Tolnai Népújság, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-26 / 226. szám

1995. szeptember 26., kedd Gazdaság 5. oldal Igazolvány a munkaviszonyról Tovább folyik a vita az érdek­egyeztető tanácsban a munka- könyv helyett javasolt munka- vállalói igazolványról. A mun­kaadói oldal erősen ellenzi az igazolvány bevezetését, s a munkakönyv visszaállítását ké­rik. A munkavállalói oldal végső soron elfogadja a Munkaügyi Minisztérium tervezete szerinti, a munkahelyenként újra és újra kitöltendő igazolvány alkalma­zását, de számukra megfelelő lenne a munkakönyv is. A cél mindkét esetben az, hogy a munkavállalók alkalma­zását megfelelően dokumentál­ják. A munkaügyi ellenőrzések során ugyanis a legtöbb helyen megállapíthatatlan, hogy kit, mikor vettek fel. A munkaadók szerint a tervezett munkaválla­lói igazolvány csak újabb ad­minisztrációs terhet jelentene számukra, miközben a doku­mentumot a dolgozók rendre elvesztenék vagy nem horda­nák maguknál. A rendelettervezet foglalko­zik a rendbírság intézményével is. Az 50 ezer forintig terjedő bírságot akkor vetnék ki - s nem csupán a munkaadókra, hanem a dolgozókra is -, ha a munkaviszony dokumentálása nem előírásszerű. Pályázati figyelő 1. A Soros Alapítvány tény­feltáró újságírás díjára pályázni lehet 1994. október 15. és 1995. október 15. között Magyaror­szágon megjelent oknyomozó­tényfeltáró újságcikkel, hang­vagy képkazettával, önálló kö­tettel, kiadvánnyal. Beküldési határidő: 1995. október 30. 2. Mesepályázat óvodás korú gyermekek környezetvédelmi szemléletét, érzelmeit és isme­reteit alapozó-fejlesztő eredeti mesék és versek alkotására. A pályázaton nyomtatásban még nem közölt írásával bárki részt vehet. Beküldési határidő: 1995. október 15. 3. Diákújságíró pályázat Ember - környezet - technika címmel. Javasolt témakörök: környezetgazdálkodás, bizton­ság, minőség, közlekedés. A pályázaton bárki indulhat, de elsősorban 16-28 évesek pályá­zatait várják. Beküldési határ­idő: 1995. október 31. 4. Országos plakát-rajzpá- lyázat No AIDS címmel az AIDS Világnap alkalmából. Az alkotások fejezzék ki az AIDS veszélyeit és utaljanak a meg­előzésre. Beküldési határidő: 1995. október 30. A pályázatokról bővebb fel­világosítás kérhető a Paksi Ifjú­sági Irodában. Paks, Gagarin u. 2. Telefon: 75/311-646. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 14-20 óráig. A Tolna Megyei Gyer­mek és Ifjúsági Információs - Szolgáltató Irodában. Szek- szárd, Béla tér 6. Telefon: 74/300-928. Nyitva tartás: hétfőtől pénte­kig 8-16 óráig. Kapcsolódtak a szüreti fesztiválhoz Peugeot-sok, ha találkoznak Az elmúlt hét végén a Peugeot márkakereskedők találkozóját tartották meg Szekszárdon. A házigazda szerepét Farkas Gyula és cége, az Auto-Coop Peugeot vállalta el. A két naposra tervezett talál­kozóból három napos lett, mi­vel a meghívott vendégek igen jól érezték magukat. Fehér László, a Rair Peugeot keres­kedelmi igazgatója és több, az ország különböző részéről ér­kezett márkakereskedő, megte­kintette a szerviz már átépült il­letve a jelenleg is átépítés alatt lévő csarnokát. Az átalakítást az teszi indo­kolttá - hangzott el a találkozón -, hogy a szekszárdiak már megkezdték a felkészülést a cég fenállásának 5. éves jubile­umára. Ezt októberben tartják és ebből az alkalomból a szer­vizben bővíteni szeretnék az ingyenes szolgáltatások körét. A program Szálkán folytató­dott, a falusi turista paradi­csomban. Várffy Tibor panzió­jában több előadásra is sor ke­rült, ám a legfontosabbak azok az informális beszélgetések voltak, melyek a munkáegyez- tetésről, a jövőbeni kölcsönös és közös munkáról folytak. A szombati. nap záróaktusaként este szabadtűzön vegyespörköl­tet főztek a peugeot-sok. A va­sárnap a kirándulás napja volt, a vendégek megismerkedtek Szekszárd és a könyék neveze­tességeivel, valamint bekapcso­lódtak a Szüreti Fesztivál prog­ramjaiba. Mindenki.nagyon jól érezte magát, bizonyára csak jóhírünket viszik el az ország távoli pontjaira.-el­Vámosi- Nagy Szabolcs a várható változásokról Ki adózik ma Magyarországon? Sokakat érdeklő témáról, az adótörvények várható változá­sairól tartott előadást a szekszárdi vállalkozásfejlesztési szakmai napok programjában dr. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal főosztályvezetője. — Milyen változások vár­hatók jövőre? — Érdemi változás a társa­sági adóban nem lesz, tavaly kialakult egy 18 százalékos elvonás, ezzel szemben jövőre három fajta kedvezményt ter­veznek bevezetni. A nagy vo­lumenű export növelő tevé­kenység esetén az adóból bi-. zonyos hányadokat visszatart­hat majd a társas vállalkozás. A másik tervezett változás a kiemelt övezet fogalmának bevezetése, egyelőre Záhony esetében. Végül a munkanél­küliséggel sújtott területeken kíván további befektetési ked­vezményeket nyújtani a társa­sági törvény. — Egyéb változások? — Általában nyitás törté­nik az állóeszközök amortizá­ciója területén. Ha valaki 1996. január elseje után vesz önálló eszközöket, akkor 3,5 év alatt azt leírhatja, ami na­gyon nagy kedvezmény a számviteli törvény 14 évével szemben. — Személyi jövedelemadó? — A személyi jövedelem- adó részben szigorít, részben kedvezményeket vezet be az egyéni vállalkozók számára. A szigorításnak az az alapvető oka, hogy ez a réteg -, mint­egy hétszázezer fő a közte­herviselésben nagyon ala­csony fokon vesz részt. Az 1994. évi statisztikai adatok szerint míg az alkalmazottak átlagosan évi 404 ezer forint jövedelem után adóztak, addig a vállalkozók 110 ezer forint után és 110 ezerig van nulla kulcs. Ez most megszűnik, he­lyette 20 százalék adókulcs Vámosi-Nagy Szabolcs fotó:BJ lesz. A veszteség elhatárolá­sokat is korlátozni kívánja a törvény, nem vihető több költ­ségtöbblet a következő esz­tendőre, mint amennyi a folyó évi bevételének a fele. — Csak megszorítások várhatók? — Régi-új kedvezmény a tartalék alapszámla újbóli be­vezetése, azaz a befekteté­sekre félretett pénzek után nem kell adózni bizonyos jö­vedelemhatárok felett. De csak akkor teheti ezt meg, ha a mindenkori minimálbér har­minchatszoros jövedelme megvan, ami ma körülbelül 400 ezer forint. Tehát nem mondhatja azt, hogy 100 ezer forint a jövedelme, ezt tartalé­kolja. Ma, Magyarországon azok a magánszemélyek vise­lik az adóterheket, akiknél azt kimutatják, előre levonják. Ahol játszani léhet, ott nem adóznak. Egy fontos elvi vál­tozás lesz mindkét területen, ha valamilyen áru vásárlás akár részben is alkalmas sze­mélyi vagy családi szükséglet kielégítésére, akkor azt nem szabad költségként elfogadni. Ez a hivatal számára nagy fel­adat, mert nem lehet konkré­tan meghatározni. — Ez azt jelenti, kimennek a telephelyre és ha nincs ott az a szőnyeg vagy a televízió árkit költségként elszámoltak, akkor jön a büntetés? — Körülbelül erről van szó, mert hiába mondja a vál­lalkozó, hogy csak kivételesen vittem haza, a revizor megál­lapíthatja az adóhiányt. Kicsit félünk ettől, miután nehezen meghatározható kategóriáról van szó a törvény szerint, de a mindenkori gyakorlat alapján ki fogjuk ezt alakítani. — Bácskai Tamás profesz- szor azt nyilatkozta, ha rajta múlna, nem adóznának a vál­lalkozók. — Ha a vállalkozásokat nem adóztatnánk meg, köztük az államiakat is, akkor a költ-' ségvetés hiánya az ötszöröse lenne a jelenleginek. Ha Bács­kai professzor a társasági adó­nál nem adóztatná a nyeresé­get, az rendben van. De ha ál­talában nem „szedne be” sze­mélyi jövedelemadót és áfát sem, akkor fejre állna a költ­ségvetés és akkor az ország is fejre áll. — Ön jogász, húsz éve dol­gozik ezen a területen, ismer minden trükköt. Nem gondolt még arra, elmegy vállalkozó­nak és tízszer ennyi keres? — Szeretem a munkám, mert van sikerélményem, ezen kívül nem vagyok igazán vál­lalkozó alkat. Meg aztán eb­ben a pozícióban azt kell nézni, hogyan ne játsszák ki az adó törvényeket, míg vállal­kozóként épp fordított lenne a felállás. F. Kováts Éva Növekszik a helyi adók szerepe Négy éve dinamikusan nő a helyi közterhek jelentősége. Míg 1991-ben mindössze 9,5 milliárd, addig tavaly már 34, az idén pedig várhatóan 40 milliárd forintot szednek be a tele­pülési önkormányzatok a különféle címen kivetett helyi adókból. Összesen 1875 településen, az önkormányzatok 60 százaléka él a helyi adó kivetésének le­hetőségével. Ugyanakkor a kisközségek részesedése ebből az adónemből alig 10 száza­lék. Pitti Zoltánt., az APEH el­nökét a jövőre várható válto­zásokról kérdeztük.- Az első olyan év, amikor a helyi közteherviselés új rendszerét be lehet vezetni a településeken, az 1997-es esz­tendő lesz. Addigra a gépjár­művek utáni bevételek is átke­rülnek a helyi rendszerbe. A jövő évtől - megadott alsó és felső határok között - az ön- kormányzatok joga kivetni a gépkocsik súlyadóját. A felső értékek emelkedni fognak a telek-, az építmény-, az idegenforgalmi és a magán­személyek kommunális adó­jának megállapításánál is. Az idegenforgalom eseté­ben ez azt jelenti, hogy az első vendégéjszaka nem számít többé adómentesnek, ha a te­lepülés önkormányzata úgy határoz, hogy tágítja az eddigi sávot. Pitti Zoltán külön hangsú­lyozta, hogy ez év decembe­réig mindenképpen dönteni fognak az önkormányzatok­nak saját adórendeleteik mó­dosításáról, s a változást az év végéig ki kell hirdet­niük. (szecső) Kit, hogyan érintenek a jövedéki törvény júliusi változásai? (2.) Változott a számla fogalma is. Az új előírás szerint a száiríla az ÁFA törvényben meghatározott adatokon túl az eladó jövedéki engedélyének számát, valamint a vevő jövedéki engedélyének számát és adószámát is tartal­maznia kell, ha a vevő jövedéki alany. Új előírás, hogy jövedéki tevékenység csak a jövedéki biztosíték folyamatos nyújtása mellett végezhető. Ez a követelmény nem vo­natkozik a kiskereskedőkre, azokra a pálinkafőzdésekre és fűszerpaprika őrlemény terme­lőkre, akiknél a termelés meny- nyisége éves szinten a 15000 hektoliterfokot (ez 30.000 liter 50%-os alkoholtartalmú pálin­kát jelent) illetve a 15000 kg-ot nem haladja meg. Ha jogi személy vagy ilyen személyiséggel nem rendelkező szervezet és természetes sze­mély-jövedéki terméket jövedéki engedély nélkül hoz forga­lomba, ilyen termékkel így kül- kereskedést végez,- olyan terméket hoz forga­lomba, importál vagy exportál, illetve szállít,, amelynek erede­tét, származását nem tudja iga­zolni, a vámhivatalnak le kell zárnia azt a helyet vagy helyi­séget, ahol a jogellenes tevé­kenységet végezték. A helyiség jogellenes tevékenység előli le­zárása első alkalommal 10 napra, ezt követően 30 napra szól. Végleges lezárás is előfor­dulhat. Erre akkor kerül sor, ha pld. a kereskedő zárjegyköteles terméket zárjegy nélkül vásárol meg, készletez és értékesít, il­letve bizonyítottan neki felró­ható okból ilyen terméket ha­mis zárjeggyel hoz forgalomba. A kiszabásra kerülő jövedéki bírság legkisebb mértéke a tör­vénysértés jellegétől függően 10.000., 20.000. 50.000 vagy 100.000 Ft, a bírság felső ha­tára, ha az van, akkor ugyan­csak a törvénysértés jellegétől függően 100.000 vagy 500.000 Ft, de a legtöbb esetben felső határ nincs. Érdemes a törvényi előírásokra figyelni, azokat be­tartani. Ellenkező esetben sú­lyos következmények érhetik az embert. (Folytatjuk.) Zak József Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 93,22 Osztrák schilling 13,25 USA-dollár 132,65 ECU (Európai Unió) 172,14 * o y % 'Az újNOKIA 2110 84.900,-Ft + ÁFA* *Westel 900 előfizetői kártya vásárlása esetén Az új továbbfejlesztett NOKIA 2110-es mobiltelefon csúcsmodell- hez méltó újdonságokkal szolgál. Megnövelt beszélgetési és készen­léti idő, magyar nyelvű kijelző, számos további új szolgáltatás és egy antenna mobile! Hajlékony, hihetetlenül strapabíró antenna, amely még azt is kibírja, aki használja... Magyarországon elő­ször a WESTEL 900 és a Westel Rádiótelefon Kft. mintaboltjaiban és üzletkötőinél kapható. Várjuk a WESTEL 900 mintaboltjában: ° Szekszárd, Arany J. u. 4. tel.: 74/315-715 HM lilKMII

Next

/
Thumbnails
Contents