Tolnai Népújság, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-19 / 246. szám

1995. október 19., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Mennyiért szól a telefon Bonyhádon? Nincs megállapodás Bonyhádon szeptember 19. óta működnek az újonnan be­kötött telefonok. Az első számlákat tegnap kapták kéz­hez az új előfizetők, s. bizony sokan a szívükhöz kaptak, amikor meglátták a számokat. Korábban ugyanis arról volt szó, hogy a késedelmes bekö­tésért a MATÁV tízezer fo­rint erejéig 25 százalékot el­enged a fizetendő összegből. Erre azonban nem került sor. Az okokról a Tolnai Nép­újság Oroszki István polgár- mestert kérdezte, aki el­mondta: a város egyelőre nem állapodott meg a szolgáltató céggel, noha az előzetes tár­gyalásokon - amelyeken a környék polgármesterei is részt vettek - már kirajzo­lódni látszott a a kompro­misszum, miszerint a MA­TÁV a késedelmes teljesítés ellentételezéseként a számla egynegyedét hajlandó elen­gedni, időkorlátozás nélkül, tízezer forint értékben. A legutóbbi testületi ülésen - emlékeztetett a polgármes­ter - néhány képviselő kér­dőre vonta őt, hogy kinek a megbízásából egyezkedik a MATÁV-val. Az ülésen vé­gül abban állapodtak meg, hogy az állampolgárok felha­talmazását meg kell szerezni. A polgármester szerint a jövő héten kerülhet sor egy szóró­lap eljuttatására a bonyhádi új telefontulajdonosokhoz. Eb­ben leírják, hogy milyen megoldást remélnek a MA­TÁV-val. A nyilatkozatot az­tán vissza kell juttatni a hiva­talhoz, s a polgármester ezek birtokában folytatja majd a tárgyalást, de csak azok nevé­ben, akik megbízzák az egyezkedéssel. Akik ezt nem teszik meg, azok jogi úton szerezhetnek érvényt akara­tuknak. Hangyái Visszatérés a pártházba Iskolaköltöztetés Tolnán Bár a képviselőtestület még nem döntött róla, Tolnán, az egykori gimnázium épületébe a tanév elején beköltözött ál­talános iskolás osztályok kedden-szerdán rekordsebes­séggel visszaköltöztek az egy­kori pártházba, oda, ahonnan az új tanév kezdetével el kel­lett jönniük. Mint ismeretes, a pártházban működött korábban a zeneis­kola és az I-es iskola néhány osztálya. A zeneiskola kinőtte az épületet, az általános iskolá­sok kiköltöztetéséről pedig azért döntött a tolnai testület (még a nyáron), mert az így fel­szabaduló épület értékesítésé­vel bevételhez jutott volna az önkormányzat. (Az már a dön­tés után derült ki, hogy a párt­házat a város nem tudja értéke­síteni.) A zeneiskolások elége­dettek új helyükkel, a volt gimi kollégiumának felső szintjén. Az általános iskolások elhelye­zése az Arany János utcai gim­náziumi szárnyban azonban problémákat Vetett fel (közle­kedés, zajszint, étkezés, épület­beázás, vizesblokk-hiány), amelyek miatt sokakban (isko­lavezetés, iskolaszék, szülők és önkormányzati képviselők egy része, ÁNTSZ) felmerült, hogy jobb lenne, ha az általános isko­lai osztályok visszaköltöznének eredeti helyükre. A visszahur- colkodás mellett szólt az is, hogy a napokban derült ki: a fenti problémák - részleges - megoldása több. mint 11 millió forintot igényelne. A témát a múlt héten tár­gyalta Tolna városgazdálkodási bizottsága. Az e hétfői rendkí­vüli ülésre nem került be az ügy, csak az ülés után tárgyalt róla néhány képviselő és a pol­gármester. A problémák (a fen­tieken túl a fűtési szezon bekö­szönte) viszont sürgős döntést követeltek, így Keszthelyi Már­ton polgármester - ezen képvi­selők támogatását maga mögött tudva - kedden reggel nyolckor saját hatáskörében eljárva érte­sítette az I-es iskola igazgató­nőjét, hogy megkezdhetik a visszaköltözést a pártházba. Szerdán már be is fejeződött ez a munka. Jaksáné Kiss Éva igazgatónő elmondása szerint a költözési procedúra a várostól nem követelt komoly anyagi áldozatot. Az odaköltöztetés társadalmi munkában történt, a visszaköltözést is olcsón oldot­ták meg. Kidobott pénznek leg­feljebb a gimnáziumi épületben történt padlócsiszolás minősül­het, az Arany János utcában felállított korlátok viszont a vá­ros minden gyalogosát védik. A pártházban fellakkozott padlók, kifestett termek várják a gyerekeket. A volt gimiépü- letből a másodikosok a temp­lom mögötti földszintes épü­letbe kerülnek. A pártházban a három 3. osztály, a nulladik osztály, a logopédia, az egész­ségügyi szoba és egy felzárkóz­tató terem kap helyet. Az igaz­gatónő szerint a pártház hosz- szabb távon is alkalmas az is­kola férőhely problémáinak megoldására.-s­Akiket kérdeztek, és akiket nem A PA Rt. hulladéktárolójának lehetséges helyszínei közül Diósberény csak az egyik. Itt a lakosság többsége támogatná a létesítményt, a szomszédban máris azt mondják: őket meg nem kérdezte senki... A Nemzeti Célprogram- Irá­nyító Testület nagyon körülte­kintően járt el akkor, amikor kiválasztotta azokat a falvakat, amelyek alkalmasak egy ilyen tároló megépítésére. Ott, ahol derékból elutasították őket, nem is próbálkoztak. Diósbe­rény lakóinak hatvan százaléka igent mondott a tárolóra, jelen­leg egy a hárojnhoz az esély arra, hogy Berényben építik meg. A környező falvakban most ébrednek rá: amire nemet mondtak, tőlük néhány kilomé­terre mégis megvalósulhat. Hőgyészen - a falu négy ki­lométerre fekszik Diósberény- től - kevesen tudnak a tároló tervéről, a képviselőtestület nem tartotta szükségesnek la­kossági fórumot összehívni, mielőtt nemet mondott az aján­latra. Az idegenforgalmat elő­térbe helyező községben e szempontból kevés kivétellel kétfajta ember van: aki nem is hallott a tároló tervéről, és aki hallott róla, de bővebb ismeret­tel nem rendelkezik. Közös bennük, hogy egyik sem lelke­sedik a gondolatért. Előbbiek közé tartozik Sluzek Józsefné. ■- Eddig nem hallottam róla,- mondja -, de én nem helye­selném, ha itt lenne Berényben ez a tároló, mert sok hőgyészi- nek van földje arrafelé. Egy, a nevének elhallgatását kérő Hőgyészen dolgozó szaká- lyi hölgy határozottan ellenzi.- Úgy tudom, hogy ez a te­lepülés kiemelt támogatást kap majd, de Hőgyészt is megkeres­ték, és itt elutasították. Nem is tudom elképzelni azokat a ve­zetőket, akik megkérdezték a herényieket, hogy akarják-e vagy nem. Mit tud a diósberé- nyi parasztember arról, hogy ez milyen káros hatással lesz ez a környezetre?- Ön honnan tudja?- Én nem tudom, de biztos vagyok benne, hogy nem lesz jótékony hatással a környe­zetre. Szerintem illett volna megkérdezni a környéket is, Paks sincs messze, Diósberény aztán igazán közel van. Pál Imre, Hőgyész polgár- mestere elismeri, hogy az em­berek nem sokat tudnak az egészről. Elsősorban nem is' a hulladéktároló rejtette veszé­lyektől tart, hanem attól, hogy a falu elveszíti idegenforgalmi vonzerejét - ez volt az ok akkor is, amikor a testület tisztelettel megköszönte az erőműnek az ajánlatot. Hőgyészen az utóbbi idényben négyezer vendégéj­szakát töltöttek el kül- és bel­földi turisták. A Hermelin Hol­ding Kft. 55 millió márkás be­ruházással szándékozik termál­panziót építeni, amely szolgál­tatásaival nem kimondottan a szegényedő középosztályt cé­lozná meg. Az Apponyi-kastély idegenforgalmi célú hasznosí­tása szintén a tervek közt sze­repel. Ha ismert lesz, hogy a közelben radioaktív hulladéko­kat tárolnak, a kuncsaft egészen más szemmel néz a takaros fa­lura. Pál Imre tisztában van az­zal, hogy meggátolni nem tud­ják a tároló esetleges megépíté­sét, azonban ha ez megvaló­sulni látszik, „fel kell szólalni valahol” - mondja. Négy falu: Kalaznó, Szakály, Regöly és Hőgyész fogja felkeresni az ipari és kereskedelmi minisz­tert, s ha ez nem vezet ered­ményre, akkor kártérítést köve­telnek - akár bírósági úton - az elmaradt bevételek miatt a ma­gyar államtól. Hőgyész eseté­ben a valós bevételkiesést, csak tíz évre számolva nyolc-kilenc jegyű számmal lehet kifejezni, forintban. A képlet úgy fog ki­nézni, hogy Hőgyész kontra magyar kormány. Tessék meg- saccolni az esélyeket. (tf) Megyei Iparos Nap a sportcsarnokban Egy országos szervezet vidéki elnöke A honi átalakulás „eredménye”, hogy egyre többen élnek meg abból, hogy mondanak valamit, és egyre kevesebben abból, hogy csinálnak valamit. Az iparosok az „igavonók” táborába tartoznak, vezető tisztségviselőik is szinte kivétel nélkül gya­korló vállalkozók, akik a megszorítások, elvonások dacára is megpróbálnak talpon maradni. Érintették ezeket a kérdéseket a Megyei Iparos Napon, amit tegnap rendeztek a szekszárdi sportcsarnokban. Szó volt az IPOSZ januárban elfogadandó alapszabályáról, arról, hogy miként járuljanak hozzá a mes­teremberek a millecentenáriumi előkészületekhez, és beszéltek a kamarákhoz való viszonyu­lásról is, amit nem a szembenál­lás, hanem az együtthaladás kell hogy jellemezzen. A ren­dezvényhez horgászverseny, tekeverseny és halfőző verseny is kapcsolódott. Számos me­gyei politikai és gazdasági ve­zető volt az iparosok vendége, és megjelent Szűcs György, az IPOSZ országos elnöke is, aki az alábbi interjút adta. — Helyesnek tartja-e azt, hogy egyes megyékben a kéz­műves kamara és az ipartestü­let élén ugyanaz a személy áll? — Elviekben nem kifogáso­lom, hogy kettős tisztségek le­gyenek. hiszen egy vállalkozó­nak van munkaadói, van szak­mai és van közjogi érdeke, s ha egy megfelelő személy mind­erre rálátással bír, s képviselni képes ezen érdekeket, az csak üdvözlendő. Nem tekintendők álláshalmozóknak ezen veze­tők, de persze léteznek olyan kettős tisztségek, amelyeket azért nem célszerű egyugyan­azon embernek betölteni, mert esetleg egy tárgyaláson „önma­gával kellene szemben ülnie”. — Létrejöttek a kamarák, kötelező tagsággal, míg az ipar- testületi tagság önkéntes volt, és maradt. Nem tekinthető-e Ctz IPOSZ e gazdasági átalakulás nagy vesztesének? — A veszteséget elismerem, de erre tudatosan készültünk. Az IPOSZ részt vett a kamarai törvény előkészítésében, és várható volt, hogy az adott gaz­dasági helyzetben, az egyéni vállalkozó - aki sokszor csak önmaga foglalkoztatója -, ket­tős tagdíj fizetésére képtelen lesz. A kamarák most önmaguk fenntartásával, a szervezetépí­téssel és a jogosítványaik ki­harcolásával vannak elfoglalva. Nehéz helyzetbe kerültek, hi­szen az induláshoz szükséges, beígért állami támogatást nem kapták meg. Mi most azt igyek­szünk bebizonyítani, hogy az IPOSZ szerint egy polgári de­mokráciában igenis szükség van jól működő kamarákra, s mi is azon vagyunk, hogy szö­vetségesekként harcoljunk a tagjaink érdekeiért. — Ön úgy tudom, hogy do­rogi. Hogy lehet egy országos szervezet elnöke „vidéki”? — Öt éve választottak az IPOSZ elnökének. Egy 24 éves, ma is működő vállalkozás ta­pasztalataira alapoztam prog­ramomat, régóta dolgozom az iparos szövetségben, helyi és országos szinten is, és az átala­kítási folyamatok elindításában tevékenyen részt vettem. Talán ezt méltányolták, akik rám sza­vaztak. S természetesen az sem elhanyagolandó, hogy Dorog közel van Budapesthez, köny- nyen „bejárhatok”. - Wy­Hírek A Megyéből A megyei németség közgyűlése A Német Kisebbségi Ön- kormányzatok Tolna Me­gyei Szövetsége kedden tar­totta megyei képviselői közgyűlését Bonyhádon, a Németek Házában. A napi­rendi témák között szerepelt dr. Józan-Jilling Mihály ügyvezető elnök beszámo­lója az augusztus 26-i érte­kezlet óta eltelt időszak eseményeiről. Krémer György titkár be­szélt a megyei szövetség számlanyitásával és szám­lavezetésével kapcsolatos teendőkről, Rittinger Antal elnök pedig ismertette a megyei pénzek felhasználá­sának elveit. Segítség segédeszközökhöz A Magyar Vakok és Gyen- génlátók Országos Szövet­ségének Tolna megyei szer­vezete segédeszköz-vásár­lási akciót hirdet elsősorban tanuló- és munkavállaló tag­társaknak. A pályázók ezer- hatszáz forint támogatást kaphatnak, ha azt számukra a megyei elnökség megsza­vazza. Erre a célra 30 ezer forint áll a megyei szervezet rendelkezésére. A lőtéri fák sorsa Tolnán A tolnai lőtér az utóbbi időkben több okból is az ér­deklődés középpontjába ke­rült. Az egyik ilyen szem­pont a mintegy harmincöt hektáros területen található nagy mennyiségű vágásérett akácfa sorsa. Több érdek­lődő jelentkezett már a fák megvételére a városnál. A tolnai képviselő-testület vá­rosgazdálkodási bizottsága legutóbb arról döntött, hogy felértékeltetik a lőtéren ta­lálható élő faanyagot, és a legkedvezőbb árajánlatot tevő vállalkozó kapja majd meg az engedélyt a kiterme­lésre. Épül a járda Decsen Decsen, a Gárdonyi utcában nemrégiben kezdődött meg a járda építése. A 450 méter hosszú járda építésén köz­hasznú munkások dolgoz­nak. E munkán kívül - töb­bek között - a közterületek tisztántartása, az árkok mé­lyítése, illetve a kaszálás is a közhasznú munkások fel­adata közé tartozik. / Támogatás, aszálykárért A parlament mezőgazdasági bizottsága támogatja azt a programcsomagot, amely az aszálykár-sújtotta megyék megsegítésére mintegy ti­zenkét milliárd forintot biz­tosít - nyilatkozta a Tolnai Népújságnak a tegnapi bi­zottsági ülés után dr. Soly- mosi József képviselő, a bi­zottság tagja. Áz idei elemi károk értéke a mezőgazda­ságban előreláthatólag meghaladja a 37 milliárd fo­rintot. Az mezőgazdasági bizottság több, a parlament asztalán lévő törvényről tár­gyalt: terítékre került az ag­rárpiaci rendtartás, a közrak­tározási törvény, valamint a biztosításról és a védett ter­mészeti területekről szóló jogszabály. _____________________Ön Például Mit Szól Hozzá?_____________________ M ennyiért vette meg télire az almát? N. I. váraljai kereskedőt a szekszárdi piacon kérdez­tük: — Hetente két alka­lommal járok Szegedre, az al­mát is onnét hozom. Jelenleg 90 forintért adom a Jonathánt és az Idaredet, de Szegeden már most 100 forintot kérnek kilójáért. Nem úgy mint ta­valy, amikor ugyancsak októ­berben az alma 45-50 forintba került, s nem ment följebb 60- 65 forintnál. Megérhetjük még azt is, hogy a most 90 forintos almáért egy hónap múlva 130- 140-et kémek a kereskedők. Csak kérdés, hogy megveszik- e? Az idei termés nemcsak árában, minőségében is eltér a korábbi évekétől, mert az a ta­pasztalat, hogy tartósan nem áll el, sokáig nem tárolható. Hogy mitől ilyen drága az alma? Az idén - sajnos - sok­kal kevesebb termett, mint ko­rábban, s ezt főként azok érzik a pénztárcájukon, akik a pia­con kénytelenek vásárolni. Geringer Mihályné, védőnő: — Nem kell télire almát vásárolnom, mert megterem. Amíg nem volt saját kertünk, addig szedtünk minden ősszel, az akciók során. Balogh Gézáné, védőnő: — A napokban a férjemmel Észak-Magyarországon jár­tunk, többek között Szabolcs­ban, s igazi nyírségi almát vá­sároltunk télire. Taksonyi Mária, vezető vé­dőnő: — Eddig egész télre vásá­roltunk, de tavaly nagyon ha­mar tönkrement, ezért úgy döntöttem, hetente veszek egy- egy adagot. A családunk egyébként nagy almafo­gyasztó, különösen a fiam. Kovács Mihályné, nyugdíjas: — Mióta az uram meghalt, már csak az unokáimnak élek. A nyugdíjasokon keresztül vettem olcsóbban hagymát, lisztet, mikor mit árultak. Egy volt kolléganőm árult krump­lit, baráti áron. Almára a mai árak mellett már nem telik, pe­dig jó volna az unokáimnak, de azt remélem, hogy mint ta­valy télen, az idén is olcsóbb lesz a narancs, mint az alma, akkor azt veszek nekik. Jobban is szeretik. N. V. magát megnevezni nem kívánó vállalkozó:- Senki sem hinné el, hogy miután megvettem a családnak - elég sokan vagyunk - a zöld­séget, krumplit, hagymát, al­mára már nem tellett. Az igaz, hogy az idén új autót vettünk, kifestettük a házat, de elrom­lott az automata mosógép, tíz­ezer forintba került a megcsi- náltatása. Tegnap a piacon ki­lencven forintért láttam szép almát, s az árus azt mondta, két hónap múlva már darabja ke­rülhet ennyibe. Bizottságok, együtt Rehabilitációs terv Közös ülésen tárgyalta meg kedden délután a szekszárdi önkormányzat gazdasági és környezetvédelmi bizottsága, valamint a pénzügyi bizottság a Dél-Dunántúli Regionális Fej­lesztési Rt. - melynek a szek­szárdi önkormányzat is társtu­lajdonosa -, tőkeemelését. A bizottság tagjai támogatták az előteijesztést, mégpedig részvénycsomagok apportálá- sával. Ezt követően a gazdasági és környezetvédelmi bizottság tagjai helyszíni bejárást tartot­tak, melynek során megtekin­tették a város központban, a Deutsche Bühne mögötti terüle­tet, az úgynevezett Garay- tömb-belsőt, melynek rehabili­tációjára rövidesen részletes rendezési tervek készülnek. fké

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents