Tolnai Népújság, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-26 / 173. szám

4. oldal Dombóvár És Környéke 1995. július 26., szerda Megyei Körkép — Nyelvkurzuson Ausztriában Hírmondó Fogathajtó verseny Kardon. Az önkormányzat szervezésében - Gy. Varga András is segédkezik, s egyben versenyző is - szép-1 tember 9-én reggel 8 órától egésznapos rendezvény ke­retén belül fogathajtó ver­seny lesz Kurdon. A ha­gyományteremtő szándék­kal megrendezésre kerülő verseny programjában első­ként zenés ébresztő szere­pel. Ezt követően spediter hajtás, majd a fogathajtás, illetve a kettes fogatok lép­nek a sportpálya füves tere­pére. A versenyt követően szabadprogram, pónilovag- lás, de lesz tombola is, il­letve szüreti bál zárja a ren­dezvényt. Érdekesség, hogy gyermekhajtók is fölveszik a versenyt a „nagyokkal” Önkéntes véradó napot tartanak a Vöröskereszt szervezésében holnap reg­gel nyolctól délután kettőig a dombóvári városi kórház véradó állomásán. Másfél millió forint értékű az a két forgató szivattyú, amit az elmúlt héten szállí­tottak a gunarasi fürdőbe. A berendezések az ott jó ütemben folyó vízvisszafor­gató rendszer kiépítéséhez elengedhetetlenek. A be­rendezések beépítéséhez szükséges épület már elké­szült, s várhatóan augusztus 10-én az üzempróba után a rendszer próbaüzemeltetése kezdődik meg. Munkanélkülieknek, ál­láskeresőknek a dombóvári munkaügyi kirendeltség a következő szakmákban ajánl álláslehetőséget: laka­tos, hegesztő, számítógépes könyvelő, varrónő, tégla­gyártó, bolti eladó, állatte­nyésztő üzemmérnök (felső­fokú közgazdasági végzett­séggel), mezőgazdasági gé­pész üzemmérnök, esztergá­lyos. Alkalmi munkára pe­dig babválogató nők jelent­kezhetnek a kirendeltségen. Az állásajánlatokról bővebb felvilágosítást a kirendelt­ségen, a Bezerédj utca 14. sz. alatt munkanapokon 8 és 15.30 között, valamint a 466-338-as telefonszámon kaphatnak az érdeklődők. Akciós vásár. A Vöröske­reszt dombóvári szervezete akciós vásárt rendez augusz­tus 15-én 9-15 óráig. Ekkor többek között hétféle fabu- lon termékből, gyógynö­vény-készítményekből, női harisnyanadrágból, illetve zoknikból válogathatnak az érdeklődők. A dombóvári Illyés Gyula Gimnázium negyvennyolc di­ákja egyhetes nyelvkurzuson vett részt Ausztriában. Baka Kinga, Weiszné Hoffért Edit és Varga Ágnes pedagógusok kí­sérték el a csoportot. Ä Klopei­ner See-tó partjáról - itt volt a szállás - jártak a völkermarkt-i iskolába. A nyelvkurzuson - két haladó és egy kezdő nyelvi csoport vett részt - főként a német társalgást gyakorolták a diákok német tanárok segítsé­gével, heti tizenöt órában. A hangsúly a beszédkészségen volt. Korábban egy negyvenöt fős csoport járt már ehhez hasonló úton Ausztriában. A sikereken felbuzdulva, ismét szerették volna megszervezni, de az anyagiak korlátot szabtak. Varga Ágnes az előzményekről szólva elmondta, nagyon sok levelet küldtek Németországba különböző alapítványokhoz, egyesületekhez, támogatást érve az utazáshoz. Egy mün­cheni alapítványtól megérke­zett a válasz, akik ötezer már­kával támogatták az utazást. A müncheni alapítványról tudni kell, hogy nagy hangsúlyt fek­tet a Magyarországon élő né­met nemzetiségek támogatá­sára. A program főként a kirándu­Nemrégiben még arról szá­moltunk be, hogy ünnepélye­sen átadták Dombóváron a nagyközönségnek, a Fekete István emlékszobát. Bodó Im­rétől - aki e kis múzeumot lét­rehozta - megtudtuk, hogy a múzeum kialakításánál, szak­lásokra koncentrálódott, de délután három óra tanulás töl­tötte ki az időt: A kirándulások során jártak a Hochosterwitz-i mesevárban, három napot Kla­genfurtban töltöttek. A várost gyerekrejtvényt formájában nézték meg. A csúcs az egyna­pos kirándulás volt, amikor Ausztria rivieráját, a Wörthi-tó környékét járták be, illetve ha- jókázták körbe, s a leghíresebb helyeket nézték meg. A délutáni tanórákon a peda­gógusok a beszédkészséget, il­letve a hallásértést fejlesztették. A három tanárnő külföldiek számára történő oktatásban ki­mai lag a budapesti Petőfi Iro­dalmi Múzeumból Birk Edit, Püski Anikó, illetve a szek­szárdi Babits Emlékházból Lo­vas Csilla volt a segítségére, de a kronológiai rendszerezést már ő végezte. Nemcsak szakembe­rek segítették a munkáját, ha­nem a barátok, a család is támo­gatták a kezde­ményezést. Ör­vendetes - tájé­koztatott ben­nünket Bodó Imre -, hogy a nyár ellenére is többen érdeklőd­tek. Az örömbe azonban némi üröm is vegyül. A szomorú az, hogy a város ve­zetői az ünnep­ségen a szemé­lyes meghívás el­lenére sem vettek részt, de azóta sem látogattak el a múzeumba. Az emlék­szoba falát a dombóvári Szentkirályi At­tila, az íróról ké­szült festménye, dolgozott tantervet alkalmaz­tak. Játékos formában tanítottak beszélni, játszottak, versenyez­tek. A cél az volt, hogy megsze­rettessék a nyelvet a diákkal. Remek kontaktus alakult ki gyerekek és a pedagógusok kö­zött. Az egy hét alatt nagyon sok újat tanultak a gyerekek. Komolyan vették a tanulást, házi feladatokat kaptak, külön­böző történeteket írtak. És az egy hét hosszú idő arra, hogy a gyereket egy másik oldaláról is megismerhessék. Sőt, a gyere­kek viselkedésükkel öregbítet­ték a dombóvári gimnázium hírnevét. - pusztai téri ­illetve az erdélyi származású - ma Dombóváron élő - Ambrus Sándor grafikája, és bronz em­lékplakettje díszítik. Bodó Imre Ajkáról, a Fekete István Iro­dalmi Társaságtól nemrégiben kapott egy „A szálak nem sza­kadnak el soha-soha...” Fekete Istvánról - Fekete Istvántól című kiadványt, s fölkérték, le­gyen a társaság tagja. Nemrégiben Bodó Imrét Za­laegerszegről kereste meg szü­leivel Horváth Diána. Az Ajkai Irodalmi Társaság által meg­hirdetett pályázatra húszoldalas dolgozatot írt. Horváth Diána, a jól összeállított anyag egy pél­dányát - melynek címe „Gyö­kerek - A göllei évek hatása Fekete István irodalmi munkás­ságára - Bodó Imrének aján­lotta a múzeum anyagához, megköszönve a neki nyújtott segítséget. A minap pedig a múzeum létrehozója Budapes­ten járt, ahova a Fekete István rajongó, Gálfí Zoltán meghívá­sára utazott. A tőle kapott első kiadású „Őszi vásár”, illetve a Lutra, valamint a „Csend és 21 nap” című művekkel gyarapo­dott az egyébként is gazdag, színvonalas berendezett emlék­szoba anyaga.- p. téri ­Fekete István tisztelője, Bodó Imre „A szálak nem szakadnak el...” Kérdés - Felelet Egy hónappal ezelőtt válasz­totta meg az MDF országos választmánya a dombóvári dr. Monostori Mariannát eti­kai biztosnak, akinek fel­adata, hogy a választmány elé kerülő etikai ügyeket gon­dozza. őt arról kérdeztük, hogy pontosan mi a feladata etikai biztosként. Tulajdonképpen egy eljá­rásjogi megbízatás az MDF alapszabályának értelmében. Ennek lényege, hogy az Or­szágos Etikai Bizottság, amit az országos gyűlés választ meg bizonyos etikai ügyek­ben első fokú döntést hoz, s ha ez ellen fellebbezést nyúj­tanak be az erre jogosultak, akkor az etikai biztosnak kell képviselnie az Országos Vá­lasztmány előtt az ügyet. A tényeket kell feltárnom, és a választmány elé terjesz­tenem, illetve azokat a döntési alternatívákat kell ismertet­nem, ami a végső döntéshez irányadó lehet. Újabban azonban ennél szélesebb a jogköröm, mint etikai biztos­nak, hiszen konkrét javaslatot is kell tennem majd a vá­lasztmánynak, hogy a felleb­bezést miként bírálja el. Az eltelt egy hónapban ilyen ügyem még nem volt, ám határozatot már hoztam, ami a választmány döntésé­nek írásba foglalását jelen­tette. Várhatóan a nyár végén, a választmány összeülésekor már lesz ilyen konkrét ügyem is. Ez elég kényes feladat, mind emberileg, mind politi­kailag, de igyekszem pártat­lanul végezni biztosi munká­mat. Úgy érzem, lehet ebben a tisztségben humánusan, kö­rültekintően, indulatoktól mentesen működni, s talán éppen ennek igénye miatt esett rám a választás. Áfész kitüntetettek 2. Kereskedőnek születni kell Az Áfészek Tolna Megyei Szövetségének Elnöksége a Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkataiméból „Szövet­kezeti Munkáért - Tolna megye” kitüntetésben része­sített több dolgozót, a dom­bóvári áfész dolgozói közül négyet. Most Gombkötő Gézát, illetve Gombkötő Gézánét mutatjuk be, akik a bútorboltban dolgoztak év­tizedeken át. A göllei áfésztől 1960-ban került Gombkötő Géza a dombóvári áfészhez. Az Ady utcai 12-es élelmiszerben dolgoztak feleségével együtt. Hogy miért lett kereskedő? A katonaság után véletlenül ke­rült a szakmába, még a mai napig sem tud válaszolni arra, hogy hogyan. 1974-től dolgo­zott a bútorboltban. Nagyon sokat tevékenykedett, törő­dött azzal, hogy a megfelelő színvonalat elérjék. Régen minden nehezebben ment, mert akkor áruelosztás volt, szemben a jelenlegi árudöm- pinggel. A kereskedelmet nem lehet az iskolában megtanulni - vallja -, arra születni kell. Most, hogy a feleségével együtt nyugdíjba mennek, a gyerekeik vették át a helyü­ket. Amikor csak tehetik, se­gítenek nekik, mert nem könnyű megválni az üzlettől. Gombkötő Gézáné leg­alább annyira véletlenül ke­rült a szakmába, mint a férje. Jóban, rosszban kitartottak egymás mellett. Sokszor ne­hezen jöttek ki - mint boltve­zető és beosztott -, mert gyakran a feleség, mint beosz­tott „kapott” az üzletben azért, amiért mást kellett volna megróni. A több évtizedes munkai­dejük lejárt, most a szabadság következik. Nyugdíjas napja­ikat főként a négy unokával való foglalatosság tölti ki, de ott van még a szőlő és a ház­körüli munka. - p. téri ­Jegyzet _____________________ írta: Nagy László C sak horzsolás £ éjszaka volt, késő éjszaka. A fiatalok kimerültén a jó hangulatú rockbulitól a város központjában, a járdán üldögéltek halkan beszélgetve. Nem zavartak senkit. Legalábbis így gondoltam, én naiv, aki részese voltam a pihentető dumcsizásnak. Aztán egyszer csak sörösüveggel a kezében odajött egy srác, aki a földön üldö­gélő egyik fiút üstökön fogta, aztán - mielőtt bárki igazán észbe kapott volna - nemes egyszerűséggel demonstrálta bátorságát és fejbe rúgta. Ki tudja mi lett volna a vége a brutális atrocitásnak, ha pillanatokon belül oda nem érkezik három rendőrségi járőrkocsi, hogy a benne ülők rendet teremtsenek. Az erős fiú hirtelen kijóza­nodva közölte velük, hogy nem bántotta a fiatalembert. A kijelen­tésnek nem csak az mondott ellent, hogy a sértett még mindig a fe­jét fogta a járdán fekve, hanem többünk egybehangzó állítása is. 5 ár a rúgást elszenvedő fiú fél óra múlva már nevetve mesélte, hogy az álmos ügyeletes orvos megállapította, hogy csak hor­zsolás az eset következménye, azért én még nem voltam teljesen nyugodt. Talán azért, mert hétköznapjaink része leit a brutalitás, s a jámbor lelkek bármikor prédájává lehetnek az erőszakot, mint az értelmes kommunikációt helyettesítő „közlési” formát elfogadók­nak, s alkalmazóknak. Az egészben talán az a legrémesebb, hogy a erőszak törvényének engedelmeskedve a mostani bárányokból is farkasok válhatnak. Lebilincselő Az elmúlt héten a dombóvári rendőrkapitányság illetékes­ségi területén viszonylag ke­vés, ám nagy kárral járó bűn- cselekményt követtek el. Szúnyogháló: csak a szúnyogok ellen Az már számtalanszor bebizo­nyosodott, hogy a szúnyogháló csak a vérszívók ellen véd, de a betörők ellen nem. Ezt pél­dázza a július 17-re virradóra történt eset is. Ismeretlen tettes ugyanis egy dombóvári családi ház ablakára felszerelt szú­nyoghálót vágta ki, hogy utána könnyedén bejusson a házba az egyébként nyitott ablakon. Ott bizonyára kellő precizitás­sal „dolgozott”, hiszen össze­sen 330 ezer forint értékben vitt el a lakásból különböző műszaki, elektronikai cikke­ket, amik között akadt video­kamera, rádiótelefon, és kar­órák is. Ellopott Passat E hét hétfőjére virradó éjszaka ismeretlen tettes egy német ál­lampolgár Volkswagen Passat turbódízel személygépkocsiját lopta el a dombóvári hotel elől. Az autó értéke 6 millió forintra tehető. Sajnos, az idegenfor­galmi szezonban a fürdőváro­sokba érkező turisták autói az átlagosnál nagyobb veszély­nek vannak kitéve. Egy pár kerékpár Az autókhoz hasonlóan slá­gernek számít változatlanul a Mountain Bike kerékpár is. Jú­lius 15-re virradóra Dombóvá­ron egy társasház közös tároló­jából 25 ezer forint értékű ke­rékpárt loptak el, majd július 16 és 18 között hasonló eset történt. Utóbbi kétkerekű ér­téke 22 ezer forintra tehető. Csónakmotor szárazon Szintén a július 17-re virradó éjszaka leple alatt tett hívatlan látogatást ismeretlen tettes egy dombóvári családi ház gará­zsában, ahonnan egy 140 ezer forint értékű, kétütemű benzi­nes csónakmotort vitt el. A kapáláshoz bor is kell Úgy tűnik, hogy az az ismeret­len tettes, aki július 16 és 17 között egy várongi présházba tört be, másokhoz hasonlóan tudja, hogy az izzasztó kapálás közben jól jön egy-egy pohár fröccs. Lehet persze, hogy a présházból ellopott motoros kapát nem fogja használni, de a mellett 60 liter bort is eltu­lajdonított a présházból, s így összesen 45 ezer forint kárt okozott a tulajdonosnak. A sorozat folytatódik Talán nem túlzás immár soro­zatosnak titulálni a hengerzár- töréses betöréseket Dombóvá­ron. Legutóbb július 20-án az Ady utca két negyedik emeleti lakásába is ilyen módszerrel törtek be. Az egyik lakásból 10, a másikból pedig 150 ezer forintnyi értéket vittek ma­gukkal a tettesek. Kirándulás a Wörthi-tavon

Next

/
Thumbnails
Contents