Tolnai Népújság, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-31 / 177. szám

HÁZÉPÍTÉS HARCON, KÉT LÉPCSŐBEN (4. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORNYA, SZEKSZARD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1995. JÚLIUS 31. HÉTFŐ ÁRA: 23,50 FORINT VI. ÉVFOLYAM, 177. SZÁM KÉPÚJSÁG előfizetve olcsóbb! Havi előfizetési díj: 425 Ft. Ki volt itt előbb? Lélekharang, virágokkal. Kakasd egykori búcsújának napja volt július 30. és a helye a Szent Anna kápolna, amelyet most szenteltek újra az előtte álló kereszttel. A megújult fa­luközpont egy emlékművel lett gazdagabb. Olyan nevek sorakoznak márványba vésve, szám szerint 133-an, akikre ezentúl méltó helyen lehet emlékezni. Ők az I. és II. világháború áldo­zatai. Az emlékünnepség Mayer Mihály pécsi megyéspüspök szabadtéri miséjével kezdődött. (Folytatás a 3. oldalon.) fotó: bakó jenő A vakok és gyengénlátók szervezetéről Akik nem látják e sorokat A fehér bottal közlekedő ember arra készteti járókelő társait, hogy figyeljenek rá! Ez meg is történik, és ilyenkor valamilyen részvét gyűlik az emberben és talán hálát is kellene adnia, hogy ő valamilyen szerencse folytán nem tartozik közéjük, azok közé, akik sorstársaknak mondják egymást. Tolna megyében több mint 900 vak és gyengénlátó ember él. Sajátos történelmi vetélkedő tartja lázban a környező orszá­gok - így elsősorban Románia, de Szlovákia és manapság már Ukrajna - történészeit: ki volt itt, mármint a Kápát-medencé- ben, előbb? - hangzik a kérdés, melyre kórusban felelnek az érintett államok historikusai: természetesen mi! A magyar szakemberek - derült ki a dél­dunántúli történésztábor máso­dik napján - nem kívánnak részt venni ebben az abszurd versenyfutásban, legfeljebb az „eredményeket” elemzik. Fo­dor István, a Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatója előadásában arra mutatott rá, hogy a neonacionalizmus rene­szánszának napjaiban - azaz manapság - óriási a kereslet a dákoromán és a Nagy morva Bi­rodalom meglehetősen ködbe vesző történelme iránt. A té­nyek a nagy múltkutatásban vajmi kevés szerepet játszanak. Az már bizonyos, hogy pén­teken este, a tombola fődíjá­ért megtartott sorsoláson a szerencse a váci Gremmel Juditnak kedvezett, aki - az indulás tegnap volt - tíz cso­dálatos napot tölt Portugáliá­ban, ahol tizenhárom GJU kí­sérővel együtt, az írek, a gö­rögök, a portugálok mellett a magyar GJU-s fiatalokat képviselik az Európai talál­kozón. A GJU, a Magyarországi Ifjú Németek Közössége szombati programjában kirándulás sze­repelt Hőgyész szőlőhegyére, Csicsóra. A délelőtti zápor föl­frissítette a levegőt, s a pincék­hez megérkezve frissítőnek ha­tott a pincehideg bor. Hat sző­lősgazda tanyájához látogattak el a fiatalok, megnézték a sző­lőt, beszélgettek, s akinek főzni támadt kedve, az neki is látha­tott. Amíg a halászlé forrt a bográcsban, addig Johann Schuth-tal, a Neue Zeitung fő- szerkesztőjével és Georg Mayerrel, a DPA munkatársá­val a magyarországi médiák helyzetéről társalogtak. A be­szélgetéssel párhuzamosan Hő­Ebből az állításból kiindulva könnyen megérthető az is, hogy miért nem találnak sem a Fel­vidéken, sem Erdélyben hon­foglaláskori sírokat a szlovák, illetve a román régészek. Mint ahogy azt Fodor István megje­gyezte: lovasnomád őseink már 1100 évvel ezelőtt tiszteletben tartották a majdani trianoni ha­tárokat. A ki volt itt előbb? kér­dése mostanság a bolgár törté­nészek számára is rendkívül fontos. Az általuk kiadott tér­képek tanúsága szerint a kö­zépkori bolgár cárság határa va­lahol' a Dél-Dunántúlon húzó­dott. A Tiszán-túli részeket a dákoromán, az Észak- és Kö­zép-magyarországi területeket pedig a Nagymorva Birodalom vonta fennhatósága alá. Az elő­adó nem kis malíciával muta­tott rá: ezek szerint mi, magya­rok a honfoglalás idején mind­össze Tolna megye északi sáv­ját birtokoltuk. szá gyész határában lévő tó partját a GJU-s horgászok „szállták” meg. A Hőgyészi Horgász Egyesület taván több mint tíz résztvevővel rendeztek hor­gászversenyt, amelynek íratlan szabályai szerint egy bottal, két horoggal horgászhattak. A fődíj egy horgászkupa volt. Az országos találkozó ékes­ségének számított az esti fesz­tivál, amely nagy tömeget von­zott a tábor területén fölállított színpad köré. A hőgyésziek is kíváncsiak voltak a négynapos rendezvény utolsó, látványos­nak ígérkező programjára. Itt ugyanis mindenki bemutat­hatta, hogy mit tanult a néhány nap alatt. Ekkor állították ki többek között a workshopok, csoportfoglalkozásokon készült fazekasmunkákat, a szövők, a rajzolók által készített dara­bokkal együtt. A nagy érdeklődésre számot- tartó fesztiválon a színház- és énekcsoport adta elő a foglal­kozásokon begyakorolt műve­ket, dalokat, de mellettük fellé­pett még három tánccsoport és két zenekar is. (Folytatás a 3. oldalon.) A Magyar Vakok és Gyengén­látók Országos Szövetségének közel 20 ezer tagja van. A me­gyei szervezet 850 tagot tart nyilván. Titkárukkal, Kovács Lászlónéval beszélgetünk. Várhatóan augusztus 17-24 kö­zött Tolna megyéből is sokan mennek nyaralni egy bizonyos szigetre, amely az elmúlt esz­tendőkben Diáksziget néven vált ismertté, idén viszont már csak egyszerűen a Sziget ’95 fedőnevet viseli. Lapunk hozzá­jutott az előzetes programter­— Milyen feladata van a szervezetnek, melyek a célkitű­zéseik? — A felnőtt látássérültek érdekvédelmi és érdekképvise­letei feladatát látjuk el. Szociá­vezethez, és az alábbiakban megpróbáljuk egy kicsit össze­foglalni, mi is varható ebben az egy hétben az Óbudai-szigeten. Ugye, azt már nem kell bizony­gatni, hogy olyan esemény- dömpinggel állunk szemben, amely első ránézésre szinte fel- dolgozhatatlannak tűnik. Má­lis támogatás, képzés, tovább­képzés, a munkába helyezés előmozdítása a célunk. Tagja­ink többsége időskorú, egyedül élő, alacsony jövedelmű, sokan betegek is. Kötelességünk segí­teni valamennyiüket. — Apró híradásokból tud­juk, hogy több alkalommal kul­turális programokat szervez­nek. — Igen, ilyen jellegű igény (Folytatás a 3. oldalon.) sodik pillantásra viszont már az is látszik, hogy a zenei progra­mok idén nem uralják annyira a rendezvényt, mint mondjuk ta­valy. így „csak” nyolc színpa­don zajlanak majd a koncertek. Lesz olyan, hogy Nagyszínpad és Kisszínpad, (Folytatás a 3. oldalon.) Röviden Ötvenmillió szak- és át­képzésre. A szakképzési alapból Tolna megye 24 millió 400 ezer forintot ka­pott. A megyei munkaügyi tanács úgy döntött, hogy ez­zel - pályázati úton - a jövő szakembereinek gyakorlati képzését segítik. A pályáza­tokról a munkaügyi tanács október tizedikén dönt. A másik huszonötmillió fo­rintot - a tartalékokból - pedig, zömmel a pályakez­dők átképzésére fordítják. Nyitnak a könyvtárak. Befejeződött a nyári szünet a paksi és a dunaföldvári könyvtárban. Mától mind­két intézmény, valamint a dunaföldvári művelődési ház is várja a látogatóit. Kéménytűz Tolnán. Szombaton délután 2 óra után 20 perccel kéménytűz- höz riasztották a tolnai ön­kéntes tűzoltókat. Tolnán, a Major köz 13. szám alatt egy kéménybe épített ge­renda gyulladt meg. A tolnai önkénteseknek szerencsére nem kellett bevetniük a tűz­oltófecskendőt, kéziszer­számokkal mintegy három­negyed óra alatt eloltották a tüzet. A keletkezett kár nem jelentős. Még megtekinthető. Kof- fán Károly festőművész hu­szonkét képből álló tárlatát augusztus húszadikáig még megtekinthetik az érdeklő­dők a Paksi Városi Múze­umban. A munkanélküliség mér­séklődött. Két évvel ezelőtt Tolna megyében a munka­képes korú lakosság 15 szá­zaléka volt munkanélküli, mára ez az arány 11,6 száza­lékra mérséklődött. Az ada­tok természetesen csak a re­gisztrált munkanélküliekre vonatkoznak. Pakson javít­ják a statisztikát a konzerv­gyár idénymunkásai. Ebben az arányban még nincsenek benne az egyetemre, főisko­lára föl nem vett pályakez­dők. Koncertek, színház, film, performance, sport, Afrika - egy helyen Sziget ’95: nem elszigetelt sziget Elhunyt dr. Bán Endre A pécsi Hittudományi Főis­kola rektora dr. Bán Endre jú­lius 24-én hajnalban elhunyt. A katolikus főpap több éven át szolgált a tolnai plébánián. Dr. Bán Endre búcsúztatása augusztus 1-én kedden fél li­kőr lesz, a pécsi székesegy­házban. Templomi koncert Dombóváron A dombóvári Nagytemplom­ban tegnap este a hét órai mi­sén az orosházi New Life énekegyüttes, valamint a ze­nekar nyolc órai kezdettel mu­tatta be Sillye Jenő: Értem is meghalt a kereszten című ora­tóriumát. A Nap Hírei Ütközés, tégla, és avartűz A dombóvári rendőrkapitány­ság ügyeletesének tájékozta­tása szerint július 29-én, szombaton este fél hétkor, Dombóvár belterületén a Mojnár György utca 3. sz. előtti parkolóból tolatott ki egy személygépkocsi és köz­ben a Zrínyi utca felől az Ady utca felé szabályosan közle­kedő másik kocsinak ütközött. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár 60 ezer forint. Dombóváron egy Renault Twingo szélvédőjét téglával törték be, s két-háromszáz fo­rint készpénzt vittek el. A ron­gálási kár azonban 30 ezer fo­rint. A dombóvári tűzoltóság ügye­letese arról tájékoztatott, hogy tegnap dél körül a döbröközi halastó mellett oltottak 200 négyzetméternyi területen lángoló avart. Rendőrségi fogadóórák A Szekszárdi Rendőrkapi­tányság vezetője 1995. au­gusztus 25-én 8 órától 10 óráig, a Bonyhádi Rendőrkapi­tányság vezetője augusztus 23-án 14.30 órától 15.30 óráig, a Dombóvári Rendőr- kapitányság vezetője augusz­tus 28-án 14.30 órától 15.30 óráig, a Paksi Rendőrkapi­tányság vezetője augusztus 30-án 14.30 órától 15.30 óráig, a Tamási RendőrkapK tányság vezetője augusztus 10-én 9 órától 11 óráig tart fo­gadóórát. 'lílllí: Falujáró fővárosiak. Régi találmány az, hogy a városi ember, no nem mindegyik, de sok ilyen is van, szóval a városi ember falura vágyik, ott tud pihenni, kikapcsolódni. Nos ilyennel gyakran találkozhatunk manapság is. Ez a felvétel szombaton készült Mórágyon, ahol egy benn­szülött, Győri Imre igyekezett eligazítani egy pesti kerékpáros csoportot. fotó: bakó jenó Táborzárás Hőgyészen

Next

/
Thumbnails
Contents