Tolnai Népújság, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-09 / 212. szám

1995. szeptember 9., szombat Hétvégi Magazin 15. oldal Erőszakos lakosság - menekülő járőrök Visszájára fordult a világ! Legalábbis Franciaországban. "Egyszerűen nincs tekinté­lyük a rendőröknek. A gazda­sági- társadalmi válságtól súj­tott térségekben élők jórésze a zsarukat azon állam megtes­tesítőinek tekinti, amely cser­nem hagyja őket, nem segít rajtuk. Emiatt az állam jel­képe, a rendőrség ellen for­dulnak" - nyilatkozta Jean- Louis Arajol, a párizsi rendőr­szakszervezet vezetője. Napról napra veszélyesebb körülmények között kényte­lenek ellátni szolgálatukat a francia nagyvárosi zsaruk. Az idei első félévben 1200 - na­ponta átlagosan hat - rendőr (40 százalékkal több, mint ta­valy olyankor) sérült meg az elővárosi erőszakcselekmé­nyek következtében. A hely­zet annyira drámaivá vált, hogy a legnagyobb rendőr szakszervezet telefonos se­gélyszolgálatot létesített a tagjai számára. A bántalma­zott, orvosi-kórházi ápolásra szoruló rendőrök az "SOS Po­lice" révén igyekeznek leg­alább anyagi követeléseiket érvényesíteni. Az elővárosok mindenek­előtt tizen- és huszonéves la­kói annyira agresszívvé vál­tak az egyenruhásokkal szemben, hogy a zsaruk Lyon, Lille, Marseille bizo­nyos kerületeiben már nem is hajlandók járőrözni. A körö­zött személyek után sem ku­tatnak, mert féltik testi épsé­güket, életüket. A köznyelv "törvényen kívüli területnek" nevezi e lakónegyedeket. A Lyon peremén épült Ve- nissieux egyik rendőre mondja: "Ha sikerül is a ran­dalírozó, verekedő fiatalt a bí­róság elé vinnünk, szinte azonnal szabad lábra helye­zik. Visszatérvén hősként ün­nepük a fickót a társai, és leg­közelebb még brutálisabban támadnak ránk, rendőrökre." FEB Rendőr lett a mogorva betörők veszte Mosógépnek nézte a mackót Egy segítőkész besancon-i rendőr lett a betörőbanda veszte Kelet-Franciaország- ban. A csibészek fényes nap­pal akarták föltenni autójukra a meglovasított, álcázásként pokrócokba burkolt páncél- szekrényt, de nemigen boldo- gujtak vele. Éppen arra járt, szolgálata leteltével Jean- Marc Pemin rendőr felügyelő, és készséggel ajánlotta: segít a teher cipelésében. Csak akkor kapott észbe, amikor egyikük rámordult: "Törődj a magad dolgával, kopj le!" Ahelyett azonban, hogy eloldalgott volna, elő­húzta rendőrigazolványát, amire a "rakodók" annyifelé szaladtak, ahányan voltak. A zsaru ekkor lebbentette föl a takarót a szállítmányról, és döbbent meg: egy három és fél mázsás páncélszekrény la­pult alatta. A betörőket egyébként pár óra alatt elcsíp­ték. A mackót, amelyben mintegy 270 ezer forintnak megfeleLő pénz volt csupán, visszakapta a tulajdonosa. Ferenczy-Europress A jövő század repülőgépei Bizonyítson a matematika Tudomány-e vagy sem az asztrológia? A jövő utasszállító repülőgépé­ben két szinten, 42 üléses so­rokban ülnek egymás mellett az utasok. Az ablakon nem tudnak kinézni, mivel ablak nincs: az óriásgép szárnyalakú, utasai csak az előttük villogó képer­nyőn tudják figyelemmel kí­sérni, mi történik körülöttük, miközben 1080 km-es sebes­séggel haladnak céljuk felé. A "repülő szárnyak" ötlete még 1929-ból, John Northrop amerikai tervezőtől származik. Az első gépek - katonai célokra - a negyvenes-ötvenes években készültek, de sorozatgyártásra nem kerültek. A kivétel a B-2- es bombázó, amelyet "lopako­dónak" is neveznek, miután törzsének különleges bevonata miatt a radarok nem tudják ész­lelni. A számyalakú személy- szállító óriásgépek tervezését az indokolja, hogy a forgalom évi 5 százalékkal növekszik és hamarosan már a jumbok sem tudnának megbirkózni a nö­vekvő utasáradattal. A "repülő szárnyak" 96 méter szélesek, ami lényegesen felülmúlja majd a jumbok 60 m-es széles­ségét, de csak 55 m hosszúak, szemben a Boeing 747-es 71 méterével. Ugyanakkor egy utasra számítva húsz százalék­kal kevesebb üzemanyagot fo­gyasztanak. Egy minapi felmérés szerint az európaiak - benne a magyarok - 87 százaléka pontosan tudja, milyen csillagjegyben, állatöv­ben született. A saját vércso­portját, ami életet menthet, en­nél sokkal kevesebb ember is­meri. Az emberiséget vagy ötezer esztendeje foglalkoztatja a tá­voli csillagok igézete. Ponto­sabban a nagy kérdés: van-e va­lóban köze ama fényes égites­teknek a mi sorsunkhoz? Köz­ismert, hogy kiemelkedő sze­mélyiségek, politikusok és hadvezérek is hittek, hisznek az ezzel foglalkozó tudományban, Az élet születéséről az asztrológiában. De most, az atomkorszakban, az ezredfor­duló küszöbén is él a kérdés: valóban tudomány-e az asztro­lógia? Egy világszerte ismert férfiú úgy döntött, hogy a tudomány mai ismereteit felhasználva, megpróbál pontos választ adni az ősi kérdésre. Günther Sachs- ról, Brigitte Bardot egykori fér­jéről, a sokszoros milliomos nagyiparosról van szó, akiről kevesen tudják, hogy matema­tikus és e minőségben az ame­rikai Salk-intézet tudományos tanácsának tagja. Svájcban megalapította az IMWA nevű 1967-ben fedezte fel az első hőálló ősbaktériumokat a Yel­lowstone Nemzeti Park egyik gejzírjének bugyborékoló vizé­ben. A kutatások meglepő eredményekre vezettek. Kide­rült, hogy ezek az úgynevezett termofil ősbaktériumok világ­szerte előfordulnak a vulká­nokban, a szárazföldi és mély­tengeri vulkáni forrásokban. Mi több, megélnek az olajban és a kőzetekben is, amennyiben elég magas a hőmérséklet. A tudósok most abban re­ménykednek, hogy a gén-elem­zés segítségével fényt deríthet­nek arra, miként kezdődött az ment el hallgatózni a Emmen- dinger Straet 17: alatti, zöld­övezeti bérházba. "Február 27-e óta éjjel-nap­pal, a legváratlanabb időpon­tokban hallatszik a dörömbölés, mintha valaki pöröllyel ütné a falakat" - panaszkodtak egybe­hangzón a lakók. Volt, aki né­met pontossággal naplót veze­tett a jelenségről: mikor, med­dig, milyen erősséggel hangzik a kopácsolás. Leukart főfelügyelő minden­kit meg- és kihallgatott, de nem ment sokra. Éjjel is elment a kí- sértetházba, hogy a saját ható­sági fülével győződjék meg a lakók panaszáról. S bizony neki is kopogott, dörömbölt a manó, a ház szelleme. Ütemesen, rö- videbb-hosszabb ideig, olykor szünetet is tartott, mert bizo­nyára elfáradt. A körzeti megbízottnak a intézetet, amelynek egyedüli célja, hogy matematikai mód­szerekkel megállapítsa, mi az igazság az asztrológia tételei­ben? Az első kísérlet lényege az volt, hogy azonos üzleti ajánlat­tal kerestek meg különböző csillagzat alatt született embe­reket. Kiderült, hogy az azonos állatövhöz tartozók egy-egy ajánlatra Európában és Ameri­kában meglepő hasonlósággal reagáltak. Mi a magyarázat? A választ egyelőre még legfeljebb a csil-' lagok tudják. FEB élet. A legősibb kőzetekben megtalálták ugyanis a mai ős­baktériumokhoz nagyon ha­sonló organizmusok lenyoma­tát. A mai nézetek szerint kere­ken 4.6 milliárd évvel ezelőtt jött létre a Naprendszer és a Föld egy csillagközi bolygóból. Mintegy 500 millió év alatt hűlt le a Föld annyira, hogy felüle­tén kondenzálódott a víz, létre­jöttek az óceánok. Legkésőbb ekkor keletkezhetett Földünkön az élét, bár még nem sikerült eldönteni, hogy egy becsapódó égitest révén "importálódon", vagy vegyi folyamatok során magán a Földön jött létre. végén az volt az érzése, hogy a hang akárhonnan is jöhet, hi­szen mindenütt egyformán le­hetett hallani. Miután elkészült a jegyzőkönyv két pszicholó­gus jött látogatóba a kísértet- házba. A lélekgyógyászok többször is becsöngettek egy harmadik emeleti lakásba, hogy elbeszélgessenek az ott egyedül élő, húszéves hölggyel. A fia­talasszony az ötödik beszélge­tés után elköltözött a házból, és azóta senki sem hallja a zörgő manó kopácsolását. A pszichológusok pedig bo­nyolultmagyarázatba kezdtek a lakóknak és a rendőrnek arról, hogy "egy nagyon magányos, fiatal nő, lelki ereje fizikailag is megnyilvánult", ami a paraje- lenségek és a távhipnózis egyik bonyolult megnyilvánulása. Ha hisszük, ha nem... Ferenczy-Europress Számoszlopok szivarzsebben Nemrég még szivardoboz nagyságúak voltak a 170 millió bytos kapacitású adattárolólemezek. Most már létezik azonban hitel­kártya nagyságú is. A Kali­forniában előállított Data Pák 170 úgynevezett PCMCIA-kártyán található, és bármely Laptop-kompu­terhez használható. A kom­puterkártya nagysága nem haladja meg a közönséges hitelkártyáét, vastagsága azonban egyelőre még an­nak kétszerese. FEB Öt év börtön gyermekpomó- postafiókért Világméretűvé vált a gyer- mekpomográfia elleni küz­delem. Az Egyesült Álla­mok hatóságai a minap le­tartóztattak egy 39 éves amerikai állampolgárt, mert tizenévesekről készült, szeméremsértő, a nemiséget megbotránkoztató módon ábrázoló képeket vett át egy dániai számítógépes posta­fiókból. A férfit akár öt év börtönbüntetéssel is sújthat­ják. A dán rendőrség idő­közben megtalálta a "bűnös komputert", pontosabban a gazdáját. Kiderült, hogy az USA-ból mintegy százan kutakodtak benne - kama­szok és bakfisok csiklandós képeit keresvén. Filléres lexikon Kezelése gyerekjáték, bár nem gyerekjáték a montabauri (Né­metország) l&l Kft. által ké­szített Columbus Unilex 95 című, lézer lemezes lexikon, amelyet az NSZK-beli arányo­kat tekintve, egy jó ebéd áráért (29 márkáért) árusítanak. Az egyetemes lexikon 50 ezer cím­szót, másfél ezer képet, hangot, videófelvételt tartalmaz. Jog a PC-re Nem mindennapi állásfoglalást hozott nyilvánosságra a minap a koblenzi (Németország) tar­tományi fellebbviteli bíróság. Eszerint a vizsgálati fogságban lévőknek is joguk van arra, hogy személyi számítógépet tartsanak maguknál a cellájuk­ban. A feltétel: ha az őket fogva tartó hatóság is rendelkezik ha­sonló komputerrel. Ezzel sze­retnék megteremteni a "fegyve­rek" egyensúlyát vádló és gya­núsított között. Mit „mondanak” az ősbaktériumok? Amerikai tudósok megkezdték az un. ősbaktériumok DNS-ei- nek, az örökletes információk hordozóinak megfejtését. Azt remélik ugyanis, hogy ily mó­don kapnak választ az élet kez­detével kapcsolatos kérdésekre, s az eredményeket a gén- és en­zimkutatásnál is hasznosíthat­ják. A mai kutatások kiinduló­pontja, hogy az úgynevezett ősbaktériumok struktúrája pri­mitívebb, mint a többi mikro­organizmusé, ráadásul szélső­séges körülmények között is lé­tezhetnek. Thomas Brock, ma már világhírű mikrobiológus, A rendőrség igazolja Szellemek pedig vannak!? Ott, ahol a Klinika című tévéso­rozat végtelennek tetsző fo­lyama hömpölygött, felbukkant egy szellem. Azok, akik nem tudtak együtt élni vele, mert megkeserítette nappalukat, éjje­lüket, hívták a környék egyet­len rendőrét: űzze el a nyugal­mukat háborgatót. Waldkirch község körzeti megbízottja, aki mindeddig leg­följebb kisstílű csibészeket jegyzőkönyvezett, hetekig tartó nyomozása után rákényszerült pályafutása legfurcsább hivata­los feljegyzésének elkészíté­sére: "Tekintettel az összes kö­rülmény alapos vizsgálatára, azon előzetes megállapításra ju­tottunk, hogy a kopogó jelenség csakis megmagyarázhatatlan természeti tünemény lehet..." A köztiszteletnek örvendő Bernd Leukart rendőr főfel­ügyelő először március 9-én PC-dzsungel és sivatag Robbanásszerűen bővül a sze­mélyi számítógépek piaca a következő években - jelzi a Da- taquest piackutató intézet. 1999-ben már 100 millió PC-t fog gazdára találni, ami 185 milliárd dolláros forgalmat je­lent. Az amerikai Microsoft au­gusztus 24-én megjelent új ope­rációs programja, a Windows 95 minden eddiginél nagyobb teljesítményű gépeket követel, ekként - az Intelligence Infor- corp piackutató cég szerint - az eddigieknél sokkalta gyorsabb, 16-32 megabájt RAM-os (=közvetlen elérésű tár), leg­alább egy gigabájt merevlemez (vincseszter) kapacitású szemé­lyi komputereknek lesz nagy keletje. Érre számítva az Intel, a világ legnagyobb, a magyar Gróf András által alapított pro­cesszorgyártója a minap bemu­tatta a 133 megahertzes Pen- tium-csipjét, amely kétszer ak­kora teljesítményű, mint két éve megjelent "őse". A monito­rok is nőni kezdtek az utóbbi időben: az általában elterjedt 14 hüvelyk átmérőjűeket kezdik kiszorítani a 15, sőt 17 hüvely­kes, nagy képfelbontású, villo­gásmentes képernyők. A Computer Industry Alma­nac, a számítógép-gyártók "bib­liája" legfrissebb kiadása sze­rint Európa számítástechnikai­lag legfejlettebb országában, Németországban "mindössze" 151 személyi számítógép jut ezer lakosra. Az arány az ÜSA- ban 319. Meghökkentő, hogy Japán, a világ másik vezető ipari-tudományos hatalma va­lóságos PC-sivatagnak számít az 1000 lakosra jutó 117 kom­puterrel. Miért játszanak az állatok? Az állatok csak akkor adjak át magukat a játék örömének, ha jóllakottak és biztonságban érzik magukat. Egy német tu­dós kutatásai szerint a játék a túlélés elsajátításának esz­köze. Volker Sommer, a göt- tingai egyetem munkatársa évekig tanulmányozta Indiá­ban a növényevő szürke lan- gúrok életét, és megfigyelt két majomhordát, amely gyöke­resen eltérő körülmények kö­zött élt. Egyikük olyan erdőben élt, ahol egész éven át bőven volt víz és élelem, ráadásul a szomszédos hindu templom látogatói is etették őket, sőt a helyi ültetvényeket is meg- dézsmálhatták. A másik horda viszont a kopár szavannán élt, nem számíthatott másra, csu­pán csekély tápértékű leve­lekre. A semmiben sem szű­kölködő csoport majmai hét­szer annyit játszottak, mint a másik csoport tagjai, ráadásul a jól táplált majmok játékai sokkal tovább tartottak. A szavannái majmok viszont egyáltalán nem játszottak, mihelyt a korábbinál keve­sebb levélhez jutottak, noha ebben a hordában sok volt a normális körülmények között igencsak játékos fiatal. A juhok és szarvasok kö­rében korábban végzett vizs­gálatok is fényt derítettek már arra, hogy az állatok nem ját­szanak, ha kevesebb táplálék­hoz jutnak, vagy ellenség fe­nyegeti az életüket. A fiatal főemlősök a szabad termé­szetben az ébren töltött idő mintegy tíz százalékát szente­lik a játéknak. Üj mondás jöhet divatba „Hűséges, mint a fóka” A biológusok mindeddig nem tekintették a fókákat monogám állatoknak: az amerikai Camb- ridge-egyetem tudósai most azonban megállapították, hogy sok fóka valójában élete végéig beéri egy partnerrel. A kutatás kiindulópontja az volt, hogy a partokon a pároso- dás idején vad harcok dúlnak a hímek között, s a biológusok eddig azt hitték, a legerősebbek háremet tarthatnak. így tehát - vélekedtek - maga a természet gondoskodik arról, hogy csak a legjobb génanyag öröklődjék. A modern DNA-elemzés fényt vetett arra, hogy ez téves elkép­zelés volt. A tudósok a skót partoknál három éven át tanulmányoztak 85 hímet és ugyanannyi nős­tényt. Ezt követően gondosan megvizsgálták 120 ivadék gén­anyagát. Kiderült, hogy az utó­doknak csak elenyészően kis hányada származott a legerő­sebbektől, az úgynevezett alfa­hímektől. Ráadásul a legtöbb testvérnek nemcsak az anyja volt azonos, hanem az apja is. A kutatómunkát irányító Bili Amos professzor ebből levonta a következtetést: „Noha nem az összes fóka monogám, a több­ségük mégis az. A legtöbb nős­tény nem az erőt nézi, hanem évente ismét ugyanazt a part­nert választja.” Mi több, a nőstények állító­lag tudatosan kerülik az alfa­hímek társaságát. Amos szerint „riasztja őket az agresszivitá­suk. Mivel állandóan vereked­nek, megesik, hogy halálra nyomják saját gyerekeiket.”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents