Tolnai Népújság, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-25 / 225. szám
6. oldal Gazdaság 1995. szeptember 25., hétfő Kit, hogyan érintenek a jövedéki törvény júliusi változásai? (1.) Az 1993-ban megalkotott törvénynek ez volt az 5., talán legjelentősebb változtatása. A változás valamilyen tekintetben mindenkit érint vagy érinthet. A teljesség igénye nélkül beszélhetünk néhány dologról, hiszen a teljes változásról órákig lehetne beszélni és oldalakat lehetne írni. Erre pedig nincs lehetőségünk. Néhány mindenkire vonatkozó változás: Ha valaki jogellenes jövedéki tevékenységet végez (pld: nincs engedélye a tevékenység folytatásához, jövedéki terméket törvénysértő módon vásárol, értékesít, szállít, birtokol) és ez róla ismert, illetve ez róla a körülmények alapján feltételezhető, a Vámhivatal az ilyen személy járművét is megállíthatja, átvizsgálhatja, az ilyen személy üzemébe, épületébe, lakóházába beléphet. Amennyiben ilyen jellegű ellenőrzés során az egyébként nem jövedéki alany vásárlónál kereskedelmi mennyiségű (pl. 2000 db-nál több cigarettát, választékonként 3 liternél több szeszes italt, 50 liternél több sört, 5 kg-nál több kávét és fűszerpaprikát) jövedéki terméket találnak és annak eredetét, származását, birtoklásának jogszerűségét nem tudja igazolni, a terméket le kell foglalni, el kell kobozni és minimum 100.000 Ft jövedéki bírságot kell kiszabni. A törvény alkalmazásában megfogalmazásra került a termeltetési tevékenység, a forgalomba hozatal fogalma. Bizonyos mértékben változott a termelési, a kis- és nagykereskedelmi tevékenység fogalma. (Folytatjuk.) Zak József Jövedéki alosztályvezető Zöldségtermesztés: Borítsunk rá fóliát! Stratégiaváltás előtt áll a hazai zöldségtermesztés. Ha sikerül rövid távon fólia alá vinni a termelés jelentős részét, akkor hazánk fel tudja venni a versenyt a nemzetközi zöldségpiacokon - nyilatkozta lapunknak dr. Már- tonffy Béla. A Zöldség Terméktanács főtitkára szerint a zöldségtermelőknek űj követelménnyel kell szembenézniük: kis területen nagyobb értéket előállítani. Ez a régi módszerekkel elképzelhetetlen lenne. A terméktanács szakemberei szerint a jövő a fólia alatti termesztésé. Tisztában vannak azzal, hogy ez a gazdálkodási forma a jelenlegi szabadföldinél jóval drágább és több szakértelmet igényel, de a lehetőségek számbavétele után állítják: megéri befektetni.. A technológiaváltáshoz azonban nem elegendő a termelők szándéka. A kormányzatnak is támogatnia, ösztönöznie kell a zöldségtermesztőket, hogy a költségesebb és nehezebb gazdálkodást válasszák. Mártonffy szerint az ösztönzés egyik formája lehetne például a vámkedvezmény. Azaz az importfólia behozatalánál úgy kellene megállapítani a vámot, mintha Magyarország már teljes jogú tagja lenne az Európai Uniónak. Mire ugyanis a fóliás zöldségtermesztési rendszer felépül, addigra valószínűleg úgyis belépünk az unióba. Döntés kérdése tehát, hogy az állam képes-e ma lemondani a többletvámbevételről, hogy aztán öt év múlva a zöldségtermesztésből tízszeres bevételre tegyen szert. (újvári) A privatizáció Tolna megyében Vegyen gyárat négymillióért? Tánczos Gábor, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Informatikai és Vagyon- nyilvántartási igazgatóságának ügyvezető igazgatója tartott előadást a privatizáció pillanatnyi helyzetéről, és az úgynevezett egyszerűsített privatizációról. Előadásában főként számokban szólt a témáról és a privatizációs szervezet átalakításáról. Az első gyorsított privatizációs csomag meghirdetésnek határideje szeptember vége. Hosszas viták előzték meg, hogy milyen limitáron kerüljenek forgalomba ezek a cégek, hiszen ha az ár túlságosan alacsony, akkor nyilvánvaló a kár, ha viszont magas, akkor nem találnak vevőt. Nem beszélt az előprivatizációban részt vett, illetve már átalakult szervezetekről, az energiaszektorról, illetve a vitás esetekről, amelyekben jelenleg még a tulajdonjog sem tisztázott. A Tolna megyei helyzetről szólva elmondta, hogy negyvenegy cég került az új szervezethez, olyan már nincs, amelyiket át kellene alakítani, nyolc cég van felszámolás, végelszámolás alatt, átalakult 32. Tartós állami tulajdonban marad, száz százalékban a Gyulaji Erdészeti és Vadászati Rt. a Dalmandi Mezőgazdasági Rt. - mint erről már korábban is szóltunk - hetvenöt százalékban. Már átkerült a KHV-tól, ötven százalékos tartós állami tulajdonnal a Gemenc Volán, és mint köztudott, nem tartozik az egyszerűsített privatizációs körbe a Paksi Atomerőmű Rt. sem. Erről azt mondta az ügyvezető igazgató, hogy a tulajdonjogi megegyezés még nem bonyolódott le, a részvények ötven százaléka, plusz egy szavazat az MVM Rt.-é a többi az ÁPV Rt., a többségi részvény tartós állami tulajdonban marad. Rajta van viszont a listán a BHG Szekszárdi Alkatrészgyára, amelynek százmillió forint a limitára, lehet pályázni, de ehhez kell tudni, hogy az elmúlt évben 112 millió forint volt a vesztesége. A Fomádi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Rt., melynek igen kedvező a tervezett limitára, mindössze harmincmillió forint, viszont 62 milliós kötelezettség járul hozzá. Gyorsítva szeretnék eladni a Dombóvári Kazán- és Gépgyár Kft.-t is, amelynek „kikiáltási ára” mondhatni mesés, hiszen mindössze négymillió forint, a törzstőkéje hatvanegymillió forint. Igaz viszont, hogy a kötelezettsége meghaladja kétszázmilliót. A Gemenc Gabona Rt. nem tartozik a gyorsított privatizációs körbe, de várható, hogy még az idén a mezőgazdasági szövetkezetek számára kerül meghirdetésre. Vannak olyan cégek, amelyeknek az eladása nem egyszerű és nem gyors. Ezek közé tartozik például a Simontomyai Bőrgyár, ahol egyfajta adóskonszolidációs munka folyik, erről az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy csak az jelentkezzen, aki vállal mintegy százmillió forintos tőkebevonást. A térség egyik legfontosabb cégéről, a Szekszárdi Húsipari Részvénytársaságról - amelynek a managment jogait a Bar- tina Inverst gyakorolja, szindikátusi szerződés alapján - elhangzott, hogy a tulajdonjogról folynak a tárgyalások.-ihiA Tolna megyei és a máramarosi alapítvány együttműködése Romániai vállalkozók az Expo-n Máramaros megye Szekszárdon fotó: gottvald károly A romániai nagybányai központtal működő, Máramaros megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány is vendége volt az idei szekszárdi Expo-nak. A két alapítvány már korábban is kapcsolatot tartott egymással, hisz ugyanazt a Phare-progra- mot valósítják meg. Az együttműködési megállapodás tartalmazza - többek között -, hogy azok a vegyesválla- latok, amelyek a két álapítvány közreműködése révén jönnek létre, ingyenes tanácsadásban részesülnek minden területen, s kölcsönösségi alapon. Magyar vállalkozók számára ez például azt jelenti, hogy ingyen és utánajárás nélkül megismerkedhetnek a kinti támogatási-, adó- és lízing-rendszerrel, a biztosítási lehetőségekkel. Tájékoztatást kaphatnak a romániai bankok hitelnyújtási feltételeiről, a lízingről. Segítenek üzletek beindításában, a piacra való betörés stratégiájának kialakításában, s annak elérésében, hogy a közös vállalat a lehető legnagyobb nyereséget érje el és a lehető legkisebb adót és díjakat kelljen fizetnie. Vállalják a jegyzést a tőzsdén és a pénzügyi intézményekben. Cornel Kameniczki, az alapítvány tanácsadója elmondta, hogy a vállalkozás-fejlesztési alapítvány Romániában két éve alakult meg. A terveik szerint a romániai alapítvány évente ősszel látogat Szekszárdra, a Szüreti napok idején, a magyarokat pedig tavasszal várják hasonló kiállításra Nagybányára. Comel Kameniczki hangsúlyozta, hogy ők nem foglalkoznak politikával. Céljuk, hogy a romániai, ezen belül az erdélyi vállalkozók megismerjék egymást, majd pedig üzleti kapcsolatokat alakítsanak ki, kölcsön nős megelégedésre, s abban a reményben, hogy előbb-utóbb a határoknak úgysem lesz jelentőségük. Máramaros megye jelképe a fatemplom, ma is vannak vállalkozók, akik építését vállalják, de természetesen más faáruval is bemutatkoztak Szekszárdon. Érdekesség, hogy az irodabútorokat magyar, jelesül bajai fából készítik. Az alapítvány történetében először, tizenkét vállalkozó is bemutatkozott külföldön. Aki látta a kiállítást, megcsodálhatta például a népi ihletésű, nemes anyagból készült egyedi ruhákat. Comel Kameniczki kérdésünkre elmondta, hogy nemcsak a kölcsönös tájékozódás miatt volt érdemes eljönni, néhány üzlet is köttetett ez alatt a négy nap alatt. ihi Mielőtt végigfut a hideg a házán A TOTÁLGÁZ most egy hónapig árengedményt ad a PB-gázfűtés kiépítéséhez. Hogy Ön a számla láttán se borzongjon! Gazdaságos és biztonságos megoldás. PB Gáz Szervíz Kft. T: 06-60-338-716, (06-1) 20342-71 Magyarország a jogharmonizáció élén jár A nagy európai joggyár Dr. Kecskés László egyetemi tanár, az európai gazdasági jogharmonizációról tartott előadást pénteken a vállalkozás- fejlesztési napokon.- Mi az az európai jog?- Az európai közösségnek hatalmas jogalkotási mechanizmusa van, Brüsszelben működik egy nagy joggyár. Különbözőjogforrásaik vannak, a rendelet például közvetlenül hatályos minden tagállamban, az irányelvek lényegüket tekintve kötelezőek, de az átvételben vannak lehetőségek az eltérésekre. Jobb időszakokban évente három-négyezer rendeletet képes hozni ez a joggyár. A liberális joganyag lényege, hogy a négy közösségi szabadságjog érvényesüljön, nevezetesen az áru, a szolgáltatások a tőke és személyek szabad áramlása.- A jog mindig érdekeket kodifikál, kinek az érdekeiről szól az európai jog?- Ez a képlet itt kicsit átalakul, ilyen nagy területi egységeken az érdekek vagy kiegészítik, vagy kioltják egymást. Az érdekek nem közvetlenül érvényesülnek, ugyanakkor meg kell mondanom, hogy a nagyvállalatok jelen vannak, hét-nyolcezer hivatásos lobbysta dolgozik képviseletükben Brüsszelben.- Hogyan viszonyul a joggyár a nemzeti érdekekhez?- Különböző tendenciák vannak, a közösségen belül az alapító nagy államoknak több szavazati joguk van. Különböző érdek-szerkezetek vannak, mint például az alapítók és az újak, az észak-dél, a kelet és a nyugat közötti érdekkülönbségek megjelenési formái, egymás mellett és kapcsolódva, ugyanakkor egymást keresztül- kasul kiegészítve is.- A szubszcidialitás elve mit jelent az Európai Közösség jogalkotásában ?- Ez a kiegészítőség, járulékosság elve. Túl van egy intenzív jogharmonizációs hullámon a közösség, eztán már csak akkor kezdeményeznek közösségi jogalkotást, ha jobb helyzetből tehetik meg, mint a nemzetek. Visszamegy tehát nemzeti, sőt regionális szintre a jogalkotás.- Magyarország hogyan áll a jogharmonizációval?- Nagyon jól állunk, szerintem elsők vagyunk. Komoly szakmai előkészületek voltak és megvan az öt éves jogharmonizációs program. A magyar integrációnak kiemelt területe a jogharmonizáció. Ihárosi
