Tolnai Népújság, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-11 / 187. szám

1995. augusztus 11., péntek Megyei Körkép 3. oldal Megbukott buktatás az l.a-ban (Folytatás az L oldalról.) A nevelőtestület osztályozó értekezlete ezt elfogadva év­ismétlésre utalta a nebulókat, szemben az osztályfőnökkel, aki továbbengedte volna őket a második évfolyamba. A bi­zonyítványok ennek megfele­lően lettek kiállítva, a véle­ményével egyedül maradt pe­dagógus az igazgatótól tíz ta­nulmányi értesítőt, és hat is­kolalátogatási bizonyítványt kapott. Ez utóbbiakat a meg- buktatottak nevére töltötte ki a tanárnő, s június 16-án az évzárón kiosztották. Az osz­tályfőnök és a szülők ezután fordultak a Tankerületi Okta­tási Központhoz, majd a Mű­velődési és Közoktatási Mi­nisztérium Tanügyi Igazgató­ságának Főosztályához Szenczi András - szerintük jogsértő - lépése miatt.. Úgy vélik, hogy az igaz­gató két ponton sértette meg az oktatási törvényt: a tanuló munkájának értékelése, osztá­lyozása a pedagógus kizáró­lagos joga, ami nem korlátoz­ható, és az igazgatónak köte­lessége bizonyítványt adni a követelmények teljesítéséről. A törvény más paragrafusa azt mondja, hogy a magasabb évfolyamba lépésről a nevelő- testület dönt, de nem állapít­hat meg osztályzatot - ez pe­dig az igazgatót igazolja. Az osztályfőnök, Téglás Istvánné a július 3-án lezajlott iskolai egyeztetésen megkér­dőjelezte, hogy miért az emlí­tett összetételű csoport, és miért nem független bizottság végezte a felmérést. A felmé­résen minden tanulónak ugyanazt a feladatlapot kellett kitölteni. Az igazgató állítja, hogy a hatból háromnak spe­ciális - gyógypedagógiai - iskolában lenne a helye. Egyikük matematikából há­rom százalékot teljesített, egy másik tizenegy éves halláská­rosult, őt Téglás Istvánné úgy jellemezte, hogy addig egyet­len betűt sem tudott megta­nulni, a múlt tanévben viszont 17 betűt megtanított vele, amit össze is tud olvasni. Szenczi András cáfolta azt, hogy a buktatásra azért került sor, mert „kell az állás más­nak”. Ha a hat gyerek újra el­sős lesz, valószínűleg két első, de csak egy második osztály indul majd, az esetleg osztály nélkül maradó peda­gógusnak fel tud kínálni más, végzettségnek megfelelő munkakört. Az ügy végére egyelőre pont került azzal, hogy Báthory Zoltán a tárca államtitkára az önkormányzat felé úgy foglalt állást: a peda­gógus joga eldönteni, hogyan értékeli a tanuló munkáját, így a hivatal jegyzője felszólí­totta Szenczi Andrást, hogy augusztus 15-ig állítsa ki a bi­zonyítványokat, és engedje a gyerkőcöket második osz­tályba. „Döntésem nincs ösz- szefüggésben azzal, hogy ezek a gyerekek valóban tel- jesítették-e az első évfolyam követelményeit” - szól a levél utolsó mondata. Az igazgató ezek után kijelentette, hogy megtagadja a döntés végre­hajtását, és fellebbezni fog a közigazgatási hivatalnál. „Ilyen még a diktatúrában sem fordult elő - mondta. - Az idén harminc tanuló bu­kott meg az iskolában, mind­annyian elmehetnek a mi­nisztériumba?” - tf­Játsszon velünk! Aki a képen látható képrészletet kivágja és összeragasztja a tegnapi számunkban megjelent másik részlettel, az egy Opel Astra fényképét kapja. Ezt kell beküldeni, eljuttatni augusztus 18-ig a Tolnai Népújság címére (Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3.) A sorsolást 21-én ejtjük meg, a nyertes nevét augustus 22-i számunkban közöljük. Az ő használt kocsiját - vagy az általa megjelölt személy­gépkocsit - újjá va­rázsolják a Szek­szárdi Gemenc Opel Autócent­rumban: a kocsit belül kitisztítják, kívül polírozzák. A szolgáltatás értéke mintegy 10.000 Ft. Sok szerencsét a játékhoz! Az egyéni vállalkozói és kereskedői igazolvány tízszeresébe kerül Drága államigazgatásunk Sok szó esett a lapokban a Bokros csomagnak azon részéről, amelyek alkotmányellenesek, vagy tartalmuk, vagy pedig gyors hatálybalépésük miatt. Alig esett viszont szó az életbe lé­pettek nagyobbik részéről, amelyek pedig az állampolgárok széles körét érintik. Ezeknek is csak egy része az, amelyekkel az állampolgár az államigazgatási eljárások során találkozik. A témáról dr. Samu Lajostól, a szekszárdi polgármesteri hi­vatal igazgatási csoportvezető­jétől kértünk tájékoztatást. El­mondta, hogy a legjelentősebb változás a vállalkozói igazol­ványok illetékének tízszeresére növekedése volt, a múlt hónap 31-étől. Azelőtt ötszáz forintért lehetett igazolványt váltani a helyi önkormányzatoknál, ma ez ötezer forintba kerül. Háromszorosára emelkedett az útlevél illetéke, ezerről há­romezer forintra, legalábbis az alapesetben. Maradt ezer forint az illeték a 18 éven aluliak és a 70 éven felüliek esetében. Ha az útlevél érvényességi ideje az öt évet meghaladja, kiállításáért hatezer forintot kell fizetni. A másodútlevél illetéke három­ezer forint. A tárgykörben be­nyújtott fellebbezéshez nyolc­száz forintért kell illetékbélye­get kell vásárolnunk. Fellebbe­zésért általában ezerhatszázért. A hivatalhoz intézett bead­ványok alapilletéke ötszázról nyolcszáz forintra változott. Ennyit kell fizetni az anya­könyvi eljárásban, ha például valaki születési, halálozási, vagy házasági anyakönyvi ki­vonat másolatát kéri. Megint­csak alapesetben, ugyanis ép­pen e tárgykörben van vagy hu­szonkilenc kivétel, amikor a személyi adatokról kiadott má­solat az állampolgár számára ingyen van. Azt mondja a tör­vény módosítása: illetékmentes az eljárás az alábbi esetekben, ami persze az eredeti törvény változatlan rendelkezéseivel együtt értendő. Nem kell fizetni tehát, az első, az ideiglenes személyi igazolvánnyal, a személyi iga­zolvány cseréjével, érvényes­ségi idejének meghosszabbítá­sával, a megváltozott adatok bejegyzésével kapcsolatos eljá­rásért, illetve a személyi iga­zolvány kiállításával kapcsola­tos iratok beszerzésért. Kivéve, ha a csere az igazolvány elvesz­tése, eltűnése, megrongálódása, adatainak olvashatatlanná vá­lása miatt szükséges. Illeték­mentesek a kárpótlással kap­csolatos eljárások és iratok má­solatai is. Felhívta a figyelmet dr. Samu Lajos igazgatási csoportvezető arra is, hogy az építési eljárások illetékei is széles körben nőttek. Néhány példa a törvényi sor­ból. Kettőnél több telek kialakí­tása esetén az illeték telkenként ötszáz, üdülőtelek kialakítása esetén kétezer forint. A haszná­latba vételi engedély ezer, de a fennmaradási engedélyre irá­nyuló kérelem illetéke például háromezer forint lett. Vannak esetek, amikor az épület bon­tása, felújítása, átalakítása ese­tén ötezer forint az új illeték. Ezek persze csak példák, az illetékek nagy családjának ál­lamigazgatási eljárási köréből. Más illeték is nőtt, például az örökösödési, ajándékozási és vagyonátruházási illeték. Hogy mit ki nem lehet találni a füst-, a kémény-, a lélegzetvé­teli illetéken kívül, arra csak néhány példa. Ha állami levél­tárból másoltatunk, akkor az 1867 előtti irat másolata olda­lanként száz, de összesen leg­alább ötszáz, ez után 50, de leg­alább kétszáz forint. No, nem a levéltárnak fizetjük, hanem az államnak illeték gyanánt, bé­lyegben. Földhivatali bejegyzés hiteles másolatára későbbi vál­tozás rávezetése kétszáz, annak feltüntetése, hogy a változás nem következett be, száz forint. Végül egy gyöngyszem az ál­lamháztartás kincseinek gyara­pítására irányuló - hogy szak­szerűen fogalmazzunk - törvé­nyi rendelkezések sorából. A külföldi használatra szánt iraton lévő aláírásnak valamely igazságügyi hatóság vezetője által történő hitelesítése eseté­ben, minden aláírás után há­romszáz forint. Ihárosi Sokan még mindig sötétben bóklásznak haza Világosodik a helyzet a Völgységben Legutóbb lapunk junius 22-ei szamaban foglalkoztunk a közvi­lágítás körül kialakult áldatlan helyzettel. Akkor a bonyhádi panaszok nyomán indultunk el, amelyek még ma is élő prob­lémák: továbbra is foghíjas a közvilágítás a Budai Nagy Antal, az Ifjúság és a Wesselényi utcában, sőt Börzsönyben is nehéz a sötétben hazabotorkálni. Egy miniszteri rendelet nyomán úgy tűnik az ügy megoldódni látszik. Az akkori szabályozás sze­rint az önkormányzatoknak kel­lett (volna) a karbantartási díjat állniuk. Erre azonban a Völgy­ségben harminc település közül 6 nem kötött szerződést az áramszolgáltatóval, ezért a DEDASZ akkor ezt a munkát nem végezte el. Augusztus 8-ai hatállyal - nem kis részben a települési önkormányzatok tiltakozásának köszönhetően - az ipari minisz­ter módosította a korábbi rende­letet. Eszerint az áramdíjat 1,10 forinttal megemelték, így kilo­wattóránként 5,30-at kell fizet­niük a településeknek a közvi­lágításért, s e díj fedezi a közvi­lágítási berendezések üzemelte­tési költségeit is. Az áremelés 26 százalékos. — Számláznak-e külön azoknak az önkormányzatok­nak, akik hét hónapig nem fizet­ték a javítási költségeket? - kérdeztük Király Gyulát, a DÉDÁSZ Szekszárdi Üzletigaz­gatóságának igazgatóhelyette­sét, üzemeltetési osztályvezetőt. — Nem tudunk semmit tenni. Ha eddig nem kötötték meg a szerződést, akkor most már nem lehet őket rábírni, hogy fizessenek. Sajnos minket terhel ez a költség. Azt talán mondanom sem kell, hogy a szerződést nem kötő önkor­mányzatok közül máris van né­hány, amely kifogásolja, hogy hiányos a közvilágítás. — Ezeken a településeken több az elmaradás, mint má­sutt. — Igen, mi április közepéig adtunk nekik türelmi időt, ad­dig elvégeztük a javítást, azóta azonban nem. — Kapnak-e visszatérítést azok az önkormányzatok ame­lyek szerződést kötöttek? — Senki nem fizette ki egész évre a karbantartást, ettől függetlenül akik fizettek, nem járhatnak rosszabbul, mint akik nem. A már befizetett karban­tartási díj mértékéig díjked­vezményt adunk az ezévi köz- világítási számlából. :— Mikorra pótolják a hiá­nyosságokat? — Egyelőre nem tudok pon­tos választ adni, hogy mennyi időt vesz igénybe a munka. Sokkal több munkaidőt nem tudunk a közvilágításra fordí­tani, mint eddig. Ezen a héten beszélünk a városi kirendeltsé­gek vezetőivel, pontosítjuk az ütemtervet. Annyit azonban mondhatok, hogy a szeptember végi „óra-visszaállításra” min­denütt pótolni fogjuk a hiányt. Hangyái Hírek A Megyéből Útlezárások Domboriban Augusztus 12-én, 13-án, (szombaton és vasárnap) Fadd-Domboriban Triatlon Fesztivált rendeznek. A sporteseménnyel kapcsola­tosan részleges útlezárások lesznek Domboriban és környékén, a kerékpáros és futóversenyek lebonyolítása miatt. Augusztus 12-én, szom­baton részleges útlezárás lesz 9.30 és 13 óra között a faj szí kompkikötőtől a kempinglejáróig. 14 óra és 18.30 között a fajszi komp­kikötőtől Faddon keresztül a gerjeni elágazó után a 6-os kilométertábláig. Augusztus 13-án, vasár­nap részleges útlezárás lesz 9 óra és 10.30 között a fajszi kompkikötőtől Dom- bori-faddi elágazó-Fadd 8- as kilométertábláig. 11 és 14 óra között a fajszi kompki­kötőtől Dombori-faddi el- ágazó-Fadd-Dunaszent- györgy falutábla között. A versenyek zavartalan és bal­esetmentes lebonyolítása érdekében a szervezők kérik a közlekedők türelmét és megértését. A fajszi komp­járat helyett a gerjeni komp­járat használatát javasolják a fenti időpontokban. Vizslák, ha találkoznak A Magyar Ebtenyésztők Or­szágos Egyesületének né­met vizsla klubja a hét vé­gén Dunaföldváron, a kem­pingben tartja rendezvényét. Szombaton reggel 8 órai kezdettel a benevezett négy­lábúak bemutató, majd bírá­lat keretében mérettetik meg magukat. Vasárnap ugyan­ebben az időpontban indul Dunaföldvár, Dunakömlőd és Madocsa területén a vízi­mezei verseny. Az úgyne­vezett hetes fajtába tartozó ebek számára tenyészszem- lét is tartanak a szervezők. Aratónapi vigalom Pörbölyön Aratónapot tartanak augusz­tus 12-én, szombaton Pörbö­lyön. Az aratási szokásokat felelevenítő, népi hagyo­mányőrző vigadalom dél­után öt órakor, utcai felvo­nulással kezdődik. Hét óra­kor a község faluháza előtt a helyi tánccsoport és az asz- szonykórus tagjai mutatják be közös műsorukat. Az ara­tóbál este nyolc órakor kez­dődik. Bibliai tájakon (5.) A Holt-tengeri tekercsek és a Maszada-erőd A tolnai bölcsőde a jövő héten költözik (Folytatás az 1. oldalról.) (Több szakember, köztük a vá­ros főépítésze is úgy vélekedett egyébként - még a döntést megelőzően -, hogy nem sze­rencsés ebben az épületben óvodát működtetni, már csak azért sem, mert nem ilyen céllal épült. Magasak a fajlagos költ­ségek, és más szempontból sem ideálisak a körülmények az óvodai nevelés céljára.) A böl­csőde átköltözése miatt a 7-es óvódéban is szükség van némi átalakításra, ki kell alakítani egy raktárrészt, meg kell oldani az ovisok és a bölcsisek térbeli elkülönítését, s a konyha is - minimális - átalakításra szorul. A bölcsőde működtetése az új helyen a korábbinál jóval keve­sebbe, jelenlegi árakon évi 2- 2,5 millió forintba kerül. Izraeli tartózkodásom ötödik napján sikerült eljutni a világ legmélyebben fekvő s talán legrégibb városába, Jerikóba. Legalább tízezer évesek a fa­lai. Tőle nyugatra a sziklás hegyoldalban kolostor épült Jézus negyven napos pusztai visszavonulásának emlékére. A Biblia szerint a hegytetőn megkísértette őt a Sátán, fel­ajánlva neki a világ minden gyönyörűségét, ha neki hódol. A Holt-tenger a természet egyik csodája. A Jordán-folyó sápadtkék vize táplálja, nincs lefolyása, s emiatt a vize tíz­szer sósabb bármely tengeré­nél. Sűrűsége miatt nem lehet benne elmerülni. . Ásványtar- talma gyógyhatású, különösen bőr- és légúti betegségben szenvedők látogatják. Magam is fürödtem benne, utána nem győztem zuhanyozni. A legna­gyobb fürdőtelepet egy kibuc „üzemelteti”. A Holt-tenger nyugati partján Kumrán város kétezer éves romjait szemlél­hettük s felkerestük híressé vált barlangjait. A zsidó esszénus szekta tag­jai kivonultak a hegybe, ott várták a Messiás eljövetelét. De nem ő, hanem Titus római légiói érkeztek. Előlük elrejtet­ték a bőrre, papiruszra ill. réz­lemezre írt bibliai szövegeket, ők maguk elmenekültek. 1947-ben elveszettnek hitt kecskéit keresve egy beduin fiú hét korsót talált az egyik barlangban, s ezekben a mindmáig legrégibb szentírási szövegek rejtőztek. Külföldi politikusok prog­ramjában szerepel a Holt-ten­ger partján fekvő Maszada­sziklaerőd meglátogatása. Ha­talmas drótkötélpályán jut fel a mai látogató, nem úgy mint kétezer évvel ezelőtt, amikor Flavius Silva római légióinak csak egy magas rámpa építé­sével, s négyéves ostrommal sikerült bejutni a trapéz alakú erődítménybe. A fehér kockakövekből épült falon Kr. e. 37-ben Nagy Heródes bástyatomyokat raka­tott. A palotán, fegyverraktá­ron kívül hatalmas gabona- és bortárolók, esővízgyűjtő cisz­ternák, zsinagóga, fürdő kap­tak helyet. Kr. u. Flavius Silva nyolc tábora vette körül az erődöt. Csak négyévi ostrom árán sikerült tűzcsóvákkal lángra lobbantani a deszkate­tejű palotát. Ennek ellenére a védők pa­rancsnoka, Eliézer ben Jair el­tökélte, hogy nem adja fel a várat, s összehívta legderekabb bajtársait. Itt adjuk át a szót Jo­sephus Flaviusnak, a zsidó há­ború szemtanújának: „Már régóta szilárd elhatározásunk, hogy sem a rómaiaknak, sem másnak nem hódolunk meg. Haljanak meg asszonyaink tisztán, ne jussanak rabszolga­sorsra gyermekeink. Az egész várost gyújtsuk fel, csak az élelmiszereket hagyjuk meg: hadd bizonyítsák halálunk után, hogy nem az éhség kény- szerített bennünket. Inkább a halált választjuk, mint a szol­gaságot”. A beszéd hatására sorshúzással kiválasztották 10 bajtársukat, hogy végezzék el a kivégzés gyászos kötelességét. Végül ők maguk mellbedöfték magukat s odarogytak sorstár­saik mellé. így halt meg 960 ember ab­ban a tudatban, hogy senki sem kerül az ostromlók kezére. De két asszony és öt gyermek el­bújt a ciszternákban. Az ost­romlók ellenállás nélkül törtek a várba. A két asszony elbeszé­lése hallatán és a szerte heverő tetemek láttán nem tudtak örülni a győzelemnek. Meg­rendítő volt a halálmegvetés páratlan bizonyítéka. Közel kétezer év távlatából is példamutató Maszada törté­nete. Az izraeli hadsereg újon­cai, háromórás gyalogmenet után feljutva az erődbe, teszik le az esküt, és fogadják meg, hogy: „Maszada nem esik el újra”, hazájukat életük árán is megvédik. Dr. Szilágyi Mihály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents