Tolnai Népújság, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-08 / 184. szám

1995. augusztus 8., kedd A Hét Témája: A gabona helye Az őszi gabonát megyénk­ben már learatták, a kalá­szok helyén ottmaradt a tarló és a szalma. Az előre gondolkodó gazdaságok és gazdák már tudják mit vet­nek a gabona helyére. Mé­száros Pált, a Minerág Kft ügyvezetőjét a tápanyag készletekről kérdeztük: — Most a legalkalma­sabb az időpont a talajok tápanyag készleteinek megmérésére. A szalma be­takarítása után minél előbb el kell végezni a tarlóhán­tást, tárcsával vagy ekével sekélyen, és a talajt simító- val le kell zárni. Ahol nem takarítják be a szalmát ott egyenletesen szét kell szórni és ügy bedolgozni. A szal­más tarlóra feltétlenül 40-50 kg/ha nitrogén hatóanyagot kell juttatni, hogy a szalma lebontásához elegendő N álljon a talajbaktériumok rendelkezésére. A tenyész- időszakban a kevés nitro­gént nem a vetett növény hasznosítja, hanem a talaj­baktériumok veszik fel vele a harcot, ami visszakerül majd a talaj tápanyagfor­galmába. Cél: a fellazított szalmás rétegben minél jobb legyen a talajélet, minél gyorsabban bomoljon le a szármaradvány. A talajvizs­gálatok alapján szükséges foszfor, kálium műtrágyát is a tarlóra a legjobb kiadni. A talajvizsgálat költsége jóval kisebb mint a találomra kia­dott műtrágya költsége, vagy annak teljes elhagyá­sából eredő terméskiesés. Ráadásul a szaktanácsadási díj 75%-át visszaigényelhe­tik a gazdálkodók. mau Gazdaság Figyelem, fokozott a veszély a kukoricában is! Fenyeget a gyapottok bagolylepke A veszély nagy, pánikot nem kell kelteni, de feltétlenül írni kell róla - mondták a FM Nö­vényvédelmi és Agrárkömye- zet-gazdálkodási Főosztályán, amikor arról érdeklődtem, hogy mi is az a gyapottok bagoly­lepke? A legtöbbet eddig Csongrád megyében azonosí­tottak, így a hódmezővásárhelyi Növényegészségügyi és Talaj- védelmi Állomás egyik munka­társát, Hódi Lászlót kérdeztük. — Az utóbbi évek száraz időjárása következtében egyre több kárt okoz a délről beván­dorolt és hazánkban is felsza­porodóban lévő gyapottok ba­golylepke. Számtalan mező- gazdasági kultúrában jelentős kárt tud okozni. Két éve még csak szórványosan fordult elő, tavaly már helyenként tömege­sen is megjelent, az idei évre pedig igen komoly kártétel vár­ható a száraz meleg miatt. — Hogyan védekezzünk el­lene? — A kártevő báb alakban te­lel a talajban. A lepke tojásait a növények leveleinek fonákjára, közel a virághoz vagy termés­hez egyesével rakja le. A kikelő hernyó a bimbókba, virágokba és a fejlődő termésbe rágja be magát. A rejtetten termésben lévő lárvák vegyszerrel nehe­zen vagy egyáltalán nem irtha­tok. Az idén már az első nem­zedék rajzása június végén be­fejeződött. A második nemze­dék rajzása július dekádjában kezdődött és várhatóan október közepéig tart. Várható, hogy a második nemzedék súlyos ká­rokat okoz a mezőgazdasági kultúrákban. — Említette, hogy több nö­vényt is károsít, melyek ezek? — A károsított növények köre igen széles: kukoricacső, napraforgóvirág, babhüvely, paradicsom és paprikabogyó, uborka, rózsa, gerbera, szegfű, muskátlivirág, stb. A bagoly­lepke fajok ellen engedélyezett rovarölőszerek a következők: pozitív tapasztalataink vannak a Bacillus thüringiensis ható­anyagú készítmények (Dipel, Thuricide HP, stb.) felhaszná­lásával kapcsolatban. Azokban a kultúrákban ahol alkalmazá­suk nem engedélyezett, eseti felhasználási engedélyt a terü­letileg illetékes megyei nö­vényegészségügyi állomásoktól lehet kérni. (A héten, erről a témáról még a megyei állomás munka­társát is megszólaltatjuk.) Mauthner Új kártevő: amerikai kukoricabogár Három évvel ezelőtt jelent meg Európában, pontosabban Belg­rad közelében észlelték - azt az új kártevőt mely a kukoricát fe­nyegeti. Mivel az amerikai kukoricabogár az elmúlt két évben Szerbiában nagy terüle­teken elterjedt (200 ezer hektá­ron figyelték meg az előfordu­lását), a Kukorica Kártevők Nemzetközi Munkacsoportja (IWGO) az idén, tavasszal munkaértekezletet hívott össze. Ezen az érintett országok szak­emberei, a FAO képviselői, meghívott amerikai specialisták elemezték a várható kilátáso­kat. Ezzel párhuzamosan a leg­veszélyeztetettebb határmenti, déli megyékben megkezdték a kártevő szervezett figyelését, felderítését. Ehhez az Indiana állambeli egyetem biztosította a csalogató csapdákat. Július első napjaiban a Csongrád megyei Mórahalom térségében a szakemberek megtalálták az amerikai ku­koricabogár első hazai példá­nyát! Az FM közleménye szerint további észlelésről nincs tudo­másuk, ez mégis arra utal, hogy a kukoricabogár behurcolása már megtörtént hazánkba is. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az elterjedését késleltessük illetve, hogy a termelők, növényvédők minél felkészültebben fogadják az új kártevőt. Különösen augusz­tusban, a tömeges imágórajzás idején fokozott figyelemmel kí­sérjék a kukoricásokat. Eddig Észak- és Közép- Amerikában ismerték csak. Első ránézésre a vetésfehérítőre emlékeztet, 2,5-től 6 milliméter hosszú bogár, alapszíne hal­vány zöldes-sárga, csíkos a háta. A kifejlett bogár a kukorica- táblákat repülve keresi fel és je­lentős távolságokra is eljut. A kukorica bajuszát rágják, ezért a cső megtermékenyü- lése hiányos lesz. Petéjét a ta­lajra rakja, melyből jövő ta­vasszal kel ki a lárva. A lárvák táplálkozása a gyökérzeten ká­rosodást idéz elő, ezért a kuko­rica megdől. A védekezés kézenfekvő módja a vetésváltás, a mono­kultúra teljes kiiktatása. Mauthner 5. oldal Agrár-Hírek A Juh Terméktanács közleménye Július 1-től exportra juh csak állat-egészségügyi igazolással és füljelzővel ellátottan szál­lítható. A terméktanács be­számolt arról, hogy az anya­juhok egységes és tartós jelö­lése megtörtént. A füljelzővel ellátott anyajuhok létszámát és tartóinak névjegyzékét megküldik a megyei Állat­egészségügyi és Elelmiszerel- lenőrző Állomásoknak. En­nek alapján tesznek eleget a területileg illetékes hatósági állatorvosok a vonatkozó ren­delet előírásainak, azaz an­nak, hogy csak füljelzővel el­látott anyajuhok utódai kaphatnak 1995. július 1 után állategészségügyi iga­zolást és ezzel lehetőséget az EU tagországokba irányuló exportra. A Allatenyésztők Szövetsége Az elismert tenyésztő szerve­zetek állatfaji szövetségei hosszú előkészítő munka után június 28-án, megalapították a Magyar Állattenyésztők Szö­vetségét. A Szövetség alapító tagjai: Magyar Juhtenyésztő Szövetség, Magyar Lovas Szövetség, Magyar Sertéste­nyésztők Szövetsége, Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetsége. Piaci árak A Bosnyák téri vásárcsar­nok áraiból: burgonya 28-45 Ft/kg, sárgarépa cs. 30, petre­zselyem cs. 40, zeller db. 25- 30, zöldhagyma cs. 15-20, vö­röshagyma 25-50, fokhagyma db. 15-20, káposzta 20-30, kelkáposzta 25-40, saláta db. 25-30, paraj 80, sóska 90, ka­ralábé db. 10-15, karfiol 48- 70, paradicsom 70-120, pap­rika 58-100, tök 15-30, uborka 20-60, zöldbab 90- 100, sárgadinnye 20-30, gö­rögdinnye 34-38, alma 38- 120, körte 60, kajszibarack 80-120, őszibarack 120-170, szilva 60-80, szőlő 168-500, banán 90, tojás 7,80 Ft/db. A Allatárak Az állatvásárokon mérséklő­dött a felhozatal és csökkent a kiváncsiskodók, illetve vásár­lók száma is. A hízottsertések felvásárlási ára 130 és 150 fo­rint között van kilónként me­gyénkben. Vásárok helye Legközelebb körzetünkben augusztus 11-én, pénteken Sásdon, 12-én, szombaton Bátaszéken, 13-án, vasárnap Szekszárdon, majd augusz­tus 20-án, vasárnap Tamási­ban és Dunaföldváron lesz ál­lat- és kirakodóvásár. Az időjárásról Az elmúlt napokban meleg, száraz idő volt megyénkben és csak néhány helyen és rö­vid ideig esett egy-egy zápor. Nagy a szárazság, melyet ta­lán a héten enyhít a közeledő hűvösebb, csapdékosabb idő. Az előrejelzés szerint térsé­günket szerdán éri el az a hi­degfront amely záporokat, zi­vatarokat hoz majd, de sajnos jégesőt is ígérnek. Hétvégére viszont újból melegszik majd az idő. A hőmérséklet szerdá­tól 24-25 fok, majd szombat­tól 28 fok körül várható. Jövőre 20 Százaléknál alacsonyabb inflációval számolnak Államháztartás: fölfelé a lejtőn? A stabilizációs csomagterv költségvetést érintő részei már érez­tetik hatásukat - állapította meg László Csaba helyettes állam­titkár a Pénzügyminisztérium tegnapi sajtótájékoztatóján. Hozzáfűzte, hogy a költségvetési folyamatokban április óta érezhető a javulás - jóllehet, privatizációból még nem volt eb­ben az évben bevétele az államkasszának. (Tudósítónktól) A központi költségvetésben július végéig 194,7 milliárd forint hiány alakult ki. Az egészében kedvezőtlen folya­maton belül azonban biztató mozzanat, hogy míg az első negyedévben átlagosan havi 48 milliárd forinttal, a máso­dikban már „csak” átlag 15 milliárddal volt rövidebb a tervezettnél a pénzügyi ta­karó, júliusban pedig sikerült 3 milliárdra csökkenteni a havi deficitet. Nagyjából hasonló folyama­tok érzékelhetők a bevételek alakulásában is: a múlt hónap­ban 12 milliárd forinttal több folyt be a költségvetésbe, mint amennyi az előző hónapok át­lagában. A tendencia tehát po­zitív, annak ellenére, hogy a bevételek végösszege így is alacsonyabb az időarányosan tervezettnél. Kedvezően hatott a pénzügyi mérlegre, hogy jelentékenyen emelkedtek az általános for- galmiadó-befizetések. Ez azonban „szezonális” jelenség, mert a vállalkozók nagy része negyedévenként számol el az áfával. Az első hét hónapban egyébként 28,6 milliárdos be­vétel származott a társasági adókból. A vám- és importbefizetések az előirányzottat 4 százalékkal haladták meg. Ebben minden bizonnyal része van a nyári tu­rizmusnak és a külföldi vendé­gek vásárlásainak is. A lakos­sági befizetésekből 20 milliárd forinttal több volt az idén, mint egy évvel korábban. A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy a tárca dolgozik a jövő évi költségvetés összeállí­tásán; a számításokban 20 szá­zaléknál alacsonyabb infláció­val kalkulálnak. Lépfene: nincs újabb fertőzés Az Ipoly árhulláma mosta a legelőkre a spórákat Nem kis riadalmat keltett a nógrádi állattenyésztők körében a lépfenekór megjelenése. Mint az illetékes szervek bejelentet­ték: az Ipoly menti legelőkön tartott szarvasmarhák lépfenével fertőződtek a múlt héten, s az antibiotikumos kezelés ellenére ötven állat elhullott. Szerencsére a kórt sikerült lokalizálni, újabb elhullásról nem érkezett jelentés. A fertőzés lehetséges okairól dr. Nagy Attila állatorvos, a Magyar Zoonózis Társaság al- elnöke elmondta: a szakembe­rek feltételezése szerint az Ipo- lyon levonuló árhullám követ­keztében a víz a partszakasz melletti legelőkre mosta a be­tegséget hordozó, hosszú ideig élet- és fertőzőképes spórákat. Az sem kizárt, hogy az itatás­hoz szükséges víz kiszivattyú­zásakor az ásott kutak vízszint­jének csökkenése miatt az iszapba került spórák felkava­rodtak, s nagyobb mennyiség­ben az állatok ivóvizébe is be­lekerültek. Kérdés persze, hogy honnan juthatott a baktérium az Ipoly- ba? Az állategészségügy illeté­kesei szerint lehetséges, hogy elhullott állatok tetemét dobták a folyóba. Előfordulhatott, hogy a vízgyűjtők területén lévő dögkutak, hullakamrák a nagyobb esőzések alkalmával megteltek csapadékvízzel, s a fertőzött folyadék a talajon ke­resztül átszivárgóit a folyóba. A lépfene kórokozói az er­dőn, mezőn élő gerinces emlő­söket is veszélyeztetik. Ennek megelőzésére elhullások al­kalmával a legbiztosabb mód­szer a kimúlt állatok elégetése. Az ember is fogékony a lép­fene kórokozójára s a bakté­rium spórája többféleképpen - így élelemmel, ivóvízzel vagy akár belégzéssel is - bekerülhet szervezetünkbe. Ezért elsősor­ban a beteg állatok közelében lévő állattenyésztők, illetve a tetemmel közvetlenül érintke­zésbe kerülő személyek fertő­ződhetnek meg. Elővigyázatos­ságra mindenképp szükség van, de tudni kell: az egészségügyi hatóságok rendelkeznek a meg­felelő védőgyógyszerekkel.-ug­Újszerű telefonok rr r A Westel Rádiótelefon Kft. augusztus 1-től 31-ig - vagy amíg a készlet tart - rendkívül kedvező egységáron, mindössze 35.000 Ft-ért kínálja az alábbi nagy teljesítményű, felújított mobiltelefonokat: •MOTOROLA ASSOCIATE •MOTOROLA 2500 •MAXON CARRY PHONE •ERICSSON HOTLINE nagyszerű áron Ne feledje: a 450-es mobiltelefonok az ország egész területén használhatók! Az ár a rendszerbelépési díjat és az áfát nem tartalmazza. Mozgásban az üzlet Általános tájékoztatással 24 órás telefonos ügyfélszolgálatunk NMT mobiltelefonról a 03-as ingyen üir hívható számon, vezetékes telefonról a 265-8000 telefonszámon készséggel áll rendelkezésére. WESTEL IRODA: PÉCS, 7621 RÁKÓCZI U. 19., TEL.: (06 72) 225-111, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327-900, BALAT0NVILÁG0S, M7-ES ENYINGI LEÁGAZÁS, TEL.: (06 88) 380-644, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327-100 KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT: RÉTHY ISTVÁN TEL: (06 60) 327-920 _ f t „ WESTEL FORGALMAZÓK: • PAKS. KOSZTECZKY LÁSZLÓ, 7030 BARÁTSÁG ÚT 2. immun i (SONY MÁRKABOLT), TEL.: (06 75) 310-770, RÁDIÓTELEFON: (06 60)327-085• SZEKSZARD. ■ as I ^ ^ f TELKOMP KFT., 7100 WESSELÉNYI U. 15., TEL: (06 74) 316-564, RÁDIÓTELEFON: (06 60I 1111 b\TLI 327-260. (06 60) 337-209 • DOMBÓVÁR. ARIEL 2000 KFT.. 7200 D0MBÖ PÁL U. 7.. TEL.: W G tm I Lk (06 74) 466-249, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 363-963, (06 60) 367-990 RiDiéTllirori >rr

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents