Tolnai Népújság, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-11 / 265. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1995. november 11., szombat Találkozás Lábady Tamás alkotmánybírával Emberi méltóság, személyi szám Dr. Lábady Tamás alkotmánybíró szerdán tartott előadást Szekszárdon. Ott nevezte avantgarde-nak, vagyis merész újításokkal tudatosan úttörő szerepet vállalónak, többek között a személyi számról szóló határozatukat, amelyet az emberi méltósághoz való jogból eredeztetnek. Utóbbiról azt mondta, hogy minden személyiségi jog anyajoga, lényegi és elidegeníthetetlen. Alapjog, amelyből mint forrásból, mind az Alkotmánybíróság, mind pedig a rendes bíróság mindig meríthet. A téma a betegbiztosítási igazolványok kapcsán napi aktualitás is. Az alkotmány- bíró véleményét, hozzájárulásával, az előadásból idézzük:- A híres, vagy hírhedté vált határozattal kapcsolatosan a társadalom, de még a jogászok sem értik igazán meg, hogy mi a problémája a Alkotmánybíróságnak a személyi számmal. A média közvetítése e tárgyban egészen hamis. Hadd idézzem Kosztolányit, s az ő nyomán József Attilát, akik költői érzékenységgel, a maguk szenzibilitásával ötven, hetven évvel ezelőtt ráéreztek arra, hogy milyen veszélyes a polgárra nézve, ha titokzatos bürokráciák szimulálják és lélegeztetik az egész társadalmat. Kosztolányi ázt mondja: „Beírtak engem mindenféle Könyvbe,/ és minden módon számon tartanak./ Porzó-szagú, sötét hivatalokban/ énrólam is szól egy agg-szürke lap./ Ó, fogcsikorgatás. Ó megalázás,/ hogy rab vagyok és nem vagyok szabad./.../ Jobb volna élni messze sivatagban,/ vagy lenn rohadni, zsíros föld alatt./ mivel beírtak mindenféle Könyvbe/ és minden módon számon tartanak.” E gondolatot folytatja József Attila verse, a Levegőt!, melyben a költő felkiált: „Számon tarthatják, mit telefonoztam/ s mikor miért, kinek./ Aktákba irDr. Lábady Tamás Fotó:C,K ják, miről álmodoztam/ s azt is, ki érti meg./Nem sejthetem, mikor lesz elég ok/ előkotorni azt a kartotékot,/ mely jogom sérti meg.” Erről szól a személyi számos határozat, csak azon a bizonyos elvont, héber, ógörög, vagy latinból eredeztetett nyelven, amelyet a politika nem tud felfogni. Óriási veszélyt jelent, ha az állam mindent tud a polgárairól, ő meg nem tudja, hogy milyen pozícióból tárgyalhat vele. Micsoda megaláztatás! Hétköznapibb megközelítésben, a személyi számból kialakítható egy bizonyos személyiségprofil, amely egyetlen kódban tartalmazza a születési adataimat, a bankbetétemet, a betegségeim, a gyerekeim, a házasságaim számát, és még folytathatnám, de nem tükrözi megfelelően, hogy ki is az a Lábady Tamás. Az élet és emberi méltóság témaköréhez tartozik a halál- büntetésről szóló határozat, amely megemlíti, de nem tárgyalja az euthanasaia kérdését, ami egy legfelső bírósági ítélet kapcsán ismét bekerült a köztudatba. — Annyiban nem áll módomban válaszolni a kérdésre, hogy az euthanasiával kapcsolatban több indítvány is van előttünk, de az Alkotmánybíróság érdemben még nem foglalkozott vele. Annyit azonban mondhatok, ami az abortuszhatározatban többször is előfordul, hogy az ember méltósága és élete egységet képez, ez határozza meg az ember státusát, amelyből a jog nem vehet vissza semmit Ebből sokan azt a következtetést vonták le, hogy az Alkotmánybíróság már megfogalmazta azt az álláspontját, hogy nem vehető el az emberi élet, a kegyes halálba segítés címén sem.- És a méltóság elvehető?- Nem, mert az csak a halállal szűnik meg. A méltóság és az élet, a test és a lélek az Alkotmánybíróság monista ember-képében egységet alkot. Nem lehet valakitől a méltóságát úgy elvenni, hogy az életétől nem fosztjuk meg. A bitó alatt álló embernek is megvan a maga méltósága, lelkiismeretével számot adhat, dönthet még magában jó és rossz, igazság és igazságtalanság kérdésében. Ki merné állítani, hogy az aradi tizenhárom tábornok halála pillanatáig nem tartotta meg a méltóságát?- Egy kómában lévő ember nem fosztatik meg eleve méltóságától?- Nem, mert a fogalomnak van egy olyan aspektusa is, amely az emberi nemhez tartozást fejezi ki, mindaddig, amíg valaki él, az emberi nemhez tartozik. Ha a vegetatív embert jogi lehetőséggel likvidálni lehetne az élők sorából, akkor ezt meg lehetne tenni a nyitott gerincű csecsemővel is, akkor visszajutunk az ókori Spártába, ahol a beteg gyerekeket a Tai- getosz sziklájáról ledobták. Ez apartheid gondolkodás. Más kérdés, hogy mennyire mesterségesen tartjuk életben, és milyen technikai felszereléssel, mert emberileg nekem is az az álláspontom, hogy aki menthetetlen, azt hagyni kell békésen meghalni, de nem hozzásegíteni az úgynevezett kegyes halálhoz. Ihárosi Ibolya Mit kínál az „Ady Endre’? A szekszárdi „Ady Endre” Középiskola, Szakképző Iskola és Kollégium név alatt a régi „505-ös”, a megye legnagyobb középfokú oktatási intézményévé vált. Az elmúlt években nemcsak névváltozás történt, átalakult az iskola belső szerkezete is. Tíz éve indult az első szakközépiskolai osztály (autószerelő szakon), hét éve kezdődött a magasépítő technikusok képzése. Öt éve már négy elsős osztály kezdte meg működését, új szakma lett a mechatronika és a gépészet. Három éve kapcsolódott be az intézmény a világbanki fejlesztési programban, s ugyanekkor indultak először a hatosztályos gimnáziumi osztályok is. Ezzel párhuzamosan továbbra is megmaradt a szakmunkások képzése, az egyre nehezedő körülmények ellenére. A mostani, 1995/96-os tanévben közel 1600 diák tanul itt, helyzetüket jelentősen könnyíti, hogy az iskola minden rászorulónak tud kollégiumi helyet biztosítani. A tanulmányi munka mellett jelentős kulturális tevékenység folyik az intézményben, „Cipőfűző” diákszínpadjuk magyar és angol nyelvű előadásáival arat sikereket. A tanulók közel húsz sportágban készülnek fel diákolimpiái és szakszövetségi versenyekre. Eredményeiket nemzetközi találkozókon és országos bajnoki viadalokon elért sikerek fémjelzik. Az intézmény az 1996/97- es tanévre a következő „választékot” nyújtja a jelentkezőknek: Hat osztályos gimnázium: az általános iskola hatodik osztályába járók jelentkezhetnek ide. A tapasztalatok szerint ez az életkor megfelel az iskola- váltásra, nem okoz törést a gyermek fejlődésében. Az első 4 évben a gimnazistáik heti 5 órában tanulnak idegen nyelvet, intenzíven foglalkoznak számítástechnikával, s 16 évesen dönthetnek arról, hogy gimnáziumi ágon, vagy a világbanki (szakmai képzést is adó) osztályok egyikében szerzik meg az érettségit. Elektrotechnikai - elektronikai szakmacsoport: korszerű általános műveltségre alapozott, elektronikai szakmai alapismeret biztosítása a cél. Világbanki képzés keretében heti 4 órában oktatnak idegen nyelvet, lehetőség van középfokú nyelvvizsgára. Négy évig tanulnak számítás- technikát, magas szinten, második év végén számítógépkezelői szakvizsgát tehetnek a diákok. Érettségi vizsga után lehetőségük van az ide jelentkezőknek bármely egyetemen vagy főiskolán tovább tanulni, illetve technikus minősítést szerezni. Az elektronikai szakcsoportban későbbi szakirányú tanulmányokra készítik fel a diákokat. Érettségi után pedig lehetőségük van szakirányú specializálódásra. Közlekedési szakmacsoport: a képzés célja a kor igényeinek megfelelő általános műveltséggel rendelkező fiatalok képzése, akik a közlekedés területén középvezetői szakemberként megállják a helyüket. Négy éves a képzés, szakmai orientáció, idegen nyelv és informatika a kiemelkedő pontok. Érettségi után a tanuló jelentkezhet felsőfokú oktatási intézménybe, illetve megszerezheti az autószerelő, autóvillamossági szerelő szakmát vagy a gépjárműtechnikusi végzettséget. Gépész szakmacsoport: világbanki képzés, melynek során magasfokú számítógépes és számítástechnikai ismereteket szereznek a diákok, megismerkednek a mechanikai műszerészet és a forgácsolás alapelemivel, valamint azokkal a modem technikákkal, amelyek mindenütt előfordulnak, ahol gépek dolgoznak. Emellett országosan elismert szakképesítéseket szerezhetnek, például számítógépkezelőit, vámkezelőit, PLC programozóit, stb. Érettségi után a továbbtanulás, illetve ötféle technikusi végzettség megszerzésére van lehetőségük. Építészeti szakmacsoport: az első négy évben az építőipari szakmák széles skálájába nyernek betekintést az ide jelentkezők, s olyan új képzési formára, szemléletre tesznek szeri, hogy képesek legyenek rugalmasan reagálni a munkaerőpiaci változásokra is. Emellett informatikai és számító- gépes ismereteket, az építőipar általános szerkezeteit ismerik meg. Speciális képesítéseket szerezhetnek, majd a 4. év után technikus szinten a következő szakok nyújtanak választási lehetőséget: kivitelezés, beruházás és önkormányzati szakigazgatás. Igény esetén szakmunkásképzést is biztosítanak számukra. Szakmunkásképzés: három éves, váltóhetes formában történik. Egyik héten elméleti, a másik héten gyakorlati oktatás folyik. (A végzett szakmunkások sikeres felvételi vizsga alapján 2 év alatt nappali tagozaton szerezhetnek érettségi bizonyítványt az iskolában.) Az alábbi szakmák oktatása lehetséges az intézményben 8 általános után: könnyűszerkezet-lakatos, autószerelő, ka- rosszérialaktos, központifűtés- szerelő, gázvezetékszerelő, épületvillamossági-szerelő, villamoshálózat-szerelő, épületasztalos, ács-állványozó, kőműves, szobafestő, nőiruha- készítő, bőrdíszműves, fodrász, vasbeton szerelő, mechanikai műszerész, bádogos, esztergályos, szerszámkészítő és könyvkötő. Érettségi után szerezhető szakmák: RTV szerelő, autószerelő, autóvillamossági szerelő, karosszérialakatos, háztartási, gépszerelő, nőiruha-készítő, fodrász, kozmetikus, fogműves, épületasztalos, mechanikai műszerész. venter A kubai nagykövet hazájáról és Magyarországról Megvalósítható utópia mosolyogva és teljes odaadással Szekszárdon járt a héten a kubai nagykövet, Carlos Trejo Sosa. A városházán tett látogatása során, élve az interjúkészítés lehetőségével, arra kértük a nagykövetet, mondjon Kubáról és Magyarországról három-három olyan dolgot, ami számára a legkedvesebb. — A hazám, Kuba, nekem nagyon tetszik. Nem azért, mert szélsőségesen nacionalista lennék, hanem mert valóban gyönyörű, trópusi ország, meleg tengervízzel körülvéve, hideg telek és környezet- szennyezés nélkül. Ez a természet az, ami nagyon tetszik. A másik, ami ugyancsak kedves nekem, azok a kubai emberek, akik nagyon ven- dégszeretőek és igen erős bennük a szolidaritás érzése. Olyan nép a kubai, amelyik nagyon nagyra értékeli az igaz barátságot. Minden volt és meglévő nehézség ellenére a kubaiak olyan emberek, akik képesek még a rossz dolgoknak is a jó oldalát nézni, mosolyogni akkor is, amikor baj van. De ami legjobban tetszik nekem, az az a megvalósítható utópia, amit otthon teszünk, hogy tiszta szívvel és lélekkel Carlos Trejo Sosa fotó: gk olyan dolognak szenteljük magunkat, amiről tudjuk, hogy végrehajtható. Tesszük ezt szeretettel, lemondással, odaadással és a jövőbe vetett teljes bizalommal. — Ami Magyarországot illeti, kis ország, de nagyon szép. Rendezett, tiszta, szép városaik vannak, melyeknek építészeti emlékeire vigyáznak, még akkor is, ha az Önök országának is megvannak a maga nehézségei. A másik dolog, ami tetszik nekem, azok az emberek. Amit a kubai népről mondtam, az bizonyos mértékig vonatkozik a magyarokra is. Tetszenek az itteni emberek, attól a naptól kezdve, hogy átadtam Göncz Árpád köztársasági elnöknek a megbízó levelemet. Az elnök úr akkor azt mondta nekem, nagykövet úr, Magyarországon sok szeretet fog tapasztalni Kuba iránt, észlelni fogja, hogy olyan baráti kapcsolatok fűzik a két népet egymáshoz, melyek semmilyen körülmények között nem szűnik meg létezni. Javaslatként még hozzáfűzte, hogy éljek ezzel és használjam ki. A harmadik dolog, ami tetszik nekem itt, az a magyar nép kultúrája, hogy törődnek a nép műveltségével. És végül engedje meg, hogy annyit hozzá fűzzek az előzőekhez, hogy szívből kívánom, lábaljanak ki azokból a nehézségekből, amelyekkel meg kell küzdeniük és legyenek képesek arra, hogy saját útjukon, saját maguk valósítsák meg mindazt, amit maguk elé célul tűztek ki és amit mi Kubából nagyon nagy tisztelettel követünk. F. K. É. Tanulmányúton Münchenben A német kormány támogatásával a magyar kamarákat segítő projectet hozott létre ez év nyarán a München - Felső-Bajoror- szág Kereskedelmi és Iparkamara. A project keretében járt tanulmányúton a müncheni kamaránál Takácsné Tóth Márta, a Tolna .Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelemfejlesztési vezetője. Az öt nap során szerzett tapasztalatokról beszélgettünk. — Mi volt az út célja? — A német és magyar kereskedelmi és iparkamarák közötti együttműködési program keretében szervezett tanulmányúton elsősorban a külkereskedelem területével foglalkoztunk, de általános ismereteket is nyújtott Németország egyik legnagyobb kamarájának tevékenységéről. — Hány tagja van a müncheni kamarának? — Németország 84 kereskedelmi és iparkamarája közül a Bajor Szövetségi Államban tíz található, melyek közül a legnagyobb a München - Felső-Bajorországi Kereskedelmi és Iparkamara. A müncheni kamarához 220 ezer cég tartozik, a kötelező tagdíjból származó bevételük 74 millió DM. Ezen felül 20 ezer ECU támogatást kapnak Brüsszelből, az EIC működtetéséhez. A kamarának tíz osztálya van, ahol 384 munkatárs dolgozik. A szervezethez tartozik még két továbbképző központ is, ahol a cégeknek előre meghirdetett témakörben és áron szemináriumokat tartanak. — Milyen nagyságrendű cégek lehetnek a tagjai a müncheni kamarának? — Elsősorban a kis és közepes vállalatok. A kamarai tagokat három kategóriába sorolják az éves árbevétel, illetve a foglalkoztatottak száma szerint. — Kötelező-e Németországban a kamarai tagság? — Kötelező, a tagdíj az iparűzési adó 4,4 százaléka, de minimum 115 márka. — Mi tetszett Önnek legjobban az ottani rendszerben? — Bajorországban a külgazdasági támogatási programok elsősorban a kis és közepes cégeket célozzák meg, mivel itt jelentkezik leginkább a személyi-, információ és tőkehiány a külföldi piacokra való jutáshoz. 1994. júliusában indítottak egy három éves programot, amelyik a „nehéz”, harmadik országokban, köztük a közép-keleteurópai reform országokban segíti elő a német közép kategóriás vállalatok megjelenését, értékesítési hálózatuk kiépítését. A programban résztvevő bajor cég nagysága nem haladhatja meg a 250 foglalkoztatottat, forgalma pedig a 40 millió márkát. Takácsné Tóth Márta fotó:BJ — Melyek azok a tapasztalatok, amelyeket adaptálni lehet nálunk? — A müncheni kamara húsz éve kiépített, nagyon jó adatbázissal rendelkezik, melynek birtokában sokkal szélesebb szolgáltatásokat tudnak nyújtani tagjaiknak, mint mi. Ezt mindenképpen érdemes nálunk is megvalósítani, mert csak így van lehetőség megfelelő kooperációra. A baj csak az, hogy nálunk még a tagjaink nem érzik igazán ennek a jelentőségét, az általunk kiküldött adatlapokat nem küldik vissza, pedig csak a tőlük kapott információk alapján tudjuk őket másik partnerrel összehozni vagy külpiacra segíteni. Münchenben működik egy európai információs iroda, Budapesten is létrehoztak már egyet, ilyet szeretnénk mi is itt, Tolna megyében kialakítani. F. Kováts Éva
