Tolnai Népújság, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-08 / 211. szám

4. oldal 1995. szeptember 8., péntek Megyei Körkép — Konyhád És Környéke VölgységJáró Újjáalakult a sportkör Váralján melynek labda­rúgó szakosztálya a körzeti bajnokságban szerepel. A képviselő-testület ötvenezer forinttal támogatja az egye­sületet. További pénz híján azt tervezik, hogy az ön- kormányzat saját - haszná­laton kívüli - épületeit le­bontanák, és az ott nyert épí­tési anyagból készítenek öl­tözőt. A térítési díjakat tíz szá­zalékkal emelik a nagymá- nyoki iskolában és az óvo­dában. A tanév kezdetekor a községben élő gyermekek 860 forint támogatást kap­tak. A hét végén is szüretel­nek Bátaapátiban. Az Eu- robor Kft. szőlészeti ágazat­vezetője, Till Irén elmondta, hogy az Irsait és az Oportót már leszüretelték. Ezeket a fajtákat mintegy öt hektáron termesztik. A szőlő minő­sége, a fürtök nagysága jó­nak mondható, a cukortarta­lom is elfogadható, 16,5 és 18 között van. A sok csapadék miatt rot­hadás fenyeget, ezt elkerü­lendő a Chardonnayt csütör­tökön kezdték szedni, annak ellenére, hogy a cukorfok miatt még egy, másfél hetet várni kellene. Ha az eső nem szól közbe, a hétvégén a Zweigelt szüretelését is megkezdik. Egészségtúra. A tamási Bio Fontana Labort és a somogyvámosi Indiai Kul­turális Központot is megte­kintik a bonyhádi Vita Nova klub tagjai azon a holnapi kiránduláson, amelynek végcélja a a híres gyógyító hatású víz hazája: Kékkút. Helsinki közelebbről. dr. Csepregi Márta tart elő­adást a finn fővárosról a bonyhádi utazók klubjában szeptember 11-én, hétfőn este fél hattól. A Honismereti Kör szep­tember 14-én tartandó nyitó foglalkozásán a tagok meg­ismerkednek a tegnap fel­avatott Vörösmarty Mihály Általános Iskolával, és meg­tekintik az iskolatörténeti kiállítást. Nyelvtanfolyamokat in­dítanak a városi művelő­dési központban Bony- hádon. Az igényeknek meg­felelően angol, német és francia kezdő és haladó kur­zusok indítását tervezik. A jelentkezőket szeptember húszadikáig várják. Tanévkezdés - bonyodalmakkal (Folytatás az 1. oldalról) — Nem befolyásolta a dön­tésében, hogy d a PDSZ bizal­mija volt? — Ez mindenkinek magán­ügye. Miért zavart volna? — A PDSZ nem támogatta az ön kinevezését - tartózkodott a vélemény-nyilvánítástól. Nem törlesztett most? — Nem, én akkor rögtön túltettem magam. Egyébként még nem mondtam fel a kollé­ganőnek. — De felmond. . . — Igen, október 1-jei ha­tállyal. Akkortól összevonjuk az óvodai csoportokat. Annyira behatárolt a költségvetés, és olyan sok a hátralék a szülők részéről, hogy az önkormányzat ezt nem képes lenyelni. A gye­reklétszám ugyan meghaladja az optimális 25-öt - 33 fő - , de több, mint tizenkét éves óvónői gyakorlat alapján elmondha­tom, hogy nincs ott minden nap 33 gyerek az óvodában. — A csoportok számát azonban nem a megjelenési arányhoz, hanem a beírt lét­számhoz kell alakítani­— Igen, ha nincs kényszer- helyzet. — Az önkormányzatnál azt hallottám, hogy 2,7 millióval csökkentik az előirányzott költ­ségvetést. Ön ennek ellenére vállalta a vezetést. — Ez nem egészen így van, hanem úgy, hogy az iskola másfél millióval lépte túl az első félévre előirányzott költ­ségvetést. A maradékból kell túlélni ezt a gazdasági évet. — Az osztályfőnökök au­gusztus hónapra nem kaptak osztályfőnöki pótlékot. Ez tör­vényes? — Igen, mivel abban a hó­napban senki nem volt osztály­főnök. Vannak intézmények ahol adják, vannak, ahol nem. Egyébként sem tudtam, kik lesznek osztályfőnökök ... — De azt lehetett tudni, hogy kik voltak. — A megszorító intézkedé­sek előrevetítették, hogy keve­sebb osztályt lehet indítani. A pedagógusok elfogadták, hogy visszafogjanak a költségekből. Tudom, hogy a nyáron valami miatt nem akarták felvenni a fi­zetésüket. (Arra kérték őket, hogy csak az alapfizetésükre tartsanak igényt. Ezt csupán hárman vállalták. A szerk.) Az osztályfőnöki pótlékokat szep­tembertől ismét kapják. — Ön nem bízta meg a ko­rábbi igazgató-helyettest. — Ennek is anyagi okai vannak, nem a személye ellen van kifogásom. — Ha lesz pénz, megbízza ismét? — Nem tudom. — A közoktatási törvény 1. sz. melléklete szerint 1995. szeptember 1-től nyolcvan ta­nulónál többet oktató intéz­ményben egy igazgató-helyet­test meg kell bízni. — Ismerem a törvényt, de a szükség engem most erre kény­szerít. — Ön felveszi az igazgatói pótlékot? — Igen, mellette még 12 órát ellátok, ha kell, ennél töb­bet is dolgozom. — Az iskolatitkárt is el­küldte. — Feleslegesnek tartottam a munkakörét. — Hány pedagógus van az iskolában ? — Tizenegy fő. — Hány tanulócsoport? — Kilenc, a gyógypedagó­giai csoporttal együtt. — Ez most indult? — Eddig is csinálták, de nem ilyen formában. — Vannak, akiknek szemet szúrt, hogy arra van pénz, hogy mindössze hét fővel osztályt in­dítsanak ezeknek a gyerekek­nek. — A speciális képzést igénylő gyerekek eddig hat órás kötelező korrepetálásra jártak. Ez rengeteg túlórát eredménye­zett. Kevesebb, mint harminc­ezer forint alapbérrel jöttem el Nagymányokról, tavaly pedig félmillió forint volt a túlóra az iskolában, amit kizárólag ezek­nek a tanulóknak a foglalkozta­tására fordítottak. Másrészt a speciális osztály indításával magasabb fejkvótát kap az is­kola: negyvenegyezer helyett mintegy hetvenezret gyereken­ként. Ilyen gyerekekkel 5 fő alatt nem indítható osztály. — Csakhogy ehhez alapító okirat-módosítás szükséges, va­lamint az, hogy ezekről a gye­rekekről a tanulási képességet vizsgáló bizottság mondjon vé­leményt. — Valóban, fogjuk is mó­dosítani az alapító okiratot. A hét közül egy gyerek szakértői véleményét nem találtam, őt a bizonyítványában minősítették idetartozónak a kollégáim. — Önök megszüntették az étkeztetést is. — Igen, erre is anyagi okok miatt volt szükség. — Mit szóltak hozzá a szü­lők? — A tanévnyitó előtt tartot­tam egy szülői értekezletet, ott kiderült, hogy az iskolások szü­lei meg tudják oldani: két olyan gyerek van, ahol mindkét szülő dolgozik. Nem ebéd helyett, mindenesetre naponta ingyen adunk tízórait a gyerekeknek. — Erre honnan van pénz? ■ — A hivatal pályázott neve­lési segélyre, ebből finanszí­rozzuk az uzsonnát. Egyébként nem az én elképzelésem volt az ebédelés megszüntetése, ez a korábbi iskolavezetés koncep­ciójában is szerepelt. Tanuló­szobánk viszont van, tehát to­vábbra is segítjük a diákok fel­készülését. — Mit remél a jövőtől? — Bízom benne, hogy vál­toznak a normatívák. ígérni nem tudok, legfeljebb fegyel­mezett gazdálkodást. Apellálok a kollégáim hivatástudatára, gyermekszeretetére, de a leg­fontosabb, hogy megtarthassuk az iskolát, hogy még egyszer ne élje meg a falu, amit a körzete­sítés idején megélt. — A régi igazgatóval tud együtt dolgozni? — Igen. Én tudok alkalmaz­kodni sok mindenben, de ezt elvárom a kollégáktól is. — Szakmailag meddig lehet elviselni a szűkítést? — Azt hiszem további szű­kítést már nem tud az intéz­mény elviselni. Hangyái Alkotások a hétköznap ünnepéért Mint arról lapunkban beszá­moltunk, kiállítás nyílt a bony­hádi művelődési központban a város díszítőművész körének munkáiból. — A hagyományok gazda­gabbá teszik, kiteljesítik az em­beri lelket, ünneppé varázsolják a hétköznapokat - mondotta a tárlat megnyitóján Höfler La- josné. A hatvanas évek közepé­től folyamatosan működő cso­port olyan látvánnyal lepi meg látogatóit, ami csak ritkán ada­tik meg. Az 1982-ben megnyi­tott vendégkönyv tanúskodik arról, hogyan változott, formá­lódott látásmódjuk az évek so­rán. A tárlatra belépőt tájegysé­gek szerint fogadják minden­napjaink textíliái: asztalterítők, futók, díszpárnahuzatok, aláté­tek. Zalai, baranyai, sárközi, kalotaszegi, kaposmenti, palóc, székely és sváb kézimunkák férnek meg egymás mellett gyönyörű rendben, s mindegyik a tiszta forrásból merített érté­keket hordozza. Sebes And- rásné, a kör vezetője több, mint harminc esztendeje fáradhatat­lanul vezeti a csoportot, mintá­kat gyűjt, táborozásokat, kirán­dulásokat rendez. Olyan légkört teremt maga közül, amelyben öröm az alkotás. - pál ­A falusi turizmus fellendítésére bizottságot ala­kított az önkormányzat Váralján. A telefonhálózat kiépü­lése után - a Provincia TMT közreműködésével, melynek faluvégi fogadóját képünkön láthatják - elkezdik a fizető­vendég-hálózat kiépítését a faluban. fotó:Bakó jenó Iskolaavató Bonyhádon Hosszú évek óta vártak a teg­napi ünnepségre a bonyhádi Vörösmarty Mihály Általá­nos Iskola diákjai és munka­társai. Tizenkilenc új tante­remmel, négy szaktanterem­mel, hatalmas tornateremmel gyarapodott az intézmény. Zárt láncú tévéhálózatot és korszerű tűz és betörés elleni jelzőberendezést is kiépítet­tek az épületekben. Tegnap került sor a mintegy százki- lencven milliós beruházás avatására. A megjelenteket Oroszki Ist­ván polgármester köszöntötte, majd Wemau - Bonyhád né­metországi testvérvárosa - pol­gármestere Roger Kehle hozta el az ottaniak, köztük a Baden Württenbergi tartomány állam­titkára, Gustaw Wabro üdvözle­tét. Gratulált az új intézmény­hez és városa ajándéka átadása mellett bejelentette, hogy a Do­nauschwäbische Kulturstif- tungnak és tartomány vezetői­nek köszönhetően nemcsak a német nyelv tanítását támogat­ják - az iskolában kéttannyelvű oktatás folyik -, hanem a bony­hádi kórházat is segítik újabb pénzadományokkal. A Gyermekekért Alapítvány által adományozott iskolazász­lót két lelkész, Jónás János ka­tolikus apát és Krähling Dániel evangélikus esperes áldotta meg. A zászlón három dátum: 1905: az iskola jogelődje alapí­tásának éve, 1955: ekkor vette fel az intézmény Vörösmarty Mihály nevét, valamint a mos­tani dátum: 1995. Az eseményre várták Tabajdi Csaba kisebbségi ügyekért fe­lelős államtitkárt is, aki azon­ban nem jelent meg az ünnep­ségen. (A meghívó szerint ő tar­totta volna a megnyitóbeszé­det). Mint Oroszki István pol­gármestertől megtudtuk, rövid­del az ünnepség kezdete előtt Tabajdi Csaba titkársága kö­zölte, hogy az államtitkár au­tója útban Bonyhád felé meg­hibásodott és ezért nem tud részt venni az ünnepségen. A német nagykövet is kimentette magát, más elfoglaltságra hi­vatkozva nem tudott megje­lenni az ünnepségen. Mindez azonban cseppet sem homályo- sította el az ünnep fényét, ott voltak a a német kisebbség ve­zetői Józan Jilling Mihály és Rittnger Antal, valamint a kör­nyék polgármesterei és oktatási szakemberei. No - és persze a gyerekek, akik közül Kult Kata­lin 8. osztályos tanuló szólt ar­ról, mekkora változást jelent nekik az új iskola. - háj ­Tolna 50, Tolna 25 A Bagolytól a Garay térig Gyalogos és kerékpártúrát szervez a Tolna megyei Ter­mészetbarát Bizottság BŐSE Természetjáró szakosztálya. Huszonnégy illetve negy­vennyolc kilométeres távot teljesíthetnek a résztvevők. Mindkettőt gyalog vagy ke­rékpárral is meg lehet tenni. Á túra szombaton reggel indul a Mecseknádasdi Ba­goly csárdától, amely a 6-os számú főút 167-168-as kilo­méterszelvényénél található. Az negyvennyolc kilomé­teres túránál a szintemelkedés 880, a huszonnégy kilométe­resnél 400 méter. Az útvonal a csárdától Ófa­lun, Zsibriken, Bátaapátin és Mórágyon át vezet a rövidebb táv célvonaláig, ahonnan Szálka, az Óriás hegy és a Sö­tétvölgyi gyermektábor érin­tésével a szekszárdi Garay té­rig folytatódik a bátrabbak útvonala. A negyvennyolc kilométeres távot gyalog tizenkettő, ke­rékpárral nyolc óra alatt kell teljesíteni, a rövidebb túra szintideje hat illetve négy óra. Akik teljesítik a szintidőt, jel­vényt kapnak. A szervezők hat és nyolc óra között várják a Bagolynál a gyalogtúrára jelentkezőket, il­letve fél kilenc és kilenc kö­zött a kerékpárosokat. Javasolják, hogy Szek­szárdi dombság turistatérké­pet, zseblámpát és tájolót vi­gyenek magukkal az indulni szándékozók. A patikus adománya a köznek — Nem olyan nagy ügy! - legyint Barcza Imre, a bony­hádi patika vezetője - volt or­szággyűlési képviselő -, ami­kor „megrovom” érte: miért nem szólt, hogy több, mint háromszáz könyvet adomá­nyozott a bonyhádi könyv­tárnak, és vagy hatvan hang­lemezt a fonotékának. Pedig manapság ritka az önzetlen segítség. Otthonában most mintegy há­romezer könyv van. Az ado­mány - mind a zenei, mind az irodalmi - nagy része klasszi­kus művekből áll. Néhány gyógyszerészeti szakkönyv is van közöttük. — Ma, ha valaki a könyvtá­rát fejleszteni akarja, mélyen kell a zsebébe nyúlnia ­Barcza Imre, otthonában fotó: bakó jenó kihagyni: Robert Merle írásai, a filozófiai,, és őslénytani mun­kák, a földönkívüliekről szóló könyvek - Däniken minden írása mégvan - érdekelnek na­gyon. Borzasztóan izgatnak a ma még megmagyarázhatatlan dolgok, a rejtélyek. Ma már vigyázni kell, mert vannak „betyárságok”: nagy betűkkel írják a borítóra: Däni­ken, mintha ő lenne a szerző, aztán alatta apró betűkkel, hogy az ő útmutatásai alapján íródott a könyv. Előfordul, hogy csak itthon veszem észre ... Antikváriumba? Valaha vit­tem, de ma már nem. Azt hi­szem itt jó helyük lesz ezeknek az anyagoknak. Remélem, mi­nél többen keresik majd őket.- háj ­mondja sajnálkozva az adomá­nyozó. Ezért is értékelődik fel a könyvtár szerepe. Vannak írók, akiknek a könyveit nem szabad

Next

/
Thumbnails
Contents