Tolnai Népújság, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-12 / 214. szám

1995. szeptember 12., kedd Gazdaság 5. oldal A kukoricavetőmag-termesztéséröl AKTUÁLIS A csapadék Eddig azon keseregtünk, hbgy nem esett, mostanában azon, hogy túl sok esik. Tart-e még az aszály, mennyi eső esett? A megyei növényegészségügyi állo­más igazgató-helyettesét, Vörös Gézát kérdeztük. — Szekszárdi adatok szerint augusztus végétől 120-130 mm csapadék esett, ebből csak az elmúlt hét vé­gén 65 mm. Sajnos több kul­túrában már inkább árt, mint használ a késve érkezett égi áldás. A szüretet minden­képpen hátráltatja, és fel­gyorsult a rothadás is. A szőlő érését késleltei és a cukorfok növekedését is lassítja a mostani időjárás. A napraforgó betakarítását is lassítják az esőzések, a növény nedves, a talaj pedig sáros és emellet a szártő- és a tányérbetegségek is job­ban terjednek. A termésát­lag várhatóan elmarad majd a tavalyitól. A kukoricánál a csőpenészedés és a szem­sérülések gyakoriak. A ko­rai fajtákon már nem segí­tett az eső. A cukorrépa be- érését is gátolja, mert a cu­kor beépítését a hűvös esők nem segítik, ehelyett a nö­vény vegetatív irányban mozdul el. Ugyanakkor se­gít a talajelőkészítésben, az ősziárpa, a búza és a repce vetése után jól jön és a kiü­rült vízkészletek is feltöl­tődnek. Sokat segített az eső a gyapottok bagolylepke lárváinak a megsemmisíté­sében is, melyet már lerak­tak a szőlőszemekre is. A veszély még nem múlt el, száraz idő esetén a tojásrakó nőstények még további kárt okozhatnak. Mauthner Dr. Széli Endre, a Szegedi Ga­bonakutató Intézet főmérnöke már többször nyilatkozott la­punknak a kukoricáról, ezúttal a vetőmagtermesztésről, illetve az ehhez szükséges talajmunká­latokról kérdeztük. — A kukoricavetőmagot termő táblán, a jobb minőség érdekében, ugyanolyan minő­ségű vetőágyat kell készíte­nünk, mintha oda cukorrépa ke­rülne. Nagyon fontos szempont a talaj vízgazdálkodása, mert a szülővonalak gyökérzete ki­sebb tömegű, mint a belőlük előállított hibrideké, ezért a ta­laj vízkészletével szemben ke­vésbé élelmes. —v Milyen legyen a vető­ágy? — A jó vetőágy kialakításá­nál figyelembe kell venni, hogy A következő évi termés minő­sége az azt megelőző őszi ta­lajmunkáktól jelentősen függ. Ezzel a témával már többször is foglalkoztunk a gazdálko­dóknak szóló írásainkban. A téma egyik kiváló szakértőjét, dr. Birkás Mártát, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem do­censét a parlagterületek műve­léséről kérdeztük, annál is in­kább, mert megyénkben is végzett ezzel kapcsolatban megfigyeléseket. — Ha az addig nem hasz­nált, szűz területet szeretnénk „befogni” a művelésbe, meg­oldás lehet-e az égetés? — Nem igazán, hiszen te- nyészidőben, az első fagyokig az élő zöld szárak legfeljebb megfonnyadnak és a már kifej­lődött gyommagvak sem káro­a szülővonalak vetőmagja gyengébben kel, mint a hibri­deké. Az anyai és apai szülő­partnereket igen gyakran kü­lönböző időpontban kel vetni. Az egyenletes tőtávolságú és mélységű vetés csak kiváló mi­nőségű vetőágy esetén valósít­ható meg. A vetőágy a szülő­partner második vetésidejéig sem száradhat ki. Ellenkező esetben a következő jelentős esőig a vetőmag elfekszik. Az ebből adódó későbbi kelés a megtermékenyülést veszélyez­teti. A vetőágy gyors kiszáradáT sát csak a morzsás szerkezetű, felületén jól lezárt magágy ese­tén kerülhetjük el. A talajműve­lés szükséges munkáit az előve- temény is meghatározza. Az előveteményre egyébként a ku­korica nem túlzottan igényes, sódnak. Ha az első fagyokat hosszabb száraz időszak kö­veti, a kórók elégetése ered­ményesebb, de a gyommag­vaknak ekkor is csak elenyé­sző része pusztul el. Az égetés végül is csak a talajművelést akadályozó növényi szárma­radványokat emészti fel. A parlagterület újbóli termesz­tésbe vonására a következő módszereket ajánlom: nyár­utón a totális vegyszeres gyomirtást, vagy szárzúzást, ezt követően tarlóhántás seké­lyen, de megismételve. Te- nyészidőn kívül pedig az ége­tés mellett a szárzúzás és a tar­lóhántás következik, mellyel az el nem égetett növényi ma­radványokat aprítjuk fel. A zúzott, elégetett vagy vegy­szerrel kezelt növények ma­de a korán lekerülő jó elővete- mény után nagyobb termés várható. Felhívnám a figyelmet arra, ahol az előző évben kuko­ricát termeltek, oda az árvake­lések miatt, vetőmagtermesz­tést nem javasolunk. Más elő­veteményre is figyelni kell, így a napraforgó és a cukorrépa után szintén nem szerencsés a kukorica vetőmagtermesztése. Kiváló elővetemény lehet a borsó, a repce, a burgonya, a zöldbab, a paprikafélék, és a kalászosok. A vetőmagtermesz­tésre tervezett területet minden esetben ősszel kell felszántani, mert az őszi szántás nagyon ha­tásosan puhítja az évelő gyo­mok tarackját. Tavaszi szántás­ban, valamint csak tárcsával előkészített területeken vető­mag nem termeszthető, mau radványai az életképes gyom­magvakkal együtt nehéztár­csával sekélyen a talajba mun­kálhatok. Ezután jöhet a ta­lajművelés, mely talajlazítás­sal kezdődik (40-50 cm mé­lyen). A tömörödött talaj lazí­tására nagyon jó a három vagy ötkéses lazító, melynek nyomán képződött rögök ne­héztárcsával, talajmaróval munkálhatok el. Először cél­szerű a sűrűvetésű, gyomel­nyomó növény termesztése, amelyet zöldtakarmányként, silózva lehet hasznosítani. A gyomtömeg megszüntetéséhez kaszálók, szárzúzók szüksége­sek. A kigyomosodás után a táb­lát tárcsával jobb megjáratni. Magágyelőkészítőnek legjobb az ásóborona. Gyomirtás, szárzúzás, tarlóhántás. .. A parlagföldek ajánlott művelése Agrárhírek Küldöttgyűlés A Magyar Agrártudományi Egyesület szeptember 14-én tartja XI. tisztújító küldött- gyűlését a Magyar Tudomá­nyos Akadémia dísztermé­ben. Napirend: dr. Horn Péter akadémikus megnyitója, köz­gyűlési bizottságok megvá­lasztása, az etikai és az ellen­őrző bizottság jelentése. Juh Terméktanács A Juh Terméktanács szep­temberi elnökségi ülésén megvitatták a többi termékta­náccsal kialakított kapcsola­tukat. A II. féléves kvóták el­osztásánál elfogadták az elő­zetes véleményt, miszerint 36 kereskedő foglalkozhat juh forgalmazásával. Az informa­tikai rendszer kiépítésére pá­lyázatot hirdettek. Ennek alapján informatikai körzet­vezetőket neveztek ki, az anyajuhlétszám alakulását fi­gyelembe véve: Baranya- Tolna megye közös vezetője Kun Zoltán (7763 Egerág). Árverések Szeptember 12-én és 13-án kerül sor az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó földárve­résre Szekszárdon, a mező- gazdasági kombinát épületé­ben 10 órakor. Szintén ezen a két napon lesz árverés Pakson is, a művelődési házban 10 órakor. Piaci árak A budapesti nagybani piac áraiból: burgonya 20-28 Ft/ kg, fejeskáposzta 10-15, kel­káposzta 15-20, karalábé 10- 12, karfiol 80-90, sárgarépa 40-45, petrezselyem 30-50, vöröshagyma 18, fokhagyma 80, uborka 50, paradicsom 35, zöldpaprika 28-70, szőlő 60- 120, sárgadinnye 40, görög­dinnye 10, alma 60, körte 70, szilva 45, őszibarack 75-120, tojás 6,20-7,81 Ft/db. Vásárok ideje Körzetünkben, legközelebb szeptember 17-én Dunaföld- váron, majd 23-án Bátaszé- ken, 24-én Tamásiban és Szekszárdon lesz országos kirakodó és állatvásár. * Adatárak A vágósertés ára nem sokat változott az elmúlt hónaphoz képest, így megyénkben 148- 160 forint között számolnak kilójáért. Az egyéves csikó­kért 65-70 ezer forintot, az igáslóért 110 ezret, borjúért 35-40 ezret, bikáért 45-50 ez­ret kértek az állatvásárokon. Gépleértékelés Az Agroporta Szekszárdi ki- rendeltségénél (Bogyiszlói út) kedvezményesen lehet mun­kagépeket vásárolni. így a ve- tőgépekj sorművelő kultiváto- rok, fűkaszák, permetezők, ta­lajmarók, pótkocsik, ekék át­lagban 30 ezer forinttal ol­csóbban megvásárolhatók. Időjárás Az évszaknak megfelelően alakul az időjárásunk az elkö­vetkező héten. A hét végéig kellemesen meleg, de már a kora őszre emlékeztető lesz a hőmérséklet 25-26 fokos ma­ximummal. Péntektől azon­ban újabb eső várható. ________ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE________ F ellendülőben a kárpótlási jegyek árfolyama Az elmúlt tőzsdehéten a BUX megszakította az au­gusztus 25-én kezdődött emelkedést, s néhány napi stagnálást követően 1584- ről 1570 pontig esett, végül 1580-on zárta a hetet. A heti forgalom az előző he­tekhez hasonlóan meghaladta a másfél milliárd forintot, amiből 1 milliárd 290 millió forint a jegyzett kategória pa­pírjaira jutott. A kárpótlási jegyek piacán némi élénkülés kezdődött, s közel 140 millió forintos forgalom mellett 205-ről 220-ra emelkedett az árfolyama. A jegyzett kategóriában csupán néhány papír árfo­lyama emelkedett. Ezek közé tartozott a Danubius, melynek árfolyama - a fokozatosan élénkülő forgalom következ­tében - 1200 forintról elérte az 1250 forintos heti záróárat. Ez több mint 4 százalékos emelkedés. A következő na­pokban az átlagárfolyam vár­hatóan szintén eléri illetve meghaladja majd ezt a szintet. Azt követően, hogy a Zala- kerámia az utóbbi hetek leg­magasabb, 3350 forintos ára 3300-ig csökkent, az elmúlt héten megfordult a trend, s a hét végén már 3330 forinton cserélt gazdát. A többi, máskor fényesen szereplő papír, így az Egis és a Richter jelentősebb válto­zást nem tudott felmutatni. Az előbbi átlagárfolyama úgy tű­nik, 3050 és 3070 forint kö­zött stabilizálódik, míg az utóbbi nem tud 2400 forint fölé emelkedni. Ennek elle­nére továbbra is ez a két papír a tőzsde legjobban értékesít­hető részvénye: heti forgal­muk elérte a 430 millió forin­tot. A forgalmazott kategóriá­ban - ha ez egyáltalán lehet­séges - még kevesebb válto­zás történt. Az Agrimpex névre szóló részvényeinek az árfolyama 15 150-ről 15 800 forintra emelkedett. Hasonlóképpen javított a Pannonplast is, s árfolyama 1505 forintról indulva 1600- ig kapaszkodott. Két papír ár­folyama lefelé módosult: a Domus 3 százalékot veszítve értékéből 550 forinton zárt, míg a Humán 7 százalékot zuhant. Az OTC-piacon is alig tör­tént érdemi üzletkötés. A Ma- táv-részvények továbbra is 18 000 forinton, a MÓL papír­jai - árnyalatnyit gyengülve ­11 800 forinton cseréltek, gazdát. Nagy mozgások jellemez­ték a diszkont kincstárjegy­aukciókat. A piaci szereplők várakozásai nyomán a kiala­kuló hozamszint a jelenleg uralkodó alá fog süllyedni. A többség nem az egy hónapos, hanem a hosszabb lejáratú papírokat kereste. Az egy hó­napos DK átlaghozama 29,04-ről 29,51 százalékra emelkedett, míg a 3 hónaposé 32,39-ről 32,14-re, a 6 hóna­posé 34,46-ról 34-re s végül a 12 hónaposé 35,32-ről 34,42- re csökkent. Konkoly Csaba Concorde Értékpapír Ügynökség Az agrártámogatási rendszer átalakítása nem halogatható tovább Agrárkoncepció - új alapokon Az agrártámogatások összegének jövőre el kell érnie legalább az 1994. évi támogatások reálértékét, azaz a 100 milliárd forin­tot - fogalmazta meg elnökségi ülésén a Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Országos Szövetsége. A termelők érdekképviseleti szervezete szerint a jövő évi támogatási rendszer kialakítá­sánál a kormányzatnak figye­lembe kellene vennie azokat a súlyponti problémákat, ame­lyek eddig kerékkötői voltak a mezőgazdaság fejlődésének. Nem halogatható például a nagyüzemeknél felhalmozódott adósságok központi segítséggel történő rendezése, mert annak elmulasztása a termelés újabb visszaesésével, a munkanélkü­liség duzzadásával fenyeget. Tekintettel az évek óta jel­lemző aszályra, a garantált hite­lek beváltása miatt az állammal szemben a korábbi évekből származó és az idei szárazság miatt keletkezett újabb tartozá­sokat, kötelezettségeket cél­szerű volna eltörölni. A MOSZ állásfoglalása szerint jövőre a kedvezőtlen termőhelyi adott­ságú és az elmaradott térségek­ben gazdálkodókat alanyi jogon kiegészítő támogatásban kell részesíteni. Arról sem szabad megfeled­kezni, hogy az elöregedett, le­romlott eszközállomány már az elmúlt években, és az idén is - például aratáskor - komoly gondokat okozott a termelők­nek. Ezért jövőre változtatni kell a jelenlegi elosztási rend­szeren, s a fejlesztésre és beru­házásra igénybe vehető támo­gatások nagyságát kívánatos reálértéken meghatározni. A Mezőgazdasági és Erdé­szeti Alapot, valamint a többi mezőgazdasági jellegű - önjáró- alapot továbbra is fenn kell tartani - állítják az érdekképvi­seleti szervezet vezetői. Ha a parlament mégis a meg­szüntetésük, összevonásuk mel­lett dönt, akkor az érdekképvi­seleteknek meg kell akadályoz­niuk, hogy az alapokba a terme­lők által eddig befizetett össze­geket a kormányzat adójellegű befizetéssé változtassa át. Sajnálatosnak tartják a MOSZ képviselői, hogy a poli­tikai indíttatású törvények sorsdöntő szerepet játszottak abban, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek jelentős hányada reménytelen helyzetbe került. Az állam által okozott káro­kat, vagyoni sérelmeket orvo­solni kell. Például a kárpótlás céljára kiadott földeken lévő ül­tetvények értékének megtérí­tése elkerülhetetlen, és jó lenne rendezni a kárpótlási jegyek késedelmes kiadása miatt ke­letkezett károkat. (újvári) A fekete gyémánt aranykora jön? Új technika a hagyományos szénerőművek felújítására Az atomkorszak daliás hajna­lán úgy tűnt, hogy az elavult szénerőművek kora leáldo­zott. Azután következett a ki­józanodás, és ma már egyet­len ország sem mondhat le hagyományos erőműveiről. Az Egyesült Államokat például 280, egyre jobban korosodó hőerőművének korszerűsítési gondjai nyomasztják. Egy kicsiny, agytrösztszerű amerikai cégnek, a Hague In­ternational mérnökeinek sike­rült kifejlesztenie egy új erő­művi technológiát. A szénerőművek forradal­masításának kulcsa a kerámia­technológiának nevezett új eljá­rás, amelynek részleteiről ter­mészetesen keveset tudni. Egyes becslések szerint azon­ban egy 150 megawattos szén­üzemű erőműnek az üzemelte­tési költségét évi 5 millió dol­lárral, azaz jóval több mint fél- milliárd forinttal (!) csökkenti majd a kerámiatechnológia. Hosszú távon, a teljes fej­lesztés elkészültével még ke­csegtetőbbek a kilátások: 40 százalékkal lesz jobb a hatás­fok, és ugyancsak 40 százalék­kal csökken az üvegházhatás miatt perdöntő jelentőségű szén-dioxid-kiboc sátás. A kis amerikai cégnek egyébként egy, az ipari kerá­miák területén szinte megdönt­hetetlen japán ipari monstrum innovációs előnyét sikerült le­dolgoznia. A meglepő sikert mindenesetre érthetőbbé teszi, hogy a kutatómunkát jelentős anyagiakkal támogatta az USA Energiaügyi Minisztériuma, és legalább húsz, energetikában érdekelt mamutvállalat. El lehet képzelni, hogy mekkora is az a Jelentős” összeg... FEB Ipari jövőkép Az állam nem vonulhat ki az ipar finanszírozásából - ez a lényege az Ipari és Ke­reskedelmi Érdekegyeztető Tanács (KIÉT) tegnapi tár­gyalásának. A tanács képvi­selői az ipari tárca Ipari jö­vőkép címmel megfogalma­zott iparpolitikai koncepció­ját vitatták meg. A munkavállalók szerint például a tervezet alig fog­lalkozik az egyes régiók - így a keleti országrész - fel­zárkóztatásával. Felhívták a tárca figyelmét arra, hogy az állam nem tekinthet el bizo­nyos iparágak finanszírozá­sától. Itt elsőként a gépipart és a kohászatot említették. A munkaadók kifogásol­ták, hogy olyan fontos terü­letek, mint a bányászat vagy a szerszámgépgyártás, ki­maradtak az előterjesztés­ből. Az Eximbankot szerin­tük nem érdemes külön in­tézményként működtetni, mert ugyanolyan feltételek­kel kínál hiteleket, mint a többi pénzintézet. Ezért ja­vasolták, hogy csatolják hozzá valamelyik kereske­delmi bankhoz. Az önkormányzati oldal képviselői hiányolták a pri­vatizációs cselekvési prog­ramot, s ezzel szoros össze­függésben az ország ener­giapolitikájának pontos megfogalmazását. Bánhegyi Zsuzsa Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 90,90 Osztrák schilling 12,92 USA-dollár 133,47 ECU (Európai Unió) 170,19

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents