Tolnai Népújság, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-14 / 267. szám

4. oldal Megyei Körkép — Tamási, Sijhontornya Es Környéke 1995. november 14., kedd HírSorok Parlamenti elfoglaltságai miatt elmaradt dr. Benkő András, a tamási választó- körzet országgyűlési képvi­selőjének iregszemcsei és nagyszokolyi fogadóórája. A fogadóórákra a fenti hely­ségekben decemberben ke­rülhet sor. Változatlan a helyzet az egy hónappal ezelőttihez képest a volt tamási járás üzemorvosi ellátása terén, jelenleg is csupán a társasá­gok és vállalkozók negyven százaléka jelentette be az ANTSZ tamási intézeténél, hogy szerződést kötött üzemorvosokkal. A szerző­déskötés lehetősége bővült, miután több háziorvos lépett kapcsolatba olyan szerveze­tekkel, amelyeknek van jo­gosítványa üzemorvosi ellá­tásra. A városi tisztifőorvos arról tájékoztatott, hogy a szerződést nem kötő vállal­kozókat, társaságokat pénz­bírsággal sújthatják, mely­nek alsó határa 10 ezer fo­rint. Színházbusz indul a fővá­rosi Vígszínházba a tamási művelődés központ szerve­zésében december 1 -én, pénteken a West Side Story című musical-re. A jegyárak 180 és 400 forint között vannak, az útiköltség 600 forint. Jelentkezni a műve­lődési házban lehet. Nyolcezer forint kése­delmi kamatot fizet a Matáv a szakályi, dúzsi és kalaznói telefonigénylőknek, az ál­lomások késedelmes bekö­tése miatt. November 26-ig látható a tamási művelődési házban a nyári pincehelyi képzőmű­vészeti alkotótábor munkái­ból nyílt kiállítás. A tábort Szathmári Juhos László ve­zette. ÁllásAjánló A Tolna Megyei Munkaü­gyi Központ Tamási Kiren­deltsége a következő mun­kahelyek betöltésére vár je­lentkezőket: Tamási és környéke: egy fő varrógépműszerész, vagy 30 év alatti műszerész, üz­letkötők. Dunaföldvár: hatvan fő díszműkovács. Enying: tizenöt fő simon- tornyai lakhelyű betanított munkás. Iregszemcse: tíz fő var­rónő. Kniesz Henrik Varsád-története 1946-ban körülbelül négyszáz baranyai, tolnai német család talált kényszerűen új otthonra a szétbombázott Darmstadtban. A magyarországi németek saját kezükkel építették fel városré­szüket, Duna-telepet, munkale­hetőség, pénz híján az összefo­gásból mentve erőt. Köztük volt a varsádi Kniesz-család is. Kniesz Henriket, az egykor a frankfurti Goethe Egyetemen végzett, ma már nyugalmazott német-történelem-politikatör- ténet szakos tanárt, a kitelepí­tettek és az itthon maradottak közti barátság ügyvivőjét csak­nem mindennapos ismerősként üdvözölhették Gyönkön no­vember első, borongós hétvégé­jén a griesheimi delegációval, hiszen „kétlaki”: Gyönkön is van háza, állampolgársága ket­tős. Kniesz tanár úr volt talán az első, aki diákjaival program­szerűen látogatott el Magyaror­szágra az ötvenes évek végén. „Személyesen Kádár Jánosnak írtam levelet, azzal, hogy tanu­lóimmal szeretnénk megnézni Magyarországot, és kaptunk vá­laszt, majd engedélyt is”, em­lékszik vissza. 1961-től minden évben hozott német diákokat hazánkba. „Mindezt azért tet­tem, hogy megismerjék a diák­jaim Kelet-Európát, és még egyszer ne fordulhasson elő olyan, mint az utolsó világhá­ború volt. Szívesen jöttünk, és a magyarokat úgy ismertük meg, mint vendégszerető embere­ket.” 1986-ban történelemtanár szervezte meg a varsádi temp­lom 200 éves fennállásának év­fordulóján az elszármazottak találkozóját Varsádon, ezt az eseményt személyes jelenlété­A varsádi templom - a békülés jelképe lett vei tisztelte meg a darmstadti főpolgármester is. Kniesz Henrik hosszú évek óta végez helytörténeti kutatá­sokat Varsádon, munkájának gyümölcse nemrég érett be: el­készült, és négyszáz példány­ban Darmstadtban meg is jelent rövid Varsád-monográfiája. A kutatómunkát személyes gyö­kerei is motiválták, 1722-ben Hessenből érkezett elődeit is felfedezhette az anyakönyvi nyilvántartásban. A vékony kö­tetet Leo Leonhard, grafikus és festőművész, a Mainz-i Rhein- hardt-Pflaz Szakfőiskola pro­fesszorának tájképei illusztrál­ják, akit a szerző 1986-ban kért meg arra, készítsen néhány lát­képet a faluról. Leo Leonhard 1991-ben a tanítványaival is el­látogatott Varsádra. A tanár úr szerint a kiadvány, amelynek bemutatója ez év augusztusá­ban volt a pécsi Lenau-Házban, nemcsak Magyarországon, ha-' nem a darmstadti diákság köré­ben is érdeklődésre tart majd szántót. Sportra négy, a művelődési háznak két és fél millió November: telefon Simontomyán? (Folytatás az 1. oldalról.) A polgármesteri hivatal és in­tézményeinek költségigénye száz, a Vak Bottyán Általános és Szakképző Intézet költségve­tési igénye szintén százmillió forint. A fiatalok lakásépítési támogatására tervezett összeg egymillió forint. Bevételi oldal­ról a koncepció felveti az adó­emelés lehetőségét, valamint a lakbérek és bérleti dijak átte­kintését is. Simontomyán ki­lencvennégy lakás bérlői átla­gosan havi 260 forint .bérleti dí­jat fizetnek, lakbéremelés a hetvenes évek óta nem történt. Az anyag egyebek mellett ti­zenegymillió forint helyi adó­val, kétmillió forint gépjárműa­dóval, és 690 ezer forint bír­sággal számol bevételként. A támogatások előzetes felosztása szerint a művelődési ház 2,4 millió, a sportélet 4,2 millió fo­rintot kapna, a polgárvédelem százezer, az önkéntes tűzoltó egyesület félmillió forinttal ré­szesedne, és négyszázezer jutna a testvérvárosi kapcsolatok ápolására. Háromszázezer fo­rint szerepel a. pincehelyi kór­ház fenntartására alakuló társa­ság költségeihez való hozzájá­rulás címén. Az ülésen Regőczi István a Simontomyán helyi autóbusz- járatot indítani kívánó vállalko­zás képviselője ismertette a tes­tület előtt a helyi közlekedés lehetőségeit. A már több kisvá­rosban is helyijáratot üzemel­tető vállalkozás előnyös ajánla­tot tett: az önkormányzat a fenti célra létrehozandó betéti társa­ság többségi tulajdonos kül­tagja lenne, s ez a városnak anyagi kockázattal nem járna. A vállalkozás tanulóknak és nyugdíjasoknak ingyen bérletet tud biztosítani. Az idevágó tör­vény értelmében azonban az önkormányzatnak koncessziós pályázatot kell kiírnia, a látha­táron azonban nincs az előbbi­vel konkurálni képes ajánlat. Cserháti Péter polgármester arról adott tájékoztatást, hogy a Matáv ígérete szerint novem­berben megszólalnak a város­ban az önerős telefonkészülé­kek. Az ülésen megjelent Várko- nyi Mátyás, a fővárosi Rock­színház igazgatója is, aki rövi­den vázolta a társulat simontor- nyai terveit. Ha az önkormány­zat hajlandó némi pénzt áldozni a Rockszínház simontomyai produkciójához kapcsolódó be­ruházásokra, a társulat akár jövő augusztusában Tolna me­gyében egyedülálló nyári szín­házat varázsol a vár előtti térre. (-h-c) Rendőrségi Hírek Elfogták azt az elkövetőt, aki október 19-én a tamási Városgazdálkodási Vállalat telepéről százötvenezer forint értékben gépalkatrészeket fu­varozott el a délelőtti órák­ban. H. T. kocsolai lakos a ki­hallgatás során elismerte tet­tét, azonban azt mondta, hogy az ott dolgozók közül valaki megengedte, hogy elvigye az alkatrészeket. A telepről azzal hozta el az alkatrészeket, hogy a vállalat igazgatójától engedélyt kapott rá. H. T. még aznap túladott az arun a kaposvári MEH-telepen, ahol - állítása szerint - háromezer forintot kapott a „hulladé­kért”, amelynek megtalálá­sára józan megfontolások alapján kevés az esély. Falopás miatt tett feljelen­tést ismeretlen tettes ellen no­vember 3-án a Gyulaj Rt. A gazdaság területéről 20 köb­méter cser ipari fa tűnt el, amelynek értéke 125 ezer fo­rint. A fát fényes nappal vit­ték el. Azóta az elkövető rendőr­kézre került: P. J. tamási fu­varos, aki a lopott fát ugyan eladta, de a rendőrségnek si­került lefoglalni. Érdekek és vélemények Iskolaszékekről Tamásiban Lemondott a tamási Vályi Péter Szakközépiskola és Szakmun­kásképző Intézet iskolaszéki tagságáról a fenntartó egy dele­gáltja, Balassa Zoltán városi képviselő. Ez az iskolaszékek beszámolóival együtt a tamási testület októberi ülésén került a nagyobb nyilvánosság elé. Most két olyan személy képvi­seli az önkormányzatot az isko­laszékben, akik már nem tagjai az önkormányzati testületnek. A képviselő azzal indokolta lépését, hogy nem tudta össze­egyeztetni a város és az iskola érdekeit. A testületben az átvi­lágító bizottság elnökeként kö­vetkezetesen azt az álláspontot képviselte, hogy a szakiskola működtetését át kell adni a me­gyei önkormányzatnak. Az is­kolaszék ezzel nem értett egyet, emellett azonban a képviselők között is kisebbségben maradt álláspontjával. A dolog tanul­ságáról szólva Kaszás Dezső, a kulturális bizottság elnöke sze­rencsétlen egybeesésnek ne­vezte, hogy a testület Balassa Zoltánt bízta meg az átvilágító bizottság vezetésével, hiszen megszorító intézkedéseket kel­lett javasolnia, ugyanakkor mint az iskolaszék tagja a meg­szorítások ellen kellett volna fellépnie. A testület elmúlt ülésén kri­tika is megfogalmazódott a ta­mási gimnázium iskolaszéké­nek munkájáról, amelynek be­számolója mindössze a szerve­zeti szabályzat elkészítéséről, és az igazgatói pályázat véle­ményezéséről szólt kilenc sor­ban. Kaszás Dezső erről úgy fogalmazott: „nem biztos, hogy egy iskolaszéknek például egy működő házirendet minden öt percben véleményeznie kell. „A gimnáziumban egy kicsit kevesebbet működött ez a gré­mium, de ez az iskola más helyzetben van, itt különösebb új dologról nem lehet szó, mint például a szakiskola profilbőví­tése.” A bizottság elnöke egyébként tartalminak nevezte az iskolaszékek munkáját. Azt, hogy a fenntartót a Vályiban ma két volt városatya képviseli, nem tartja fontosnak, mert „at­tól, hogy ők nem indultak a legutóbbi választáson, ugyan­olyan jól elláthatják a feladatu­kat az iskolaszékben, mint ad­dig”. Nem hangzott viszont el észrevétel az ülésen a 2. számú Általános Iskola beszámolójá­ban foglalt állításról, miszerint „az önkormányzat nem kívánt élni az együttműködés lehető­ségével”. Az iskolaszék tagjai azt hiányolták, hogy a német nemzetiségi oktatásra járó ál­lami támogatással kapcsolatban írt beadványára nem kaptak hi­vatalos választ, valamint sem a költségvetés meghozatalakor, sem módosításakor nem kérték ki a véleményüket. Ehhez pedig a közoktatási törvény szerint joguk van. (tf) Bibliaismereti sorozat Tizenkét részből álló bibliais­mereti előadás-sorozatra invi­tálja az érdeklődőket a tamási művelődési központ és a Bib­liaiskolák Közössége. A no­vember 7-én elindult rendez­vény előadója Egervári Oszkár lelkész, a Bibliaiskolák Közös­ségének munkatársa. Előadása­inak középpontjában Máté evangéliuma, a Hegyibeszéd igéinek magyarázata áll, azt követően minden alkalommal mód nyílik a hallottak megbe­szélésére is. Az előadásokra kéthetente keddi napokon 18 órakor kerül sor, a városi műve­lődési házban. r r r HIRDETÉSFELVEVŐ HELYEI Hőgyész és Vidéke Takarékszövetkezet Hőgyész 7191 Iregszemcse-Felsőnyék és Vidéke Takarékszövetkezet Iregszemcse 7095 Nagykónyi Takarékszövetkezet Nagykónyi 7092 Pincehely-Ozora és Vidéke Takarékszövetkezet Pincehely 7084 Ozora 7086 Nagyszékely 7085 Simontomya 7081 Tamási és Vidéke Takarékszövetkezet Tamási 7090 Szakály 7192 Regöly 7193 GYÁSZKÖZLEMÉNYEK: PAN-HOL Tamási, Aradi u. 19. Levél a testülethez Nyolcvankilenc aláírás szere­pel annak a levélnek a kísére­tében, amelynek címzettje az iregszemcsei képviselőtestü­letet volt. A levél írói azt ké­rik, a testület változtassa meg korábbi döntését, mely lehe­tővé tette a falu óvodájában a csoportösszevonást. Emléke­zetes, hogy a községben ez év szeptemberétől az addigi öt helyett négy óvodai csoport működik. Ä képviselők el­múlt ülésükön tárgyaltak a beadványról, s úgy döntöttek: az intézmény vezetőjének ha­táskörébe utalják annak meg­válaszolását. A levél nem mentes a formai hibáktól: a kérés és az indoklás nincs alá­írva, a nyolcvankilenc név pedig két külön lapon szere­pel. A polgármesteri hivatal ezért minden szülőt kiértesít a testület döntéséről. A bead­vány egyébként azt sérelmezi, hogy a magas létszám miatt leszűkült a gyerekek játék­tere, és emiatt nem lesz mód egyéni foglalkozásra és fej­lesztő programok megvalósí­tására. Rosenberger Istvánná, az iskola igazgatója az ügy kapcsán elmondta: az intéz­mény életét az adott költség- vetés határozza meg, és nem az óvodai csoportösszevonás volt az első takarékossági lé­pés. Az igazgatónő szerint ez nem jelent nagy változást a csoportlétszámokban. (A ve­zetőóvónő tájékoztatása alap­ján: a megjelentek átlagos lét­száma tavaly 90-92 volt, ez idén sem csökkent.) Az intézményvezető a kö­vetkező ülésen ad bővebb tá­jékoztatást. (tf) JEGYZET irta: Tóth Ferenc Mindenki ismeri (esetek) Hideg van, fűteni kell. Meg igényelni az olajtámogatást. Egyszerit, itt háromezret, ott háromezer-egyet, amott három zöld és három piros bankót. Igénylik is módjával. Kitöltik a hat oldalas űrlapot szigszám- mal és jövedelembevallással, szinte senki nem keres semmit. A lakás jelzett légköbmétere három kis egérlyukra enged következtetni az előírtaknak megfelelően, minden klaffol. Az érdekes, hogy amikor a HTO- jegyeket kellett igényelni, a sze­rény, alacsony mennyezetű há­zikó még három egybenyíló ho- dályból állt 3,20-as belmagas­sággal, amely szezonálisan két- háromszáz liter gázolajjegyet hozott a konyhára. A jövedelem elenyésző, a lét- és nyugdíjmi­nimum az albán GDP alatt van, már ha a különlegesen értékes hatszemű borjúk eladásából származó fillérek nem számíta­nak annak. Ki tudja. Valkó néni pedig változatla­nul aggódik, üz igénylő lapok­nál el sem jut az ötödik oldalig, vagy ha eljut, ott abbahagyja, mert kissé megalázó kérni azt, ami jár. Nem vagyunk egyformák. A kísértés pedig nagy úr. A fogor­vosi rendelő manapság nagyon egyszerű filozófiával működik: fizetsz, méghozzá előre, aztán megkapod az árut, fogadba idegen anyag kerül, és mehetsz elégedetten. Végül is fogfájósán mindegy hová fizettél. Es mi lenne, ha..., mi lenne, ha nem hatszáz, hanem négy? Vagy nem hét hanem öt? Annál jobb, minél kevesebb. A számla senkit nem érdekel, a fogpótlást senki nem írhatja le az adóalapjából, a falusi kisnyugdíjas meg pláne nem. Olcsóér’ venni a dohányt, a kispénzű bagós mindennapi öröme. Elképesztően olcsóér’ meg még nagyobb öröm. Ha a boltban nyolcvannyolc, akkór keres a boltos, a dohánygyár és az állam (azaz mi magunk, va­lahol messze). Ha ugyanaz het­venkettő, ott valamelyik hiány­zik, de ha már hatvannyolc, ak­kor már csak a boltos és bará­tai akaszthatnak elég szépen, és mi spórolunk. Közben bűnse- gédi bűnrészessé válunk, hogy mi módon, azt ne firtassuk. Mindenki ismeri.

Next

/
Thumbnails
Contents