Tolnai Népújság, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-11 / 239. szám

4. oldal 1995. október 11., szerda Megyei Körkép - Dombóvár És Környéke Fellegvár az alagsorban: Body Fit Hírmondó Önkéntes véradást tartanak a Vöröskereszt dombóvári szervezetének rendezésében a dombóvári városi kórház véradó állomásán e hét csü­törtökén reggel nyolc órától délután kettőig. Ide minden kedves önkéntes véradót szeretettel várnak. Takarmányozási kérdé­sek kerülnek terítékre októ­ber 18-án a dombóvári mű­velődési házban megrende­zésre kerülő tanácskozáson, amit a helyi Domb-Coop Kft., valamint a fővárosi Roche s.r.o. és Bovimarket Kft. közösen bonyolít le. A szakmai előadások között szerepel a két budapesti cég termékeinek és tevékenysé­gének bemutatása mellett dr. Mézes Miklósnak, a Gö­döllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető ta­nárának előadása is. ő a magas hozamú tehenek és borjaik vitamin- és mikroe­lem szükségleteiről, a házi­állatok Niacin ellátásáról tart előadást. Döbröközön október 14- én, szombaton tartanak este nyolc órai kezdettel szüreti mulatságot a tornacsarnok­ban. A szüreti bált, amin a jó hangulatról és a tánczenéről a The Connector együttes gondoskodik, délután há­rom órai kezdettel megelőzi a település fiataljainak szü­reti felvonulása, ahová a szervezők tisztelettel várják Döbrököz polgárait. Munkanélküliek, álláske­resők figyelmébe ajánlja a Tolna Megyei Munkaügyi Központ dombóvári kiren­deltsége a következő állás­helyeket, munkalehetősége­ket: asztalos, kőműves, la­katos, géplakatos, gépsze­relő-karbantartó, hegesztő, esztergályos, karosszéria lakatos, technológus, elekt­ronikai műszerész, előraj­zoló, nehézgépkezelő T-130-ra, szakképzett pék, felszolgáló, konyhai kise­gítő, varrónő, betanított var­rónő, cipőfelsőrész készítő, virágkötő, biztosítási ügy­nök, üzletkötő (vállalkozói igazolvánnyal), állatte- nyésztő(férfi), elletős(nő). Az álláshelyekről bővebb felvilágosítást adnak a munkaügyi kirendeltségen. E hét végéig még megte­kinthető a dombóvári műve­lődési házban Lakatos Béla tanár a Természet gyöngy­szemei címmel nyílt kiállí­tása, amin ásványokat, ék­köveket, drágaköveket lát­hatnak az érdeklődők. Még sorkatonaként ismerkedett meg a testépítéssel jónéhány éve Stein Ernő. A volt atléta és kézilabdázó mára már a dom­bóvári Body Fit Stúdióban edzőként tevékenykedik. Azonban ahhoz, hogy 1991. májusában megnyíljon a dom­bóváriak előtt a lehetőség, hogy kulturált, s korszerű körülmé­nyek között fejleszthessék iz­maikat még egy szerencsés ta­lálkozásra volt szükség. Ez előtt ismerkedett meg ugyanis Kiss Gyöngyivel, akivel - a kí­nálkozó alkalmat, és a művelő­dési ház, valamint a helyi ön- kormányzat segítségét megra­gadva - együtt nyitották meg a Body Fit Stúdiót a helyi műve­lődési ház alagsorában. Stein Ernő a mellett, hogy maga is folytatta a testépítést, Pécsett edzői szakképesítést is szerzett, s így valóban egyénre szabott edzéstervekkel dolgoz­hatnak a Stúdió vendégei, akik nem csak a JLM Powerline gépsort kihasználva fejlődhet­nek, hanem fitness szolgáltatá­sokat is igénybe vehetnek Dombóváron. A Body Fit Stúdió vendég­köre az első pillanattól adott volt, ami jelzi, hogy a bodybu- illding- és fitnesscentrum létre­hozói valós igényt szolgáltak ki ezzel a városban. Az azóta el­telt közel öt esztendőben a nem túl magas áron elérhető stúdió tovább fejlődött, hiszen a vál­lalkozó páros a bevételt folya­matosan visszaforgatja, a stúdió fejlesztésére fordítja. A testépí­tést szívügyüknek tekintő Gyöngyi és Ernő ugyanis má­sodállásban, mégis teljes erő­bedobással, odafigyeléssel végzi ezt a munkát. A Body Fit Stúdió életében jelentős állo­más volt '95 augusztusa, hiszen ekkor a lelkes testépítők segít­ségével az addig 120 négyzet- méteres termet 180 négyzetmé­ter alapterületűre bővítették, s a terem levegőcseréjét tökélete­sen megoldó elszívó berende­zéseket is üzembe helyezték a termet biztosító művelődési ház technikusainak segítségével. A Body Fit Stúdió jövőjéről nyilatkozva Stein Ernő öröm­mel újságolta, hogy 1996. janu­árjától már szakosztályként működhetnek tovább, ami al­kalmat ad arra is, hogy verse­nyeken is szerepelhessenek. A stúdióban akad néhány verse­nyezni szándékozó, és alkatilag erre alkalmas fiatal, s ők sze­rencsére más-más súlycsopor­tot képviselhetnek majd. Egyébként már nem idegen számukra a közönség előtti pó­zolás, hiszen Sásdon és Dom­bóváron is tartottak sikeres tes­tépítő bemutatót. A versenyzés azonban nem kizárólagos célként fogalmazó­dik meg Dombóváron, ahol to­vábbra is a kulturált, széles kört kiszolgálni tudó sportolási lehe­tőséget szeretnék mind színvo­nalasabban nyújtani. Ezt érzik, tudják a helyiek, s a környék­ben élő, köztük orvosi utasí­tásra edzésbe kezdő fiatalok, s az idősebb korosztály tagjai is, akik a stúdión keresztül hozzá­juthatnak különböző táplálék kiegészítők széles választéká­hoz is. A valóban a közönsé­gért, a testkultúra ezen formája iránt vonzódókért működő Body Fit Stúdióról mára már joggal elmondható, hogy bár az alagsorban működik, a dombó­vári testépítésnek méltán fel­legvára. - nagy ­Majd húsz, ha nem több év után e hétvégén Kocsolán ismét szüreti felvonulást ren­deztek. Az esemény szervezője a helyi kulturális bizottság volt, s bár hétfőn már beszámol­tunk a kocsolai szüreti felvonulásról, illetve bálról, lévén hagyományteremtő szándékkal rendezték, érdemes olvasóinknak még egy képet felvillantani a felvonulásról, amin huszon­egy díszes fogat vett részt. fotó: bakó Világbajnoki pöfékelés. A közelmúltban alakult dombóvári 424 Pipaklub két tagja - a kép előterében balra Horváth Tamás, jobbra Horváth Csaba - a svájci Interlaken városában vett részt az október 8-án lebonyolított lassúsági pipaszívó világbajnokságon. A 315 versenyző részvételével lebonyolított viadalon hazánkat húsz versenyző, megyén­ket és Dombóvárt pedig ők ketten képviselték. A fák is lehetnek „gyilkosok” Kedves Bodó Imre! A Tolnai Népújságban 1995. szeptember 27-én megjelent olvasói írásodra szeretnék reagálni. Engedd meg, hogy tegezzelek. Ezt csak azért merem kérni tőled, mert ültem veled lakásod azon asztalánál, melynek üveglapja alatt kedvelt és féltve őrzött kőbaltáidról és egyéb régi tárgyaidról beszélgettünk és akkor tegeztük egymást. Mivel ezen tárgyak miatt kerültem kapcso­latba veled, hidd el nekem, hogy a történelmet, a természetet ugyanúgy szeretem, mint te. Tudom, hogy tiszteled Fekete Istvánt, akivel kapcsolatos munkásságod elismeréseként nemrég kitüntetésben részesültél. Sajnálom, hogy Sipos Gyula Pusztaiak című könyvét nem olvastam, de ugyanúgy tisztelem az alsóhetényieket, mint az ozoraiakat, mint mindazokat, akik a Szekszárdi Közúti Igazga­tóság Tamási Üzemmérnökségéhez tartozó, egyharmad me- gyényi országos közúthálózat mellett élnek, vagy kapcsolatba kerülnek vele. Annak idején, mikor a keskeny nyomtávú vasút kiváltására az Alsóhetény és Felsőhetény közti útszakasz elkészült, akkor az út tervezője a Közúti Igazgatóság kérésére olyan vonalveze­tést tervezett, hogy a tölgyfa az út padkáján megmaradhatott. A tölgyfát utoljára akkor láttam, amikor a dombóvári rendőrkapi­tányság fenti fára vonatkozó levelét megkaptam, és a fa állapo­tát a helyszínen megvizsgáltam. A rendőrkapitányság a Volán Rt. buszvezetőire hivatkozva kérte, hogy a fa állapota által oko­zott balesetveszélyes helyzetet szüntessük meg. Az utóbbi időben a Volán Rt. buszvezetői is nap mint nap felnéztek erre a fára, ugyanúgy, mint te ott jártadkor. A különb­ség csak annyi, kedves Imre, hogy Te a fa történelmi múltjára, a buszvezetők pedig a mögöttük ülő utasokra gondoltak. A me­gyében több száz száradásnak indult, vagy száraz, balesetveszé­lyesnek ítélt fát vágunk ki. Hozzá kell tennem, hogy a Közúti Igazgatóság a kivágott száraz fák helyett évente mintegy 1500 fát telepített. Nemrégiben a 6-os számú főúton Kakasánál tör­tént egy baleset. Száraz fa dőlt az úton haladó autóra. Az autó vezetője a helyszínen meghalt. Ott a fa volt a gyilkos. Mi egy olyan fát vágtunk ki, melynek balesetveszélyességére az erdő­felügyelőség képviselője azt mondta, hogy ,50-70 km/h erős­ségű szélben bármikor kidőlhetett volna. A fentiek miatt inkább vállalom a „tölgyfa hóhéra”, „gyil­kosa” címet, mint egy baleset után az apát, anyát, esetleg gyer­mekeket elsirató hozzátartozók szemrehányó tekintetét. A tölgyfa kivágására én adtam engedélyt. Lukács József a Szekszárdi Közúti Igazgatóság Tamási Üzemmérnökségének vezetője E levél megjelentetésével a tölgy kivágásával kapcsolatos hivatalos álláspontot is közöltük a Dombóvár és környéke című oldalunkon. A jövőben az oldal szerkesztője a témával foglalkozni nem kíván: - nagy ­Könnyű biciklit lopni Még meg kell festenem a fényeket Szokásos rendőrségi híreink he­lyett ezúttal egyetlen - a Lebi­lincselő című rovatból már bi­zonyára ismerős - témával fog­lalkozunk. Ez a téma az a ke­rékpárlopási sorozat, ami nem idényszerű, hiszen szinte egész évben változatlan vehemenciá­val lopják a bringákat Dombó­váron. A kapitányságon jelenleg is húsz ilyen ügyben folyik nyo­mozás, s egy-egy elkötött drót­szamár értéke átlagosan 20-25 ezer forintra tehető. A kapi­tányság illetékese elmondta, hogy három jótanács megfoga- dásával szinte teljesen vissza­szorítható lenne ez a jelenség. Lévén a kerékpárokat szinte ki­zárólag társasházak közös táro­lójából lopják, s tudvalévő hogy ezek mágneszáras épüle­tek, talán érdemes volna megfi­gyelni, hogy a lakók kiket is engednek a lépcsőházba. Ha mégis bejut, s a tároló felé veszi az irányt a tolvaj, akkor jobb volna, ha nem a szokásos, könnyedén nyitható soproni zárral találkoznának ott, hanem a lakóközösség által felszerelt egy, vagy két biztonsági zár- szerkezettel. Ez feltehetően él­riasztaná a kerékpártolvajokat tettük véghezvitelétől. A harmadik tanács pedig az, hogy azokban a tárolókban amelyeknek akkora az ablaka, amin kifér egy kerékpár, szerel­tessenek fel rácsot, hiszen eze­ken az ablakokon adják át tár­suknak a bicajt a tolvajok, eset­leg maguk is azon keresztül tá­voznak az épületből - kerülve a feltűnést.- nagy ­(Folytatás az 1. oldalról.) Ezek a képek már megvannak, csak még nem készültek el. Ed­dig a mikro- és makro világgal, és a sötéttel, a gyásszal foglal­koztam. Most pedig szeretném megfestem a hit világát. Ebbe a világba nagyon sok minden be­lefér a a buddhizmustól a kato­licizmusig, vagy a zsidó vallás szimbólum-rendszeréig.- Mindezt a saját, elvont eszközeivel tenné meg?- Igen, a saját eszközeim­mel, de hogy pontosan miként azt akkor látom majd meg, ha el tudom kezdeni. Ehhez megfe­lelő anyagra és időre van szük­ségem.- Egy nyugdíjasnak nincs elég ideje?- Mindig azzal vigasztaltam magam, hogy ha nyugdíjba megyek akkor ráérek dolgozni. A nyugdíjazásom elég szeren­csétlenül sikeredett, mert egy azóta megszűnt betegségem miatt két évvel korábban kise­lejteztek. A lényeg persze az, hogy nincs időm mégsem, s azt hiszem egész életemben kevés volt az idő mindahhoz, amit meg szerettem volna csinálni. Majd a következő életemben lesz talán.- Ezek szerint Ön hisz a re­inkarnációban.- Igen.- Mi lesz a következő életé­ben?- Hittérítő, vagy valami ha­sonló. Olyan valaki, aki tovább akarja nevelni az embereket.- Az előbb említette, hogy a fényeket is meg szeretné festeni. Azonban volt egy sötét kor­szaka is.- Szüleim halála után na­gyon sok fekete kép volt, s ma­radt is bennem. Evekig nem tudtam festeni. Úgy éreztem, amíg ezek a feketék ki nem jönnek belőlem, addig nem sze­retem ezt csinálni. Amikor si­került kiadnom magamból a sö­téteket, kezdtem más képeket is festeni. Ezekkel azt szeretném megmutatni, amit az emberek nem látnak, de elképzelhető a létezésük. Rajtunk kívül sok minden létezik, csak nincs ér­zékünk felfedezni létezésüket. Azonban létük így is nyilván­való. A fények valamiképp kap­csolódnak a vallási témákhoz. Valamikor volt egy sorozatom az angyalokról. Mindegyik más színű volt, mert hiszem, hogy más színű angyal viszi magával a lázasokat, a rákosokat stb. Irigylem azokat az embereket, akik látják az aurát, s úgy gon­dolom, az angyalok glóriája maga az aura volt. Ez vetíti előre bennem a fények témáját, amit az életen túli életnek ne­vezhetnék. Még nem tudom, hogy miként fogom meg ezt a témát, de bízom benne, hogy megélem a ketteseket, vagyis élek még 2022. február 22-ig, s addig ez is sikerül. Hamar János festményeit e hó­nap végéig láthatják az érdek­lődők a művelődési ház nyitva tartási ideje alatt. Nagy László A gyermeknapi bemutatkozás

Next

/
Thumbnails
Contents