére:- ács: 5 fő,- szakács: 1 fő,- segédmunkás: 3 fő,- díszműkovács: 60 fő,- varrónő: 7 fő,- üzletkötő: 6 fő, -kulturális csoport szer­vező, horvát, szerb, né­met nyelvtudással: 1 fő. Komolyzene Faddnak Részlet egy próbáról: dr. Tasnádi Jolán és Bíbor Jenő Hír-Forrás „Nagyon sikeres” vér­adónapot tartottak a héten Tolnán, az Egész-ség Hónap alkalmából. A vártnál lé­nyegesen többen, 170-en je­lentkeztek véradásra, közü­lük 160-an adhattak vért, így a tolnai véradók ezen a napon 64 liter pótolhatatlan anyaggal járultak hozzá embertársaik gyógyításá­hoz. A testületi ülések hete lesz a következő időszak. Bogyiszlón november 24- én ül össze a képviselőtestü­let. A fontosabb napirendi pontok között van a 1996- 98 közötti falufejlesztési koncepció megvitatása, és a DD Gáz részvények telepü­lések közötti felosztásáról történő állásfoglalás. Kistormáson november 20-án, hétfőn este tartanak ülést. Itt a költségvetési ren­delet módosítása és az olaj­támogatás a fő témák. (Mint ismeretes, a településekhez már megérkezett a központi költségvetésben az erre a célra az eddigieken felül el­különített 2 milliárd forint arányos része. A képviselő- testületeknek ennek felosz­tásáról is dönteniük kell.) Kölesden november 21-én, kedden tanácskoznak a kép­viselők. A fő témák itt is a tüzelőolajtámogatás és az idei költségvetési rendelet módosítása. Tengelicen hétfőn, no­vember 20-án, 17 órakor ül össze a testület. Terítéken a ’96-os költségvetési kon­cepció és a szociális rende­let módosítása. Takarékos növényvéde­lem a kiskertben, szőlőben, gyümölcsösben, szántóföl­dön címmel rendeznek esz­mecserét dr. Nagy Elemér közreműködésével a Tolnai Kertbarátkörben november 20-án, 18 órától. A rendez­vényen a hozott újborok kóstolására is sor kerül. A zene jegyében telik a hétvége a faddi művelődési házban. Szombaton délután a tini diszkó várja a fiatalo­kat, este 9 órától Erzsébet- Katalin bátyusból kezdődik, vasárnap délután pedig ko­molyzenei hangversenyre kerül sor. (Ld: az erről szóló írást.) A szombati napot szí­nesíti a délelőtt 9-kor, a kul- túrházban kezdődő gépjár­művezetői -tanfolyam is, amelyre egészen a kezdési időpontig elfogadnak je­lentkezéseket. (Folytatás az 1. oldalról.) Mindennek talán nem is lett volna jelentősége, ha a felek megegyeznek. Erre esély mu­tatkozott. A hétfői ülést köve­tően szedresi vállalkozók vál­lalkoztak a közvetítésre. Egyi­kük Bogdán János volt. — Mindkét oldal részéről korrekt hozzáállást tapasztal­tunk. A doktorral szerdán este volt az utolsó beszélgetés. Ak­kor úgy látszott, esély van a megegyezésre. A hivatalnak is jeleztük ezt. A polgármester a csütörtöki ülésen el is mondta a lakosságnak, hogy legyenek tü­relemmel, mert elindult egy párbeszéd, ami eredményre ve­zethet. Ennek ellenére mégis volt szavazás, ami után győ­zelmi hangulat uralkodott az egyik táborban. Ha ők ezt a így fogták fel, akkor nem tudom, van-e még szükség ránk, és ér­telme a tárgyalásoknak. Én már a hétfői ülés után el­mondtam, hogy tudomásul kell venni: most a megválasztott képviselők vannak döntéshely­zetben, nem pedig a hangosko- dók. És, hogy úgy nem lehet le­ülni tárgyalni, hogy előtte le- kommunistázok valakit. Dr. Kovács Sándor állatorvost, volt képviselőt, a lakossági alá­írásgyűjtési akció egyik kezde­ményezőjét kérdeztük arról, alakulhatott volna-e másképp. — Ha a jelenlegi testület (akkor még) többsége nem kö­telezte volna el magát, hogy az orvost minden érdeme ellenére meneszti, akkor igen. De most úgy látom, hogy a kompro­misszumkészség, sőt a falu aka­rata sem segít. — Úgy tudom, az orvossal szemben állók akartak tár­gyalni. — Én is úgy tudom, de az újabb fejlemények tükrében ezt megkérdőjelezem. A csütörtöki ülésen lakossági nyomásra a képviselőtestület kénytelen volt visszavonni az inkriminált ha­tározatot. Akkor tárgyalási készséget hangoztattak. Énnek ellenére néhány nap múlva be­adtak egy indítványt, hogy tár­gyalják újra a kérdést, és sem­Harmadik hetébe lép a tolnai Egész-ség Hónap. Pénteken a neves közgazdász, dr. Kopátsy Sándor tart előadást. November 21., kedd 9-től 16 óráig a művelődési házban: Egészség Szerviz. (Életmód tanácsadás, vérnyo­más mérés, koleszterin szűrés.) 17 óra: Szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető té­misítsék meg a megsemmisítő határozatot. — Milyen volt a csütörtöki ülésen a hangulat? — Békés. Az persze lehet, hogy ők tartottak attól, hogy el­szabadulnak az indulatok. — Mit ért a falu akaratán? — Mi könnyűszerrel több, mint 1500 aláírást gyűjtöttünk. Ez pedig a 2500 fős falu több­ségét jelenti. — Lehet, hogy félelembe7 ír­ták alá többen. — Ugyan mivel fenyeget­hetném, aki nem írja alá? — Esetleg az a szituáció be­folyásolhat valakit, hogy csak egy orvos van a faluban. — Fenyegetettségről szó sem lehet, a doktor nem tudja, kik írták alá az ívet. De egyéb­ként is elképzelhetetlen, hogy egy orvos rokon-, vagy ellen­szenv alapon praktizáljon. — Úgy tudom, a régi testü­leti tagok részéről „kommunis- tázás” folyik a mostani a testü­let irányába. — Ezen nem csodálkoznék. Jóllehet én ilyet az utcán senki­nek nem mondtam. — Nem tartja már idejét­múltnak az efféléket? — Annak tartanám, ha nem olvasnék róla naponta. Úgy lát­szik, ez még megy. ■ Egyik nézőpontból a falu győzött a csütörtöki szavazá­son. A másik oldal szerint vi­szont az erőszak. Az orvossal szemben álló képviselők azt ál­lítják, hogy a csütörtöki határo­zat kényszer hatására született, ezáltal nem elfogadható. Koleszár Mihály, polgár- mester: — A csütörtöki • ülés előtt arra kértük az orvost, és a mel­lette álló képviselőket, hogy azon . az ülésen ne essen szó az orvosügyről, hiszen részünkről a tárgyalási készség megvan. Figyelmeztettük őket, ha erőlte­tik a kérdés napirendre tűzését, akkor elronthatnak mindent. Az ott megjelent lakosság viszont kijelentette, hogy innen addig el nem mennek, amíg a határo­zatot vissza nem vonjuk. Ilyen erőszakkal kikényszerített dön­nyezői. Előadó: Dr. Kiss Ernő belgyógyász-kardiológus (Szekszárd). Kb. 18 óra: Emésztőszervi betegségek endoszkópos vizs­gálatai. Előadó: dr. Tóth Gyula belgyógyász főorvos (Szek­szárd). November 24., péntek 17 óra, városháza díszterme: Közgazdászi ajánlások gyer­tést nem lehet elfogadni, és a falu többsége nem is fogadja el. Az orvos nem próbálta lebe­szélni a megjelent polgárokat. A doktor úr az ülés után két nappal a meg nem jelent képvi­selő szavazatát megköszönte. Hétfőn reggel pedig a Népújság előfizetői megtalálták az újság­ban az egyik bulvárlap fénymá­solt cikkét, amely a „Győzött a falu” címet viselte. Mindezt int­rikának, a tisztességes szándé­kunkat megszégyenítőnek, bennünket megalázónak tart­juk. Ezek után megkérdőjelez­tük, hogy a doktor úrnak ko­moly a tárgyalási szándéka. Az álláspontunk az, hogy ezek után nincs értelme a tárgyalásnak, hiszen nincs esélye annak, hogy bármi is megváltozzon. Dr. Gombay Csongor azt mondja, a csütörtöki ülés után bízott abban, hogy az ügy szá­mára is kedvezően oldódik meg, ám a november 20-i újabb ülés erre nemigen ad esélyt. — Nem célom a konfliktus élezése, én maradni, dolgozni szeretnék. Valóban megkö­szöntem valamit annak a képvi­selőnek, aki nem jött el a testü­leti ülésre, de nem azt, hogy nem szavazott. Ennyire primi­tívnek azért ne tartson senki. A fénymásolt cikkekkel az örö­mömet szerettem volna meg­osztani az 1500 aláíróval. — A csütörtöki ülésen meg­jelent emberek békések voltak, szó sincs arról, hogy lelki terror alatt kellett cselekednie a kép­viselőtestületnek. Az orvos szerint ez egy „csi­nált” ügy, mivel máig nem tudja, miért kell mennie. Úgy gondolja, a vele szemben álló oldalt presztízsszempontok mo­tiválják. Úgy véli, az esemé­nyek régen túlnőttek az ő sze­mélyén, a mellette álló lakosság - szerinte a falu háromnegyed része - elképzelhető, hogy most már azon gondolkodik: kell-e ez a képviselőtestület? Az orvos mindenesetre be­adta a pályázatát az önkor­mányzat által meghirdetett or­vosi állásra. Hétfőn pedig ismét rendkívüli ülés... ' -es­mekeink jövőjéért. Előadó: dr. Kopátsy Sándor közgazdász. Kb. 18 óra: A közlés sze­repe az emberi kapcsolatok ha­tékonyságában. Előadó: Elekes Attila főigazgató helyettes, HI- ETE (Budapest). November 26., vasárnap I. számú iskola tornacsar­noka, 9-től 12 óráig: Játssz ve­lünk! Családi Sportdélelőtt. Holnap este ötkor Faddon ven­dégszerepei a Szekszárdi Ka­marazenekar. Ehhez kívánko­zik néhány gondolat az európai színvonalú együttesről, illetve általánosságban is a zenei kul­túráinkból. A 60-as, 70-es években döntően fővárosi mű­vészek jó értelemben véve „haknizták” a vidéket, élőben közvetítvén alapműveket. Az­tán kis honunk világra nyitásá­val a tömegkultúra csöppnyit elsekélyesedett, vele párhuza­mosan a komolyzenei közmű­velődésre fordítható anyagiak is relatíve beszűkültek. (Emlé­kezzünk csak: nem biztos, hogy jó útra tértünk, amikor a szol­fézst gyerekként hanyagolva lapgitárt faragtunk az ólajtóból és ficánkoltunk a „bitliszre”). A hirtelen támadt kulturális űrt próbálták a szekszárdi Zene­iskolának Thész László köré csoportosult tanárai 1984-es zenekaralapítással befoltozni. A lelkes hivatásosokhoz - csak munkaviszonyuk miatt „ama­tőr” - nagytudású muzsikusok csatlakoztak. Zenél itt tanár, orvos, óvónő, sőt régész is. Utóbbi: dr. Rosner Gyula (paksi múzeumigazgató) idén átadta az időközben kuratórium elnöki funkcióit dr. Tasnádi Jo­lánnak - aki háromgyermekes anyuka (nem mellesleg, közal­kalmazotti fizetésből él). Egyébként következetesen ke­rüli a személyére vonatkozó kérdéseket, és kanyarodik visz- sza a zenéhez - társai szerepét hangsúlyozva. Földesi Lajos hegedűművész neve kerül elő legtöbbször, ki kezdetektől művészeti vezető­jük, több külföldi koncertre, önálló CD-felvételre segítve az együttest. Ő az, aki a közönség összetételének megfelelően ál­lítja össze a műsort, és (ha kell) élőszóban mutatja be a zene­szerszámokat és műveket is. Főiskolai tanárként igen sok vendégművészt nyert meg me­gyénk kistelepüléseinek, hiszen ezekre a helyekre éppúgy meg- hívhatóak, mint Bezons-ba, vagy Becsére. Kísérletező kedve egyik legújabb állomása: fúvósok bevonásával szinte szimfonikussá fejleszteni a természetesen vonósokra épít­kező „kamara” szintet. Holnap újabb oldalt foglal le a faddi Művelődési Házban adott koncert - immár a máso­dik emlékkönyvből. A műsort a Művészeti és Szabadművelő­dési Alapítvány támogatja, ugyanis utóbbi azokon a telepü­léseken történő fellépéseket támogatja, ahol lassan-lassan már a közvilágítás is a nehezen megfizethető kategóriába soro­landó. Idézni emlékkönyvekből lenne való, de jelenleg nem élünk kulturális megközelítés­ben boldog békeidőket. Bár a város erejéhez mérten segít, le­gyen itt részlet egy beszámoló­ból - hogy a faddiak is értékel­hessék az önzetlen áldozatot: ... pénz kellene többek kö­zött a hangszerek kisebb javítá­saira, húrokra - ezekre a zene­kari tagok saját pénzükből ál­doznak .. A sokat emlegetett „missziói” münkánk is lehetet­lenné válik ilyen anyagi feltéte­lek mellett. . . Ódry Az Egész-ség Hónap 3. hete Tolnán > Boldogan, de soha nem megelégedetten A Fastron Hungária Kft. új üzemet avatott a héten Tol­nán. Ebből az alkalomból in­vitáltuk rövid beszélgetésre Fáskerty Gábort, a cég Né­metországban élő tulajdono­sát. — Fáskerty úr, milyennek látta első pillantásra cége jog­elődjét, a GEM-et, és reményei szerint milyen lesz a jövőben? — Amikor három és fél éve itt jártam, az már akkor látszott, hogy jó szakemberek dolgoz­nak a cégnél, akik az adott lehe­tőségekből a legtöbbet próbál­ják meg kihozni. Úgy gondol­tam, hogy ezekkel az emberek­kel dolgozva, nyugati módsze­rekkel és persze pénzzel jó eredményeket tudunk elérni. Ennek megfelelően beruház­tunk, gépeket vettünk, tataroz­tunk épületeket, új csarnokokat hoztunk létre. Hamarosan indí­tunk egy mikroelektronikai be­ruházást, mobiltelefonokhoz gyártunk induktív elemeket. De erről bővebben majd az új csar­nok avatásakor. — Úgy tudom, a tolnai üzem bővítése céljából Ön meg sze­retné vásárolni a Fastron-nal szembeni - jelenleg szántóföld­ként hasznosított - terület egy részét. — A tolnai üzemet szeret­ném a Fastron egyik központ­jává tenni. Kíváncsi vagyok, a helyi önkormányzat hogy áll a kérdéshez. Ha nem kapom meg megfelelő feltételekkel a fej­lesztéshez szükséges területet, akkor elmegyek máshov#. Ez nem zsarolás, én csak hosszú távon gondolkozom. Én szeretem ezt a tolnai üzemet. Ez persze nem csak ér­zelmi, hanem, hogy úgy mond­jam, „kalkulációs” kérdés is. De ha van egy jól működő vál­lalat, az nemcsak nekem jó, ha­nem jó a városnak is. Nemcsak a közvetlen haszon, hanem a közvetett előnyök miatt is. — Elégedett az itt dolgozók­kal? — Ha nem lennék elégedett velük, akkor már nem dolgoz­nának itt. És úgy gondolom, ez fordítva is igaz. — És a tolnai kft. eredmé­nyével is elégedett? — Tudja, van egy olyan mondás, hogy legyen mindig boldog az ember, de megelége­dett soha. Mert az elégedett embernek nincsenek újabb cél­jai. — Mit gondol a magyaror­szági közgazdasági környezet­ről? — Én alapvetően jónak tar­tom a körülményeket. De van­nak olyan intézkedések, amik­ben nem látok logikát. Miért kell például vámot fizetni a kül­földinek, ha termelőeszközt hoz be az országba? Miért kell bün­tetni azt, aki a termelés fejlesz­tését, az ország versenyképes­ségét szolgálja? Mi ugyan jó gátfutók vagyunk, átugorjuk az akadályokat, de nem biztos, hogy mindenki ilyen. — Nem tart-e attól, hogy bi­zonyos szélsőséges erők, akik nem jó szemmel nézik az „ide­geneket” hatalomra kerülnek? — Én ettől nem tartok. Ezt az is bizonyítja, hogy az or­szágba pénzt hozok, nem pedig Fáskerty Gábor fotó: gottvald viszem ki. Azért is tartom ki­zártnak a szélsőségesek hata- lomrakerülését, mert az a ma­gyar nép általános intelligenciá­jának az alacsonyságát bizonyí­taná, amit én nem hiszek. A zaj nem mindig jelent többséget.-s­r r r HIRDETES­FELVEVŐ HELYEI Fadd és Vidéke Takarékszövetkezet Fadd 7133 Kölesdi Takarékszövetkezet Kölesd 7052 Téngelic és Vidéke Takarékszövetkezet Tengelic 7054 ' Bencze József Tolna, 74/416-211. Agócs Béla Tolna, Arany J. u. 13.

Next

/
Thumbnails
Contents