Tolnai Népújság, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-09 / 212. szám

4. oldal Megyei Körkép 1995. szeptember 9., szombat — Tolna Es Környéke A hamisítások százada Templom, a restaurátor szemével Hír-Forrás A tolnai gimnáziumban a tervek szerint angol két tannyelvű, esetleg szakma- szerzéssel párosuló képzés­sel bővülne az oktatás a jö­vőben. Ezt Temesi Ágnes, a megyei közgyűlés alelnöke jelentette be a megyei fenn­tartású iskolák tolnai tanév­nyitó ünnepségén. A faddi egyházközség szervezésében Máriapócsra, a búcsúba indul busz, hol­nap (vasárnap) hajnali 3 órakor. A buszon van még néhány hely, melyeket az indulásig be lehet tölteni. Tánciskola indul Tolnán, a művelődési házban. Szep­tember 22-től - megfelelő létszámú jelentkező esetén - haladók, kezdők valamint nagycsoportos óvódások ré­szére indítanak csoportokat. A tánctanár Gál László lesz. Jelentkezni szeptember 20- ig lehet a művházban. A Tolna környéki holtá­gak vízutánpótlása a ter­vek szerint a paksi erőmű hűtővizéből történhet a jö­vőben. A víz a Csámpa-pa­takon keresztül juthat el fel­használási helyére. Az eh­hez szükséges munkálatok hamarosan megkezdődnek. A munkaterület átadására szeptember 13-án, szerdán délelőtt kerül sor. Az ese­ményen többek között jelen lesz dr. Hajós Béla, a KHVM helyettes államtit­kára, dr. Varga Miklós, az Országos Vízügyi Főigazga­tóság főigazgatója, Sződi Imre országgyűlési képvi­selő, Szabó József, a PA Rt. vezérigazgatója és Huth Jó­zsef, a Szekszárd-Paksi Ví­zitársulat első embere. Dél­után Domboriban folytató­dik a program, ahol a térségi elképzelésekről lesz szó. Állás-Ajánló A Tolna Megyei Munkaü­gyi Hivatal tolnai kirendelt­ségének tájékoztatása sze­rint a múlt héten, a Tolnai oldalon közzétetteken kívül az alábbi munkahelyek vár­nak betöltésre Tolnán és környékén: — nevelőtanár: 1 fő — szabó-varrónő: 1 fő — felszolgáló: 2 fő — zenész: 3 fő — szakács: 2 fő —- üzletkötő: 6 fő Bővebb információ: Munkaügyi központ tolnai kirendeltsége, Tolna, Beze- rédj tér 1. Saját murális munkáim közül megemlítem a.magyarlaki, rá- basömjéni, vámoscsaládi temp­lomot, s még számos oltárképet készítettem a Dunántúlon. — Ugyanolyan öröm önnek, ha régi falképeket kell felújíta­nia egy templomban, mintha újakat festene? — Mesterembernek tartom magam, a szó klasszikus értel­mében. A régi művészetet szol­gálom, törekszem a harmóni­ára, ha ki kell valamivel egészí­tenem, nem egyénieskedek. És a saját képeimnél is alapvető szempont a környezetbe való il­leszkedés. Azt vallom, hogy a képzőművészet az anyagon ke­resztül történik meg. S az abból kisugárzó tartalom, annak a fi­nomsága, mélysége, nem a kép felületéből adódik, hanem be­lülről. Tehát, a mesterség, az anyagismeret ne legyen felületi, hanem mélységi, poétikus. — Körülbelül hány templo­mot díszítenek az ön freskói, és hogyan jelöli ezeket? —- Tíz, tizenegy ilyen meg­bízást kaptam. A hivalkodásra sokat nem adok, általában egy nem túl feltűnő sarokba festek egy névtáblácskát. — Milyen állapotban találta a tolnai templomot, s milyen lesz a restaurálás után? — 1722-ben épült a temp­lom, és az 1850-es évekig csak meszelték, mert a belső festésre nem volt pénz. Akkor aztán egy bécsi képzettségű mester, Dur- lach József elkészítette az első freskókat. A képek részletei még most is megtalálhatók a je­lenleg látható réteg alatt, csak nagyon elhasználódott állapot­ban. Erre festette Sándor Béla 1907-ben seccoit. Ez a techno­lógia nem garantál annyi időál­lóságot, mint a freskó. Száraz felületre készülnek a képek, egy idő után leperegnek, úgy­hogy, mikor először feljöttem az állványzatra, szinte le tud­tam volna söpörni őket. Na, ezek konzerválása a feladatom, először a főoltár felőli részen, ahol gyakorlatilag már elké­szültem, az állványzat átrakását követően pedig a templom be­járat felőli oldalán. A legnagyobb „pusztítást” a harmincas évek festői okozták az ország falképeiben. A XX. -század a hamisítások százada. Átgondolatlanul kipingálták a templomokat is, szakértelem hí­ján rossz anyagokat, idegen stí­lusokat alkalmaztak. Ezeken a hevedereken futó díszítéseket például itt is mind át kellett fes­tenem, mert a környezetbe nem illő, utólagosan készített, dilet­táns munkák voltak. Csakúgy, mint a főoltárkép, Szűz Mária mennybemenetele, ami 1938- ban született. Éber Sándor jó nevű festő volt, de a tolnai templomban, ezen a 100 négy­zetméteres felületen nem alko­tott remekművet. Szerintem so­kadmagával készítette ezt a műfajilag széteső, zavaros kompozíciót. A szentélynek ezt a részét építészetileg is megvál­toztatták, kivették a kerek üvegablakot - amit majd vissza kell. helyeznünk - s az épít­mény fókuszába egy szakmai­lag elfogadhatatlan, hamis ké­pet „alkottak”, ami a materiális ismeretek hiánya miatt már szinte tönkre is ment. Sokat tárgyaltam a műemlékfelügye­lettel, s abban maradtunk, hogy tavasszal rekonstruálom az ere­deti állapotot. A kórusról le­hozzuk a régi oltárképet - mely elég siralmas állapotban van - restaurálom, és a falfelületre barokkos kompozíciót festek, ami illeszkedik a templombel­sőhöz; a két főalak Szent István és Szent László lesz. Legutól- jára marad a mellékoltárok fel­újítása. Azokkal is van tenni­való, mert némelyik képet há- romszor-négyszer is átpingál- tatták az idők során, az éppen divatos színárnyalatokkal. — Az anyagiak mennyiben játszanak szerepet az ön mun­kásságában? — Ez kérem egy konkrét, művészi munka, mely életener­giát, tanultságot, tehetséget kí­ván, s a megbízó eldönti, hogy ez neki mennyit ér. Ha a mű­vész nem hiéna, ha nem egy­szerre akar megggazdagodni, meg tud egyezni a megrendelő­vel akkor is, ha érzi, hogy lé­nyegesen többet ér a munkája társadalmilag, mint amennyit kaphat érte. Wessely A mester munka közben FOTÓ: ÓTÓSIRÉKA Rendőrőrs Komoly pénzjutalomban részesítenék egy barna bőr ak­tatáska becsületes megtaláló­ját. Kedden délelőtt fél tíz tá­ján veszítették el Tolnán, a Pajtás étterem környékén a táskát, amelyben személyi ira­tok, más számára értéktelen papírok és egy elektronikus kalkulátor volt. Tolnán, a Bocskai utca 34. szám alatt le­het a táskát leadni és a pénzju­talmat átvenni. Halva találták hétfőn B. Jó­zsef dombori lakost. A halál­eset körülményei gyanúsak voltak. Az ügyet a megyei rendőr-főkapitányság vizs­gálja. Fácánkert térségéből félig betemetett telefonárokból vág­tak le telefonkábeleket, és vit­tek magukkal ismeretlenek. Kapósak a járművek a tol­vajok között az utóbbi időben. A Sió árvízkapu környékéről egy lezáratlan Simson motort, Tolnáról a Kossuth Lajos utca 3. szám alagsorából camping kerékpárt, a Tompa utcából egy 3 ezer forintot érő „me­zei” biciklit, az Alkotmány ut­cai orvosi rendelő elől egy 20 ezer forintos, 15 sebességes kerékpárt loptak el, míg a Dombori diszkó elől szeptem­ber 3-án, hajnalban egy Ford gépkocsit. Köracél huzalt vittek el a héten a mözsi tsz-iroda mel­letti elkerített helyről. A kár 42 ezer forint. Faddról, egy füstölőből egy megkezdett sonkát zsákmá­nyolt ismeretlen tettes, vala­mint öt tyúkot is magával vitt. Lencséék Bab-Lencséje. Négy év „hátsó udvari” működés után a Bab-Lencse Drogéria a tolnai Árpád utca­frontra költözött. A dunaszentgyörgyi Lencse család az át­alakítások során szolgáltatóházzá is tette az épületet. A gyógyhatású termékeket, reform élelmiszereket, a témával összefüggő könyveket árusító drogéria mellett elektrokoz- metika, fodrászat és természetgyógyász rendelő is műkö­dik. Utóbbiban meghatározott alkalmanként írisz diag­noszta, talpmasszőr, stresszoldó, testmasszőr és Mása várja a gyógyulni vágyókat. fotó: ritzel A tanév éppen hogy elkezdődött... Ünneprontás, vagy féltés? Le a kalappal - mondták a szülők a faddi tanévnyitó forgatóköny­vére utalva. Olyan koreográfiára mozogtak a tavaly még óvodás kezdők és a padot már koptatott iskolások, hogy az önálló műsor­ként is megállta volna a helyét. Sikerült belőni az optimális időpon­tot és tartamot is, hiszen a régmúlt ünnepségein a kevésbé edzett gyerekek összeeséseikkel jelezték a rétestésztaként elnyújtott be­szédek határtalanságát. Molnár Józsefné igazgatóhelyettes frappáns beköszöntőjében elhangzott egy figyelemreméltó utalás egy komolyan veendő gye­rekcsínyre. A tanítónénik ugyanis az alsós iskolaépület külső falá­nak egyhangúságát a Micimackóból ismert állatfigurák nívós re­produkciójával színesítették. Ismeretlenek e dicséretes fáradozás eredményét szándékosan összefirkálták. Az iskolakezdés egészséges lázát inkább továbbhúzni illdomos — azonban időben kell elejteni néhány féltő gondolatot. Ha nem sikerül a tanulókban felébreszteni, s fenntartani a köz­vetlen környezetük iránti igényességet — a nyáron újjávarázsolt épületek igen hamar fogják a lepusztultság jeleit mutatni. A távo­labbra is mutató eredmény még elszomorítóbb: ugyanis egy isko­laközösség a leendő társadalom csírája. Ha a szándékos károkozás kétes öröme erősebbé válik a mások munkájának megbecsülésénél, ha a megfélemlített jó oldal tartós közönnyel reagál az uzsonnát és zsebpénzt rutinból lejmolók agresszivitására, akkor...(?) Nem hi­szek az egyre szaporodó jelenségeket gyerekcsínyekké degradálok optimizmusában. Különösen azután nem, hogy a már iskoláskorból éppen kinőtt ifjoncok Tini-disco alatt összetörték a mosdóhelyiség­nek egyszerre két porceláncsészéjét is. (Ami bizonyos megközelí­tésből fejlődésnek is jele, ugyanis eleddig csak az ajtókat tördelték alapos módszerességgel.) Azok persze, akik még életükben nem lát­tak diszkót, vagy szezonvégi iskolai WC-helyiséget, azonnal szol­gálnak - végig azért nem gondolt - ötletekkel a védekezésre. Azon­ban a megoldás nem az elkövetések helyszínén adódik. Valahol a családoknál kellene kezdeni, és a pedagógusokkal lehetne foly­tatni, hogy fel se merüljön a szórakozásként megélt rongálás kisör­dögként ható igénye. Nem csak azért, mert a javítgatásokra egyre kevesebb jut a szűkös költségvetésekből. Az iskolavezetés még am­biciózus kezdő, hiszen első vakációján jutott túl. Bele is adott apait-anyait. Egész nyáron csiszatoltatta, meszeltette a tanterme­ket. Műanyag lambériával burkoltatta a falakat. De nem csak fel­újítással foglalkoztak. A tanárok ízlésesen feldíszítették a tanter­meket. A tavasszal még végsőkig kihegyezettnek tűnt költségvetés­ből a fűtéskorszerűsítés megelőlegezésére is lecsíptek — a csodá­val határos módon. Kedves Gyerekek! Ne vegyük el pedagógusaink lelkesedésének maradékait is. Ne fajuljon a helyzet odaáig, hogy az iskolaszék tanévzáron oklevelet nyújt át a közösség által csak gúnyolt, mulyán stréber Pistikének, mert egyedül ő nem tördelte a facsemeték friss hajtásait. >. Ódry Károly AZAGRODOROG Mezőgazdasági Termeltető és Forgalmazó Kft. Nagydorog, Lőrinci u. 5-7. felvételre keres, gyakorlattal rendelkező ss SS FŐKÖNYVELŐT A Kft. gabonafélék, olajosmagvak termeltetésével, vásárlásával és exportálásával, keveréktakarmány gyártással, vetőmag és műtrágya forgalmazással és egyéb szolgáltatással foglalkozik, r A főkönyvelői munkakör azonnal betölthető. Fizetés: megegyezés szerint. Érdeklődni lehet; Fekete Gábor vagy Tarczal János ügyvezetőnél. Tel.: 75/333-001,333-038,333-168 (77658) Búzavirágos jókedvű kistormásiak Bécsben Háromezer turista tapsolt a Bécset néhány percre elkékítő kistormási Búzavirág gyer- mektánccsoportnak a Bécsi Magyar Katolikus Lelkészség által szervezett Szent István napi ünnepségen. Az idei sze­replés annyira jól sikerült, hogy a jövő évi nagyobb sza­bású millecentenáriumi ün­nepségre a kistormásiak meg­hívását magától értetődőnek tekintették a szervezők. A sikert persze nem adják ingyen, a gyerekekre és kísérő­ikre már Bécsi út előtt nagy megpróbáltatás várt: hajnali fél háromkor indult a busz. Az osztrák fővárosba érve, majd átöltözve a csoport tagjai jász­sági népviseletben néztek kö­rül (és fényképezkedtek) a vá­rosban, majd meghallgatták az Kistommás Jövőjéért Alapít­vány támogatásával juthattak el a gyerekek Bécsbe.) A mise után a Stephansdom oldalánál mintegy 20 hagyo­mányőrző együttes lépett fel. A Búzavirág egy somogyi, szatmári és dunántúli lány­táncból álló kompozíciót adott elő. A siker egyébként csoko­ládé képében is megcsillant a kistormási gyerekek előtt: mű­soruk után egy ismeretlen né­nitől mindegyikük kapott egy- egy Mozart-golyót. A legnagyobb dicsőség azonban talán mégiscsak az volt, hogy a kistormásiak lát­hatóak voltak a Duna Tv-n, a bécsi eseményről készült ösz- szefoglalóban. (Most pedig a Népújságban.)-s­tisztelendő is. (A tisztelendő úr, illetve a nagydorogi HDH, a szekszárdi húskombinát és a ünnepi misét, amelynek 21 közreműködő papja között volt Rücker Ferenc kajdacsi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents