Tolnai Népújság, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-02 / 257. szám

1995. november 2., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Temető, ravatalozó nélkül Akik mindenszentek nap­ján, tegnap a bonyhádi ka­tolikus temetőben halottai­kat felkeresték, láthatták, hogy a régi ravatalozónak immár csak a helye tátong a bejáratnál. Mint arról ko­rábban hírt adtunk, meg­roggyant az elöregedett épü­let, amelyet le kellett bon­tani. Az új ravatalozó építé­séhez csak jövőre fognak hozzá. Az épület a katolikus egy­ház tulajdonában volt. Mint a bonyhádi lelkésztód, Jónás Já­nos apáttól megtudtuk, a le­bontott ravatalozóval szem­közti raktárhelyiséget hasz­nálják átmenetileg a temetési szertartások alkalmával. A megroggyant épületet már nem lehetett helyreállí­tani - mondotta lapunknak Sebestyén Lajos, a polgár- mesteri hivatal műszaki osz­tályvezetője. Az önkormány­zat segítséget nyújt az egy­háznak a helyreállítás során. Szükséges lesz például elvé­gezni a talajmechanikai vizs­gálatokat, hiszen - mint most kiderült - a ravatalozó alatt pince húzódott. Egyes feltéte­lezések szerint az egyik szomszédos üzem gépeinek mozgása is hozzájárulhatott az épület összeomlásához. Mindenesetre meg kell vizs­gálni, hogy építhető-e a régi helyére egy új épület. Készül­tek már tervek is az új ravata­lozó felépítésére, amelyek közül még ki kell választani a legmegfelelőbb változatot. A munkát csak a tél elmúl­tával kezdhetik - mondotta lapunknak az Jónás János, de nem bocsátkozott jóslásokba azt illetően, mikorra lehet kész az új épület. A költsége­ket az egyház viseli, de számí­tanak a bonyhádi magánsze­mélyek és cégek támogatá­sára. Hangyái Szekszárdi jó környezetben (Folytatás az 1. oldalról) Telefontémával folytatta munkáját a közgyűlés, azaz a résztvevők meghallgatták a Matáv Rt. és az Ericsson Technika Kft. képviselőinek tájékoztatóját az önerős tele­fonfejlesztés munkálatainak állásáról. Mint elhangzott, a telefonbekötések meghatáro­zott ütemezés szerint zajlanak Szekszárdon, s minden em­beri számítás szerint még az idén megcsörrenhet a készü­lék valamennyi érintett lakás­ban. A jó hír után a testület a Hegyközség egy millió forin­tos támogatási kérelmét vette vizsgálat alá. A működéshez szükséges összeg átutalásáról kisebbfajta vita kerekedett, miután néhány képviselő nem igazán látta a kérelem meg­alapozottságát. Nyerges Tibor városatya arcpirítónak ne­vezte az „alkudozást”, mond­ván, hogy a város kevésbé fontos esetekben is megsza­vazott hasonló nagyságrendű összegeket. A fejmosás úgy látszik, hatolt, mert a testület végül is hozzájárult az egy millió forint átutalásához. A Hegyközséggel ellentét­ben nem örülhetett a Roma Kisebbségi Önkormányzat, mivel helyiségigénye ez alka­lommal sem oldódott meg. Dr. Palkó László jegyző kö­zölte a résztvevőiekéi, hogy a kért Bezerédj utcai iroda már foglalt, így a roma önkor­mányzatnak más megoldást kell keresnie. Szekszárd fejlesztési kon­cepcióját kérdés és vita nélkül fogadta el a testület. A doku­mentum főbb megállapításai szerint meg kell tartani a me­gyeszékhely iskolaváros jel­legét, s tovább kell erősíteni, népszerűsíteni borkultúráját. Ehhez a napirendi ponthoz részben kapcsolódott a város környezeti állapotát, környe­zetvédelmi helyzetét részle­tező beszámoló. A közhiede­lemmel ellentétben - derült ki Szeleczki József irodavezető előterjesztéséből - Szekszárd gáz halmazállapotú anyagok­ból adódó légszennyezettsége nem jelentős, a levegő a leg­jobb (!) minőségi osztályba sorolható. A szállópor eseté­ben viszont előfordult már 9,3-szoros határérték túllépés is a központban. Ugyancsak jogos a víz minőségével kap­csolatos számos kifogás is, ezen a téren az elérhető cél a „tűrhető” szint megtartása. A közgyűlés döntést hozott a közmeghallgatás időpontjá­ról - a lakosságot november 21-én, 17 órától várják a pol­gármesteri hivatal konferen­ciatermébe - , majd zárt ülé­sen folytatta tovább munkáját. Az utólagos tájékoztatás sze­rint a képviselők bizonyos fel­tételekkel megszavazták a vá­rosi televízió kht. számára az idei és a jövő évre előirány­zott támogatást, illetve fontos városi érdekből két személy - a Bartina Egyesület most Szekszárdra költöző művé­szeti vezetője, valamint a hi­vatal egyik dolgozója - szá­mára határozott időre lakást utaltak ki. -szá­Illyés Gyula-napok Szekszárdon A hallgatók, oktatók és vendégek a megnyitón fotó: gottvald A költő nevét viselő pedagógiai főiskola, könyvtár és alapítvány az idén is megrendezte az Illyés Gyula-napokat, a költő születé­sének évfordulója alkalmából. A program sajtótájékoztató­val kezdődött, ahol dr. Horváth Béla, a főiskola főigazgatója és dr. Endrédi Lajos, az intézmény tudományos tanácsának egyik alelnöke, , a' kiadványok szer­kesztője mutatta be az évfordu­lóra megjelent tudományos fü­zeteket. Öt témakörben láttak napvilágot az oktatók módszer­tani és önálló kutatásokon ala­puló tanulmányai, á sorozat első füzeteiben. Az ünnepi megnyitó hangu­latát a főiskola kórusa adta meg, majd dr. Horvát Béla fői­gazgató szólt a költő szellemi, művészi hagyatékáról, > utolsó nemzeti költőnknek nevezve Illyés Gyulát. Az alapítvány két kategóriában meghirdetett pá­lyázatának eredményhirdetése kapcsán a főigazgató megje­gyezte, az ország minden ré­széből érkezett dolgozat. Ki­véve Tolna megyét. A vers­elemzés kategóriában első díjat kapott Székely András, az ELTE hallgatója, második Mül­ler Helga (Monor), harmadik Szabó Eszter (Tárcái) lett, töb­ben kaptak munkadíjat, a szo­ciográfia kategóriában mindkét pályamű munkadíjban része­sült. Szintén a főigazgató nyitotta meg délután az aulában, a sze­gedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola művésztanárainak al­kotásaiból álló képzőművészeti kiállítást. A hagyományok szerint megkoszorúzták a költő szob­rát. A nevét viselő intézmények képviselőin kívül elhelyezték az emlékezés virágait á sző­kébb szülőföld küldöttei, a költő lánya, Illyés Mária, Ta­kács Mária, hagyatékának gon­dozója, dr. Bodnár György és dr. Pozsgay Imre egyetemi ta­nárok, Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere. Dr. Pozsgay Imre egyetemi tanár, politikus, két órától kö- tetleft előadást tartott a költőről, az emberről, a gondolkodóról, az olvasó, a politikus szemével. Dr. Bodnár György, az Iroda­lomtudományi Intézet igazga­tója pedig tanulmányát olvasta fel a prózai művek poétikai elemzéséről. A főiskola oktatóinak és hallgatóinak zenés irodalmi összeállítása zárta a megemlé­kezés első napját, két évszázad Tolna megyei alkotóinak műve­iből, Mindenféle kisasszonyok címmel, dr. Töttös Gábor szer­kesztésében. Egy éve, hogy a Tolna Me­gyei Könyvtár Illyés Gyula ne­vét vette fel. A névadó ünnep­ségen az író lánya, Illyés Mária családi okok miatt nem tudott részt venni, de nagy örömmel fogadta a kezdeményezést, hogy egy megyei gyűjtemény édesapja nevét kívánja viselni. Most, egy év múlva, az író szü­letésének 93. évfordulója al­kalmából Illyés Mária látoga­tást tett a szekszárdi könyvtár­ban, ahol bensőséges ünnepség keretében rövid megemlékezést tartottak, melyen részt vett Ta­kács Mária, az író hagyatéká­nak a gondozója, a megye és a város vezetői, a művelődési, oktatási intézmények képvise­lői. Németh Judit szavalata után Elekes Eduárdné, a könyvtár igazgatója szólt az író Tolna megyei gyökereiről, majd ko­szorút helyeztek el az írónak az intézmény bejáratánál lévő, Farkas Pál által készített bronz szobránál. Ezt követően Illyés Mária megtekintette az intéz­mény gyűjteményét, ismerke­dett a könyvtár szolgáltatásai­val. Tolnán a Jézuska hozza a telefont Újabb határideje van a tolnai te­lefonok megcsörrenésének: a Matáv képviselője a minapi közmeghallgatáson kará­csonyra ígérte az •üzembehelye­zéseket. Nagy Gábor szerint a kivitelező, az Ericsson ígérete már az „Isten bizony” kategóri­ába tartozik. A tolnai közvélemény a so­rozatos határidőmódosítások­hoz láthatólag már hozzászo­kott. Most már jóval inkább az érdekli az állampolgárokat, hogy milyen ellentételezést kapnak a késedelemért. Ezzel kápcsolatban Nagy Gábor, Ma- táv-osztályvezető (és profi dip­lomata) sokakat meglepő kije­lentést tett. Véleménye szerint ugyanis a Matáv a jog szerint nem lenne köteles semmiféle kompenzációt fizetni a kése­delmes teljesítésért, az a cég jó- szándékúságát bizonyítja, hogy valamilyen formában kárpó­tolni kívánja a lakosságot. A beruházás időbeni befejezését szerinte ugyanis vis maior, a cégnek fel nem róható, elhárít­hatatlan akadály, jelen esetben a Matáv privatizációja akadá­lyozta. A privatizációs folya­mat miatt a kormány mintegy fél évre megtiltott mindenféle szerződéskötést a cégnek, ez idő alatt tehát nem tudtak előre­lépni. (Az eredeti határidőhöz képest, karácsonyi teljesítés esetén a csúszás egy év.) A tolnai önkormányzattal még nem kötött megállapodást a Matáv az ellentételezésről. Nagy Gábor szerint az eddigi gyakorlat alapján többségben vannak azok a települések, ahol az új telefontulajdonosok „lete­lefonálhatnak” egy bizonyos összeget (mintegy 8-10 ezer fo­rintról lehet szó), havonta ma­ximum a telefonszámla végösz- szegének 25 %-át. A készpén­zes visszatérítés hátránya Nagy Gábor szerint, hogy mindenki önadózóvá válna, aki ilyen „jut­tatásban” részesülne. A jelen levő tolnaiak nagy része azon­ban ez utóbbi megoldás mellett kardoskodott, mert a másik megoldás esetén a nem túl so­kat telefonálók számára a Ma­táv csak hosszú idő alatt tudja törleszteni az „adósságot”, -s­Hírek A Megyéből Regionális ülés Alsónánán Baranya, Tolna és Somogy megye nyugdíjas szerveze­tei tartanak regionális koor­dinációs tanácskozást az al- sónánai polgármesteri hiva­talban november 3-án, pén­teken, 10 órai kezdettel. A rendezvényre, melynek té­mája a három megye együttműködése a nyugdíja­sokat érintő kérdésekben, meghívást kaptak a megyék önkormányzati és szakszer­vezeti vezetői. Matrica csere-bere Matrica csere-berét rendez-' nek a szekszárdi Gyerme­kek Házában a World Cup album gyűjtői részére szombaton 16-17. óráig, Felvonulás Fácánkertben Ma este fél hatkor gyertyás felvonulás indul a fácánkerti iskola elől a Hősök kertjé­hez, ahol ünnepi műsorral és koszorúzással tisztelegnek az elhunytak előtt. Bach művek csembalón Péteri Judit csembalómű­vész Bach estje lesz novem­ber 6-án, hétfőn 19 óra 30- kor Szekszárdon, a Művé­szetek Házában. Képviselői fogadóóra Pálfi János, a szekszárdi XIV. számú választókerüle­tének képviselője november 6-án, hétfőn tartja fogadóó­ráját 17-18. óráig a polgár- mesteri hivatalban. Gólyabál a főiskolán Az első évfolyamosok - közismert nevükön: gólyák - tiszteletére rendeznek bált a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola aulájá­ban, november 10-én, pén­teken, 20 órai kezdettel. Roma igehirdetök a messzi északról Svédországból érkezett az az vallási csoport, melynek vezetője, Juraj Drivhall kedden este Szekszárdon, a Művészetek Házában tartott prédikációt, s a megyeszék­hely jelenlévő cigánysága számára hirdette az Igét. Rendkívüli tárgyalás a közétkeztetésről Ma délután a tolnai képviselő- testület pénzügyi bizottsága rendkívüli ülést tart, amelynek egyetlen napirendi pontja a közétkeztetés lesz, A téma tár­gyalására azután kerül sor, hogy a város közétkeztetésében legfontosabb szerepet játszó Alimentál Kft. vezetője a hétfői testületi ülést közvetlenül meg- előzőén levelet írt a polgármes- ter részére. A levélben szerepel, hogy az iskolai tízórai és uzsonna támogatás megszünte­tése, a rezsi emelkedése követ­keztében havi több százezer fo­rintos hiány mutatkozik az el­számolásnál. A vállalkozó kilá­tásba helyezte, hogy amennyi­ben nem születik mindkét fél számára elfogadható megoldás, a szolgáltatói szerződést fel­bontja.­Kérdések A Miniszterelnökhöz Mint arról a lapunk hírt adott, Horn Gyula miniszterelnök lakossági fórumot tart november 3-án, pénteken este fél hattól a szekszárdi Babits Mihály Műve­lődési Ház nagytermében. Néhány olvasónkat arra kértük, mondja el, mit kérdezne a miniszterelnöktől. Szemes Márton, nyugdíjas, a Tamási Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnöke:- Tamásiban nem megnyugtató a tűzvédelem helyzete, úgy tudjuk, hogy itt akarnak egy körzetközpontot kialakí­tani. Bízunk abban, hogy 1996-ban tör­ténni fog valami. A fiam és az unokám is hivatásos tűzoltó, az unokám havi 17 ezer forintot keres, megbecsülésük nem olyan, mint amilyen veszélyes munkát végeznek. Azt kérdezném:- Hogyan kívánják megoldani Tamási és környéke tűzvédelmének biztosítását? Khiesz Sándor, a tamási szakközépis­kola tanára:- A mai adórendszerben az áttekint­hetetlenség miatt sem az állampolgár, sem az értelmezésre jogosult Apeh nem képes egyértelműen értelmezni bizo­nyos jogszabályokat. Ezért nem képes borotvaélen táncoló, az adójogszabá­lyok között lavírozó vállalkozókat „megfogni”. Sok pénz csúszik ki a költ­ségvetésből. Egy másik terület a köz- szolgálat, az ország hangulata múlik ezen. A közalkalmazotti törvény logi­kája arra épül, hogy hosszú távra biz­tonságos helyzetet teremt a közalkal­mazottaknak. 1992-ben 8000 forint volt az alapilletmény, ma 8500. Kérdésem:- Mikor lesz kiszámítható, átte­kinthető adórendszer? Mikor lesznek kiszámítható viszonyok a közszolgá­lati szférában? Szálai Géza református lelkész, Ireg- szemcse:- Én is csak azt tudnám kérdezni. mint a „kisemberek”. Rengeteg ember él alacsony életszínvonalon, akik bér­ből és fizetésből élnek, ellehetetlenül­nek. Minden intézkedés ezeket az em­bereket érinti. Szívesen viseljük a ter­heket, de jó lenne tudni, miért.- Meddig kell még húzni az igát? Mi értelme van egyáltalán? Becze Ferenc, a Szekszárdi Húsipari Részvénytársaság dolgozója: A kormány gazdaság és exportélén­kítő programja kapcsán kérdeznénk, hogy milyen lépéseket tesz vagy áldo­zatot vállal a kormány a Szekszárdi Húsipari Rt, mint hazánk egyik még ál­lami tulajdonban lévő legnagyobb ex­portra gyártó húskonzervgyára és élel­miszeripari üzeme sorsának rendezése érdekében? 1994. májusa óta hosszan­tartó, de mindmáig eredménytelen tár­gyalások folynak az ÁVÜ, majd az ÁPV Rt. és a szekszárdi székhelyű Bar­tina Invest Rt. között, miközben a társa­ság lassan az ellehetetlenülés helyze­tébe kerül. Ismereteink szerint az ÁVÜ és az ÁPV Rt. sem teljesítette azon, 1994. novemberében a Bartina Invest Rt-vel kötött szindikátusi szerződésben vállalt kötelezettségeit, amely lehetővé tette volna vállalatunk sikeres működé­sének biztosítását. A Bartina- Invest Rt. részéről biztosított januári készpénzes tőkeemelés és az OTP Rt. részéről nyúj­tott hitel lehetővé tette a felszámolás elkerülését és kezelhetetlen méretű munkanélküliség kialakulását a város­ban. Az ÁPV Rt. megígért döntésének hiányában a befektetők és hitelezők to­vábbi kockázatot már nem vállalhatnak, így a cég ismét az ellehetetlenülés irá­nyába tart. Kérdezzük, hogy a kormánynak van-e szándéka és lehetősége a ha­sonló helyzetbe jutott, de perspekti­vikus exportüzemek sorsának rende­zésére és a kormány miért nem meg­hirdetett céljainak megfelelően cse­lekszik ebben és hasonló esetekben?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents