Tolnai Népújság, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-19 / 246. szám

6. oldal Gazdaság 1995. október 19., csütörtök Nagy érdeklődés, magas licitárak, kevés terület Földárverés Szekszárdon (Folytatás az 1■ oldalról.) mert a Tolna megyei kollégái zöme mint ügyfél vett részt az árverésen. Kővári László, a földrendező bizottság elnöke ismertette a lehetőségeket. Eszerint a Gemenci Erdő- és Vadgazdálkodás kezelésében lévő területek közül 63 hektár erdőre (288 aranykorona) és 12,5 hektár gyepre (122 aranykorona) lehetett lici­tálni. Mindez nagyon sok, vi­szonylag apró területből te­vődik össze, tehát a tétel sok, a terület kevés. A földrendező bizottság elnöke felhívta a fi­gyelmet arra, hogy nincs ér­telme felverni az árakat, hi­szen attól még a föld nem lesz több, csak többe kerül. A feltételek ismertetése után elkezdődött az árverés. Az első tétel egy fenyőerdő volt, mire a többiek felocsúd­tak, ezer forintos egyezségre hivatkozva máris elvitte az egyik licitáló. Később min­denki jobban figyelt, így már a második tételre több mint harmincán tartottak igényt. Öt perc egyezkedés után heten maradtak, akik már hétezerre emelték az aranykoronánként! árat, végül három szerencsés tulajdonosa lett az erdőnek. A vitáktól sem mentes ár­verést a továbbiakban is gyakran kellett megszakítani az egyezkedés miatt. Délig a legmagasabb licitár 11 ezer forint volt, melyért földet vá­sároltak. * A rövid szünetekben a részt­vevőkkel beszélgettünk: Idős, jól öltözött hölgy, a fiával jött el az árverésre. — Miért „őrizték” ilyen sokáig a kárpótlási jegyüket? — Mi nem tartogattunk volna, ha időben megkapjuk, de az első beadványunk után nem a teljes összeget kaptuk meg, így fellebbezni kénysze­rültünk, ami csak most, két év után kerül lerendezésre. Hála Istennek nincs jelentős össze­günk, csak huszonnégyezer forintot érő jegyünk. Az első árveréseken már vásároltunk földet, most is azt szeretnénk. Én ugyan már kiöregedtem a gazdálkodásból és a fiam sem ilyen beállítottságú, de a föld érték, és én nagyon bízom benne, hogy az unokáim ál­dani fognak érte. Itt most egy kis erdőt szeretnénk még vá­sárolni. A középkorú férfi kissé in­dulatosan szemlélte az ese­ményeket, az árverést vezető­vel többször vitába is kevere­dett. — Budapestről jöttem, de Szekszárdról származom, itt vették el a földjeinket és most itt szeretném visszavásárolni. — Most kapta kézhez 'a kárpótlási jegyét? — Nem dehogy, régóta megvan, de eddig a főváros körül próbáltam meg földet venni, de ott akkora volt az érdeklődés, hogy labdába sem rúghattam. Ott azt mondták, hogy menjek oda licitálni ahol elvették a földet. Hát most itt vagyok, de úgy látom itt sem lesz több szerencsém. — Mekkora összeggel rendelkezik? — Hatvannégyezer forint­nyi értékkel. Én megegyeznék mindenkivel, csak jusson már végre valami! Mauthner Elbocsátások nem lesznek Leáll az újbereki húsüzem Mint arról már hírt adtunk, a többi kisebb húsüzemekhez ha­sonlóan, az újbereki is bezár. Az itt dolgozókkal a hírt hivata­losan kedden közölték. Az rt. igazgatóság döntésének okáról, a dolgozók további sorsáról, a dolgozói részvényekről Csillag Sándor vezérigazgató-helyettest kérdeztük: — Az igazgatóság döntött a vágóhíd és a húsüzem bezárá­sáról, és ennek megfelelően kedden délben tájékoztattunk a dolgozókat. Ez azt jelenti, hogy az eddigi megrendeléseket még kiszolgáljuk, így várhatóan ok­tóber vége és november első fele lesz az az időpont, amikor a húsüzem végleg leáll. A dol­gozóknak ezzel együtt felaján­lottuk, hogy a részvénytársasá­gon belül más munkalehetősé­get biztosítunk, így például a borászati üzemben, a sertéste­lepen, az erdészetnél, a takar­mánykeverőnél vagy a kisegítő szolgálatnál. Mindenkivel egyenként el fogunk beszél­getni és október végéig az igé­nyeket és a lehetőségeket egyeztetve próbáljuk elhelyezni őket. Eddig 6 hentes jelentette be, hogy nem kíván tovább itt dolgozni és kérték, hogy mond­junk fel nekik. Természetesen kérésüket tiszteletben tartjuk és á végkielégítést is kifizetjük a számukra. — Mi lesz azokkal a részvé­nyekkel, amelyeket a dolgozók megvásároltak? — Ezek egyrésze már visz- szavásárlásra került, akkor amikor befogadtuk a lakásépí­tési kölcsön, s más tartozások fejében. Akinek még van rész­vénye, annak is több lehetősé­get biztosítunk, akár itt a sertés­telepen is vásárolhat érte be­rendezést, ha otthon esetleg ser­téstartással kíván foglalkozni. De addig is részvénytulajdonos marad a cégnél, csupán a mun­kaviszonya szűnik meg. — Miért döntött úgy az igazgatóság, hogy fel kell szá­molni a húsüzemet? — A cégen belül ez a terület volt a legalacsonyabb haté­konyságú. Ez nem jelenti azt, hogy üzemi szinten volt veszte­séges, de nem működött olyan hatékonysággal, mint azt a tár­saság elvárta. A másik ok pedig az, hogy nagyon bizonytalanná vált az alapanyag-ellátása. — De miért novemberben állnak le, pont akkor, amikor a szezon kezdődik? — Azzal, hogy 3 hónappal elhúzzuk a döntést, semmit nem oldunk meg. A húsüzem Nulla termelés, nullán a mérleg már két éve visszatérő problé­mát jelent a társaság számára. Nem az a gond, hogy a dolgo­zók rosszul dolgoztak, hanem a piaci feltételek változtak úgy, hogy nem éri meg működtetni. — Mi lesz a helyén ? — Az üzem egyes részeit továbbra is használjuk, így mű­ködni fog a kazánház a takar­mánykeverőhöz, sőt, a szociális jellegű épületek, az öltözők, az étkező, a fürdők továbbra is rendelkezésére állnak az alkal­mazottnak. A húsüzem további hasznosítására egyelőre még nem született döntés. És még valami: ez év derekán felaján­lottuk a húsüzem vezetőinek és az itt dolgozóknak a lehetősé­get arra, hogy bérleti díj fejében működtessék az üzemet és a vágóhidat, ők sem vállalták el, mert nem érte meg nekik. FOTÓ: BAKÓ JENŐ A mikroelemekről Tegnap Dombóváron, a Művelődési Házban Tolna, Baranya és Somogy megyei állattenyésztő szakemberek vettek részt azon a találko­zón, amit a helyi DOMB-COOP Kft. szerve­zett, s amin a szarvasmarhák vitamin- és mikroelem szükségleteiről, illetve Nia­cin ellátásáról tartott elő­adást dr. Mézes Miklós, a GATE Takarmányozási Tanszékének vezetője. Az előadáson - amit a Roche és a Bovimarket cé­gek tevékenységének, és termékeinek bemutatása követett - a szakemberek nagy érdeklődéssel hallgat­ták a niacin, vagyis a niko- tinsav-ellátással kapcsolatos információkat, valamint a béta karotin alkalmazásának előnyeit. Mint az előadásból kiderült, a niacin megfelelő adagolása a tehenek tejho­zamának, illetve a tej zsír- tartalmának növekedésére egyaránt alkalmas. A béta karotinnal való tudatos, megfelelő ellátás fontossága pedig nyilvánvalóvá vált, hiszen az előadó kísérleti eredményekkel támasztotta alá, és mutatta be, hogy mennyire fontos annak megfelelő arányú megléte a szarvasmarhák szervezeté­ben. A Dombóváron rendezett szakmai program hasznos­nak bizonyulhat, hiszen az ezen szerzett ismeretek al­kalmazásával nem csak a tej zsírtartalma, és mennyisége, s a borjak életképessége nö­velhető, hanem csökkent­hető a szarvasmarha állo­mányokban az elhullás, a korai abortusz, és embrióel­halás veszélye is. ni Tükrözzék a törvényjavaslatok az érintettek véleményét is Garantált árakra szükség van Az exporttámogatás minél nagyobb hányada jusson el a termelőkhöz A módosítás előtt álló termőföld- és agrárrendtartási törvé­nyek voltak terítéken a Mezőgazdasági Szövetkezők és Terme­lők Országos Szövetségének (MOSZ) szerdai elnökségi ülésén. Lényegesnek tartják, hogy az új földtörvény nagyobb szabad­ságot adjon a belföldi magánszemélyeknek és a gazdasági tár­saságoknak a földvásárláshoz, a külföldiek tulajdonszerzési ti­lalmát azonban még korai lenne föloldani. Gazdasági (szám)háborúk 37 milliárdból 10 Október végéig a kormány elé kerül az agrártermelők áltál elszenvedett elemi ká­rok mérséklését célzó, mint­egy 10 milliárd forintos in­tézkedéscsomag tervezete - jelentették be a kormány képviselői az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságá­nak szerdai ülésén. A testülethez eljuttatott határozattervezet szerint az idei elemi károk értéke a mezőgazdaságban előrelát­hatólag meghaladja a 37 milliárd forintot. Ebből a legnagyobb részt az aszály­károk képviselik, de ez az összeg tartalmazza a tavaszi fagyok és a júniusi jégveré­sek által okozott terméski­esés értékét is. A tervezet lehetőséget ad a károsultaknak hiteleik át­ütemezésére, bizonyos ese­tekben elengedésére is, ka­matkedvezményeket és kü­lönféle egyébb támogatási formákat is tartalmaz. Elfogadása esetén szá­míthatnak némi kártérítésre azok a termelők is, akik sa­ját biztosítással rendelkez­tek és káruk egy részét már megtérítette a biztosító. A bizottság következő ülésein folyamatosan figye­lemmel kíséri a kormányha­tározat előkészítését. No­vemberben parlamenti agrár nyílt nap megrendezésére készülnek. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 94,87 Osztrák schilling 13,48 USA-dollár 133,84 ECU (Európai Unió) 173,95 Az agrárrendtartási törvényter­vezet ugyan már túl van az ér­dekképviseletekkel történt elő­zetes egyeztetésen, javaslatai­kat, észrevételeiket mégsem tel­jesen tükrözi.' A földtörvény módosítása viszont jelenleg ké­szül, így remény van rá, hogy a termelőket képviselő szerveze­tek véleménye is testet ölthet benne. A MOSZ a megújuló föld­törvény lényegesebb pontjaihoz fűzött véleményt, illetve alakí­totta ki saját álláspontját. így például indokoltnak tartja a je­lenleg érvényben lévő, a bel­földi magánszemélyekre vo­natkozó termőföld tulajdon- szerzési korlátozás módosítá­sát. A tulajdonszerzés felső ha­tára - a hatályos törvény szerint - maximum 300 hektár, illetve 6000 aranykorona érték. Ezt jó volna eltörölni, a birtokkon­centrációt pedig ösztönözni. Véleményük szerint a termő­föld-monopóliumok kialakulá­sát nem tiltással, hanem köz- gazdasági szabályozókkal kell megakadályozni. A jogi személyekre vonat­kozó termőföld-vásárlási tilal­mat oly módon javasolják megváltoztatni, hogy az új sza­bályozás csak a tényleges me­zőgazdasági tevékenységű szervezetek számára engedné meg a tulajdonszerzést. A szövetség szükségesnek tartja a haszonbérbe vehető te­rület nagyságát korlátozó pa­ragrafus hatályon kívül helye­zését is. Jelenleg ugyanis a gazdasági társaságok és a szö­vetkezetek legfeljebb 2500 hek­tárnyi vagy 50 000 aranykorona értékű termőföldet vehetnek haszonbérbe. A MOSZ elnöksége szerint a jövőben figyelmen kívül kel­lene hagyni azt a termőföldet, amelyet a szövetkezet saját tag­jaitól, illetőleg a gazdasági tár­saság az üzletrész-tulajdono­soktól vesz bérbe. Ami a külföldiek tulajdon- szerzését illeti, az érdekképvi­selet tisztában van azzal, hogy a tilalom hosszú távon nem tart­ható fenn, jelenlegi feloldása azonban hátrányos helyzetbe hozná a belföldi magán és jogi személyeket. Az agrárpiaci rendtartásról szóló jogszabály-módosítást il­letően az érdek-képviseleti szövetségnek az az álláspontja, hogy továbbra is szükség van a garantált árak rendszerére, de ezek csak akkor töltik be hiva­tásukat, ha a felvásárlási meny- nyiségeket is közli az állam a termelőkkel. Az exporttámogatási rend­szer átdolgozása során ügyelni kell arra, hogy a pénz jelentős része a termelőkhöz jusson el - inti a törvényalkotókat a szö­vetség. Ezért a GATT-megálla- podás szellemében azt javasol­ják, hogy a módosított agrár- rendtartási törvényben a támo­gatási rendszer az alapanyag­hozzájárulásból induljon ki, és a feldolgozott termékek is az alapanyag-tartalom szerint él­vezzék a szubvenciót. Újvári Gizella Bátorság lenne az elmúlt két hónap eredményei alapján azt állítani, hogy jó a ma­gyar gazdaságot irányító politika - vélekedett Len­gyel László, a Pénzügyku­tató Rt. elnök-vezérigazga­tója a Magyar Gyáriparo­sok Országos Szövetségének Gundel-fórum sorozatának tegnapi összejövetelén. Megoldás van, de az nem a mai gyakorlat. „A Bokros-csomag egyetlen erénye az a törékeny gazdasági egyensúly, amelyet durva megszorító intézkedéseivel ért el” - jelentette ki a politológus. Sikerült megtörni az infláció emelkedését: jövőre 19 és 21 százalék között lesz. Ennek okán a kamatszintet is radiká­lisan lehet majd csökkenteni. Megállt viszont a gazdaság lassú növekedése. Mivel azonban a Valutaalap tetszését elnyerte ez a politika, nem várható változtatás. A nyugati befektetők bizalmát ugyanis nem lehet kockára tenni. Még akkor sem, ha nyilvánvalóvá Az utóbbi hetekben vissza­esett a forgalom az állatvásá­rokon, kevesebb sertést vásá­rolnak a tenyésztők, s alig- alig keresnek szarvasmarhát, lovat és juhot. A szakemberek szerint az állattenyésztők a kisebb ku­koricatermés alapján feltéte­lezik a takarmányár emelke­dését, és egyelőre kivárnak. A legutóbbi kecskeméti ál­latvásáron a kereslet szinte a nullával volt egyenlő. Több ál­lattartó immár az ötödik eset­válna, hogy ennek a stabilizá­ciónak van alternatívája. Vérre menő harcok folynak a piacért majd minden iparágban. Lengyel szerint a kincstár 10 milliárdos megtakarítása kevés ahhoz képest, ameny- nyibe kerül. Erre tehát nincs égető szüksége a gazdaság­nak. A bevételi oldalon úgy kellett volna az adózás rendjét kialakítani, hogy az legalább három évig változatlan ma­radjon. Ad hoc ötletekkel - mint például az ingatlanadó beve­zetése - nem lehet sem a la­kosságot sokkolni, sem az adórendszert javítani. Nincs a bankrendszerrel kapcsolatos stratégiai elképzelés sem. E nélkül pedig nehéz működő gazdaságpolitikát folytatni. Végül áz infrastruktúra hi­ányára hívta fel a figyelmet Lengyel László. A keleti or­szágrész leszakadása nyil­vánvaló, s emiatt a tőke nem vándorol oda. A gazdasági lemaradásnak azonban társa­dalmi-politikai vonzataival is számolni kell. B. B. ben viszi haza a választási kort jóval túllépő malacokat, mivel nem akad rájuk vevő. Pedig az eladási ár a tavaszihoz képest felére csökkent. Most 3800-4200 forintért is odaad­nák a 7-9 hetes jószágokat. A pécsi vásáron szintén na­gyobb a kínálat a keresletnél. A növendéksertést 4300-6000 forintra tartják az eladók. A 15 kilónál kisebb súlyúak ára 3200-5 000, a 25-40 kilós sül­dőké pedig 6500-11 000 forint között van. Az 1995. október 13-18. között érvényes szabadpiaci árak (Ft/kg, ill. db) forrás: fm-akii Miskolc Kecskemét Szeged Szombathely Debrecen Pécs Szárazbab 200-260 280-300 . 240-400 200-360 200-350 Burgonya 34- 42 35- 42 40- 45 40- 48 30- 50 30- 50 Savanyú káposzta 70- 80 80 80- 90 80-100 80-100 80-100 Karfiol 40- 60 40- 80 40- 75 50- 80 30- 80 40- 80 Fokhagyma 100-140 140-180 80-150 150-180 100-180 100-160 Sóska 100-110 80 70-100 100-120 80-120 70- 80 Paradicsom 40-120 30-120 40- 70 70-160 50-180 40-120 Zöldpaprika 60-150 40-130 45-120 50-120 35-150 45-150 Gomba 50-260 160-400 180-260 200-240 150-350 150-350 Csemegeszőlő 70-280 50-100 55-120 70-120 30-250 50-250 Panganak az állatvásárok

Next

/
Thumbnails
Contents