Tolnai Népújság, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-11 / 160. szám

1995. július 11., kedd Gazdaság 5. oldal Mi lesz veled magyar juhászat? (2.) A belföldi juh árak elfogadhatók Keres-Kínál Használt német kisbálázó, rendfelszedő, rendsodrók, burgonyaszedők, ekék, kombinátorok, kultivátorok eladók. Érdeklődni lehet: Szekszárd, Remete 71. 313-339, 06-60/363-456. K 25-ös dízel traktor 2-es ekével, pótkocsival, foga­sokkal 110.000 Ft-ért eladó. Érdeklődni: Harc, Fő u. 57. 2 db 7 hetes bikaborjú el­adó. Érdeklődni lehet: Cikó, Kossuth u. 27. Eladó 1 db. lószerszám, és 2 db gumikerekű lovaskocsi. Érdeklődni: Szemesi Ká­roly, Felsőnyék, Ady E. u. 32. Eladó, vagy jószágra cserél­hető 300 mázsa kisbálás ka­pós-parti széna, és függesz­tett egysoros silózó. Érdek­lődni lehet: Döbrököz, Szé­chenyi u. 29. Telefon: 74/335-252. Gazdálkodók figyelmébe! A Mezőgazdasági és Erdé­szeti Alapra való pályázati lehetőség július 31-ig meg­hosszabbodott. Visszatérí­tendő, kamatmentes és visz- sza nem térítendő támoga­tási lehetőségek igényelhe­tők istállók, gépszínek, ter­ménytárolók, utak, víz-, gáz-, elektromos vezetékek, ültetvények létesítésére. A Tolna Megyei Gazdakö­rök Szövetségének szakta­nácsadói szolgálata bővebb felvilágosítással és a pályá­zatok elkészítésével áll a gazdálkodók rendelkezé­sére, a Szekszárd, Hunyadi u. 4-ben, illetve a 312-309- es telefonon. Dr. Békési Gyulával, a Juh Terméktanács elnökével folyta­tott beszélgetésünk első részét a hétfői számunkban olvashatták. — Sok vita folyt az anyaju­hok megjelölésével kapcsolat­ban, ma már erre egy rendelet is született. — Az FM rendelet alapján elrendelték az anyajuhok tartós megjelölését. Ez a rendelet an­nak érdekében jelent meg, hogy felmérésre kerüljön a hazai anyajuh állomány, mely által pontosan meghatározható az az árualap mennyiség, ami az élő vágójuh és juhhús exportot biz­tosítani tudja. Feladata volt to­vábbá, hogy igazolva legyen az exportra szánt élő vágójuh és juhhús származási helye is, mert a rendelet szerint csakis Gabi Gézát, a Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talaj- védelmi Állomás szakmérnökét az egész világon ismert kárte­vőről, a babzsizsikről kérdez­tük. — A babzsizsik hazánkban is veszélyes károsítónak minő­sül. A 70-es évek elején már ál­talánosan elterjedt volt az or­szágban, miután déli szomszé­dainktól behurcoltuk. A babot a termőtáblán támadja meg, de az igazi kár a raktározáskor je­lentkezik. Az imágó és a lárva egyaránt károsítja, azonban a fő kártételt a lárva okozza. A kártevő a magtárakban telel, onnan repül ki a babtáblára. A bogarak a tojásaikat az érőfélben lévő hüvelyekre rak­annak a tenyésztőnek, juhtartó- nak ad az állatorvos állategész­ségügyi igazolást az exportra szánt élő vágójuh után, aki az anyajuhait krotáliával megje­lölte és a jelölés után - fülszám szerint -, a Juh Terméktanács, illetve rajta keresztül az Orszá­gos Mezőgazdasági Minősítő Intézet nyilvántartásba vette. Az anyajuhok jelölését a rende­let megjelenését követően töb­ben nem vették komolyan, vol­tak tenyésztők, akik el is zár­kóztak a krotáliák behelyezése elől. Sajnos ennek hátrányos következményeit ezek a te­nyésztők most érezni fogják. — Kérem tájékoztasson bennünket a jelenlegi felvásár­lási árakról. — Az év első féléves kon­ják, de azonkívül egész éven át a magtárakban tárolt száraz magvakra is. A kikelő lárvák az érésben lévő magban táplál­koznak. Fejlődésüket a magtá­rakban fejezik be, ahová a ma­gokkal együtt jutnak be. Szobahőmérsékleten tárolt babban egész éven át szaporo­dik. A melegebb, 17-31 fokos tárolókban a kártevőknek nyolc nemzedéke is kifejlődhet. — Milyen jelei vannak a fer- tőzöttségnek? — A lárvák által károsított magvakon kezdetben zsírszerű, sötét foltok keletkeznek. Eze­ken a részeken a lárva „abla­kot” rág, amelyen át később előjön a kifejlett bogár. Az ab­lakok csak a betakarítás után, a magtárakban válnak nyitottá. tingens mennyisége az élő vá- gójuhból kiszállításra került. Nagyon komoly szervezőmun­kát igényelt a feladat végrehaj­tása, mert az árualap országo­san csak szűkén állt rendelke­zésre, a teljesítés azért realizá­lódhatott, mert az értékesítés során sikerült növelni a vágóra szánt állatok egyedi élősúlyát. A jelenleg érvényben lévő bel­földi minimálárak: tejesbárány 330-350 Ft/kg, súlytól függően, vál. bárány 20-24 kg-os 300 Ft/ kg, jerkebárány 270-230 Ft/kg súlytól függően, kosbárány 230-270 Ft/kg súlytól függően. A gyapjú árakról: lényegesen nem emelkedtek, 50-70 Ft kö­zött alakul a nyers válogatatlan zsíros gyapjú kg-kénti ára. Mauthner Egy-egy babszemben akár 10 lárva is előfordulhat, szem­ben a borsó zsizsikkel, melynél egy magban mindig csak egy lárva található. Ezek kirágják a mag egész belsejét és csak az ürülékkel kitöltött maghéj ma­rad vissza, amely megnyomva porrá esik szét. Terjedése többnyire passzív úton történik. A raktárakban a babzsizsik is - mint a raktári kártevők többsége -, általában valamilyen közvetítő, leggyak­rabban a fertőzött termények vagy csomagolóanyagok útján, végső soron tehát az ember se­gítségével kerül. (A témát a csütörtöki lapszá­munkban folytatjuk.) Mauthner Egy babszemben akár 10 lárva is előfordulhat Amit a babzsizsikről tudni kell Hírek Gazdáknak Aratás Madocsán Mind a szövetkezet, mind a magángazdaságok befejezték az árpa aratását Madocsán és környékén. A terméseredmé­nyeket most számolgatják, jó termésre lehet számítani az eddigi adatok szerint. A ma­gángazdák kis Claas-kombáj- nokkal arattak, illetve aratnak mivel hamarosan kezdik a búzát is. A szövetkezet és a részarány földet igénylők kö­zött folyik az egyezkedés mind a mezei leltár, mind a kimérendő földterületek kö­rül. Az érintettek szerint ez már jó jel, mert elkezdődött végre a párbeszéd. A múlt héten ugyancsak ebben a tér­ségben a következő állatára­kat kínálták: sertésért bruttó 145 Ft/kg (háztájiban), 153- 160 Ft/kg (nagyüzemiért), Fl­es bikáért 156 Ft/kg-os árat fizettek ki, üszőre 160 Ft/kg- os árajánlatot tettek, de a tu­lajdonos még gondolkodik. Piaci árak A fővárosi Bosnyák téri piac áraiból: burgonya 28-50 kg/ Ft, sárgarépa (csg) 35-60, pet­rezselyem 35-70 Ft/csg, zeller (db) 10-30, retek 30, zöld­hagyma 20, főzőhagyma 18- 20 (csg), fokhagyma (db) 18- 20, fejeskáposzta 20-28 Ft/kg, kelkáposzta 28-40, saláta (db) 25, paraj 70-100, sóska 70- 100, karalábé 10-20 Ft/db, karfiol 34-44, paradicsom 120-280, TV paprika 98-170, hegyes paprika 15-18, tök 15- 20, uborka 29-60, bab 50-80, zöldborsó 28-70, alma 180, cseresznye 90-120, meggy 110, őszibarack 148-198, kaj­szi 160, egres 140, ribizli 100-150, málna 480, görög­dinnye 98, sárgadinnye 180, körte 78-100, tojás 6-10 Ft. Gépköri tanácskozás Július 12-én és 13-án két na­pos tanácskozás lesz Palán­kon, a mezőgazdasági szak- középiskolában. A Bajor Földművelésügyi Miniszté­rium, valamint a Bajor Gép­köri Kuratórium szakemberei találkoznak a hazai gépköri mozgalom támogatóival. A zártkörű rendezvény címe: „Mr. Klausurtagung 95”. Állat árak Az állatvásárok forgalmában most is voltak eltérések. A süldőárak is csökkentek, a borjukból közepes volt a ke­reslet is és a kínálat is. A csi­kók ára nagyon eltérő, ott ahol rendszeresen van lóvá­sár, ott drágábban, ahol rit­kán, ott olcsóbban lehetett el­adni. Üsző árak: 40 ezer forint körül, bika 52 ezer, tehén 57- 94 ezer között, igásló 80-120 ezer, bárány 2,6 ezer és 3 ezer forint között, borjú 20-35 ezer. Vásárok helye Körzetünkben legközelebb országos kirakodó és állatvá­sár Sásdon lesz, július 14-én, pénteken, majd július 16-án, vasárnap Dunaföldváron. Időjárás Megérkezett a hamisítatlan kánikula. Marad a meleg a jövő héten is. A nappali hő­mérséklet meghaladja a 30 fokot, éjszakára 18-24 fok között lehet számítani. Érték - papír - tőzsde Élénkülő forgalom, emelkedő részvényárak Az elmúlt héten a Budapesti Értéktőzsdén az árfolyamok a forgalommal egyetemben emelkedő tendenciát mutat­tak. A Budapesti Érték­tőzsde hivatalos indexe, a BUX 1476,5-en zárt pénte­ken, ami csaknem 2 száza­lékos emelkedést jelent. Jelentős forgalom volt a gyógyszergyári papírokban. Mind az EGIS, mind a Rich­ter papírja a heti átlagárhoz képest 1-1,5 százalékos emel­kedéssel zárta a hetet. A Danubius 1220 Ft-os áron, a Pick 6750 forinton zárt. A Prímagáz papírja az erős 3100 forintos kezdés után a hét közepére kicsit megtorpant, ez több mint 200 forintos árcsökkenést okozott, de a hét végére a hét eleji trendet folytatva ismét 3100 forint fölé emelkedett a rész­vény ára. A hét slágerrészvénye a Grabolast volt, ami a héten elérte az 1500 forintos árat. Ez a hír azért bír ilyen nagy jelentőséggel, mert a papír elmúlt 12 havi szereplése so­rán ez az ár csak 50 forinttal marad el az elmúlt évben elért maximális árfolyamától. Érdemes még pár szót szólni a Fotex részvényeiről, ugyanis a heti összforgalma majdnem elérte a 700 ezer da­rabot. Valószínűsíthető, hogy ez a kis fellendülés az OTP-rész­vények nemzetközi kibocsátá­sának és az OTP Kereskedelmi Bank Rt. vezetőinek a na­gyobb nyugat-európai tőzsdé­ken tett bemutatkozó kőrútjá­nak (szaknyelven: road show) volt köszönhető, mivel a héten a hazai értékpapírpiac - ha­csak rövid időre is - a nemzet­közi figyelem középpontjába került. Az OTC, azaz a tőzsdén kí­vüli papírok piacán a MÓL- és az OTP-részvények voltak ri­valdafényben. A várakozások az OTP kibocsátási árát illetően kissé optimistábbak voltak a kelleténél. Emiatt fordulhatott elő, hogy szerdán és csütörtökön (nem ismerve még a pénte­ken nyilvánosságra hozott 1200 forintos kibocsátási árat) a részvényenkénti 1300 forintot is hajlandóak voltak megadni érte. Pénteken a kibocsátási ár hallatára kisebb pánik alakult ki, ennek ellenére a befekte­tők bizakodva várják a hazai kibocsátást, s remélik, hogy az ár rövidesen újra eléri az 1300 forintot. Nagy érdeklődés előzte meg a MÓL elsőbbségi rész­vények július 3-án indult át­alakítását névre szólóvá. A szakemberek a jelentős kíná­lat hatására némi árcsökke­nést jósolnak. A diszkont kincstárjegyek piacán jelentősebb változás nem történt, a három hóna­pos diszkont kincstárjegy a múlt heti aukción 32,91 százalékos maximális ho­zamot ért el. Konkoly Csaba Concorde Értékpapír Ügynökség Készül a kárpótlást lezáró törvény Nincs esély újabb földalapokra A kárpótlás becsült végösszege 230-240 milliárd forint. A kor­mány az idén 7 milliárd forint értékű állami vagyont, és 10 milli­árd forintos részvénycserecsomagot ígér a kárpótlási jegyek el­lentételezéseként. Újabb földterületek kijelölésére azonban nincs esély, mert az ellehetetlenítené az állattenyésztést. Az agrártörvénykezés ez évi listá­ján várakozik a többi között a kárpótlást lezáró jogszabály. A földművelésügyi tárcának a kár­pótlás befejezésével, levezénylé­sével kapcsolatos elképzeléseiről kérdeztük Kis Zoltán politikai ál­lamtitkárt.-Az elmúlt hónapban a kor­mány döntött az alanyi jogon kárpótlásra jogosultak elsőbbsé­géről a tulajdonszerzés során - mondja az államtitkár -, továbbá mintegy hétmilliárd forint értékű, kizárólag kárpótlási jegyért érté­kesíthető állami vagyon piacra dobásáról. A vagyonszerzés fo­lyamán szigorú közjegyzői kont­rollra lesz majd szükség, hogy ki­szűrjék a piacon jelentős mennyi­ségben felhalmozódott, felvásá­rolt kárpótlási jegyeket. A privatizációs miniszter ígé­retet tett arra is, hogy még az idén kibocsátásra kerül mintegy tíz­milliárd forint értékű részvény- csomag. Az ÁPV Rt. a részvény- csere lehetőségét az alanyi jogon kárpótoltak körére is kiterjeszti. Amennyiben a kárpótlási jegyek kiadása az idén lezárul, akkor a kormány által - az értékpapírok ellentételeként - felajánlott ál­lami vagyonnal és részvényekkel kielégíthető az alanyi jogon kár­pótoltak igénye.- És mi lesz a termőföldre várakozókkal?'-A földet vásárolni szándé­kozók koránt sincsenek ilyen kedvező helyzetben. Tavaly, a pótkárpótlás során a várakozá­sokat jóval meghaladva, 860 ezren nyújtottak be kérelmet. Az igénylők többsége a kárpót­lási jegyek piaci árfolyamának zuhanása miatt a földvásárlás mellett döntött. Az előző kor­mány azonban csak 30-40 ezer igénylővel kalkulált, s a 2,4 millió aranykorona értékű, kije­lölt földalap várhatóan nem lesz elegendő a kérelmek ma­radéktalan kielégítésére. A kormány májusban hozott dön­tése ugyan enyhíti a feszültsé­geket, hiszen az árverések so­rán a földterület 80 százalékára helyben lakóknak van vásárlási elsőbbségük, de ez nem oldja meg a gondokat. Az árverések végeztével újból felül kell vizs­gálni, van-e lehetőség további földterületek kijelölésére. Vé­leményem szerint erre nincs sok esély.-Az önkormányzatok tavaly május óta várják, hogy a kár­pótlásból visszamaradt állami tulajdonú földeket infrastruktu­rális beruházásaikhoz birtokba vehessék.- Ez a privatizációs minisz­ter jogköre. Az önkormányza­tok abban az esetben jelenthetik be igényüket, ha megvan rá a pénzük és az idén megkezdik a beruházást. Amennyiben a be­ruházás meghiúsul, akkor a föld visszaszáll az államra. Újvári Gizella A miniszterelnök gazdasági helyettest szeretne Fel kell gyorsítani a törvénykezést Nem csorbítaná a pénzügymi­niszter hatáskörét a tervezett gazdasági miniszterelnök-he­lyettesi poszt létrehozása, mondta Horn Gyula kormányfő a tegnap reggeli televíziós mű­sorban. Kifejtette, hogy to­vábbra is a pénzügyi tárca veze­tője irányítaná a gazdasági ka­binetet és az ő feladata lenne többek között az államháztar­tási reform kimunkálása is. A gazdasági miniszterelnök-he­lyettes dolga pedig a tárcák kö­zötti egyeztetés, a stratégiai tervezés, illetve a különféle pénzügyi és hitelkonstrukciók kidolgozása lenne. A miniszterelnök kitért arra is, hogy fel kell gyorsítani a parlamenti törvénykezést, mert gazdasági és szociális szükség- helyzetben van az ország. Egyedül az államháztartás át­alakítása érdekében 40-50 tör­vényt szükséges módosítani. Továbbra is bízik abban, hogy sikerül teljesíteni az idei évre tervezett 150 milliárd fo­rintos privatizációs bevételt. A magánosítási bevételek 4-5 százalékából gazdaságfejlesz­tési alapot szándékozik létre­hozni a kormány. Szólt a Nemzetközi Valuta­alappal tervezett megállapodás­ról is, ami ugyan fontos, ám az Alap teljesíthetetlen követelmé­nyeket támaszt. Megszűnik a „pecsételő hivatal” Az Országos Munkaügyi Központot (OMK) is átalakít­ják a jövő év elején, az állam- háztartási reform során csak­úgy, mint a megyei munkaü­gyi központokat és kirendelt­ségeket, közölte a Munkaügyi Minisztérium tegnapi sajtótá­jékoztatóján Matoricz Anna főosztályvezető. A munkaügyi kirendelt­ségeket olyan szolgáltató egységekké kell átalakítani, amelyeknek legfontosabb feladata a munkaközvetítés. Halmos Csaba, az OMK főigazgatója szerint azok, akik a munkaügyi közpon­tokhoz fordulnak, közvet­len, személyre szabott segít­séget igényelnek álláshoz jutásuk érdekében. Ideje, hogy a „pecsételő hivata­lok” helyett valóban segí­teni képes szervezetek jöj­jenek létre. A főigazgató kiábrándí­tónak tartja, hogy a hazai munkanélküliség kezelésére a költségvetéstől az idén kapott 6,2 milliárd forintnak mintegy 75 százaléka jára­dékfizetésre megy el, és csak a fennmaradó 25 száza­lékot fordíthatják aktív segí­tésre. A szolgáltatások bővülé­sével a szervezetnek várha­tóan további költségvetési támogatásra lesz szüksége, mondta a főigazgató. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 90,60 Osztrák schilling 12,88 USA-dollár 126,49 ECU (Európai Unió) 167,70

Next

/
Thumbnails
Contents