Tolnai Népújság, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-25 / 199. szám

1995. augusztus 25., péntek 3. oldal Megyei Körkép Városismereti vetélkedő Az újjáalakult Dombóvári Városvédő Egyesület 3 fordu­lós vetélkedőre hívja a a város általános- és középiskolásait egyaránt. A verseny célja, hogy a dombóvári fiatalokat így ösz­tönözzék esetleges későbbi, aktív városvédő tevékeny­ségre, illetve az, hogy versen­gés közben felfedezzék kör­nyezetük eddig számukra ke­vésbé ismert arculatát. A vetélkedő-sorozat első fordulójában a Dombóvári Városvédő Egyesület pályá­zatot hirdet „Milyennek sze­retném látni Dombóvárt?” címmel a 10-18 éves fiatalok számára. Ezen pályázaton egyénileg és csoportosan egyaránt részt lehet venni írásos és képző- művészeti kategóriában. Az írásos pályaművek terjedelme legalább 3 A/4-es oldal, s a képzőművészeti alkotások bármilyen technikával ké­szülhetnek. A pályamunkák beküldési határideje szeptember 22, s azokat Takács Istvánná ne­vére kell küldeni az Illyés Gyula Gimnáziumba. A pá­lyamunkák elbírálásánál fi­gyelembe veszik a témavá­lasztást, a kategóriát és termé­szetesen a pályázó(k) korosz­tályát is. A beküldött mun­kákra kapott pontszámokat pedig a fiatalok továbbviszik a vetélkedő második forduló­jába. A városvédő vetélkedő októberben folytatódik, még­hozzá úgy, hogy a most pá­lyázó tanulók 2-5 fős csapa­tokat alakítva képviselhetik iskolájukat a második fordu­lóban. Ebben a versenybizott­ság által kiadott írásbeli fel­adatokat kell majd tíz napon belül megoldaniuk bármilyen segédeszközök igénybevéte­lével, elsősorban a helyszíne­ken található adatok felhasz­nálásával. A vetélkedőben 5-5 csapat jut majd tovább a har­madik, szóbeli fordulóba. Szocialisták találkozója Vajtán Vendégek Kárpátaljáról: Ma már divat a magyar nyelv Az már biztos, hogy dr. Vas- tagh Pál igazságügyminiszter is jelen lesz a paksi és városkör­nyéki szocialisták immár ha­gyományos vajtai találkozóján. A ma kezdődő és három napon át tartó rendezvény két fonto­sabb eseményéről Fonyó Lajos, az MSZP választókerületi el­nöke informálta lapunkat. Szombaton délelőtt 10 órától a helyi polgármesteri hivatalban Sződi Imre, a körzet MSZP-s országgyűlési képviselője tájé­koztatja az érdeklődőket az el­múlt esztendő parlamenti törté­néseiről. Erre az eseményre hi­vatalosak a választókerület te­lepüléseinek polgármesterei is. Délután 15 órától az Ifjúsági táborban politikai fórum kez­dődik, „Miniszterek és párveze­tők válaszolnak” címmel. Az még csütörtökön délután kérdé­ses volt, hogy a meghívottak közül kik jönnek el, az azonban már biztos, hogy dr. Vastagh Pál igazságügyminiszter visz- szaje lezte részvételi szándékát. Ezen kívül ott lesz a találkozón Bach József, a megyei közgyű­lés elnöke, illetve az MSZP megyei elnöke, Kiss József is. A szervezők várják az érdeklő­dőket pártállástól, politikai ho­vatartozástól függetlenül. Kárpátaljai kisgyermekek csak a legritkább esetben járnak Tolna megyébe vakációzni: most azonban éppen ez törté­nik, ugyanis Decsen - Bognár Cecilnek, a faluház örökmozgó igazgatójának köszönhetően - ezen a héten negyven lány és fiú ismerkedik szűkebb pátri­ánkkal. A csapat szerdán a Ma­gyar Máltai Szeretetszolgálat, valamint a Szekszárdi Nyugdí­jasok Területi Érdekszövetsé­gének jóvoltából a megyeszék­helyen vendégeskedett: ekkor beszélgettünk a csoport vezető­jével, Bilics Évával, valamint az egyik talpraesett kisfiúval, Petkó Róberttel. — A rahói járás három tele­püléséről, Rahóról, Kőrösme­zőről és Nagybocskóról jöttünk - tudtuk meg Bilics Évától. — A gyerekek legnagyobb része magyar családból szár­mazik: olyanok, akikre azt (Folytatás az 1. oldalról.) — Az elsősök között elég nagy a szóródás, mert van aki 6 évesen, van aki közel 8 évesen kezdi el az iskolát. Az én véle­ményem az, hogy nyári szüle­tésű kisgyerek csak akkor kezdje 6 évesen a tanulást, ha annyira tehetséges, hogy leg­alább 4-es osztályzatú lesz. Eb­ben a korban a spontán figye­lem 20 percnél nem tart tovább. , — Mi a véleménye arról, hogy van olyan kisgyerek, aki már írni, olvasni is tud, mire kezdó'dik az iskola? — Szándékosan, erőltetve a tanulást nem tartom jó ötletnek. De betűkömyezetben élünk, a reklámok világítanak, s ha a gyerek megkérdezi, hogy az (Folytatás az 1. oldalról.) Zsiga Mónika személyében, aki az együttes idősebb korosztá­lyához tartozik. A tábor térmé- szetesen nyitva áll az érdeklő­dőknek is. - Most két ilyen gyermek van - mondja a Strei­cher Györgyné -, egy szakadáti tizenhét éves fiú, és egy másik, aki Pestről jött, és Belecskán tölti a nyarat a nagyszülőknél, a baráti társaságából van itt va­laki a táborban.- Milyen táncokat tanulnak?- Ami teljesen új, az a mol­nártánc. Ezen kívül azokat a táncokat próbáljuk pontosítani, amelyek a repertoárban voltak valamikor az előző generáció mondjuk, hogy beszélnek ma­gyarul. De ez nem jelenti azt, hogy jól is beszélik anyanyel­vűket. Az iskolában ugyanis mindenki ukránul tanult, s ez a tény a gondolkodásmódban, va­lamint az általuk alkalmazott ukrán nyelvi logikában is tetten érhető. S ez még a jobbik eset, mert sok esetben a gyerme­kekre rákényszerítették a kizá­rólagos ukrán nyelvet. Ha két magyar tanuló elkezdte hasz­nálni egymás között az anya­nyelvét, akkor leintették, meg­szégyenítették őket. Négy éve azonban megváltozott a politi­kai helyzet, s szerencsére az uk­ránok is másképp gondolkod­nak: ma már divat lett magyarul tanulni. A tizenhárom éves Petkó Ró­bert Nagybocskó településéről érkezett. — Folyók, hegyek, erdők mit jelent, vagy az milyen betű s meg is jegyzi, akkor ez is a tanulás egyik lehetősége. — Beszéljünk a követelmé­nyek sokaságáról. — A tanítás eléggé a peda­gógus személyétől függ. Az osztályok különböző képességű gyerekekből állnak, a tanárnak differenciálni kell(ene), hogy jól tudjon haladni a gyengébbel is és a kiválóval is. Februárban már nem ritka, amikor a gyerek neurotikus tüneteket produkál, fáj a feje, szédül, hasmenése van, mert fél, szorong az iskolá­tól. Napi 3, maximum 4 órai foglalkozásnál nem szabadna többet tartani, ehelyett 5 órájuk van, délután pedig a napközi. Sok pedagógus azt csinálja, programjában: keringő, kör­polka. 1987-ben alakultunk, és most már két generációnk van. A segítőm, Mónika például már általános iskolás kora óta tán­col. A második generáció a 16- 17 éveseké.- Van-e, amit fel kellene venniük még a repertoárba?- A német táncok között a lakodalmast illene felújítani, bízunk benne, hogy sikerülni fog. A németet megpróbáljuk magunk megoldani, a magyar­hoz szoktunk hívni külső tánc­tanárt, volt nálunk például a Szabadi Miska bácsi.- Mennyire „német” ez a csoport? vannak ott, ahol lakom. A fo­lyót nevezik Sprkának. — Magyarul? — Magyarul nem tudom. Vannak hegyek, Kabola meg Kemposz, de magyarul ezeket sem tudom. Szép helyek. — Hogy telnek a napjaitok? — Jól. Iskolába járunk ... — Magyar nyelvűbe? — Nem, magyar nyelvű nin­csen, csak ilyen fakultatív mó­don tanítanak magyarul. Sza­badidőnkben focizunk, meg a halastóra megyünk - vigadunk. — Vannak ukrán barátaid? — Vannak, de többnyire magyarok a barátaim. — A kárpátaljai magyarok és ukránok jól megértik egy­mást? — Jól, mert mind a két nyel­vet tudják. Én beszélek ukránul is és nagyoroszul is, és magya­rul is.-szá­hagyja, hogy a kicsik a karjukra dőlve az iskolapadon pihenje­nek és többen el is alszanak. — Mit tehet a szülő, ha a gyereke fáradt és nem tudja azt az eredményt produkálni, amit elvár tőle? — Tudnunk kell, hogy a gyermekünk mire képes. Ön­magáért szeressük, ne az iskolai eredményeiért, attól, hogy gyengébb tanuló, még a mi gyerekünk. Ha fáradt, ne eről­tessük a tanulást, mert ebből az lesz, hogy a szülő kiabál, a gye­rek meg sír. Az iskolát meg­utálja, de ami ennél is nagyobb baj, hogy a szülő-gyermek kap­csolat is megromlik. És higy- gyék el, nincs az az érdemjegy ami ezt megéri. Mauthner- Nem annyira, mint például a mórágyi. Magyar táncokat is próbálunk, de igazából a lábunk és a vérünk a német táncokra, a polkára és a keringőre áll rá. A magyar táncokat akkor tesszük színpadra, amikor a közönség ezt kívánja, Németországban, Ausztriában, vagy a múlt évben Görögországban.- Mikor lesz a legközelebbi fellépésük?- Meghívásunk van Gries- heimbe. Ők is dunai svábok, és csodálattal néznek a gyere­kekre, hogy Magyarországon ilyen dolgokkal szívesen eltöl- tik az idejüket. tf Hírek A Megyéből Tanévkezdés Csikóstöttősön A kaposszekcsői általános iskola csikóstőttősi tagisko­lájában jó feltételek mellett kezdhetik meg az idei tan­évet. Az iskolában három pedagógus dolgozik az ösz- szevont 1-2, és a külön-kü- lön működő 3. és 4. osztály­ban, valamint egy pedagó­gus napközis nevelői felada­tokat lát el. Idén is marad a közel 40 fős gyermeklét­szám, s az alsó tagozatosok­nak a jövő hét keddjén lesz a tanévnyitó. Nemet mondtak a körjegyzőségre Elutasította a szakadáti kép­viselőtestület az udvari kép­viselőknek azt az indítvá­nyát, hogy a két község ön- kormányzata működjön egy körjegyzőség keretén belül. A szakadáti jegyző közös alkalmazását azonban nem vetették el. Szakadát az előző önkormányzati cik­lusban Diósberénnyel alko­tott körjegyzőséget. Térzene Hőgyészen Az Eckenheide-i Fúvósze­nekar térzenét ad Hőgyé­szen augusztus 27-én, va­sárnap délelőtt 10 óra 30- kor a községháza előtti téren. Délután 5 órakor pe­dig a német vendégzenészek közös koncertet tartanak a hőgyészi Szent Kereszt Plé­bánia kórusával, a katolikus templomban. Ruhaosztás Pakson Ingyenes ruhaosztást tart augusztus 25-én, pénteken a Paks városi-területi vörös­keresztes szervezet rászoru­lók részére. A jótékonysági akció helyszíne a városi vö­röskereszt irodája. Vasárnap búcsú lesz Gerjenben Augusztus utolsó vasárnap­ján minden esztendőben bú­csút rendeznek Gerjenben. E hétvégén a téesz irodával szembeni szabad földterüle­ten, a „Gödröknél” várják a a vendégeket. Este két'he­lyen is tartanak búcsúbált: a művelődési házban, ahol a Major zenekar lép fel, va­lamint az Eldorado-ban, itt pedig Geri Gábor, at Betli duó vezéregyénisége szol­gáltatja a zenét. A „fél város” innen locsolt „Leépítik” a közkutak felét A Tolnai Víz- és Csatornamű Kft. a helyi önkormányzatok­kal egyeztetve már az év ele­jétől fokozatosan csökkenti a szolgáltatási körzetébe tar­tozó települések utcáin a többnyire kék színű közkutak, népies elnevezésük szerint a „nyomós kutak” számát. A héten Tolnán, a Béri Balogh utca sarkán szüntettek meg egy ilyen kutat. Berki László, a vízmű kft. ügyvezető igazgatója lapunk kérdésére elmondta, hogy csak azokon a területeken szüntetik meg közkutakat, ahol a házak mindegyikében van vezetékes ivóvíz. Tolnán a 110-120 közkút mintegy fele jut ilyen sorsra. A lakos­ság az innen származó vizet elsősorban öntözésre hasz­nálta, volt olyan hely, ahol tömlőt is felszereltek a kútra, és így locsoltak - természete­sen térítésmentesen. Május 1-től a közkutak víz­számláit az önkormányzatok fizetik. A tolnainak például havi 100-200 ezer forintjába került, hogy - erős túlzással - „a fél város” ezekből a kutak­ból nyerte a locsoláshoz szük­séges vizet. A kútleépítés te­hát hozzájárulhat az önkor­mányzatok kiadásainak csök­kenéséhez, igaz, a lakosság nyilvánvalóan nem örül az in­tézkedésnek. —s— .Önmagáért szeressük, ne az iskolai eredményei miatt.” Első osztályba megy a gyerekem Molnártánc, polka, keringő Páriban is elkezdődik a tanév Az előzetes hírekkel ellentétben ma úgy tűnik, szeptember 4- én a pári általános iskola tanulói mégis Páriban és nem Ta­másiban folytatják tanulmányaikat. A költségcsökkentési változa­tokat kidolgozó tamási ad hoc bizottság javaslatai között ugyan szerepel a 2. számú álta­lános iskola kihelyezett tago­zataként működő intézmény megszüntetése, a pári iskolát nem lehet egy tollvonással le­írni, mint ezt többen, - köztük Feliinger Károlyné polgármes­ter is - hangsúlyozták: nem egyszerűen szakmai, pénz­ügyi, hanem politikai kérdés­ről van szó. • — A napokban annyit tud­tam meg, hogy itt kezdjük a tanévet - mondja Nieder Jó- zsefné, pári tanítónő - a továb­biakról nem tudok bővebbet. Nagyon-nagyon szomorú len­nék, ha megszűnne az iskola, sajnálnám a szülőket és a gye­rekeket, akiket utaztatni kel­lene. A pári a megye egyik legki­sebb iskolája, huszonkét tanu­lóval, három pedagógussal, és két összevont osztállyal. A pénzügyeken kívül a vele szemben felhozható legdön­tőbb érv, hogy az első és har­madik, valamint a második és a negyedik osztályosok össze­vont oktatása a XX. század végén erősen megkérdőjelez­hető. Nieder Józsefné másképp látja, véleménye szerint a gye­rekek ugyanolyan színvonalú oktatásban részesülnek, mint Tamásiban, és a kis létszám miatt több lehetőség van az egyéni odafigyelésre, számon­kérésre. — Akik ide jártak, semmi­vel nem lettek kevesebbek, so­kan közülük főiskolát és egye­temet végeztek - teszi hozzá. A pári szülők egyfélekép­pen már állást foglaltak azzal, hogy a nyolc kiselsősből hatot Tamásiba írattak be, és csak , kettőt Páriba. Az tanulók lét­száma évek óta csökken, 1982- ben még 41 alsós volt, alig tíz év múltán, 1991-ben már csak 26. Radányné Feliinger Erzsé­bet azon szülők közé tartozik, akik a helyi iskolába járatják gyermeküket, és elégedettek a pedagógusok munkájával. Szerinte a pedagógus szemé­lyén múlik az eredményes ok­tatás, és nem azon, hová jár a gyerek. - Kellemetlen lenne, ha szétbontanák az osztályokat - mondja -, hiszen elkezdtek kialakulni már a közösségek. Az a furcsa, hogy augusztus végén nem tudunk még semmi biztosat az iskola jövőjéről. Ha pedig a szeptemberi év­nyitó után helyeznék át Tamá­siba a pári gyerekeket, az lenne a lehető legrosszabb megoldás - ebben a szülő és a tanítónő véleménye is meg­egyezik.-tf­■ muuHiLunmrvH ■ 7100 SZEKSZÁRD, Béri B. Á. u. 24. Tel.: 06-74/319-033, 06-30/464-774 Játsszon velünk! Az egyik neves szekszárdi irodatechnikai cég jóvoltából játékunk megfejtői között kisorsolunk 1 DB SZÁMOLÓGÉPET, amely hálózatról és elemről is működtethető, papírbefűzős, hordozható kivitelű. Lepje meg gyermekét egy számológép­pel! Nem kell mást tennie, mint a cég pénteki és szombati lapszámunkban közölt fél-fél emblémáját kivágni, levelező­lapra ragasztani és beküldeni a Tolnai Népújság címére szeptember 4-én 10 óráig. A többi a szerencse dolga! Játsszon velünk! A szerencsés nyertes nevét szeptember 5-i lapunkban olvashatják.

Next

/
Thumbnails
Contents