Tolnai Népújság, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-07 / 183. szám

1995. augusztus 7., hétfő Gazdaság 5. oldal # Határidők cégvezetőknek Augusztus 7.- A mezőgazdasági szövet­kezetek tájékoztatni kötele­sek a megyei (fővárosi) föld­művelésügyi hivatalt a tagi kölcsönök összegéről. Augusztus 10.-A társasági adó előlegének befizetése;- a járulékok befizetése (tb., egészségbiztosítási, nyugdíj, baleseti) összesítő elszámo­lás, bejelentések;- a pénzintézeti tevékenysé­get folytatók információ­szolgáltatása a Magyar Nem­zeti Bank részére. A költségmentességhez szükséges igazolások A bírósági eljárásban szemé­lyes költségmentességet kérő félnek jövedelmi és vagyoni vi­szonyait a frissen módosított 2/1968. (I. 24.) IM r. mellékle­teiként szereplő módon kell igazolnia. Ha a kérelmező vagy hozzátartozója munkaviszony­ban áll, a kérelem beadásának időpontjában elért jövedelmét a munkáltató igazolja a „munkál­tatói igazolás” nyomtatványon. A kérelemhez csatolni kell a kérelem előterjesztését meg­előző naptári évben elért adó­köteles jövedelemre vonatkozó igazolást is. Ha a kérelmező nem önadózó, a kérelem előter­jesztését megelőző naptári év­ben elért adóköteles jövedel­mét a munkáltató igazolja. Amennyiben a kérelmező ön­adózó, adóköteles jövedelmét az illetékes elsőfokú állami adóhatóság igazolja az „Adó­igazolás II.” nyomtatványon. Ha vagyoni helyzetéről szóló nyilatkozatában a kérel­mező kijelentette, hogy adókö­teles vagyontárgya van, az adó­igazolásra az „Adóigazolás I.” nyomtatványt kell használnia. Az adóigazolást a helyi adók vonatkozásában a helyi ön- kormányzat jegyzője (önkor­mányzati adóhatóság), más adók vonatkozásában az APEH fővárosi, megyei szerve állítja ki. A nyomtatványok a bíró­ságnál szerezhetők be, s azokat a kiállítástól számított 60 na­pon belül lehet felhasználni. Egyéni vállalkozónak csak abban az esetben kell kitöltenie és csatolnia a nyomtatványo­kat, ha a per tárgya vállalkozá­sával nincs összefüggésben. A vállalkozással összefiiggő per esetén a kérelemhez a vállalko­zónak csatolnia kell a bank­számláját vezető pénzintézet - 15 napnál nem régebbi - igazo­lását a bankszámla egyenlegé­ről. Arról, hogy egyéb bank­számlával nem rendelkezik, írásban kell nyilatkoznia. Fon­tos tudni, hogy a bíróság elren­delheti a vállalkozó vagyoni ál­lapotának (ingó, ingatlan va­gyon, kintlévőségek, tartozá­sok), továbbá 6 hónapra visz- szamenően bankszámlaegyen­legének igazolását is. Ugyanez a szabály alkalmazandó a jogi személy és a jogi személyiség­gel nem rendelkező gazdál­kodó szervezet illetékfeljegy­zési jog iránti kérelme vonat­kozásában is. Ha a kérelmező vagy hozzátartozója munka­nélküli-járadékban vagy egyéb rendszeres szociális szolgálta­tásban részesül, a folyósítás időtartamát és a szociális jutta­tás összegét a lakóhely szerint illetékes Munkaügyi Központ kirendeltsége illetve az önkor­mányzat igazolja. Ha a kérel­mező nyugdíjas, a kérelemhez az utolsó havi nyugdíjszelvényt kell csatolnia. Privatizációs mérleg Másfél milliárd mínusz A privatizációs bevételek az év első felében elérték a 26,96 mil­liárd forintot, miközben a kia­dások 28,27 milliárd forintot tettek ki - állapítja meg az Ál­lami Privatizációs és Vagyon­kezelő Rt. első fél évről szóló összegzése. A privatizációt az első félév során két szervezet, az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Rt. végezte, tevékenységüket jú­nius 16-ától az ÁPV Rt. vette át. Az év első hat hónapjában értékesítésből és vagyonhasz­nosításból 19,8 milliárd forin­tos privatizációs bevétel kelet­kezett, osztalékból pedig 3,1 milliárd forint folyt be. Egyéb forrásból 3,9 milliárd forint ér­kezett. Az értékesítéseken belül 8,1 milliárd forint névértékű kár­pótlási jegy volt, 2,7 milliárd forint pedig E-hitel, illetve a hozzá kapcsolt részletfizetés. A készpénzes bevételek összesen 15,9 milliárd forintot tettek ki. A privatizáció előkészítésére a vagyonkezelő szervezetek összesen 749 millió forintot fordítottak. A vagyonkezelési költségek 2,8 milliárd forintot, a saját működés költségei 2,5 milliárdot tettek ki. A reorgani­zációs feladatok 4 milliárd fo­rintot emésztettek fel. Befekte­tési alapok, illetve társaságok alapítására 2,1 milliárd forintot kellett költeni, garanciális kia­dásokra pedig 1,8 milliárdot. A jogszabályok által meghatáro­zott befizetési kötelezettségek szerint a privatizációs szervezetek a költségvetésbe 990 millió forint osztalékot fi­zettek be. Az ÁPV Rt.-hez június 30-án 8 állami vállalat és 732 gazda­sági társaság tartozott. Gazda-Kérdés Több mezőgazdasági szövet­kezetben is felvetődött az alábbi kérdés: Ha a szövetkezet a tagjai számára saját termelésű ter­ményt juttat - ennek mértéke az alapszabályban van rög­zítve - akkor, ha az érvényes piaci árat alkalmazza a szö­vetkezet, mi a teendője az áfá­val? Vagyis: terheli-e áfa-kö- telezettség a saját termelésű termékek értékesítését? Az adóhivatal válasza a következő: A termelőszövetkezet által tagjai részére juttatott saját termelésű termény az általá­nos forgalmi adóról szóló többször módosított 1992. évi törvény (LXXIV. tv.) alapján az adóalanyiságot eredmé­nyező gazdasági tevékeny­sége köréből történő kivonás­nak minősül, amely a törvény értelmében termékértékesítés, s így áfa-fizetési kötelezett­séggel jár. A saját termelésű termény értékesítése azonban csak akkor jár áfa-fizetési kö­telezettséggel, ha a termék beszerzéséhez, kitermelésé­hez, előállításához, feldolgo­zásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó elő­zetesen felszámított adó egészben vagy részben le­vonható. Vagyis a saját terme­lésű termék értékesítésekor az áfá-t fel kell számítani és be kell fizetni, amennyiben a fenti feltétel teljesül. (Várjuk kérdéseiket.)-mau­Kamattámogatás és vissza nem térítendő kölcsön Eddig 2600-an pályáztak Agrárhírek Burgonyadömping A Burgonya Terméktanács szerint sokan ültettek korai burgonyát, ennek köszön­hető a jelenlegi burgonya­dömping. Július elejétől be­köszöntött azonban a száraz nyári időszak, kiszáradt a ta­laj és a fitoftóra is megje­lent. Várhatóan az őszi érésű burgonyából már jó­val kevesebb lesz, mint amennyire az év elején számítottak. Őszre az étke­zési burgonya ára újból emelkedni fog, várhatóan 45-50 forintba kerül egy kiló. De a hazai termelés fe­dezni fogja a belföldi friss­piac és feldolgozóipar igé­nyeit. Engedély exportra Az Földművelésügyi Mi­nisztérium Agrárrendtartási Hivatala, az IKM Engedé­lyezési Főosztály, a Burgo­nya Terméktanács egyetér­tésével hozzájárul a (korai) étkezési burgonya exportjá­hoz 1995. augusztus 31-ig, a következő feltételekkel: az engedélykérelmet az FM Agrárrendtartási Hivatal előzetes egyeztetése mellett az IKM Engedélyezési Fő­osztályához lehet benyúj­tani, egy belföldi kérelmező által igénylehető maximális mennyiség 200 tonna. A magyar borról Az Európai Unió elismeri a tokaji borok tájbor jellegét. Az erről szóló EU rendelet 1995. május 5-én lépett ha­tályba, de rendelkezéseit 1995. január 1-vel kell al­kalmazni. Szeptemberben döntenek az Ipari és Kereskedelmi Minisz­tériumban azokról az augusztus végéig beérkező pályázatokról, amelyek a Gazdaságfejlesztési Alapból igényelnek támogatást. A vállalkozók kereskedelem­fejlesztésre és versenyképes termékek gyártására kérhetnek kamattámogatást, illetve vissza nem térítendő kölcsönt. Az érdeklődést jelzi, hogy eddig 2600 pályázat érkezett. Kamatkedvezményt bankhi­telhez kapcsolódva lehet igé­nyelni - erre eddig 12 kérelem futott be. A pályázók együtte­sen majdnem 500 millió forint támogatást kérnek, összesen 15-20 milliárd forint értékű beruházáshoz, vállalva, hogy a fejlesztéssel megvalósuló termékből öt évig 40-50 milli­árd forintnyit exportálnak. Ke­reskedelemfejlesztésre eddig 161 pályázatot nyújtottak be, összesen 300 millió forintos támogatásért. A vállalkozók 10 százaléka külföldi kiállításokra, 20 százalékuk termékismerte­tőkre, 70 százalékuk pedig az ISO minőségtanúsítvány meg­szerzéséhez kér segítséget. Ezek elbírálásában is az export hosszú távú lehetősége a döntő. Simák Pál, a tárca főcsoport- főnöke elmondta, szeretnék a feltételeknek megfelelő vala­mennyi igényt kielégíteni. A kormány hamarosan áttekinti az alap helyzetét és megpróbál számára további pénzt átcso­portosítani. Az elosztható 3,3 milliárd forintból ugyanis a ko­rábbi kötelezettségek miatt ke­vés jut az új projektekre. VÁLASSZON IGÉNYEINEK megfelelően! Értékpapírok Kamatmértéke Aquincum Értékjegy I/A (lekötési idő 2 év) Garantált kamat Kamatprémium évi 10 % évi 20 % Összesen évi 30 % Aquincum Értékjegy 11/A (lekötési idő 366 nap) Garantált kamat évi 10 % Kamatprémium évi 19* % Összesen évi 29* % Takarékjegy A/l Lekötési idő 3 hónap évi 27* % Takarékjegy B/l Lekötési idő 6 hónap évi 27,5* % Lakossági betétek Kamatmértéke Látra szóló bankszámla évi 13% Lekötési idő évi kamat 1 hó 22-26* % 2 hó 23-26,5* % 3 hó 24-27* % 6 hó 25-27 % 9 hó 25-27 % 12 hó 25,5-28 % 18 hó 25,5-28 % A fenti kamatmértékek az 1995. augusztus 2. után lekötött betétekre érvényesek. A kamat mértéke a lekötött összeg nagyságától függ. * megemelt kamat Budapest Bank Rt.

Next

/
Thumbnails
Contents