Tolnai Népújság, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-17 / 192. szám
4. oldal Megyei Körkép — Dunaföldvár, Paks És Környéke 1995. augusztus 17., csütörtök Ünnepségek Dunafdöldváron és Pakson Hídi vásár és bengáli tűz Az államalapító Szent Istvánra és művére emlékező hivatalos állami ünnepen, augusztus húszadikán avatják fel Dunaföldváron az új orvosi rendelőt. Az épületben már 15-én megkezdődött a munka. Magánorvosok építették a korszerű, igényes épületet, de nem sikerült megegyezniük a társadalombiztosítással, ezért felajánlották az önkormányzatnak. A város központjában lévő, minden igényt kielégítő épületet megvásárolta a város, tizenötmillió forint, plusz áfáért. Annál is inkább célszerű volt ezt megtenni, mert a rendelők - különösen az ügyelet - bérelt helyen, illetve rossz körülmények között működtek. Kezdetben két orvos, és a központi ügyelet kap helyet az új épületben, majd később, váltott rendeléssel megoldható lesz a másik kettőnek a kötözése is. Az alkotmánynapi egész napos programot és ünnepséget a város hagyományainak megfelelően rendezik meg. A nap a Duna parton szentmisével kezdődik, majd a vízisportoké lesz a Duna. Dunaföld- vár ad otthon az országos motorcsónak bajnokságnak, amelynek versenyszámait fél tizenegytől indítják. Előtte térzene szórakoztatja a jelenlévőket. A látványos légi- és a víziparádé egyidőben lesz. A vizen megcsodálhatják az érdeklődők a vízisielők, vízibiciklisek bemutatóit. A helikopteres bemutatót követően sétarepülésre is mód lesz. Az ejtőernyősök különféle bravúrokkal igyekeznek elkápráztatni a közönséget. Lesz cél- baugrás, az úgynevezett Opel- körbe késleltetett ugrás. A motoros sportrepülők produkciói is érdeklődésre tarthatnak számot. A motorcsónak bajnokság eredményhirdetésére a Hotel Admirál fedélzetén kerül sor. A Kecskeméti Katona József Színház művészei operettműsorral lépnek fel. Lesz hídi vásár, mindenféle szórakozással. Este pedig látványos, a budapestivel vetekedő tűzijáték várja az ünneplő Dunaföldvá- riakat, a hídról leomló bengáli tűzzel. Kenyérszentelés Pakson Pakson is reggel kilenckor lesz ünnepi szentmise a Jézus Szíve templomban, tízkor pedig a templom előtti téren. A térzenét követően a Himnusszal kezdődik az ünnepi műsor. Ledneczki Renáta, a városi diákszínpad tagja Szent István legendáját adja elő, A Magyar korona címmel. Ünnepi beszédet mond dr. Széchenyi Attila alpolgármester. Móra Ferenc, Mindennapi kenyerünk, című írásának részletét adja elő Bajos Péter a diákszínpad tagja, majd az ünnepi kenyérszenteléssel, illetve a Szózat hangjaival ér véget a műsor. Ihárosi Piknik az atomerőműnél A villamos-napok keretében a Paksi Atomerőmű Részvény- társaság az idén is megrendezi dolgozóinak a szokásos nyári pikniket, augusztus 26-án szombaton, az ASE sporttelepen. A program reggel fél kilenckor a városi fúvósegyüttes térzenéjével veszi kezdetét. A megnyitó után a mazsorettek következnek, menet és lovastánccal. Fél tízkor kezdődik a Sok-a-dalom együttes programja, amelyben megzenésített versek szerepelnek. Még fellépnek ebéd után is. Tíztől tizenkettőig tartanak a játékos vetélkedők, amelyeknek az eredményhirdetése fél kettőkor lesz. A győztes csapat kapja a Vándorkupát, az erre legérdemesebbek pedig Teknőc díjban részesülnek. A versenyző csapatok fociban, teniszben, lövészetben, kosárlabdában és szellemiekben mérkőzhetnek meg egymással. A vetélkedőkre igazgatóságonként - a kiírás szerint - lehet jelentkezni. A csapatok nevezéseit 24-ig lehet leadni. A vetélkedőkkel egyidőben a gyerekeket Kádek Henrietta szórakoztatja. Délután kettőtől Hevesi Tamás LGT dalokat énekel, fél négykor kerül sor az erőműves díjak átadására. Négy órakor kezdődik a Mindenki kedvére című zenés műsor, melyben örökzöld dallamokat hallhatnak a nosztalgiázni vágyók, neves művészek előadásában. Fellép - többek között - Poór Péter, Kalmár Magda, Csányi János. Este hatkor ismét a városi fúvós együttes, majd a Barbit együttes következik. Az esti villamos bálon a Parrang Band zenéjére rophatja a nagyérdemű. Veszélyelhárítás a paksi temetőben (Folytatás az 1. oldalról.) Sólymos Attila: — Egyértelmű, hogy ebben a kérdésben nem csak a városnak kell helytállni, hanem az egyháznak is, mint tulajdonosnak, és a terület használójának. Már jónéhány millió forintot költöttünk a kálváriára. Most az Öreghegy utcai támfalat építjük, a beomlott pincéket ezen a szakaszon be- tömedékeltük. Ezen munkálatok több, mint 6 millió forintba kerülnek a városnak. A temető területén, az „A” szektorban lenne a legsürgősebb a beavatkozás, ami összeköttetésben van a Tavasz utcai négyes ingatlannal, illetve az onnan induló pincével. A város többször kérte a katolikus egyház hozzájárulását, - műszaki dokumentumokra hivatkozva. Egy komplex beavatkozási terv 26 millió forintot irányoz elő, még ebben az évben, de a minimális követelmény az lenne, hogy még az idén közel 15 milliót fordítsunk erre a célra. Nyilvánvaló, hogy ennyi pénzt az önkormányzat nem tud előteremteni. Ennek az összegnek egy részét az egyháztól várnánk. A köztudatban elterjed- tekkel ellentétben ugyanis, nemcsak a város feladata a helyreállítás. Kérésünkre az egyház többször kategorikus nemet mondott. — Ami eddig elkészült, azt a város fizette? — Igen, a városi önkormányzat költségvetéséből, valamint abból a „pincepénzből”, melyet a Belügyminisztériumtól kap a település. Ha túlságosan sokat veszünk el belőle nem marad veszély-elhárításra. Ahhoz, hogy az „A” szektor munkálataihoz is hozzákezdjünk, nagyobb anyagi tartalékra volna szükségünk. A tervezőasztalról már lekerültek a tervek, műszakilag, geológiailag, földtanilag, geomorfológiailag feltártuk a területet. Most ott tartunk, hogy a paksi önkormányzat kalapol különböző illetékes szerveknél. A temető területének kétharmadán nem lehet temetni. Volt már rá példa, hogy az elhunytat ismerősök kriptájában helyezték el, majd az éj sötétjét kihasználva, mégis a tiltott zónában helyezték örök nyugalomra. Dr. Mayer Mihály megyéspüspököt is megkérdeztük. — A polgármesteri hivatalnak vádként hangzó megjegyzése, hogy az egyház velük való működése a temető-üggyel kapcsolatban nem egészen megalapozott. Tavaly, mikor össze kellett fogni, hogy a katasztrófa elhárításhoz a Belügyminisztériumtól pénzt kapjunk megbeszéltük, letárgyaltuk és közösen fordultunk az illetékes minisztériumhoz. A felelős mérnök, a jegyző és a volt polgármesterrel is volt tárgyalás. A mostani megjegyzés az együttműködést csupán a pénzre kívánja leszűkíteni. Amikor arról volt szó, hogy mi legyen azoknak a sírhelyével, akiknek veszélyeztetett területen vannak a hozzátartozóik, kijelentettem, hogy a másik temetőben ingyen kapnak teljes bérleti időre sírhelyet és nem csak a vissza lévő bérleti időre. A sírok exhumálását és a síremlékek árhelyezését nem tudjuk vállalni, erre nincs pénz. — Az egyház a temető területének a tulajdonosa. — Nos, ez így igaz. Ha viszont azt mondom, hogy egész Magyarországnak a magyar nép a tulajdonosa és még sem történik meg a gazdasági fel- emelkedés, akkor ennek oka nem a hanyagság, hanem a pénz hiánya. Egyesek azt hiszik, hogy a Pécsi Egyházmegyében egyetlen probléma van, és ez a paksi temető. Sajnos, nagyon sok helyütt vannak anyagi fedezetet jelentő problémák és feladatok. Ahol templomokat, plébániákat kell megmenteni, helyreállítani, ahol az élő emberekért kell tenni, akkor ezek prioritást élveznek. A temető is szent hely, a sírok látogatása is a keresztény szeretet jele, de a rangsorban nem rakhatjuk a legelső helyre. Ha valaki azt mondaná, hogy az egyház csak a sírokkal törődjön és ne a gyerekekkel, az ifjúsággal, az rosszul értelmezi az egyház feladatát. Sokan elfelejtik, hogy anyagilag a magyar egyházak egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, hiszen az a támogatás, amelyet a parlament évekkel ezelőtt megszavazott az infláció miatt egyre kevesebb, a kivitelezési munkáknál pedig nem igényelhetjük vissza az ÁFÁ-t. — Mennyiben tud segítséget nyújtani a katolikus egyház? — Úgy tudom, hogy a temető kápolna is veszélyben van. Itt ismét felmerülhet a kérdés: mi az első. A kápolna vagy a sírhelyek? Nem tudom. ígérhetem, hogy a probléma megoldása nekünk is szívügyünk -, mondta dr. Mayer Mihály, megyéspüspök, hozzáfűzve, hogy a temetőben nem csak az egyház polgárai nyugszanak, hanem mindegyikük Paks város polgára is volt, és a magyar állam becsületes adófizetője. Garay Előd A pálfai tanulókért Ülést tartott a héten a pálfai képviselőtestület, ahol - egyebek mellett - fontos szociális kérdésekben is döntöttek. A hagyományoknak megfelelően az idén is segítik a szülőket, illetve a diákokat a tanévkezdéskor. E célra egymillió háromszázezer forintot fordít a testület, félmillióval többet, mint tavaly, válaszolta kérdésünkre Balogh László, polgármester. Az óvodába kerülők szülei összesen kétezer forint támogatásban részesülnek gyermekenként, az általános iskolásoknak megveszi az önkormányzat a könyveket és a füzeteket, ami 600 ezer forintba kiadást jelent a költségvetésben. A támogatás egy diákra jutó összege körülbelül 3500 forint. Ezen felül plusz támogatásra, már differenciáltan, a szociális rászorultság szerint, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök oszthatnak el nyolcvan ezer forintot. Ötezer forint támogatást kapnak azok a családok diákonként, akiknek gyerekei közép-, és felsőfokú oktatási intézményben tanulnak. Egyaránt jár a támogatás a nappali és a levelező tagozatra járóknak. Németkériek Erdélyben Negyven németkéri lakos utazott az erdélyi Csíkszen- tivánra, amely kis településsel a falunak évek óta testvérkapcsolata van. Kölcsönösen jártak már egymásnál a gyerekek és a felnőttek is. Minden alkalommal házaknál szállásolják el a vendégeket. A Vöröskereszt helyi szervezete is támogatta a vi- szontlátogatást, amelynek keretében a németkériek bejárták az egész Székelyföldet. Odafelé megtekintették Nagyvárad és Kolozsvár nevezetességeit, a Tordai hasadékot. Később kirándultak Korondra, visszafelé pedig Araddal ismerkedtek meg. Még az idén ősszel a csíkszentivániakat látják vendégül Németkéren. Alapítvány a paksi Duna-partért A Paksi Duna-partért Köz- alapítvány kuratóriuma megtartotta első ülését, s döntöttek a munkaprogramról. A legfontosabb célnak a parti területek tulajdonjogi rendezését tartják. A kajdacsi iskolaszék beszámolójából A diákok érdekeinek védelmében Györköny - utógondozó alkoholistáknak Alapozás talán ősszel A kajdacsi iskolaszék elnökének beszámolóját az elmúlt ülésen tárgyalta az önkormányzati képviselő-testület. Alább néhány megállapítást idézünk az anyagból. Az 1994. május 18-i értekezleten tettek javaslatot alapítvány létrehozására. Mint később kiderült, az iskolaszék nem hozhat létre alapítványt, így dr. Keresztes Mihály orvos lett az egyik megalapítója a „Kajdacsi Gyermekekért és Ifjúságért” elnevezésű alapítványnak. Az iskolaszék tagjai a választási időszakban tartottak nyilvános iskolaszéki ülést a művelődési házban, ahol megismerkedtek a polgármester, és képviselő-jelöltekkel. Az 1995. január 18-ai összejövetelen kérték az állami zeneoktatás beindítását az iskolában. Szóbeli ígéretet kaptak, de érdemi intézkedésről még nem tudnak - olvasható a beszámolóban. Tervezték az öregek napjának megrendezését is. Szorgalmazták a zenetanulást, úszásoktatást. Ragaszkodtak a korrepetálások és szakkörök további fenntartásához, ha kell külső segítség igénybevételével is. Akkor is ragaszkodik az iskolaszék az oktatás színvonalának fenntartásához, illetve javításához, ha az sokba kerül, szögezi le a beszámoló az elmúlt évi munka tapasztalatai alapján. A iskola igazgatója szóvá tette, azért aggódik, hogy a jövőben is meglesznek-e a jelenlegi anyagi feltételek. A polgármester szerint felesleges az iskola vezetőjének aggodalma, a költségvetés ellenőrzése egyébként sem az iskolaszék feladata. Az iskolaszék tagjainak erről az a véleménye, hogy a gyerekeket érintő minden kérdésben - tehát az anyagi feltételek megteremtésében is - feladata az iskolaszéknek a háromoldalú - az iskola, a fenntartó és a szülők közti - érdek- egyeztetés. Joga van megtenni javaslatait is - olvasható az iskolaszéki beszámolóban. — Vitáink nem fajulhatnak személyeskedésig, és mindenkor a gyermekeink jogait kell védenie, a diákok érdekeit szolgálnia -, hangsúlyozza a kajdacsi iskolaszék beszámolója. Garay Kevesebb a kamat Paksról azt tartják, hogy nem szegény város, a képviselőtestületnek legközelebbi ülésén mégis „pótköltségvetést” kell elfogadnia. Valamelyest vissza kell venni minden szinten a tervezett kiadásokból. Ezek okai között csak egy a már bejelentett energiaár-emelés. Kevesebb lett a tervezettnél a bevétel is. Mivel többet kellett költeni, ezért kevesebb pénzt sikerült lekötni. E miatt a tervezett 21 millió kamatbevétel helyett csak tízmillióra lehet számítani. Az ingatlanok eladásából nem folyt be a tervezett bevétel. A szociális kiadások megnyirbálására Pakson várhatóan nem kerül sor, de többre sem lehet számítani. A györkönyi Szőlőtő Alapítvány korábban célul tűzte ki, hogy segítséget nyújt azoknak az embereknek, akik az alkohol rabjai lettek. Több esetben sikerrel jártak már a Hidasi György által irányított „csapat” erőfeszítései, és az alkoholista jó útra tért. Ez az eredmény felbecsülhetetlen, ha arra gondolunk, hogy emberéleteket, valamint családokat mentettek meg a széthullástól. Régi terv már, hogy az alapítvány alkoholista emberek számára utógondozót szeretne létrehozni. Mindezt persze nem kizárólag önerőből, hanem különböző karitatív jellegű adományozók segítségével. Felhívásukra nagyon sokan jelezték támogatási szándékukat, a Népjóléti Minisztérium is hathatós segítséget ígért, bár a 10 milliós támogatását még várják. Mint az Hidasi György elmondta, most ott tart a nem mindennapi ötlet megvalósítása, hogy az utógondozó felépítéséhez szükséges 30 millió forint kétharmada (10 millió adományozóktól, 10 millió a központi támogatásból) már rendelkezésre áll - legalábbis ígéret szinten. A lelkes támogatók a pénzt akkor küldik el az alapítvány számlájára, ha az építkezés megindul. Éppen ezért azt tervezik, hogy ősszel elkezdik az épület alapjainak lerakását. A Tolna Megyei Munkaügyi Központ munkabér-támogatással segíti az alapítvány működését. Garay
