Tolnai Népújság, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-24 / 198. szám
1995. augusztus 24., csütörtök Gazdaság 5. oldal A megyei statisztikai hivatal adatai alapján: Nőtt a magángazdák állatállománya Az idei évi. első féléves állatszámlálás adatai szerint Tolna megyében a gazdasági szervezetek körében a szarvasmarhák és a sertések száma az előző év azonos időszakához képest ezúttal igen kis mértékben csökkent, de a szarvasmarha- és a sertésállományon belül a tehenek, illetve az anyakocák száma hosszú idő óta először növekedést mutatott. A félév végi felmérés során tapasztalt másik fontos folyamat az, hogy az egyéni gazdálkodók körében majd minden vonatkozásban nőtt a megye állatállománya. Ez számokkal nevesítve a következőképpen alakult: A megye szarvasmarha-állománya a '80-as évek közepén 87.289 darab volt, ez az idei év első felében 50.659-re csökkent, ebből az egyéni gazdálkodóknál 10.787 darab van. Az állománynak közel a fele tehén. A sertéstartásra jellemző, míg a '80-as évek közepén 533.019 darab volt, addig mára 292.569-re csökkent, ebből 119.563 darab van magángazdálkodónál. Ebből anyakoca 25.523 (magángazdaságban van 11.097). A juhok száma az idén meghaladta a 40 ezret, melyből 32 ezer anyajuh, és a többsége egyéni gazdálkodóknál van. A sertés és a borjú árának alakulása a megye piacain: (Bonyhádon, Dombóváron, Tolnán, Tamásiban, Bátaszé- ken, Dunaföldváron). 1993-ban április, május, júniusban: a malac ára 1,571- 2,240 Ft/db, a süldő ára 93,70- 108,50 Ft/kg között, a borjú ára 15,541-17,612 Ft/db között volt. 1994 ugyanebben az időszakban: a malac ára 2,846- 3,080 Ft/db, a süldőé 128,50- 141,20 Ft/kg között volt, a borjúé 20,350-2,3887 Ft/db között volt. 1995 április, május, júniusi árak: malac 5,587-6,787 Ft/db között, süldőnél 275,80- 316,30 Ft/kg között, a borjú ára 32,377-41,491 Ft/db volt. Mauthner AgriUniv ’95: Kiállítás és vásár Gödöllőn Szeptember 1-jétől 3-ig rendezik meg a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem központi területén az AgriUniv ’95 elnevezésű mezőgazdasági kiállítást és vásárt. A rendezvény témái és programjai között szerepel az agrárpolitika, oktatás, kutatás, szaktanácsadás, informatika; növényvédelem, vetőmagbörze, szőlő-, zöldség-, gyümölcs-, dísznövény- termesztés; élelmiszeripari termékek, gépek, technológiák; állatbemutatók, takarmányozás, vadgazdálkodás; mezőgazdasági gépek, berendezések, eszközök, agrár- energetika; környezet és tájgazdálkodás, talajerőgazdálkodás; szakmai tanácskozások, konferenciák, találkozók. A fertőzés terjed megyénkben is A legnagyobb kár a kukoricát érte (Folytatás az. 1. oldalról.) — Mit lehet tenni? — Az állomás javaslatára a tolnai, a mözsi és a gerjeni területeken helikopteres permetezést végeztünk, Acsádi Lajos és Erős János növényvédelmi szakemberek segítségével. A felhasznált szereket a Sumitagró cég biztosította. Tolnán augusztus 11-én, több kísérleti szer mellett a kukoricában engedélyezett Bi 58 EC-t és a Dipel ES-t használtuk. A kezelés után 3. és 7. napon értékeltük az élő és az elhalt hernyók számát. A Dipel- nél erős, közepes hatást, míg a Bi 58-nál mérsékelt hatást regisztrálhattunk. Az eltérő lárvafejlettség miatt, szinte minden stádium a lárvától a kifejlett példányig ott volt a kukoricában, egyik szer sem ért el kiváló hatást. Mözsön 14-én történt a védekezés, a Thionex 35 Ec-vel, a Pencap-M-el, a Danatox 50 EC-vel és a Sumi- Alfa 5 EC-vel. A legjobbnak a Thionex bizonyult, hatékonysága megközelítette a 70 %-ot. — Mi az oka, hogy csak most próbálják kitalálni, milyen szert használjanak erre a veszélyes kártevőre? — A gyapottok-bagoly- lepke ellen ma Magyarországon engedélyezett készítmény nincs. Az említett szerek mindegyike a kukorica más betegségére hatásos, erre a problémára csak az állomás eseti engedélyével szabad felhasználni a készítményeket. — A gyapottok-bagolylep- két Dél-Európában már jól ismerik, ott nyilván már megtalálták azt a készítményt amivel védekezni lehet ellene, nem lehet ezt átvenni tőlük? — Automatikusan átvenni nem lehet, csak ha a magyar kultúrára is megtörtént a szer hivatalos engedélyeztetése, ez akár 2 évig is eltartó hosszú eljárás. Addig is végezzük a már engedélyezett szerekkel a kísérleteket, mert ezek eredménye alapján várható a minisztérium véleményezése. — Mekkora kárt tud okozni a gyapottok-bagolylepke? — Nagyon nagy kárt. És nem csak azzal okoz kárt amit megeszik, hanem azzal is, hogy a rágás helyén erős penészedés lépett fel, például a kukoricában. Megfigyeltük, hogy a lárva ürüléke gombásodást indít el, ezek egyrésze penicillium, fuzárium, golyvá- süszög, olyan mérgező anyagot termel, amellyel a szeny- nyezett termés állati élelmezési célra veszélyes lehet. Ennek a következményei ma még beláthatatlanok. — A harmadik nemzedék rajzásának milyen következményei lehetnek? — Eddig csak a berepülő lepkék okoztak kisebb-na- gyobb károkat, de ha a helyben szaporodás is megtörténik, akkor nagy fertőzésre kell számítani. A veszély tehát nagy, hiszen a megfigyelések szerint tavaly még november 22-én is találtak lárvát a kukoricacsőben. A hideg sem árt nekik, báb alakban a talajban áttelelnek. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a gazdálkodók figyeljék a termést, ismerjék a kártevő jeleit, és már kis lárvánál is azonnal védekezni kell, mert gyorsan növő, nagyon falánk kártevőről van szó. Dr. Biber Károly, növényvédelmi osztályvezető: — Tolna megyében a növényvédelmi állomás adatai szerint komoly veszélyt jelent a gyapottok-bagolylepke, mely ellen egyenlőre nincs hatásos készítmény. Mikorra várható, hogy a Dél-Európában már bevált szerek hazánkban is kaphatók lesznek? — Nemcsak Tolna megyében nagy a veszély, hanem az ország minden déli megyéjében. Nem hiszem, hogy a védekezésre csak a vegyszerek felhasználása lenne az egyedüli megoldás. Ennek oka az, hogy az említett kártevő sok- tápnövényű, tehát többek között a dísznövényeket is „szereti”. Mint tudott, a dísznövények többsége különböző mérgező alkaloidákat tartalmaz. A gyapottok-bagolylepke ezekhez hozzászokott, olyannyira, hogy le is tudja bontani ezeket, vagyis méregtelenítő képessége van. Ebből következik, hogy a növényvédőszereket is lebontja, ezért nehéz olyan készítményt találni, amelyik elpusztítja. A másik, hogy rejtett életmódot folytat, berágja magát a növény belsejébe és vegyszerrel nem lehet utána menni. — Csak azt ne mondja, hogy nem lehet védekezni! — Sajnos, egy genetikailag jól felkészült kártevőről van szó, nem véletlenül van karanténlistán. Nagy szerepe lehet a védekezésnél a megfigyelésnek. A fiatal lárvát el lehet pusztítani a már ismert, és nálunk is használatos készítményekkel, ha sorozatkezelést alkalmazunk, 10 naponként, 3-4 alkalommal megismételjük a permetezést. Mauthner Házikerti praktikák A kis- és házikertekben itt van a betakarítás, a területek felszabadulásának időszaka. Előnyös, ha már most megkezdjük a felszabadult területek talajmunkáit, amelynek fontos haszna, hogy nem marad tavaszra fel- ásatlan területünk, másrészt ebben az időszakban nagy irtást végezhetünk a még mélyebb rétegekbe nem húzódott cserebogárpajorokban. Ha komposztot, borsó- vagy babszárat, esetleg felaprított csemegekukoricaszárat vagy bármely szerves konyhakerti hulladékot ásunk be a talajba célszerű az ásónyomba taposott anyagot takarás előtt néhány százalékos nitrogénműtrágya (pl. ammoni- umnitrát) oldattal beöntözni, ezzel táplálóanyagot biztosítva a cellulózbontó talajbaktériumoknak. A dughagymát felszedés után gondosan válogassuk majd szárítsuk meg és száraz, szellős, fagytól mentes helyen ne műanyagzacskóban vagy edényben, hanem vászonzacskóban felakasztva tároljuk, mert a műanyagban való tárolás bepállást eredményezhet, ami fokozza a rothasztó baktériumok, gombák elszaporodását. Én e károkozók ellen tavasszal a dughagymát 1 százalékos Chinoin Fundazol oldatban fü- rösztöm egy percen át, majd megszárítva kerül sor az eldug- gatásra. Azóta nem károsítja termésemet beéredési időszakban a bűzös rothadás. Kezdjük meg a műanyagpalackok gyűjtését. Az alján apró lyukakkal perforált és a paprika, paradicsom, uborka tövek közé leásott, ezen keresztül gyökérzónába öntözött növényállomány a két hónapos szárazság ellenére az utóbbi évek legtöbb és legegészségesebb termését adta. Szakái László Brit közgazdászok is bírálják a Nemzetközi Valutaalap szakértőit Rossz receptek Kelet-Európának Egyre többen vonják kétségbe a Világbank illetve a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőinek szakértelmét. Egy külföldön élő, magyar származású nemzetközi jogász egyenesen azt tanácsolja a magyar kormánynak, hogy indítson pert a két nemzetközi pénzügyi szervezet ellen, mert tanácsaik, gazdaságpolitikai ajánlásaik kifejezetten kárt okoztak az országnak. Falra hányt búzaár Jövőre is alacsony marad a gabona garantált ára Befektetési tanácsadó • Mi az értékpapír? Nem más, mint a betét tényét rögzítő okirat; hasonlít a takarékbetéthez. Értékpapírnak számít a kincstár- jegy, a letéti jegy és az államkötvény. Betétet elhelyezni, letéti jegyet vásárolni takarékpénztárakban vagy bankfiókokban lehet. Kincstárjegyet, államkötvényt pedig az értékpapír-forgalmazóknál: bankoknál, közvetítő bróker cégeknél. Akárcsak a betéteknél, az értékpapírok után is kamatot fizet a kibocsátó. Garanciát vállal arra is, hogy időben kifizeti az előre megállapított kamatot és a futamidő végén vagy előre meghatározott időpontokban törlesztve visszafizeti a névértéket. Az értékpapír adható és vehető, tehát tulajdonosa a lejárat előtt is hozzájuthat a befektetett összeghez. • Mi a különbség a kötvény és a részvény ^között? A kötvény egyszerű kölcsön, amit a kamatok reményében nyújt az, aki a pénzét szeretné befektetni. A részvénnyel viszont tulajdonosi jogokhoz juthatunk. Nagyobb a kockázata, mint a kötvénynek, ám a hozama is több, mint általában a kamatok. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 89,66 Osztrák schilling 12,75 USA-dollár 133,17 ECU (Európai Unió) 168,34 Kedden hozták nyilvánosságra, miszerint az egyik legnevesebb brit gazdaságkutató intézet vizsgálatai szerint kérdéses, hogy a Nemzetközi Valutaalap kínálta programok kedvező hatással jártak volna a kelet-európai országok gazdasági átalakulási folyamatára. A rendszerváltás korai szakaszában adott rossz tanácsok ugyanis értékelésük szerint tetemes károkat okoztak az amúgy is sok nehézséggel küszködő országoknak. A felmérésből kiderül: az IMF által összeállított kúra elvetése „talán inkább hasznukra vált volna a betegeknek”. A szakértői tanulmány szerint az 1990-94 közötti időszak tapasztalatai megmutatták: az IMF-programok csak azután bizonyultak hatékonynak, miután az érintett országok átalakuló gazdaságai már néhány évi tapasztalatot szereztek a piaci mechanizmusok működéséről. A Valutaalap előírásainak alkalmazása az első években egyértelműen rontotta a gazdasági növekedést. Az IMF tanácsok megfogadása nyomán tapasztalt visszaesés gyaníthatóan jelentősebb volt a térségben, mint amekkorával elutasításuk esetén kellett volna számolniuk az érintett országoknak - áll a jelentés következtetéseit csokorba szedő ösz- szefoglalóban. Azt azonban a brit kutatók is elismerik, hogy az átalakulás későbbi időszakaiban már megváltozott a helyzet. Akkor a nemzetközi pénzintézet tanácsainak megfogadásával jelentősen javulhatott annak esélye, hogy sikerül lendületet adni a gazdasági növekedésnek. Ez azonban független attól, hogy az adott ország a reform első éveiben is alkalmazta-e az IMF-kúrát, avagy sem. Ez az utóbbi megállapítás - úgymond - kétségessé teszi a korai sokkterápia hasznosságát. A Valutaalap előírásai ugyanis általában kedvező irányba billentették a fizetési mérlegeket, egyúttal azonban a legtöbb országban olyan mértékű importvisszaesést okoztak, amely már lehetetlenné tette a gazdasági növekedést - állítja az idézett tanulmány. A brit közgazdák szerint egyébként Magyarország a „figyelemre méltó kivétel”, mert a mérlegegyensúly javulásának általános folyamata sajátosan alakult, a túlzott szélsőségeket sikerült elkerülni. A szakértői összefoglaló megállapítja azt is, hogy a térség legsikeresebb országai - Magyarország, Szlovénia, Csehország - nem azonosak azokkal, amelyek a „legbuzgóbb módon” követték az IMF receptjét. Az előírások betartásának mértékét hatfokú skálán mérve Magyarország 2,4-es, Szlovénia 2,3-as, Csehország 3-as osztályzatot ért el, míg az első helyen álló Szlovákia mutatója 4,5, a sorban másodikként következő Bulgáriáé pedig 4,2. A jelentésről szóló hírt Londonban tette közzé a The Economist című vezető brit gazdasági hetilap. Ez az év bebizonyította, hogy mind a termelőknek, mind a kormányzatnak le kell számolnia az illúziókkal - összegezte lapunknak az aratás tapasztalatait Uher- csák András. A MOSZ tanácsosa szerint a jelenlegi gyatra anyag- és eszközfelhasználás mellett szinte elképzelhetetlen a hektáronkénti 5 tonnás búzatermés. Egyre nyilvánvalóbbá válik: másról szólnak a kormányzati nyilatkozatok, amelyek 3 milliárdos agrárexportra számítottak, és megint mást mutatnak a tettek. A földművelésügyi miniszter által a gabonára meghirdetett jövő évi garantált ár is azt jelzi, hogy 1996-ban tovább csökken a gabonatermesztők A még állami tulajdonban lévő vállalkozói vagyon gyorsított privatizációja érdekében egyszerűsített eljárással csaknem 300 céget értékesít a közeljövőben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Szeptembertől megvásárolhatók mindazon cégek, amelyek saját vagyona kisebb, mint 600 millió forint és az alkalmazottak száma nem haladja meg az 500-at - jelentették be szerdán az ÁPV Rt. rendkívüli sajtótájékoztatóján. Meghatározzák azt a limit árat, amelynél kevesebbért számára nyújtott állami garancia reálértéke. Pedig a gabonatermesztők választmánya még májusban megküldte a szaktárcának 11 500 forintos árjavaslatát. Ez lényegesen magasabb - és reálisabb - az FM által közzétett 9 800 forintos összegnél. A kormány döntését megalapozó Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézetnek - a várható önköltségen alapuló - kalkulációja tonnánként 10 400-11 350 forintot jelölt meg. A búza jelenlegi exportárából levezethető lehetséges árként pedig 10 800-15 160 forintot jeleztek a kutatók. Hiába. Az érdekképviselet már most „borítékolja” a gabonatermesztők jövedelempozíciójának további romlását. U. G. nem értékesíthető az adott cég, de a legtöbb készpénzt ajánló pályázó számíthat csak sikerre. Szeptember 30-án hirdetik még az eladásra kínált cégeket. Az ÁPV Rt. december 31-e után az addig el nem kelt cégektől is meg akar válni. A programtól mintegy 3-4 milliárd forint bevételt remélnek. Lapunk kérdésére elmondták, hogy a meghirdetett cégek körülbelül 60 százaléka vidéki. Arról nem tudtak nyilatkozni, hogy mekkora tőkével rendelkezzen az, aki szeretne részt venni a pályázatokon. N. Zs. ♦ Az 1995. augusztus 16-23. között érvényes szabadpiaci árak (Ft/kg, ill. db) forrás: fm-akii Miskolc Kecskemét Szeged Szombathely Debrecen Pécs Burgonya 20- 40 25- 40 25- 35 25- 40 15- 55 20- 30 Savanyúkáposzta 80-100 80 80-100 100 100-150 75- 90 Karfiol 30- 80 60-100 50- 80 100-120 30- 80 25- 50 Vöröshagyma 22- 40 25- 60 30- 45 35- 60 25- 50 30- 45 Fokhagyma 90-150 120-160 80-140 100-140 100-180 80-120 Paradicsom 20- 50 25- 40 10- 35 40- 60 15- 60 20- 35 Zöldpaprika 30- 60 30- 80 45- 70 40- 60 20-120 40- 70 Alma 40-100 30-120 35-140 30-100 30-100 40- 90 Körte 40-100 50-100 60-100 30-120 30-100 50-110 őszibarack 50-200 70-250 120-130 120-180 80-260 60-120 Egyszerűsített privatizációs eljárást indítanak Szezonvégi kiárusítás
