Tolnai Népújság, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-19 / 220. szám

6. oldal Gazdaság 1995. szeptember 19., kedd Aktuális A burgonya Országszerte megkezdték a burgonya felszedését. A termelők nyilván jó minő­ségű, és sok termést szeret­nének, amit piacképes áron tudnak majd értékesíteni. A vásárlók pedig találgatják, vajon az idei krumpliárak is csúcsot döntenek-e, úgy mint tavaly? Szentes Nán­dort, a Mözsi Mezőgazda- sági Szövetkezet elnökét, az Országos Burgonya Ter­méktanács elnökségi tagját a várható minőségről és az árakról kérdeztük. — A mözsi szövetkezet­ben évek óta nagy hagyo­mánya van a burgonya-ter­mesztésnek, milyen lesz, az idei termés? — A vetőburgonya beta­karítását befejeztük, ezt 18 hektáron termeltük és a munkákat az esős időjárás kicsit hátráltatta. A héten megkezdtük az étkezési burgonya felszedését is, az eddigi tapasztalataink sze­rint mind a minősége, mind a mennyisége jónak ígérke­zik. Egyébként a mözsi szö­vetkezetben október végétől lehet vásárolni vetőburgo­nyát, Kleopátra, Kondor és Desireé fajtákat. A korai faj­tákból bőven volt a piacon, elfogadható áron, de ezek téli tárolásra nem alkalma­sak. Véleményem szerint az étkezési burgonya ára az idén nem lesz olyan magas, mint a múlt évben, de a be­tárolást követően a jelenle­gihez képest növekedni fog az ára, mert az ország kü­lönböző térségében igen el­térő mennyiség termett. Ahol nem tudtak öntözni ott gyenge termés várható. Megyei hegyközségi körkép A hegyközségi törvény szerint szeptember 30-ig kell megala­kulniuk az egyesületeknek. Megyei körképünkben annak néztünk utána, hogy az előké­szítő bizottságok hogyan vég­zik a rájuk háruló feladatokat. Dunaszentgyörgyön Genye Illés gazdajegyző vállalta azt a nem könnyű feladatot, hogy összefogja a hegyközséggel járó munkákat. Az előkészítő bizottság itt 5 fővel alakult meg és eddig 28-an jelentkeztek be, hogy tagok kívánnak lenni. A törvény szerint (1500 négyzet­méternél nagyobb területtel rendelkezőknek kötelező a tag­ság) legalább még ennyien vi­szont nem jelezték a szándéku­kat. A falugazdász szerint az emberek bizalmatlanok, nem értik miért kell hegyközségi tagnak lenni, nem látják még ennek az előnyeit és nem szíve­sen szolgáltatnak ki adatokat a gazdaságukról. Bátaszéken Nagy Istvántól, a mezőgazdasági szövetkezet elnökétől megtudtuk, hogy szeptember 8-án már volt egy közgyűlésük, de az határozat- képtelen volt, mert 4 emberrel kevesebben jöttek el, mint amennyire feltétlen szükség lett volna. Az előkészítőbizottság 9 tagú, és 3 község - Alsónyék, Bátaszék és Várdomb - közös egyesületét szeretnék létre­hozni. Eddig Alsónyékről 23- an, Bátaszékről 45-en, Vár­dombról 19-en jelentkeztek be, de ez körülbelül a fele az érin­tetteknek. A következő közgyű­lést 21-éré tűzték ki, ahol a név­jegyzék megállapítását, a tiszt­ségviselők megválasztását és az alapszabály elfogadását szeret­nék elérni. Aprahanton az előkészítő­bizottság megalakult, az ala­kuló közgyűlést szeptember 25- ére tűzték ki, itt eddig 30-an je­lentkeztek be. Ez a létszám megfelel a gazdálkodók szá­mával is. Mucsfán 27-én lesz alakuló ülés, itt 28-an jelentkeztek be, zömében kistermelők. Az alap­szabály már itt is elkészült, a tisztségviselők pedig valószínű­leg társadalmi megbízatásként vállalják majd a munkájukat. Mőcsényben önálló hegy­község nem alakul, mert csak kisebb területtel rendelkező magántermelők vannak itt, az Eurobor, mely 102 hektár ültet­vénnyel rendelkezik, Bonyhád- hoz csatlakozott. Sióagárdon szeptember 30- ára tervezik az alakuló közgyű­lést, eddig a fele, 80 termelő je­lentkezett be. Zombán 85 hektáron ter­melnek szőlőt a gazdálkodók, a megalakuló közgyűlést szep­tember utolsó napjaira tervezik, mondta a polgármester, eddig csak az érintettek fele jelentke­zett be. Pakson az 5 fős előkészítő bizottság Győré József gazda­jegyzővel közösen végzi a munkáját. Az érintetteknek csak a negyede jelentkezett csak be eddig. Madocsán pedig még az előkészítő bizottság sem alakult meg, holott 130 hektáron van szőlőültetvény itt és közel 740 szőlősgazdát érint a hegyköz­ségi egyesület. Mauthner A szennyvíziszap elhelyezése A megyei növényegészségügyi állomás talajvédelmi felügye­lője, Ivancsics Judit megyénk 10 jelentősebb településén vég­zett vizsgálatokat a szennyvíz kezeléséről és elhelyezéséről. A tapasztalatairól kérdeztük: — Csökkent az illegális szemétlerakó helyek száma, de még mindig sok hulladékot hordanak ki az emberek a ha­tárba. A települések között csak egy helyen, Pakson van meg­nyugtatóan megoldva a szemét tárolása. A többi helyen az ön- kormányzatok pénzügyi kerete legfeljebb arra elég, hogy beke­rítsék a szeméttelepet. A másik nagy gond, hogy az ivóvízveze­tékkel párhuzamosan a csator­nahálózat csak kis mértékben (20-30 %-ban) készült el. Min­den település rendelkezik ugyan szennyvíztisztítóval, ám a szennyvíziszap elhelyezése csak Bonyhádon és Szekszár- don van megoldva. Tapasztala­taim szerint a szennyvíziszap­elhelyezés legszerencsésebb módjának a szalmával, tőzeggel vagy faforgáccsal történő kom­posztálás és kb. 40-50 % szá­razanyag-tartalmú komposzt mezőgazdasági területen tör­ténő hasznosítása tűnik. A komposztált' szennyvíziszap 25-30 %-ban szervesanyagot és a növények számára hasznosít­ható tápanyagokat tartalnhaz. A kijuttatandó dózis általában 50- 60 t/év/ha, ezzel a mennyiség­gel mintegy 200 kg/ha Nitrogén hatóanyagot viszünk ki: 80 t/ha kukorica szemtermésre szá­mítva, a növény teljes N és P igényét kielégíthetjük a kom- poszttal, csupán a káliumot kell pótolni. Agrárhírek A kárpótlásról A héten a következő közsé­gekben lesz termőföldárverés, melyen a helybenlakók ve­hetnek részt, illetve azok, akiknek a földjüket abban a határban vették el. Szeptem­ber 19-én, kedden 10 órakor a művelődési házban Mágo- cson és Bátaszéken is, szep­tember 21-én, csütörtökön, Bátaszéken és Mórágyon, majd 22-én, pénteken Mórá­gyon lesz földárverés a műve­lődési házban. A biztosító fizet A Hungária Biztosító által ez évben kifizetett mezőgazda- sági műszaki és jégkárok ösz- szege lényegesen meghaladta a múlt évit. A kalászosok kár­felmérése már véglegesítésre került, a kukorica és a napra­forgó azonban még hátra van. A károk felméréséhez a Hun­gária Biztosító egyébként más megyékből - Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és Pest - is kértek fel szakértőket. A kár összegének a megállapítása a gazdálkodókkal konzultálva, az ő egyetértésükkel történt. Piaci árak A Nagykőrösi úti nagybani piac áraiból: burgonya 20 Ft/ kg, fejeskáposzta 15, kelká­poszta 15, karalábé 10, karfiol 75, sárgarépa 40, petrezse­lyem 45, vöröshagyma 15, fokhagyma 80, uborka 40, pa­radicsom 35, zöldpaprika 35, szőlő 50-70, körte 50, alma 30, tojás 6 Ft/db. A szekszárdi piac áraiból: burgonya 35-40 Ft/kg, vörös­hagyma 28, uborka 55-70, pa­radicsom 40-100, petrezse­lyem (cs) 35, sárgarépa 30- 35, karfiol 75-80, fokhagyma 120, saláta 25-35, alma 35-80, szőlő 40-70, zeller 35-40 (db), tök 45, tojás 10-12, mák 400 Ft/kg. Vásárok helye Körzetünkben legközelebb a következő helyeken lesz or­szágos kirakódó és állatvásár: szeptember 23-án, szomba­ton, Bátaszéken, 24-én, va­sárnap Szekszárdon és Ta­másiban. Hírek Madocsáról Megkezdődött az almaszüret Madocsán, a bérbe adott al­másban a „szedd magad” mozgalom keretében 50 forin­tért szedhetik le a fáról a vá­sárlók. A héten, ha az idő en­gedi, megkezdik a burgonya szedését is. Az Agrodorog működtetésében az uszálybe­rakó Madocsán szabadkapaci­tással rendelkezik, berako­dásra megrendelőt vár. Ebben a körzetben 194,40 forintért vásárolják fel az állattartóktól a sertést. Az időjárásról Folytatódik a hol esős, hol kissé nyárias idő. Ismét a hét közepétől várható újabb eső és lehűlés is. A napos, meleg napok már a kora őszt idézik, a maximum hőmérséklet 26 fok, éjszakára 14-re hűl le, a csapadékos időszakban pedig 15-17 fokra számíthatunk. Kárpótlási jegy A kárpótlási jegyek átlagárfo­lyama a Budapesti Értékpa­pírtőzsdén 215 Ft. volt. ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE Idei csúcsán a BUX index A szeptember 11. és 15. kö­zötti időszakban a Buda­pesti Értéktőzsde indexe (BUX) ebben az évben még nem tapasztalt magassá­gokba szökött. Az 1585 pon­tos heti nyitást két napon belül már 1600 fölötti érté­kek követték. A zárás végül 1,5-del az 1616 pontos heti csúcs alatt történt. Ezt a csaknem 2 százalékos emelkedést óriási forgalom kísérte: a jegyzett kategóriá­ban majdnem 1 milliárd 300 millió, a forgalmazott kategó­riában több mint 700 millió forint értékben forogtak a pa­pírok. A kárpótlási jegyek ár­folyama stabilan 220 és 210 forint között mozgott, a heti összforgalom az 50 millió fo­rintot sem érte el. A jegyzett kategória legak­tívabb szereplői a Fotex, az Egis, a Pick Szeged, a Richter Gedeon és a Danubius voltak (a heti forgalom szerinti csökkenő sorban). A több mint 350 millió fo­rintos forgalmat lebonyolító Fotex piacán jelentős változá­sok nem következtek be: az árfolyam továbbra is 160 és 161 forint között ingadozott. Ezzel szemben az Egis pia­ca felpezsdült, amit nemcsak a 320 millió forint feletti heti forgalom, hanem a kötések 200 feletti száma is igazol. Az árfolyam ennek következté­ben kimozdult az elmúlt he­tekben kialakult 3000-3100 forintos sávból, s a hét végére 3380 forintra emelkedett (kö­zel 10 százalékos emelkedés). A harmadik legnagyobb forgalmat lebonyolító Pick Szeged árfolyama a hét köze­pén kitömi látszott a koráb­ban jellemző 6550-6650 fo­rintos sávból, azonban a 6685 forintos heti maximum eléré­sét követően ismét enyhe csökkenés kezdődött, s a heti zárásra 6600-on került sor. A Richter Gedeon árfo­lyama 2350-ről 2450 forintra emelkedett, ami ugyan nem hasonlítható az Egis növeke­déséhez, mégis megközelíti az elmúlt 52 hét legmagasabb (2485 forintos) árfolyamát. Az eddig említett részvé­nyekkel szemben a Soproni Sörgyár árfolyama mintegy 3 százalékot zuhant, s 2300 fo­rinton zárta a hetet. A forgalmazott kategória legizgalmasabb papírja újra az Agrimpex volt. Árfolyama 16 000-ről 18 000 forintra emelkedett (9 százalékos nö­vekedés). Ezt egyre növekvő forgalom kísérte, s így a be­mutatóra illetve névre szóló részvények heti összforgalma meghaladta a 30 millió forin­tot. Emelkedésről számolha­tunk be a Csopak, a Gara- gent, a Pharmavit és a Príma­gáz piacáról, míg az Aranypók árfolyama csökkent. A diszkont kincstárjegy­aukciókon tovább mérséklőd­tek a hozamok. Az egy hóna­pos papír iránt visszafogott kereslet mutatkozott, ennek ellenére az átlagos hozam 29,51-ről 29,28 százalékra szállt alább. A három hónapos kincstárjegyre azonban a fel­ajánlottnál háromszor na­gyobb volt az igény, s emiatt az átlagos hozam 32,14-ről 31,60 százalékra süllyedt. Konkoly Csaba Concorde Értékpapír Ügynökség Mestervizsgák a láthatáron A szakképzés magyarországi modelljének alapja négyszáz éven át az ipar és a kereskedelem minőségét garantáló céhrendszer volt. A kézműves kamara most a mestervizsga előírásával igyekszik visszaállítani a szakmák becsületét. Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi törvény elvetette a mestervizsga intézményét. A szakmai felkészültséget kívánó iparágak gyakorlásához nap­jainkig - az angolszász gyakor­latnak megfelelően - nem volt szükség ilyen próbatételre. Az iparosok és érdekképviseleti szerveik tiltakoztak a szakmák felhígítása ellen. Tavaly a tör­vényhozás az alakuló kamarák hatáskörébe utalta a mester­vizsgáztatást. Rácz Sándor, a Magyar Kézműves Kamara alelnöke a mesterré váláshoz nélkülözhe­tetlen vizsga feltételeiről adott tájékoztatást szerkesztősé­günknek. Elmondta, a három kamara felosztotta egymás kö­zött a szakmákat. A kézműve­sek 221 szak gondozását vállal­ták. Egyelőre tíz foglalkozás esetében kötötték ki a vizsga kötelező letételét. A következő tíz szakterületről társadalmi vita során döntenek. Az idén tehát összesen húsz szakmában lesz a működés fel­tétele a mestervizsga. (Német­országban 126 szakmában köte­lező és oly komolyan veszik, hogy a tanulók előtte 20 hetes bentlakásos tanfolyamon sajá­títhatják el a tudnivalókat. S amennyiben valaki szülei ipari tevékenységét folytatja, úgy je­lentős - ha lány, akkor kétsze­res - kedvezményben részesül. Ezzel kívánják támogatni a szakmai hagyományok fenntar­tását.) A kamarai vezetés úgy látja, az EU-hoz való csatlakozásunk egyben a képzési rendszer átvé­telét és az általános magatar­tásmód elsajátítását is jelenti. E folyamat egyik tárgyi feltétele a tankönyv, amelynek megírá­sára, kiadására nincs és egyha­mar nem is lesz elég pénz. Hiá­nyoznak még a gyakorlati vizsga színvonalát biztosító technikai központok is. Ilyen körülmények között fokozott felelősség hárul a kamara által is ellenőrzött felkészítő tanfo­lyamokra. Szakmunkás-bizonyítvány- nyal és legalább 3-5 éves szakmai gyakorlattal rendel­kező személy jelentkezhet a négy részből (szakmai elmélet és gyakorlat, vállalkozási és pedagógiai ismeretek) álló mes­tervizsgára. A legalább öttagú vizsgáztató bizottság elnöke az lehet, akit az országos kamara kinevez, s aki a szakmáját leg­alább 10 éve gyakorolja. A bizottság tagjait a kamarák és a szakma jelöli ki. A vizsgát a jelentkezéstől számított két éven belül - beleértve a halasz­tást vagy a pótvizsgát - be kell fejezni. G. Gy. Hortus Hungaricus Nemzetközi Kertészeti Szakkiállítás és Vásár Nemcsak nézni - venni is lehet Eddig főként dísznövényter­mesztők és -kereskedők mutat­koztak be a hazánkban meg­rendezett nemzetközi kertészeti szakkiállításokon. Az idén vi­szont már valamennyi érdekelt szakma - a zöldség- és gyü­mölcstermesztők, a szőlészet, borászat, dísz- és gyógynö­vénykertészek - képviselői je­len lesznek - mondta Hegedűs Ágoston, a Magyar Kertészeti Tanács főtitkára. A kiállítást a szigetszentmiklósi nagybani vi­rágcsarnok területén rendezik szeptember 22. és 24. között. A főtitkártól megtudtuk, hogy ebben az évben növekedett a résztvevő külföldi - holland, né­met, spanyol, román, szlovák, francia, osztrák - cégek száma, jó néhány országot pedig magyar- országi képviselete mutat be. A termékek a kertészet széles skáláját reprezentálják: vágott és száraz virágok, kötészeti kellé­kek, friss és feldolgozott gyü­mölcsök, zöldségek, szőlő, bor, kert- és parképítési kellékek, technikai berendezések, műtrá­gyák, növényvédő szerek, szak­könyvek, csomagolóanyagok kavalkádja várja a szakembereket valamint a nagyközönséget. A háromnapos rendezvény első napján kertészeti fórumot rendeznek, ahol a szakmai szövetségek a jövő évi straté­giájukat terjesztik elő, ezt kö­veti a Földművelésügyi Ér­dekegyeztető Tanács kihelye­zett ülése. A második és a harmadik nap a nagyközönségé. A szer­vezők jó hírrel szolgáltak: a lá­togatók nemcsak csodálhatják, hanem meg is vásárolhatják a kiállított termékeket. U. G. Ingatlansuli Együttműködési megálla­podás keretében szakmai és anyagi támogatást nyújt a Magyar Ingatlangazdálko­dók Szövetsége (MIGSZ) részére az USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége Ke­let-Európai Ingatlanalapít­ványa. Baczkó István, a MIGSZ elnöke elmondta, hogy az amerikai alapítvány jövő év júniusáig 25 ezer 200 dollár - azaz 3,4 millió forint - közvetlen pénzügyi támoga­tást ajánlott fel, hogy az in­gatlanszakmában dolgozó vállalkozók továbbképzését segítsék. A szövetség jelenleg 70, főleg a megyei jogú váro­sokban működő nagyobb ingatlancéget tömörít. Az ingatlankezeléssel, üzemel­tetéssel, fenntartással és forgalmazással foglalkozó társaságok 6 milliárd forint törzstőkét és 14 milliárd fo­rintos évi árbevételt képvi­selnek. Baczkó István tájékozta­tása szerint a társaságok zöme még önkormányzati ingatlankezeléssel foglalko­zik, ám a privatizáció felgyorsulásával a társas­házi és a magántulajdono­si forma kerül előtérbe, amelyhez speciális piaci is­meretekre van szükség. Eh­hez kíván az amerikai ala­pítvány segítséget nyújtani. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 90,71 Osztrák schilling 12,90 USA-dollár 134,97 ECU (Európai Unió) 170,12

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents