Tolnai Népújság, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-14 / 216. szám

1995. szeptember 14., csütörtök Gazdaság 5. oldal Mechanikai és a biológiai védekezés Barkács-tanács Fűhöz és fához Sok pénzt takaríthat meg, aki nem boltban szerzi be, hanem maga készíti el az őszi munkák két praktikus segédeszközét, a lombge- reblyét 'és a nyeles gyü­mölcsszedőt. A rugós gereb­lye nyele keményfából ké­szül. Az egyik végén fúr­junk harántirányban lyukat. A lyukakon fűzzük át a mé­retre vágott és derékszögben meghajlított acéldrótokat. Az átbújtatott drótok végeit hajlítsuk vissza úgy, hogy a rúdhoz simuljanak, majd vékony, puha dróttal szoro­san tekerjük körbe a nyelet és a drótokat. Ezután már csak söprű alakúra kell haj­togatni a drótokat és fogakat hajlítani a végeire. A körte, alma betakarítását könnyíti meg a nyeles gyümölcs- szedő. Kényelmesebb, de cseppet sem célravezető le­rázni a gyümölcsöket: a sé­rült, ütődött darabok hamar tönkre mennek. A könnyen elkészíthető kerti szer­számmal viszont kényelme­sen és épen szedhetők le a tárolásra szánt gyümölcsök. Készítsünk két hurkot 4 mm vastag acéldrótból, úgy hogy kb. 10 centis rész ma­radjon a hurkok alatt, ame­lyet később a nyélhez rög­zíthetünk. A belső hurokhoz kötözzük a külső hurkot, amelynek mellső részén hosszúkás fogakat alakítunk ki. A hurkokat - legalább hat ponton - vékony huzal­lal szorosan erősítsük egy­máshoz, majd a rúdhoz. A kosár alapanyaga lehetőleg vastag kartonszövet legyen, melyet ajánlatos minél erő­sebb cérnával a hurokra varrni. Ha összeszedjük a lehullott gyümölcsöt kevesebb lárva, kukac vonul a talajra bábozódni és ezzel már a következő évi kártevők gyérítését végezzük. A metszéssel, tősarjirtással, hajtásválogatással, gyümölcs­ritkítással, egyeléssel az erőtel­jes, egészséges, ellenállóbb egyedek kifejlődését segítjük elő, káros kemikáliák alkalma­zása nélkül. Ebbe a kategóriába tartozik a kártevők összeszedése, az ese­dékessé váló méregtisztítások következetes végrehajtása.' A rejtőzködő kártevők megsem­misítése, a baromfiak időnkénti kertbeeresztése, de semmikép­pen akkor, amikor ásunk, mert Alaposan felébresztette és őszi munkákra serkentette a két hó­napos hőség és aszályt követő, késő ősznek is beillő időjárás a kertművelőket. Az járt jól, aki a letakarított területeken akár szakaszosan is, de már augusztusban meg­kezdte az őszi talaj munkákat, mert most a csapadékosabb időszakban a pár arra alkalmas napot úgy kell ellopkodni, de mindenképpen el kell, hogy ta­vaszra megműveletlen terület ne maradjon. Az esetleg még földben levő hagymát, dughagymát most már feltétlenül szedjük fel, mert az esők hatására visszagyöke­resedik, és fellazul a szövetál­lomány, romlik az eltarthatóság esélye. A sarjadékhagyma szárvégén fejlődött un. bulbili- ket leszedve 20-25 cm-es sor­távolságra ültessük el, de az az igen hasznos giliszták össze- szedetésével több kárt okozunk mint hasznot. A gyakorlatban a biológiai védekezésnek teszünk eleget, amikor kertünkben szívesen fogadjuk a rovarkártevők ter­mészetes ellenségeit, az éne­kesmadarakat és etetéssel segít­jük az áttelelésben.’ Kímélő ro­varirtószerek (Pirimor, Dimi- lin) alkalmazásával óvjuk a le- véltetvek ádáz ellenségeit, a ka­ticabogarakat. Az alkalmazott „kemény” kémiai szerek kártékony hatása visszavezeti az embert a tuda­tos, módszeres biológiai véde­kezéshez. Újra háziállatként tűri meg kertjében a rovarpusz­egészséges idősebb hagymatö­veket se dobjuk el. Szétszedve, szétültetve koratavaszi cseme­gét nyerhetünk belőle. Jó talaj­ban dúsan fog sarjadni. Megfigyelhető, hogy a cse­resznye és meggyfáknál levél- likasztó gombák és moníliafer- tőzöttség miatt korai levélhul­lás következett be. Ugyanez ta­pasztalható diófánál gnomóniás levélfertőzöttség miatt. Az így természetellenesen lehullott lombot gondosan gyűjtsük ösz- sze és égessük el. Én az először három éve fellépett robbanász- szerű moníliafertőzés nyomán a fák alját is gondosan megper­metezem három százalékos Bordói lével. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy fám nem száradt ki és idén moníliafertőzés csak egy-két hajtáson fordult elő. Rövidnappalos lévén, hóna­posretket még vethetünk, rövi­tító sündisznót és kedvező fel­tételeket teremt a szívó-rágó kártevők természetes ellensége­inek, a fürkészdarazsaknak. Mindehhez szükséges, hogy a kertészkedő ember képezze magát, mert így juthat olyan ismeretekhez, amelyek birto­kában - pl. a Bacillus Thuringi- ensis (Lombrágó hernyók el­len), a Mycostop sugárgomba (Talaj lakó, fuzáriumfajok el­len) - azok bátor és szakszerű alkalmazását is rendszeressé teheti. Természetesen hiba lenne bármely módszert kizáró­lagosnak tekinteni kultúrnövé­nyeink védelmében, ezért töre­kedni kell az integrált védeke­zésre. Szakái László debb tenyészidejű fajtából (Róza, Liza, Flamingó). Az au­gusztusban vetett fekete (téli) retket pedig egyeljük ki, mert ebben az időszakban indul erő­teljes növekedésnek. Ne feledkezzünk meg a téli tárolóhelyek, ládák, rekeszek gondos előkészítéséről, takarí­tásáról, fertőtlenítéséről. Én a földes tárolóhelyek, pincezug talaját mészhidráttal szórom fel csigák és egyéb férgek ellen. Ide helyezem téglalábakra az 5 százalékos rézgálic+Thiovit lé­vel átmeszelt tároló ládákat, re­keszeket. Aki homokban tárolja a gyö­kérzöldséget, feltétlen cserélje ki a homokot, mert ha csak egy gyökéren fordult elő tavaly baktériumos lágyrothadás, az egészen biztosan átterjed az ez- évi termésre is. Szakái László Házikerti praktikák Őszi munkák a kiskertünkben Külföldiek munkavállalasa Magyarországon A külföldiek magyarországi munkavállalását a 7/1991. (X.17.) MüM. rendelet szabá­lyozza. E jogszabályt a 4/1995. (VIII.4.) MüM. rende­let a közelmúltban módosí­totta. E módosítások lényege­sen érintették a külföldi munkavállalót foglalkoztatni akaró munkáltatók kötele­zettségeit. Erről tájékoztatta lapunkat a Tolna Megyei Munkaügyi Központ. A munkavállalási engedélyké­relemhez 1995. augusztus 19- től nem elegendő a külföldinek a munkakör ellátásához szük­séges szakképzettséget igazoló okirat egyszerű fénymásolatát csatolni, hanem annak köz­jegyző által hitelesített másola­tára van szükség. Továbbra is csatolni kell ezen okirat hiteles magyar fordítását. A munkavál­lalási engedélykérelem mellék­lete a külföldi munkaköri egészségügyi alkalmasságáról szóló igazolás is. Külföldről származó igazolás esetén azon­ban az igazolás hiteles (köz­jegyzői) másolatát és annak hi­teles magyar fordítását kell a kérelemmel együtt benyújtani. A külföldi munkavállalásá­nak engedélyezési feltételei is változtak és az 1995. október 18-tól benyújtott kérelmek ese­tében alkalmazandók. Az új szabályozás szerint a munkaü­gyi központ a külföldi munka- vállalását akkor engedélyez­heti, ha a munkáltató a munka- vállalási engedély kérelmének benyújtását legalább 60 nappal (idénymunka esetén 30 nappal) megelőzően munkaerőigényét bejelentette, és ezalatt a munka elvégzésére megfelelő képzett­séggel rendelkező magyar munkaerő nem áll rendelke­zésre. Külön figyelmet érde­mel, hogy az említett szabályt a munkaügyi központnak a mun­kavállalási engedély hosszabbí­tása iránti kérelmeknél is al­kalmaznia kell. Ezen szabályok alól méltányossági alapon sem adhatnak felmentést. A munkavállalási engedély- kérelmet akkor is elutasítják, ha a munkáltató a munkaerőigény bejelentést ugyan időben meg­tette, de megfelelő képzettségű magyar munkaerő áll rendelke­zésre. Herbária kötvények Újszerű konstrukcióban kínál szeptember 11-től részvényt és kötvényt a Herbária Rt. Soproni Tamás elnök elmondta, hogy a magánkézben levő társaság az utóbbi években dinamikusan fejlődik, s a nyereség is jelentő­sen bővült. A növekvő forgal­mat a Herbária már nem képes saját nyereségéből finanszí­rozni, ezért fordul - részvény- és kötvénykibocsátás útján - a lakossági pénzpiachoz. Az ér­dekessége, hogy részvényt és kötvényt párosítva is kínálnak a befektetőknek. A nyilvános forgalomba hozatal során 7.000 forint névértékű részvényt és 3.000 forint névértékű kötvényt ajánlanak fel egy csomagban, így, ha a részvényeket tulajdo­nosaik egy évig tőkeszámlán tartják, s élnek az adó-visszaté- rítéssel, a kamatot és az oszta­lékot befektetik, a hozam meg­haladhatja a 36,6 százalékot. Hiányzó inasévek Azok, akik ma még az iskolapadot koptatják, holnap felelős­ségre vonható felnőttek lesznek. Am csak az kérhető számon rajtuk, amire megtanították őket. Ha a tanulóévek idején ér­telmetlennek és céltalannak érzik azt, amit csinálnak, az bi­zonyára meglátszik majd azon, ahogy a munkahelyükön dol­gozni fognak. Ezeket a szempontokat is mérlegelniük kell a jogalkotóknak, amikor döntenek a szakképzési törvényről. A megszűnőben lévő gyárak, üzemek már jó ideje nem tudnak ipari tanulókat fo­gadni. A szakmák gyakorlati oktatását jórészt vállalkozók vég­zik. Nem mindegy azonban, hogy milyen színvonalon. Állami feladat lenne olyan oktatási központokat kiépíteni az ország különböző pontjain, ahol a legmodernebb technológiák­kal ismerkedhetnének meg a tanulmányaikat folytató diákok. Ehhez azonban megfelelően képzett, s a mesterséget kitűnően ismerő oktatókra van szükség. A versenyképesség érdekében sürgősen változtatni illenék az eddigi gyakorlaton, tehát, hogy az asztalos- vagy épp a fodrász­tanuló ne csak teher legyen a mestere számára, hanem lássák benne a szakma reményteljes folytatóját is. Mindehhez azonban legelőbb a vállalkozókat, a mestereket kellene érdekeltté tenni. Mert állami támogatás híján is kell valaki, aki megőrzi a szak­mák becsületét, gondozza a felnövekvő generáció sorsát. Bozsó Bea Nemzetközi gazdanapok A Bábolna Rt. - szeptember 20. és 23. között - ismét ki­tárja kapuit partnerei előtt: az idén negyedik alkalom­mal rendezik meg a Nem­zetközi gazdanapokat. A kiállítóként részt vevő 183 vállalat, a genetikai alapok előállításától kezdve egészen a feldolgozó, kereskedő, fi­nanszírozó és lízingcégekig, az agrárágazat egészét repre­zentálja. A szervezők arra vállalkoz­tak, hogy az agrárágazat leg­aktuálisabb problémáiról közvetítsenek üzenetet a láto­gatók számára. Három téma köré csoportosították a szük­séges tennivalókat: a gazda­sági megújulás, a termelési in­tegrációk technológiája és fi­nanszírozása, valamint az in­formatika. Csupán ízelítőül: a gazda­sági alapon történő megújulás - a többi között - például olyan termelési, feldolgozási struktúra kialakítását feltéte- lezi-igényli, amelyben az egész rendszer a piac igényei­re épül, és a termeléstől az ér­tékesítésig egy kézben össz­pontosul. A Bábolnán sikerrel alkal­mazott modell megszüntette a mezőgazdasági üzemek alá­rendeltségét a kereskedő és ipari vállalatokkal szemben. Jelentősége ennek a módszer­nek az, hogy alkalmazása so­rán a haszon a termelőknél marad, és így visszaforgat­ható a termelésbe, a fejlesz­tésbe. (újvári) Bojkottra készülnek a szőlősgazdák Az alföldi szőlőtermelés központjának tekinthető Kiskunság­ban a szüreti dömping beköszöntével sem csillapodnak a pero- noszpóra-járvány nyomán felbolydult kedélyek. A szőlő- és bortermelő tájkörzetekben a gazdák képtelenek beletörődni a vártnál ötven százalékkal kisebb terméshozamba. A kiesés okát, azt a tényt, hogy a gombafertőzés több évtized óta nem tapasztalt mértékben elter­jedhetett, az eddigi vizsgálatok megállapításai ellenére változat­lanul a növényvédő szerek hatás­talanságában látják nemcsak Soltvadkerten, hanem Izsákon, Kecelen és Kiskunhalason is. A szőlőültetvényekben kelet­kezett peronoszpórakárok okai­val foglalkozott legutóbbi ülésén a Gazdakörök Bács-Kiskun Me­gyei Szövetsége is. A szervezet elnöke, Bagi Béla, szerint egyet­értésre jutottak abban, hogy á helyzetet mielőbb tisztázni kell. A növényvédő szerek vizsgá­latának megbízhatóságát illetően ugyan megoszlik a szakemberek véleménye, abban viszont egy­ségesek, hogy nem szabad a min­tavételi és vizsgálati módszerek vitájának irányába elterelni a fi­gyelmet. A szőlőművelésben már évti­zedes gyakorlatot szerzett gaz­dák közül sokan észleltek a per- metlékészítés közben a megszo­kottól eltérő jelenségeket, pél­dául a gyors felhabzást. Emiatt gyártástechnológiai hibára gya­nakodnak. A Gazdakörök Bács-Kiskun Megyei Szövetségének tagjai el­ismerték, hogy a növényvédő- szer-felhasználás adminisztrá­lása, a permetezési napló veze­tése a termelők részéről nem ki­fogástalan, leszögezték viszont, hogy a forgalmazók kiválasz­tása, azok ellenőrzése nem a termelők feladata. A tisztességes piaci magatar­tás szabályait súlyosan sértő gyártók, forgalmazók kiszűrésé­ben hathatós lépéseket várnak az illetékesektől, és ehhez kérik az Ipari és Kereskedelmi Kamara segítséget.-Ha a várt intézkedések el­maradnak, a gazdák nem vásá­rolnak többé hazai forgalmazású növényvédő szert, hanem össze­fogva, megbízható piacon szer­zik be a szükséges termékeket - közölte Bagi Béla. Egymilliárd dolláros svéd-magyar együttműködés Az évtized legnagyobb üzleti lehetősége Az utóbbi öt év legnagyobb je­lentőségű kétoldalú megállapo­dásának nevezte Horn Gyula miniszterelnök azt az elvi együttműködési programot, ame­lyet szerdán a Parlamentben a magyar kormány nevében a mi­niszterelnök mellett Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter, Peter Wallenberg, a svéd Inves­tor csoport elnöke és Bengt Halse, a SAAB AB elnök-vezér­igazgatója út alá. Az együttműködés készségét kinyilvánító dokumentum alapi­ján az ezredfordulóig 1 milliárd dollár összegű gazdasági-tudo­mányos programok valósulhat­nak meg a svéd és a magyar vál­lalatok, oktatási intézmények, bankok között. A magyar kor­mány azt is vállalta, hogy - figye­lembe véve a honvédség szükség­leteit és az ország pénzügyi lehe­tőségeit - a Gripen vadászrepü­lőgépek megvásárlásáról is dönt a jövő év végéig. Az 1995. szeptember 7-13. között érvényes szabadpiaci árak (Ft/kg, ill. db) forrás: fm-akii Miskolc Kecskemét Szeged Szombathely Debrecen Pécs Burgonya 30- 40 30- 40 20- 45 40- 45 35- 42 25- 42 Karfiol 100-130 80- 90 100-130 180 80-150 80-140 Sárgarépa 60- 80 40- 60 45- 70 60-100 40- 70 40- 70 Petrezselyem 70-120 60- 80 70-110 80-120 70-150 70-120 Vöröshagyma 25- 60 35- 45 30- 35 40- 60 25- 50 30- 50 Fokhagyma 80-120 100-160 130-140 120-160 100-180 100-160 Uborka 60- 80 30- 60 50- 70 60-100 60-120 50-100 Alma 40-120 40-100 35-120 30- 80 35-100 35- 80 Körte 50-100 40-100 40- 70 35-100 40-110 40- 90 Őszibarack 160-250 100-200 “ 30-150 80-250 80-150 Adóhíradó Ma hozza nyilvánosságra az adóhivatal a tavalyi adóbe­vallások tapasztalatait. Évek óta tudott, hogy ha minden előírásszerűén tör­ténne, másfélszer akkora adóbevételhez jutna az or­szág, mint jelenleg. A kü­lönbözet eltűnik a fekete- gazdaság bugyraiban. A feketegazdaság nagy veszélye, hogy vonzóvá te­heti hazánkat a nemkívána­tos külföldi tőke számára, márpedig nemzeti érde­künk, hogy az egyébként is nehéz helyzetben lévő ma­gyar gazdaság esélyeit ne rontsa tovább az illegális áruk forgalma - mondta Pitti Zoltán, az APEH el­nöke, a Vám- és Pénzügyőr­ség vezetője tegnap, a Pé­csett rendezett országos munkaügyi konferencián. Az elnök rámutatott, hogy például a valódi költségeket és teljesítményeket nem létezők­kel keverő fantomcégek fiktív számláinak kiszűrése során azok ellen is fel kell lépni, akik ilyen módon próbálnak költséget elszámolni. A társasági adó jövőre harminchatról tizennyolc szá­zalékra csökken, s jócskán megváltozik e kör költségel­számolási rendszere is. Az adóhivatalban azt remé­lik, ha javul az adózási fegye­lem, akkor a csökkentett kulcs is elegendő bevételt hozhat. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 90,69 Osztrák schilling 12,89 USA-dollár 134,68 ECU (Európai Unió) 169,75

Next

/
Thumbnails
Contents