Tolnai Népújság, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-24 / 171. szám

1995. július 24., hétfő Gazdaság 5. oldal Sok taktika, kevés bölcsesség (Avagy kell-e nekünk még egy miniszterelnök-helyettes?) Ahányszor az újabb, gazdasági csúcsminiszteri szerepet be­töltő miniszterelnök-helyettesi poszt kérdése felvetődik, min­dig a régi vicc jut eszembe a méretre szeletelni képtelen inasról, aki állandóan azt kér­dezte: lehet öt dekával több? Persze, itt nagyságrendileg különböző dolgokról van szó. Nem öt dekáról, hanem arról, hogy lehet-e egy kormánytag­gal több... Mi lehet az indoka az újabb miniszterelnök-helyettesi ál­lás, mit állás, közjogi méltóság létrehozásának? Például az, ami nem is oly régen szükségessé tette ezt. Volt idő, amikor úgy működött a kormány, hogy a gazdaságot rövid pórázon tartva teljesí­tette irányító funkcióit, s ahe­lyett, hogy egyetlen ipari tár­cát alkotott volna, miniszterel­nök-helyettes fogta össze a kü­lönálló nehéz-, kohó-, gép- és könnyűipari minisztériumokat. Ráadásul az összes gazdasági tárcát valamilyen kormánybi­zottság, pl. Tervbizottság alá rendelte, s itt tevékenykedett a ténylegesen működő vagy dísz- csúcsminiszter. Ezt a gyakorlatot azonban itt és most nem lehet megismé­telni. Radikálisan csökkent a tárcák száma, az állami tulaj­don aránya és a kormány gaz­dasági beavatkozásának lehe­tősége. A nemzetgazdasági fő­feladat, az egyensúlyi helyzet javítása hatékony miniszterel­nöki összehangolást kíván vagy esetleg a pénzügyminisz­ter csúcsminiszterségét igényli. Minek akkor az újabb miniszterelnök-helyettes ? Hogy a gazdaság két szék kö­zött - a pad alá essen ? Az egyetlen magyarázat a szeletelés. Ellensúlyt képezni talán a bizonyos szempontból túl erős, bár politikailag nem nagy háttérrel bíró pénzügy- miniszterrel szemben? Dőre­ség, mert másra szükséges energiákat kötne le. Elkedvet­leníteni, lemondásra bírni az utóbbit, különösen ha az új je­lölt történetesen gyökeresen eltérő nézeteket vall? Körmön­font eljárás és sok súrlódással járna. Vagy a nagyobbik kor­mánypárt valamely szárnya keres magának képviseletet a kormányban? Ez csak a köz- igazgatást bénítaná meg. Félő, hogy túl sok a taktika és nem elégséges az államfér­fiúi bölcsesség a politika ma­gaslatain. Nem elég átgondol­tak az intézkedések, kevéssé meggyőző a magyarázatuk. Pedig hát ez utóbbiban - ha az előbbiekben nem is - évti­zedes tapasztalatok állnak rendelkezésre. Bácskai Tamás AgrárhIrek Nulladik évfolyam A felsőoktatási intézmé­nyekbe sikertelenül felvételi­zett diákok számára indít im­már 5. alkalommal nulladik évfolyamot a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem. Az úgy­nevezett alapozó tárgyakból - matematika, fizika, biológia, kémia - szervezett 10 hóna­pos kurzus sikeres elvégzése­kor a hallgatók plusz pont­számokat kaphatnak a jövő évi egyetemi jelentkezésnél, ily módon nagyobb eséllyel indulhatnak az egyetemi fel­vételin. Ezeket a plusz pont­számokat 23 karon fogadjál el. A nulladik évfolyamon a részvételi díj 48 ezer forint. Jelentkezni a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemen lehet, július végéig. Borünnep A „Bor Napja” alkalmával augusztus 5-én nyílik lehető­ség Mezőkövesden a termelői borok minősítésére és verse­nyére. Egy-egy borfajta neve­zéséhez kétszer 7 deciliter bort kell eljuttatni a Matyó MGSZ Ifjúsági Klubjába: Mezőkövesd, Mátyás király u. 199, július 26-27-28-án na­ponta 10 és 16 óra között. A borverseny nevezési díja 300 forint borfajtánként. Több fajta nevezése esetén a ne­gyedik már ingyenes. Bővebb felvilágosítást a mezőkövesdi Táncpajtában adnak. Telefon: 49/311-686. A nevezéseknél kérik feltüntetni a termelő ne­vét, lakcímét, a bor termőhe­lyét, a szőlő fajtáját, a bor mi­nőségét. * cee Határidők cégvezetőknek Július 25.- A negyedéves bevallók fél­évi összesítő bevallása a fo­gyasztási adóról és a fogyasz­tói árkiegészítésről. Július 28.- A társasági adó előlegének befizetése;-a fogyasztási adó előlegé­nek befizetése;-az útalap-hozzájárulás elő­legének befizetése. Jövedéki törvény Július 12-én lépett hatályba a jövedéki szabályozásról és el­lenőrzésről, valamint a bérfő­zési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvényt módosító 1995. évi LXVIII. törvény. A terjedelmes - a korábbi sza­bályozáshoz képest minden tekintetben szigorítást jelentő- új szabályok közül a cégve­zetők figyelmét a következő rendelkezésekre hívjuk fel: az említett időponttól a terme­lési, termeltetési, önálló rak­tározási és tárolási, az import és export, továbbá a nagyke­reskedelmi jövedéki tevé­kenység folytatására jogosító jövedéki engedélyt csak azok a vállalkozók kaphatnak, akik belföldi székhelyű pénzinté­zet által vállalt bankgarancia vagy per- és tehermentes saját ingatlan formájában jövedéki biztosítékot nyújtanak. A jövedéki termékeket termelő gazdálkodóknak a tárgyévet megelőző évre adott adóbevallásukban sze­replő nettó fogyasztási adó éves összegének 1/12 részé­vel (kezdő vállalkozások ese­tében a jövedéki engedély iránti kérelem benyújtásának évében a termékek értékesí­tése után számított várható nettó fogyasztási adó egy hó­napra eső átlagának megfe­lelő összeggel), de legalább 1 (bérfőzés, fűszerpaprika-őr­lemény termelés), legfeljebb pedig 200 millió forint értékű biztosítékkal kell rendelkez­niük. A termelés kivételével az előbbiekben felsorolt jö­vedéki tevékenységeket vég­zők biztosítéknyújtási kötele­zettségét a jogszabály fix ösz- szegben határozza meg. Eszerint a dohánygyárt­mánnyal, a szesszel és sze­szes itallal, a sörrel, a kávéval és porpaprikával foglalko­zóknak 15 millió; míg a kő- olajtermékekkel és a kőolaj- származékokkal (bővült az e körbe tartozó szénhidrogének köre) foglalkozó gazdálko­dóknak 80 millió forint ér­tékű biztosítékot kell a terüle­tileg illetékes vámhatóságnál igazolniuk. Nincs szükség biztosítékra, ha a vállalkozó a jövedéki engedély birtokában kizárólag kiskereskedelmi te­vékenységet kíván végezni, illetve, ha a megelőző évi (időarányos) vagy a várható évi termelési mutatója bérfő­zés esetében a 15 ezer hekto­literfokot, porpaprika-terme- lés esetében pedig a 15 tonnát nem haladja meg. A már piacon lévő vállalko­zások az említett és a jogsza­bályban felsorolt további (pl. az egyes termékek tárolására előírt minimális kapacitásra, il­letve a vevőnyilvántartás veze­tésére vonatkozó) követelmé­nyeknek legkésőbb 1995. szeptember 30-áig (kötelező vevőnyilvántartás esetében augusztus 1-től) kötelesek ele­get tenni, ellenkező esetben te­vékenységüket csak az idei év utolsó napjáig folytathatják. Kevesebb autót adtak el A hazai autógyárak és a gép­járműimportőrök együttesen és összesen 36.504 személygép­kocsit értékesítettek az év első felében Magyarországon. Ez a múlt év hasonló időszakához képest 12,4 százalékos csökke­nést jelent. Az értékesítési rangsort az Opel vezeti: az idei első hat hó­napban 7.017 személygépko­csit adtak el, de ez is 29,9 szá­zalékkal kevesebb mint a tava­lyi első félévben és 19,2 száza­lékos piaci részesedésnek felel meg. A második helyen a Suzuki áll: piaci részesedése 17,5 szá­zalék. Az első félévben 6.400 hazai gyártású autót adtak el, 89,4 százalékát a megelőző év hasonló időszakáénak. Dobogós még a Lada, amelyből a tavalyihoz képest ugyan 42 százalékkal kevesebb fogyott, ám az 5.033 eladott au­tóval még így is a piac 13,8 százalékát uralja. Negyedik helyen a Renault áll, 81,8 százalékkal többet ér­tékesített, mint egy évvel ko­rábban, ez a 3.074 új gépkocsi a hazai piacon 8,4 százalékos ré­szesedést jelent. Ötödik a Volkswagen, ame­lyet a Ford és a FIAT követ. Tör előre a Daevoo, egy esztendeje még nem volt képviselete, és fél év alatt már 5,3 százalékos piaci részt hasított ki magának. Ami a Suzuki terveit illeti, az idén összesen 20 ezer személy- gépkocsi eladását irányozza elő. Bízik az eladások növelé­sében és számít a bővülő érté­kesítési lehetőségekre. Ráadásul hétig 1 jegyezhető a Kamatozó Kincstárjegy 1996/VII. Az igen népszerű Kamatozó Kincstárjegy jegyzési idejét meghosszabbítottuk: a havon­ta kibocsátott állampapír mos­tantól két héten keresztül kapható. Hogy még könnyeb­ben hozzáférhető legyen. Miért kedveli nagyon sok em­ber ezt a befektetési formát? ES“ Mert az egyéves futami­dejű értékpapír megemelt évi 29,5%-os kamatot nyújt. Ez kiemelkedően ma­gas erre az időszakra. ES“ Mert a Kamatozó Kincs­tárjegy biztonságát az állam garantálja. ES* Mert tőzsdei forgalma­zásra kerül, sőt a futamidő alatt az OTP Bank kijelölt fi­ókjaiban napi áron adható és vehető. Cs“ Mert a futamidő alatt vissza is váltható. (Figye­lem: ebben az esetben csak a névértéket fizetik ki a befek­tetőknek.) ES“ Mert - mint az alábbi lis­tából kiderül sok forgal­mazónál vásárolható. A Kamatozó Kincstárjegy leg­újabb sorozata (1996/VII.) 1995. július 17-28-ig jegyezhe­tő. Kibocsátási árfolyam: 1995. július 17-21. között 99%, 1995. július 24-28. kö­zött 99,5%. A kamatozás kezdő időpont­ja: 1995. augusztus 2. Évi ka­mata 29,5%. További aktuális informá­ciók: 266-6044 !■ A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt. 7101 Szekszárd, Mártírok tere 5-7., Paks, Tamási, Bonyhád, Dombóvár, Tolna • MNB Tolna Megyei Igazgatóság 7100 Szekszárd, Beloiannisz u. 13. A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents