Tolnai Népújság, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-07 / 236. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1995. október 7., szombat Többet, szebbet, gyönyörűbbet A szakályi - ma már Szekszárdim élő - Törő György népi iparművész népszerű ember hírében áll a faragott figurái, az áttört faragásai, A megbékélés kapuja, vagy a gyerekjátékok révén. Kevesen vannak, akik nem ismerik őt, s rajta keresztül a családját. Mert művészetével sikerült a családját is megfelelően „megfertőzni”. A Tamási Galériában nyílt kiállítás kapcsán kerestük föl a Törő családot, mert a századforduló népi gyermekjátékszerei az ő gyűjtésük, s a szekszárdi OVI- HÁZ tulajdona. Törő György- nével, Anival beszélgettünk a játékok, illetve az OVI-HÁZ létrejöttéről. — Az első játékokat magunk terveztük, a saját ötleteink alapján, s adtuk tovább a férjemnek. A férjem is nagyon szereti a gyerekeket, s ez látszik a lelkesedésén, amikor a játékokat készíti, mert a szíve- lelke benne van ezekben a darabokban. — Hogyan valósultak meg a kezdeti tervek? — Régi tervünk és vágyunk volt, hogy a gyerekek természetes anyagból készült játékokkal játszanak és minél nagyobb, szélesebb körben ismerjék meg azokat. A „mű- anyagdömpingben” ezeket a játékokat elfelejtettük, s a mesteremberek sem készítik. Tanulmányokat folytattunk a férjemmel, régi könyvekből, idősek elbeszéléséből magunk elé képzeltük a játékokat és próbáltuk elkészíteni azokat. A bölcső, a hinta, a vonat a mesteremberekre maradt. Ebből következik, hogy az OVI-HÁZ profdja is csak ez lehetett. — Miként jött létre az OVIHÁZ? — Ennek prózai oka van. Mindkét mama megbetegedett, s gondozásukra nem láttunk más megoldást, mint azt, hogy itthon maradok. Azt vettem figyelembe, hogy én semmihez nem értek csak a gyerekekhez - mivel óvónő vagyok. Ez jó alapnak bizonyult. Á másik cél az volt, hogy ne szakadjak el a gyerekektől, a pedagógiai munkától. Az OVI-HÁZ udvarán a gyerekeknek - korosztályuknak megfelelően -jó hangulatú kézműves foglalkozásokat tartok. Itt egy nagy, szabad tér áll a rendelkezésükre. — Szívesen játszanak-e a gyerekek a fából készült játékokkal? — A gyerekek fogékonyak, megérzik, hogy mi a jó nekik. Szívesen játszanak vele. Amint bejönnek ide, bármit levehetnek a polcról. Ami megtetszik neki, kipróbálhatja, s nagyon nehezen szakadnak el egy-egy játéktól. A legnagyobb sikere a vonatnak, s a talicskának van. Egy részét a játékoknak mi tervezzük, másik részét pedig német, svájci és osztrák kapcsolataink révén szerezzük be. — Mika további tervei? — Megteremteni itthon a nyugodt légkört, hogy mindenki tudjon továbblépni, a férjem, a gyerekeim, s én is megtaláljam az örömöt. Az örömöt a gyerekekben találom meg, s itt nagyon sok gyerek megfordul. Nagy bizalommal vannak irántam, sokszor csak azért jönnek be, hogy beszélgessenek velem, hogy megnézzék, a polcokon milyen új játékok vannak. Szeretném, ha lányaim a későbbiekben átvennék az OVI-HÁZ-at, de addig is nagyon sok újat szeretnék felfedezni, s okos játékot beszerezni, ezzel is örömet szerezni a gyerekeknek. Mindig hajt az a vágy, hogy többet, szebbet, gyönyörűbbet teremtsünk.- p. téri Magyar Államkötvény 1997/Y1 1997/Y2 Mindig voltak nagy pillanatok A jelen nagy pillanataiban Ön is részt vehet így megteremtheti saját életének jelentős pillanatait. Például egy jó befektetési döntéssel. Figyelembe vesszük igényeit Most egy időben, kétféle Magyar Államkötvényt kínálunk, így többféle befektetési igényt is ki tudunk elégíteni. Magyar Államkötvény 1997/Y1 1,5 év futamidő, évi fix 30% kamat. Kamatfizetés fél évenként. A kifizetendő kamat mértéke az adott évre megállapított éves kamat időarányos része, amely a kamatfizetési időpontok között ténylegesen eltelt naptári napok és a 365 napos év alapján kerül meghatározásra. Magyar Államkötvény 1997/Y2 1,5 év futamidő, évi fix 30% kamat. A kamatfizetésre és a törlesztésre a futamidő végén egy összegben kerül sor. A kamatok a futamidő alatt félévente tőkésítésre kerülnek, így ezzel a kötvénnyel nagyon magas hozam érhető el. A kamatos kamat kifizetésére a futamidő végén kerül sor. Jegyzés: 1995. október 6-13. Jegyzési árfolyam: A névérték 100%-a. Befektetése mindig biztonságos A Magyar Államkötvény visszafizetéseire és kamataira az állam teljes körű, soha el nem évülő garanciát vállal. így pénze tökéletes biztonságban van. Pénze mindig elérhető A Magyar Államkötvény 1997/Y1 és 1997/Y2 - mint az eddig kibocsátott államkötvények többsége - a jegyzést követően másodlagos forgalomba kerül. Ez azt jelenti, hogy futamidő alatt is napi árfolyamon adható és vehető. Ön eladhatja a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank és az OTP Bank fiókjaiban, valamint egyes forgalmazóknál. Megvásárlása pedig a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank fiókjaiban, valamint az értékpapír forgalmazóknál lehetséges. További aktuális információk: 266-6044 Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Tolna Megyei Igazgatósága Szekszárd, Augusz Imre u. 7. • OTP Bank Rt. 7101 Szekszárd, Mártírok tere 5-7., Paks, Tamási, Bonyhád, Dombóvár, Tolna • Magyar Hitel Bank Rt. 7101 Szekszárd, Arany János u. 23-26., Dombóvár 3 A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG Vagyon, műveltség (és a yuppie-k) Polgár az, akinek már a nagyapja is polgár volt - hangzott el a szellemes definíció a nemrég Szek- szárdon rendezett írótalálkozón. Ennek témája a közép-európai polgárság volt. A legtöbb előadó a történelmi gyökerek avagy gyökértelenség mentén közelített a tárgyhoz. A jelen helyzetről Nagy Endre szociológussal beszélgettünk.- Kit nevezhetünk ma polgárnak Közép-Európában, vagy Magyarországon ?- Annak, hogy a polgárság fogalma újra előjön már a nyolcvanas évek második fele óta, de 1990 óta nagyon, az az oka, hogy a posztkommunista országok nagy identitáskeresésben vannak. A legtöbben nemzeti identitásukat próbálják megtalálni, Magyarországon két ellentétes tendencia van, s az egyik a nemzeti gondolat, amelyet most az ellenzék képvisel. Ők aposztrofálják magukat polgári szövetségként. Ebben az értelemben átpolitizálódott a dolog. A polgársággal az a probléma, hogy ez „nem téma” Amerikában és Nyugat-Euró- pában sem. Az a polgár, akit mi keresünk, egy normatív fogalom, egy eszménykép. Ebben próbáljuk megtalálni azonosságunkat, a polgárban, akit meg kellene határozni.- Az az érzésem, hogy amit polgárnak gondolunk, az már Nyugat-Európában sem létezik. Vagy igen?- Ebben a formában nem. Nyugat-Európában, vagy Amerikában a burzsoá azt jelenti, hogy tulajdonnal rendelkező kis-, vagy nagyvállalkozó. De ott ez így nem merül fel. Tudniillik, a polgárt mindig két értelemben lehetett meghatározni: a műveltség, vagy a vagyon embere. Polgár a hivatalnok, az egyetemi tanár, és a vállalkozó. Van egzisztenciája, saját tulajdona, vagy alkalmazottként egyfajta anyagi biztonságban él. A másik, ami belekeveredett a fogalomba: a polgár, mint állampolgár, politikai jogok alanya. Azért érdekes mindez, mert nálunk ezek a jegyek nincsenek még kikristályosodva. Most indulnak az önálló vagyonalapítá- sok, a tudáspiacon a szellemi átrendeződések, és ami ehhez kapcsolódik, a műveltség is kérdéses, gondoljunk a nemzeti alaptanterv körüli vitákra. Ebben a kettős értelemben valóban valamilyen polgárságnak még létre kell jönnie. Az állampolgár felől nézve pedig a polgár jogállamiságban élő, a polgári jogokkal élni tudó, joguralmi attitűddel rendelkező ember, törvénytisztelő polgár. Ilyen ma nálunk nincs.- Kik vagyunk mi itt vállalkozók, tudósok, újságírók, tanárok és társaik? ,- Ha nézzük a vagyon oldaláról, egyrészt olyan vagyonosodó polgárok, akiknek még hiányzik a polgárra jellemző nyugodt vállalkozás, hosszú távú kalkuláció, önbizalom. Ehelyett mi van? Egy nagy mértékben elvadult individualizáció, az, amikor a csalás és erkölcsi aggályok félretétele dominál azokban a körökben, amelyek vagyoni értelemben polgárosodnak. Az nem polgári, sőt prekapita- lista mentalitás, hogy nem fizetünk adót, becsapjuk az ügyfeleinket, nincs szerződéses fegyelem. Magyarán nincs polgárerény.- És mi van az értelmiséggel?- Ami a műveltség embereit illet, érdekes differenciálódás van. Van egy olyan értelmiségi réteg, amely maga is piacképes szakmákkal rendelkezik. Ezek az értelmiségiek lényegében vállalkozók a tudáspiacon, és itt rettenetes dolgok vannak, amit én látok. A jogászok és a közgazdászok már nem a tudományt művelik, hanem bizniszt csinálnak, és az egyetem csak egy bázis, ahonnan elrugaszkodva papírokat adunk ki, igazi tudás nélkül. A diplomás réteg is kétfelé kezd válni. Az egyik a vagyonosodó, amely később lehet, hogy átmegy a biznisz-szférába, a másik megmarad tanárnak, tudósnak, újságírónak. Van egy másik új dolog, amit a fiatalságon lehet látni: a yuppie-sodás. Ez egy sajátos, Amerikából idekerült mentalitás. A yuppie-nak „munkaalkoholizmusa” van, és csak a pénzmaximalizálás jellemzi. Nagyon jól dolgozik, de ezt nem tekinti különösképpen hivatásnak, nem kapcsol hozzá erkölcsi minőségeket. Majd meglátjuk mi lesz ebből.-tf-
