Tolnai Népújság, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-12 / 240. szám

1995. október 12., csütörtök Gazdaság 5. oldal Aktuális A vetőmag Mostanában sokan és sokhe­lyütt vitatkoznak arról, hogy lesz-e az idei esztendőben elegendő búza az őszi veté­sekhez. Mi azt próbáltuk megtudni, hogy hol és mennyiért van még jelenleg Tolna megyében búza és ősziárpa vetőmag. A Dalmandi Mezőgaz­dasági Rt.-nél már nincs ve­tőmag eladó, mert a teljes készletüket lekötötte a Ka- posmag Rt., illetve kisebb- nagyobb gazdálkodóknak értékesítették, tájékoztatott bennünket dr. Wilhelm Jó­zsef vezérigazgató. Egyéb­ként 450 t. árpa vetőmagot és 1900 t. búza vetőmagot termeltek az idén. A KSZE Rt.-nél még korlátozott mennyiségben vásárolható vetőmag, őszi búzánál, MV 16-os, ára 1800 forint + 10 százalék li- cenc-díj, + 12 százalék áfa. Árpából a GK Omega fajta és a REX fajta még kapható, ára 1550 forint + 10 száza­lék licenc-díj + 12 százalék áfa. A Bólyi Mezőgazdasági Rt.-nél éppen most kaptak nagyobb szállítmányú őszi búzát Martonvásárról, így most folyik ennek csává- zása, fémzárolása. Várha­tóan már a hét második fe­lében lehet itt vásárolni be­lőle, ára áfával, licenc-díjjal és minden egyéb költséggel együtt 2230 forint mázsán­ként. Árpából még egy fajta van (REX), ennek az ára 1800 forint körül alakul minden költséggel együtt. Az Agro-Dorog-nál (Nagydorogon) is kiürültek a tárolók, mind az őszi ár­pára, mind búzára jóval na­gyobb igény volt, mint a készletük. A jelenlegi helyzet sze­rint jövőre lesz gabonánk, de vajon hogyan alakulnak majd az árak? Jobb árakra várnak a kukoricatermelők Kevesebb lesz idén a kukorica (Folytatás az 1. oldalról.) A gazdálkodók tehát a jobb árakban reménykednek és en­nek hasznát már nem szívesen adnák át a felvásárlóknak, így aki teheti tárolni igyekszik. A dombóvári mezőgazda- sági szövetkezetben a hét ele­jén kezdték meg a kukoricabe­takarítását, mondta kérdé­sünkre Orbán Jánosné főköny­velő. A saját területükön az idén 250 hektáron vetettek, a tagoktól bérelt földön pedig 150 hektáron vetettek belőle. A jelenlegi eredmények azt mu­tatják, hogy kevesebb kukorica lesz, mint amire számítottak, így 70 mázsával kénytelenek beérni hektáronként. Sajnos, az idén kevesebb tápanyagot tud­tak a termőföldre fordítani, ez az egyik oka az alacsonyabb termésátlagnak, mondta a fő­könyvelőnő. Két kombájnnal dolgoznak, de gyakoriak a leál­lások, technikai problémák mi­att. Ezzel párhuzamosan egyébként elkezdték a cukor­répa felszedését is. A tervek szerint a kukorica nagyrészét saját használatra, takarmány­ként kívánják felhasználni, a fe­lesleget tárolni, majd március körül, jobb árakban remény­kedve értékesíteni. Sajnos, na­gyon nehéz most dönteni, mert ki tudja 2-3 hónap múlva való­ban jobbak lesznek-e az árak? - tette hozzá a főkönyvelő. A termelők tehát a magasabb árakban, a felvásárlók viszont az alacsonyabbakban bíznak. A bonyhádi székhelyű Ga-Bó Kft. ügyvezető igazgatóját Domokos Sándort is megkér­deztük: — Viszonylag laza szerző­déseket kötöttünk a termelők­kel ami az árat illeti, így az adott időszak piaci viszonyait figyelve döntünk majd és a gazdálkodó dönti el, hogy azért adja vagy nem adja a kukoricát. Egyelőre még nincs dömping a betakarításban, szép az idő és ezt igyekeznek kihasználni a termelők. Jelenleg irreálisan magasak az árak, 1800 forint körül beszélnek, én úgy gondo­lom, hogy ha valóban beindul a betakarítás az árak is a helyére fognak kerülni. Mi az 1300 fo­rint körüli árat tartjuk elfogad­hatónak és ehhez jön még a kompenzáció. Nem hiszem, hogy a búzához hasonló árfel­hajtás megismétlődik, az állat­létszám csökkent hazánkban, tehát nem lehet eladni olyan mennyiségű kukoricát magas áron, mint amiben most re­ménykednek. — Önök mennyit vesznek meg a termelőktől? — A Ga-Bó Kft. kisebb üzem, a kapacitásuk 300 vagon, amiből takarmánykeveréket fo­gunk csinálni, mi kereskedéssel nem foglalkozunk, de azonnal fizetünk. A kikötésünk az, hogy a víztartalom lehetőleg 16-17 %-nál ne legyen rosszabb. A felvásárlás előtt a helyszínre is kimegyünk, nagyon odafigye­lünk arra, hogy egészséges ter­ményt vegyünk át, figyelemmel az idén oly nagy kárt okozó gyapottok-bagolylepkére is.' Egyébként bértárolásra ebben az évben is van lehetőség ná­lunk, mi vagyunk a környéken a legolcsóbbak. A Ranchó Kft. Őcsényben szárítással és tárolással foglal­kozik. A tárolóik félig már megteltek, és előzetes egyezte­tés után fogadják a kukoricát. Az alapdíj 70 forint, melyben a szárítás és a tisztítás benne van, de vízfokonként plusz 15 forin­tot számolnak fel. Mauthner Regionális vasúti üzletvezetőségek alakulnak Érdekeltek az üzletkötők Cseppet sem rózsás a MÁV idei helyzete - tudtuk meg a vasúttársaság elnökének és ve­zérigazgatójának tegnapi sajtó- tájékoztatóján. Ebben az évben várhatóan mintegy 27,3 milliárd forint veszteséggel számolnak, pedig tartozásaik tekintélyes hánya­dát a költségvetés rendezte, a személyfuvarozás ráfordításait pedig megtérítette a kormány. A tavalyi vasutassztrájkot követően erre az évre már kie­gyensúlyozottabb gazdálkodást ígért Kálnoki Kis Sándor, a MÁV Rt. elnöke, ám nyeresé­ges mérlegre jó esetben is csak 1997-98 táján mernek számí­tani a vasúttársaság vezetői. A veszteségek egyik forrása az árufuvarozás. A meglévő kapa­citásokat nem tudják kellően hasznosítani, az ipari termelés visszaesése miatt csökkent a belföldi áruszállítás, a dél-szláv embargó a tranzitforgalmat mérsékelte. - A helyzeten csakis jobb szervezéssel tudunk változtatni - fejtette ki szer­kesztőségünk kérdésére Rigó Zoltán vezérigazgató. - Eddig három mellékvonali üzletveze­tőséget hoztunk létre - Nóg- rádban, Vésztőn és Villányban. Január elsejétől a rendszert az egész országra kiterjesztjük, további 20-30 üzletvezetőség szervezésén dolgozunk. Az új részlegek gazdálkodásukban némi önállóságot kapnak, a he­lyi szolgáltatásoknak maguk ál­lapíthatják meg az árát. Adhat­nak díjszabási kedvezményeket is - például különvonatokhoz -, üzletkötőik pedig jutalékot. kapnak az általuk szervezett fuvarok után. (s. p.) Tanulmányúton Amerikában A bankok és az ügyfeleik Farmereknél laktak Az Amerikai Egyesült Álla­mokban tanulmányúton járt dr. Antal György, a Zomba és Vidéke Takarékszövetkezet vezetője. A három hét során - magyar takarékszövetkezeti szakember társaságában - Iowa, Nebraska államokban és Washingtonban tanulmá­nyozták a hitelezési rendsze­reket. Megyénkből egyedül dr, Antal György utazott, akit a tapasztalatokról kérdeztünk. — Ösztöndíjra kellett pá­lyázniuk a takarékszövetkeze­teknek, hogyan foglalkoznak a mezőgazdasággal. A pályá­zatot sikerült megnyerni, s az USAID kormányprogram fi­nanszírozásában, az amerikai kormány vendégei voltunk. A program lényege: elsősorban megismerni az amerikai pénz­intézeti rendszert és ezen be­lül kiemelten a farmerek hite­lezését, illetve azt, milyen kapcsolat van a farmer és a bank között. Különböző tí­pusú farmerekkel találkoz­tunk. Aki viszonylag anyagi­lag jobban áll, annak hitelez a kereskedelmi bank, de aki ki­sebb saját erővel rendelkezik, az állami garanciával kérhet pénzt. — Mennyi időt töltöttek ott? — Három hetet töltöttünk az Egyesült Államokban. Azon túl, hogy tanulmány­úton vettünk részt, ez egyben tanfolyam is volt. Délelőttön­ként bankvezetők, állami hi­vatalnokok előadásait hallgat­tuk arról, hogyan működik a rendszer, délután pedig vágó­hídhoz, a mezőgazdasági gépgyártóhoz és , a farmerhez látogattunk. A második héten a bankintézet középszintjénél, az utolsó héten pedig Wa­shingtonban, a csúcsszervek­nél kaptunk általános képet az USA gazdasági helyzetéről, mezőgazdaságáról. Érdekes­ség: három napig farmernél laktunk. A bank kiválasztotta a legjobb tíz farmercsaládot, akik megvendégeltek ben­nünket. Ez jó alkalom volt arra, hogy lássuk, hogyan él­nek, s gazdálkodnak. Iowába éppen kukoricabetakarításra érkeztünk - kukorica és szója- termesztéssel foglalkoznak - és reggel 5-től este 10-ig ke­ményen dolgoztak, a család­tagok bevonásával. — Milyen tapasztalatokat szereztek? — Egy sor dologban meg­erősítést kaptunk, s több olyasmit tapasztaltunk, amit idehaza hasznosítani lehet. Általános tapasztalat, hogy az ügyfél személye a legfonto­sabb, ugyanis a bankok között verseny folyik az ügyfelekért. Fontos, hogy a bank és az ügyfél közötti kapcsolat nem­csak a hitelre terjed ki, hanem egyfajta tanácsadás is van a bankár részéről. Ez azt is je­lenti, hogy nemcsak a bank­szakmában, hanem az adott területen is nagyobb az egy­más iránti bizalom. A tech­nika, a gépesítettség szem­pontjából úgy gondolom, mi is abba az irányba, haladunk, ahol ők jelenleg vannak. — Hogyan hasznosítják az új információkat? — Konkrét tapasztalat - s szándékunkban is áll beve­zetni - az ügyfelekkel való, a megszokottól eltérő bánás­mód. A munkaelosztással kapcsolatban azt gondolom, sokkal nekünk jobban kell szakosodnunk. A bank­szakma egyre bonyolultabb, de szakosodnia kell, hogy ki tudja szolgálni az ügyfeleket. Olyan helyiséget kell például kialakítanunk, ahol négy­szemközt tárgyalhat a banki alkalmazott az ügyféllel.- p. téri ­Szekszárd vidékén három borfajta védett eredetű Szűk szakmai kör döntött (Folytatás az 1. oldalról.) Borászati Kutató Intézet nyerte el azt a lehetőséget, hogy a Dél- Dunántúl területén, így Szek- szárdon és a környékén is, a szőlő-pince kataszter felvétele­zése alapján meghatározza az adott táj védett eredetű borfaj­táit. — Véleménye szerint nem okoz majd a termelőkben ellen­érzést az, hogy néhány ember dönt arról, hogy melyek lehet­nek a Védett borok? — Egy országos program részeként végezzük a felada­tunkat, valahogyan el kellett indulni, nem egy kellemes fel­adat és nem is könnyű, hiszen csak azokra az adatokra tud­tunk támaszkodni, melyeket a hegyközségben már regisztrál­tak. Például a kadarkából a be­jelentkezés alapján Szekszárd környékén szinte nincs terület, holott közismert, hogy ezen a környéken ez egy kedvelt sző­lőfajta. Dr. Diófási Lajos professzor és munkatársai dolgozták fel a Szekszárdi Történelmi Borvi­dék bejelentett adatait és ennek alapján készítették el a javasla­tukat a védett eredetű borfaj­tákra. — Nagy erőfeszítések foly­nak azért, hogy a magyar borok jobban érvényesüljenek a kül­földi piacon, mint eddig. Ezt szolgálta a mai tanácskozás is, meghatároztuk a borvidék leg­jellegzetesebb fajtáit. A részt­vevőkkel igyekeztünk kialakí­tani egy olyan álláspontot, mely az itt élő és termelő gazdáknak az érdekeit képviseli. Ez alap­ján az eredetvédelemmel kap­csolatban kiemelten védett bor a Szekszárdi Bikavér, a Szek­szárdi Kadarka és a Szek­szárdi Cabernet, tehát ez a há­rom vörösbor fajta. Ezek pon­tos leírását is meghatározzuk, hogy mi a jellemzőjük, milyen szőlőtermesztési, illetve borá­szati technológiával kezeljük. Amelyik bor ezeknek a kritéri­umoknak megfelel, azok for­galmazásánál rá lehet tenni a címkéjükre „eredetvédett ter­mék”. — Ez önmagában jelent-e valamilyen plusz előnyt a többi borral szemben? — Mi azt szeretnénk, ha je­lentene. Természetesen ehhez az kell, hogy minden adat hite­les legyen, tehát, hogy melyik dűlőről, milyen pincészetben, milyen technológiával készült, hány musfokkal. lehet szüre­telni, hordós érlelésben hány hónapig kell érlelni, ez mind feltétel. A borkészítés minden lépcsőjét szem előtt tartjuk és regisztráljuk, melyről tanúsít­ványt adunk ki. A hegyközsé­gen belül létre kell hozni az eredetvédelmi bizottságot, akik a tagjai minősítik a borokat. Ennek alapján valóban előnyös piaci szerepet kell hogy kapja­nak az említett borfajták. — Éri-e hátrány azokat a borfajtákat, melyek nem kerül­tek a kiemelt kategóriába? — Nem éri hátrány, a pia­con ugyanúgy megjelenhet mi­nőségi, sőt különleges minőségi borként. Nem szerepel kiemelt­ként a Kékfrankos, az Olaszriz- ling, a Merlot, pedig nagyon jó és kitűnő fajták. Úgy gondol­juk, hogy most ezzel a három­mal kellene letenni a névjegy- kártyát indulásként, majd utána az élet kiforrja, hogy hol kell ezt kiegészíteni. Mauthner Az 1995. október 03-10. között érvényes szabadpiaci árak (Ft/kg, ill. db) FORRÁS: FM-AKf Miskolc Kecskemét Szeged Szombathely Debrecen Pécs Burgonya 35- 45 35- 45 25- 40 40- 48 30- 50 38- 42 Fejes káposzta 12- 25 25- 30 10- 15 25- 40 10- 20 15- 20 Sárgarépa 40- 80 30- 70 50- 80 60- 80 40- 80 30- 60 Petrezselyem 60-120 40- 80 65-120 80-120 70-120 50- 80 Paradicsom 40-180 20-100 35- 55 70-160 35-150 40-100 Zöldpaprika 40-150 50-100 35-100 50- 80 30-140 35- 90 Szőlő 50-250 60- 80 55-140 80-100 40-300 60-200 Alma 40-130 50-100 50-130 40- 80 30-100 50- 80 Az otthon melege

Next

/
Thumbnails
Contents