Tolnai Népújság, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-14 / 216. szám
1995. szeptember 14., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Készül a „profit junior” Vállalkoznak a diákok Tamásiban - adtuk hírül hétfői számunkban, előreláthatóan karácsonyig megalakulnak a diákvállalkozói csoportok a Vályi Péter Szakközépiskola másod- és harmad éves közgazdászaiból. Az ötlet - nem titok - nem Tamásiban született meg, a 75 éve Amerikában elindult Junior Achievement magyar programjának keretén belül valósul meg. A program célja: rövidre zárni a kapcsolatot az oktatásban a vállalkozás elmélete és gyakorlata között. A magyar alapítványt rangos cégek, szervezetek támogatják - köztük a Soros Alapítvány, a Burger King, a VOSZ, a Lévi Strauss Co. és ma már negyvenhét magyar iskola kapcsolódott be a munkába. A képzés a tamási iskolában is négy részből áll: a diákok az elméleti ismereteket számítógépen is „szimulálják”, üzleti stratégiát, piackutatási terveket készítenek, „vállalkozói órákon” vesznek részt, melyeken felkért vállalatvezetők, üzletemberek mutatják be saját cégükön keresztül a gyakorlatot, végül maguk is vállalkozásba kezdenek. Ugyanazt csinálják, mint a nagyok, csak kicsiben. Más iskolák tapasztalatai sikerről árulkodnak. Általában kézművesmunkát, szöveg- szerkesztést végeznek, iskolabüfét működtetnek, egy kisújszállási csoport például kiugró, százezres bevételre tett szert bizományi könyvértékesítéssel. A részvétel persze nem kötelező, csak ajánlott. A Vályiban ezer forinton aluli alaptőkével indulnak majd a csoportok - ha buknak, nem vesztenek nagyot. - Meg kell szokniuk a diákoknak, hogy mindennek ára van - hangsúlyozza Vida Lajos, iskolaigazgató -, ha a cég az iskola helyiségét használja, bérelnie keli, jelképes összegért. A diákvállalkozók is profitorientáltak, de nem a profit nagysága a fontos. A diákvállalkozások ma még nincsenek beillesztve a magyar adórendszerbe, bár másutt adómentes az belőle származó jövedelem. A diákok így is belecsöppennek az életbe, kérdés persze, hogy tudják-e hasznosítani majd a magyar viszonyok közepette itt szerzett ismereteiket. -h -c Korszakalkotó „kapavágás” (Folytatás az 1. oldalról.) Mint arról lapunkban korábban többször beszámoltunk, a közhangulat - atomerőművel kapcsolatos - pozitív irányú változása lehetővé tette az egyébként mintegy két évtizede dédelgetett terv megvalósítását: a paksi erőmű hűtővizének fel- használását a faddi és környéki holtágak vízpótlásában. A faddi Volent-öbölbe torkolló Csámpa-patak (Paks-Faddi főcsatorna) egy rövid tápcsatorna megépítése után ugyanis alkalmas az erőmű vizének elszállítására a faddi holtágba, ahonnan van lehetőség a vizet más ágba is eljuttatni. A tápcsatorna munkaterületének átadási-átvételi szerződésének aláírására került sor tegnap a paksi atomerőműnél, ezzel egyidejűleg az építés is megkezdődött. A tápcsatorna - melynek tervezője és kivitelezője a Szekszárd-Paksi Vízitársulat - 1902 méter hosszú lesz, átlagmélysége 2 méter, szélessége - a felső koronánál - 3-6 méter, a mederben mintegy 60-70 centiméter magasságban folyik majd a víz. Az atomerőmű déli övcsatornájából nyeri - az átlagosan - 0,7 köbméter vizet másodpercenként, (amely a Volent öbölnél átlagosan mintegy 0,3 köbméter/másodperces vízhozamban jelentkezik.) Az övcsatornából származó víz mechanikailag szűrt Duna víz, semmi köze a reaktorhoz, az irodák, termek hűtőberendezéseiből kerül ki. Hőmérséklete mintegy 6-8 fokkal magasabb az éppen aktuálisnál. A várhatóan ’96 május közepén elkészülő tápcsatorna 79 millió forintos beruházás keretében valósul meg, mely összeg egy részét a térségben érintett önkormányzatok és más szervezetek állják, nagyobb hányadát pályázati pénzekből teremtik elő. Ezen kívül a PA Rt. is nyújt anyagi támogatást. Nagyobb vízhozamot biztosíthatott volna a reaktortér hűtővize, ez azonban jóval drágább és technikailag nehezen megvalósítható megoldás lett volna. A tegnapi ceremónián jelen volt dr. Varga Miklós, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója, Bach József, a megyei közgyűlés elnöke, az erőműves vendéglátók, a kivitelező és a szakhatóságok képviselőin kívül Szódi Imre ország- gyűlési képviselő, a parlament környezetvédelmi bizottságának tagja, aki eddigi munkájával további lökést adott a holtágak rehabilitációjának megvalósításához. Amint azonban tájékoztatójában kifejtette, a szakemberek immár nemcsak ezen, hanem komplex tájrehabilitációs és infrastrukturális program megvalósításán dolgoznak, a Pakstól Gemencig terjedő térségben. Erről a témáról a program folytatásaként délután Domboriban cseréltek véleményt a szakemberek.-sNémetek és magyarok Az egymásra találás esélyei (Folytatás az 1. oldalról.) A rangos vendég az égből érkezett, hiszen útjának első állomására, Bonyhádra helikopterrel szállt le. Az önkormányzatnál folytatott tárgyalások után kíséretével, Bundestag-képvi- selőkkel és szakértőkkel együtt Szekszárdra utazott a német államtitkár, ahol Bach József, a megyei közgyűlés elnöke fogadta a küldöttséget. A megye bemutatása után az elnök a német kisebbség helyzetéről adott tájékoztatást, rámutatva arra, hogy ezen a vidéken valamennyi népcsoport jól megfér egymással. Válaszában dr. Horst Waffenschmidt örömét fejezte ki afelett, hogy több intézmény - így a gyönki kéttannyelvű gimnázium, a szekszárdi Deutsche Bühne - is bizonyítja a németség rendelkezésére álló lehetőségeket. Ugyanakkor Németország nemcsak honfitársaival, hanem a magyar néppel is szeretné erősíteni a már eddig is gyümölcsöző kapcsolatait - erre lesz alkalom a közelgő Kohl-Hom találkozón. A delegáció a tartalmas, humorral átszőtt eszmecsere után a Szent István Házat kereste fel. A vendégek ä Szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesület és az Ifjú Szív utánpótlás néptánccsoport jóvoltából igazi • folklórműsoron vehettek részt. Dr. Horst Waffenschmidt A program este a Német Színházban, a Varázsfuvola megtekintésével zárult. -szá-rzKözmű privatizáció: lesz-e rá energia? Az energiaipar beláthatatlan horderejű változás előtt áll, miután hamarosan megkezdődik az ágazat privatizációja. A magánosítás a villamos műveket, a gázszolgáltatást és az olajipart érinti - derült ki tegnap Ferenci Tibor, az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettesének előadásából. Szekszárdon, a Vármegye- háza dísztermében tartott tájékoztatón a megye számos polgármestere megjelent, miután a tervek, elképzelések komoly, vélhetően meghatározó mértékben érintik a településeket, a helyi önkormányzatokat. Ferenc Tibor beszédében egyebek mellett hangsúlyozta, hogy az ÁPV Rt. áron alul semmit sem kíván elidegeníteni, viszont jelentős, 150 milliárd forintot meghaladó bevételt remél az adásvétel által. A helyi önkormányzatokat egyébként az első lépésben 25 százalékos részesedés illetné meg. S hogy miért is kell privatizálni ezt a szektort? Először is azért - adta meg a választ Ferenci Tibor - mert a magánkézben lévő közmű hatékonyabban, sőt, olcsóbban működik, mint az állami. Jó példa erre Anglia, ahol a magánosítás után csökkent a villamos energia ára. Nem elhanyagolható továbbá a bevételi kényszer sem, ráadásul a közművek elavult technikájának a kicseréléséhez több száz milliárd forintba kerülne. Ezzel az összeggel pedig nem rendelkezik a költségvetés. A villamosipar után a gázszolgáltatás, majd - az előzőektől némileg eltérő módon - a Mól Rt. kerülne terítékre. Az ágazatban mindenesetre akadnak kivételek is, a Paksi Atomerőmű Rt. privatizációja nem szerepel a csomagban, -száA vitázó felek nem nyilatkoznak Örzik-védik az oktatási központot (Folytatás az 1. oldalról.) megyéből álló (Somogy, Tolna, Baranya) Köztársasági Megbízotti Hivatallal álltunk szerződéses viszonyban, meghatározott összegért, szerény nyereségért üzemeltettük az intézetet. ’95-től a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatallal próbáltunk volna tovább dolgozni. Sajnos azonban idén anyagi problémák merültek fel, a Belügyminisztérium nem tudta finanszírozni a. működést. (Meg kell jegyeznem, hogy az objektum fenntartási költségei igen magasak, elég, ha csak arra gondolunk, hogy olajfűtésű az épület.) Felmerült egy olyan megoldás, amely szerint a köz- igazgatási hivatal és a BM mellett a megyei önkormányzat, mint tulajdonos is hozzájárulhatna a működési költségekhez, legalább azzal az összeggel, amit mindenképpen - jelenleg is - költenie kell az épületre, hiszen például az őrzés sem egy olcsó dolog. Végül is ehhez az elgondoláshoz a megye nem járult hozzá, így április elsejével bezárták az intézetet. Mindenképpen sajnáljuk, hogy így alakult. Mi hajlandóak lettünk volna akár nulla nyereség mellett is üzemeltetni az objektumot. A falunak nem mindegy, hogy a korábban a létesítményben dolgozó 15-20 embernek van-e munkája, vagy nincs. De sajnáljuk magát az épületet is, hiszen a jelenlegi helyzetben tovább romlik az állaga. Hogy az ügynek azóta van- nak-e további fejleményei, azt nem tudom. A további fejleményekről (is) a tulajdonos és a használói joggal rendelkező hivatalok vezetőit kérdeztük - volna. Pontosabban dr. Farkas László, a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal főjegyzője nyilatkozott lapunknak, nyilatkozatát azonban hamarosan visszavonta. Dr. Bősz Endréné dr. Wéber Aranka, a Tolna Megyei Köz- igazgatási Hivatal vezetője pedig a már egyeztetett találkozón mondta le az interjút. Azt azonban mindketten elmondták, hogy a bírósági tárgyalás után a sajtó rendelkezésére fognak állni. Az ügy ezek szerint bíróság elé kerül. Hogy pontosan mi körül folyik a vita a megyei ön- kormányzat és a közigazgatási hivatal között, hiteles tájékoztatás híján csak találgatni lehet. (Nem hivatalos információink szerint a használói jog körül.)-s■ Természetesen bármely ügy bármely szereplőjének jogában áll eldönteni, hogy nyilvánosságra hozza-e az álláspontját, vagy ezzel nem kíván élni. A két hivatalvezető - egyebek mellett - hivataluk presztízsére hivatkozva döntött az utóbbi módon. Véleményem szerint azonban nem biztos, hogy egy, a lakosságra (is) tartozó ügyben - „Miért áll üresen az oktatási központ?” - az (el)hallgatás a legjobb megoldás.-skHírek A Megyéből Kórházvezetők megbeszélése Együttműködési megbeszélést tartottak a Tolna megyei kórházak vezetői tegnap a tamási rendelőintézetben. A találkozó vendége volt dr. Sándor István, az Országos Gyógyszerészeti Intézet gazdasági igazgatója. A konzultáció fő témája a kórházak jövője volt, különös tekintettel a gazdasági lehetőségekre. Fókuszban: az egészség- biztosítás Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megyei igazgatói adnak egymásnak találkozót csütörtökön, pénteken és szombaton Nyíregyházán az időszerű kérdések megbeszélése céljából. A konferencián dr. Antal Pál, a Tolna Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója is részt vesz. Udvariban, hitel nélkül Elképzelhető, hogy további hitelfelvétel nélkül tud működni ez évben az udvari önkormányzat, amely az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések támogatására kiírt belügyminisztériumi pályázaton nyert 4,6 millió forintot. Az önkormányzat nyolc milliós költségvetési hiánynyal indult az év elején, azonban a jelenlegi takarékossági intézkedések mellett van esély arra, hogy a további négy millió forintos hiányt „kigazdálkodja”. Szellemi Kármentő Bonyhádon A bonyhádi Manyi bárban ma este 7 órai kezdettel folytatódik a Szellemi Kármentő sorozat. Ezúttal Jan- kovics Zoltán Születés című verseskötetének megjelenése alkalmából rendeznek estet, melyen részt vesz Dicső Zsolt és Komjáthy Tamás. Kézműves termékbemutató Kézműves termékbemutatóra és vásárra kerül sor szeptember 15-17-ig Szolnokon. A rendezvény részleteiről a Tolna Megyei Kézműves Kamara központjában (Szekszárd Ybl M. u. 3. kérhetnek felvilágosítást. Nyugdíjasok: működő szervezet Kedves Olvasóink! Folytatódik népszerű nyereményjátékunk, a MOZAIKJÁTÉK E heti szponzorunk emblémáját kell két részből levelezőlapra ragasztani,- amelyek a tegnapi és mai számunkban jelentek meg - s beküldeni a Kiadó címére 1995. szeptember 15-ig, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3., vagy szeptember 16-án, 15 óráig leadni a sorsolás helyszínén: RENAULT Autószalon és Szerviz Nyitófesztivál, Szekszárd, Nyár utca 8. (a volt Gemenc Expo területén). A NYEREMÉNY teletankolt Renault személygépkocsi használati joga egy egész hétvégére. \ULT EÁRD Sok párt is megirigyelhetné azt a szervezettséget és fegyelmezettséget, ami a Tolna Megyei Nyugdíjas Szervezetek Érdekszövetségének tegnapi küldött- gyűlését jellemezte. A Szekszárdon, a Szakszervezetek Házában tartott rendezvényen Klein István levezető elnök köszöntötte a megjelenteket, köztük Bleyer Jenőt, az országos nyugdíjas szövetség elnökét, valamint Kocsis Imre Antal polgármestert és dr. Hornyik Lajos megyei főtanácsost. A beszámolót Mayer Rezső, a megyei nyugdíjas érdekszövetség elnöke tartotta, s az elmúlt négy év munkáját értékelve többek között elmondta: a nyugdíjasok jelentős hányada - miután a nagy vállalatok privatizálásával megszűntek a korábbi, viszonylag szoros kötelékek - külső támasz nélkül maradt. Ilyen előzmények után szervezték meg tettrekész aktivisták a különböző nyugdíjas szövetségeket - többek között Szekszárdon, Tolnán, Tamásiban, Simontomyán, Bátaszéken -, melyek ma már létrehozták eredményesen működő, a közös gondolkodás színterét képező megyei érdekképviseletüket. A beszámoló után szót kért Kocsis Imre Antal is, aki őszinte örömmel állapította meg, hogy a nyugdíjasok ügyeit legalább saját berkeiken belül nem hivatalnokok, hanem lelkes aktivisták rendezik. A város erejéhez mérten támogatja a helybeli időskorúak szervezetét, idén éves szinten 300 ezer forinttal. Dr. Hornyik Lajos Bach József megyei közgyűlési elnök üzenetét átadva rámutatott arra, hogy a megye segítő figyelemmel kíséri - a települési polgármesterek, jegyzők által - a nyugdíjas szövetségek tevékenységét. A szűkös anyagi lehetőségek ellenére a megyei önkormányzat is felajánlott egyszeri támogatásként 30 ezer forintot a szövetségnek. A küldöttgyűlés - miután megállapította, hogy sok területen sikerült az előrelépés, a hivatalokkal való együttműködés szorosabbra fűzése - vezetőséget és ellenőrző bizottságot választott. Az eddigi hat fős elnökség két fővel bővült, s ezzel együtt az elnök személye változatlan maradt, miután ismét Mayer Rezső kapott a tagságtól bizalmat. -száA szociális bizottság üléséről Másodszor is elnapolták Másodszor napolta el a szekszárdi önkormányzat szociális bizottsága nem megfelelő előkészítés miatt a városi intézményekben folyó munkaegészségügyi ellátás kérdését. A bizottság tagjai megtárgyalták a szociális bérlakásokkal kapcsolatos szabályozás egyes pontjait. Jelenleg Szekszárdon minden önkormányzati tulajdonú lakás szociális bérlakásnak minősül, holott korántsem erről van szó. A bérlők egy része anyagi helyzetét tekintve nem szorulna ilyen bérleményre. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint, hogy az önkormányzat által legutóbb meghirdetett ön- kormányzati tulajdonú garzonlakás bérlőkijelölési jogáért az összes jelentkező hajlandó lett volna letenni a 420 ezer forint óvadékot... Ennek a ténynek a birtokában tette a bizottság azon javaslatát, miszerint az önkormányzati lakásokat osszák két felé, a lakások ötven százalékát szigorúan szociális rászorultság alapján utalják ki, míg a másik felét a piaci igények szerint az ljapja, aki a legtöbbet fizeti érte. A képviselők meghallgatták a „Meleg Otthonért” Alapítvány támogatási kérelmét. A távfűtéses lakásokban lakók érdekében létrehozott alapítványnak 100 ezer forint támogatást javasolnak megszavazni a szociális alapból.-FKÉ-
