Tolnai Népújság, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-03 / 153. szám
1995. július 3., hétfő 3. oldal Megyei Körkép Ott vagyunk a felső harmadban? Borok között Bordeauxban (Folytatás az 1■ oldalról.) állam bemutatkozik a látogatóknak. Ha valahol, úgy itt lehet igazán megtudni, hogy mi jellemzi valójában a világ ízlését. Jóleső érzéssel vehettük tudomásul, hogy a borok nagy része abba az irányzatba illik, amit Magyarország is képvisel. Véleményem szerint nagy lehetőségeink lennének például a Szekszárdi Bikavér estében, az már persze más kérdés, hogy milyen a martketing-mun- kánk. — A Bikavér mellett talán még a Kadarkával is lennének esélyeink - vette át a szót Módos Ernő. — S hadd tegyem hozzá az elhangzottakhoz: azt nem mondanám, hogy nem ittam jobb borokat a hazaiaknál, de hogy íz, zamat, minőség tekintetében ott vagyunk a felső harmadban, azt itt és most ki merem jelenteni. — Visszatérve a reklám és marketing munkára: bárhova is mentünk, mármint szőlőtermelő vidékre, ott komoly figyelemfelkeltő, turisztikai és gazdasági jelentősége volt a bornak - húzta alá Ferenc Vilmos. — A tanulmányút zárásaként Spanyolországba, Lograno városába is eljutottunk. A település közepén, a téren nem szobor állt, hanem egy szőlőprés. Valamennyi üzlet kirakatában - lehetett az bútorbolt vagy ruhásbutik - ott volt a városra jellemző bor. Ezt hiányolom Szekszár- don: ha idejön valaki, érezze azt, hogy egy jelentős borvidékre érkezett.-száNarancsillatú riasztás Nem volt a megyében a hét végén - lapzártáig - jelentős tűzeset. Pénteken 21 óra 23 perckor Bonyhádon a Majosi út mellett gyulladt ki néhány szénaboglya, amit a helyi önkéntes tűzoltók oltottak el. Szombaton 23 óra 7 perckor a bonyhádi új posta épületéből - ami lehet, hogy az új telefonközpont volt - jeleztek élénk narancsillatot. A műszaki mentés során kiderült, hogy a jellegzetes illat a technológia során keletkezik, s nincs szó mérgező anyagról. Pakson vasárnap 1 óra 50 perckor egy újságospavilon égett, amit három perc alatt eloltottak a tűzoltók. A két tűz okának kiderítésére a vizsgálat indult. Egy régi lengyeli diák ajándéka Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a Németországban élő Asztalos Keresz- tély (ottani nevén Krisztián), aki egykor a lengyeli iskola padjait koptatta, saját készítésű emléktáblával lepte meg az ünneplőket, akik a lengyeli oktatás kezdeteinek 250. évfordulójára emlékeztek. Az avatóünnepség után rövid beszélgetésre kértük a mestert. — Mikor járt itt iskolába? — 1931 és 1937 között. Utána kőműves inas lettem, a nagypapám mellett tanultam itt Lengyelen. Amikor felszabadultam, 1942-ben Budapestre mentem, majd visszajöttem és a Mecsekben dolgoztam mint kőműves. Aztán elvittek katonának, majd ismét itt a környéken építettem. A volt menyasszonyom családját 1948-ban kitelepítették Németországba. Én 1951-ben mentem utána. Pimában - ez egy Drezda környéki város - házasodtunk össze. Ott kezdtem, mint kőfaragó, az ottani legnagyobb cégnél üzemvezető voltam. Később alkalmam nyílt arra, hogy magánvállalkozásba Asztalos Keresztéin fotó: g. k. kezdjek, kőfaragást és épülettatarozást vállaltam. — Honnan jött az ötlet, hogy Ön készítse el az emléktáblát? — Küldtek nekem egy levelet, amelyben megírták, hogy ünnepség lesz, volt benne egy kép is az iskoláról. Arra gondoltam, hogy a kétszázötven éves iskolai évfordulót valahogy kapcsolni kellene az oktatáshoz, a kultúrához. Ezért egy könyvformába írtam bele magyarul és németül: 250 éve iskola. — Miért vállalta el a munkát? — Mint egykori lengyeli diák én ezt szívesen tettem, örülök, hogy az én munkám állít emléket az oktatás elindításának. Természetesen nem kérek egy fillért se érte. — Milyen gyakran jön Magyarországra? — Minden második évben. Főleg Harkányba járunk, jót tesz nekem az ottani víz. — Most is sokan jöttek az ünnepségre Németországból. — Igen, mikor ott kint megtudtuk mire készülnek Lengyelen, mondtuk, hogy feltétlenül el kell menni. Körülbelül olyan kilencvenen jöhettünk, valamennyien egykori kitelepítettek, illetve azok gyermekei. Nem mindenki a mi vidékünkről jött, vannak itt a nyugati tartományokból is. — Aktívan dolgozik még? — Épp az idén adtam át a gyerekeimnek az üzletet, én már csak akkor faragok, amikor kedvem tartja, meg persze, ha ilyen évforduló van, mint most itt Lengyelen. Hangyái A bátaszékiek örülnek, de fenntartásokkal Városi cím, várakozással (Folytatás az 1. oldalról.) gyermekét tolta, a másikat kézenfogva vezette - úgy véli, hogy a várostól még nagyon messze vannak. Más városokban is akad szemét bőségesen, s úgy ítélte meg, hogy e területen Bátaszék az elsők között áll. A nagyságát, a lélekszámát tekintve inkább megfelelő a nagyközség szóhasználat, mint a város. Vannak ugyan oktatási intézmények, van kulturális élet, egészségügyi ellátás, de kevés ahhoz, hogy egyik napról a másikra város legyen. Ez bizonyára nem is lesz így, sok időnek kell eltelnie ahhoz, hogy igazán azzá váljon. Mindenesetre optimista, s örül annak, hogy itt élhet, s nevelheti gyerekeit. Háromgyermekes nagycsaládos anyuka már az anyagiakra is kitért, amikor Bátaszék várossá válásról kérdeztük:- Annak, hogy Bátaszék város lett, nagyon örülök, de vannak fenntartásaim. Hogy mik ezek? Azt például nem tudjuk, hogy a továbbiakban hogyan alakulnak, vagy változnak-e a közüzemi díjak. Ezek változása ugyanis újabb kalkulációt jelenthet számunkra, ami már megnehezítheti a család anyagi helyzetét. Azzal, hogy város lett, megváltozik-e a helyzete, vagy a képe, nem tudom, de ——-wir.... na gyon bízom benne, hogy így lesz. Az édesanyával hazafelé tartó, vakációzó kislánytól is érdeklődtünk. Elmondta, hogy a helyi iskolában tanul, s csupa kitűnő jegyeket írtak az ötödik osztályról kapott bizonyítványába. Örül, hogy iskolája városi iskola lesz, de számára ez nem jelent változást, mert tanulni kell, és iskolába is el kell járni. Találkoztunk olyan bátaszéki- vel is, aki az újságból tudta meg, hogy a nagyközségből város lesz. — A hírre rácsodálkoztam, amikor olvastam a Népújságban, mert azt gondolom, ha egy nagyközség város lesz, ott az infrastruktúra is teljes. A sáros utcák, a nyaktörő utak nem ezt igazolják. Elítéljük a fiatalokat a viselkedésük miatt, de nincs mozi, nincs egy szórakozóhely, ahol a fiatalok eltölthetnék a szabadidőt. Felvetődik a kérdés, mit tud tenni az önkormányzat akkor, ha nincs pénz. Semmit. A válasz önmagáért beszél. Senki nem az önkormányzatot hibáztatja, mert még nem született olyan ember, aki a semmiből csodát tudott volna csinálni. - p. téri Hírek A Megyéből Eladó a hőgyészi Lichtenstein kastély Eladó a Hőgyész központjában található Lichtenstein kastély. A helybeliek által csak „kis-kastélyként” emlegetett -, a „nagy” az Appo- nyi-kastély -, épület együttes a rendszerváltást követően került a hőgyészi önkormányzat tulajdonába. Korábban a helyi állami gazdaság használta a kastélyt szolgálati lakások céljára. Mivel az ön- kormányzat nem tudja hasznosítani a leromlott állagú, mintegy tíz éve lakatlan műemlék jellegű épületet, ezért az elmúlt héten egy ingatlan- közvetítő cég segítségével meghirdette eladásra a kastélyt a hozzá tartozó mellék- épületekkel és a megmaradt park egy részével. A hírek szerint az egykori tulajdonosok utódai, a lichtensteini hercegi család tagjai is érdeklődnek az eladó ingatlan iránt. „Karcsúsítás” a városházán Létszámleépítés lesz a szekszárdi polgármesteri hivatalnál. A városi közgyűlés döntése értelmében tizenkét dolgozó állását szüntetik meg rövidesen. A közgyűlés hozzájárulása nyomán a takarítást, őrzést a jövőben vállalkozásba adja a hivatal. Jobb hídfeljáró Dunaföldváron A megyei közúti igazgatóság illetékesének tájékoztatása alapján még jó két hétig eltartanak a dunaföldvári hídfeljárón végzett karbantartási munkálatok. A tél folyamán megsérült szigetelést és az útburkolatot cserélik ki a szakemberek. Mint megtudtuk, garanciában javítja a feljárót a fehérvári Arbau, valamint a budapesti Hídépítő Rt. Lakások az az iskola épületében Lakásokat kíván kialakíttatni a szekszárdi önkormányzat a József-pusztai egykori iskola épületében. A terv megvalósítása érdekében az ingatlant átadták a Szekszárdi Városi Ingatlankezelési Intézménynek. Korszerűsödik a városháza A városi avató ünnepély előtt kerül sor több, a költségvetésben elhatározott fejlesztésre Simontomyán. Augusztusig befejeződik a szekszárdi Dom Rt. kivitelezésében a városháza tetőszerkezetének felújítása, és a Bőrgyár Rt. által végzett fűtéskorszerűsítés. A telefonhálózat fejlesztésének a függvényében építenek járdát a város közlekedési csomópontjától a művelődési házig, és befejezés előtt áll a védőnői lakás kialakítása is. Az avató ünnepség időpontja még nem nincs kijelölve, előreláthatóan augusztus utolsó hétvégéjén lesz. Nyári szüneten a városatyák Nyári szünetet tartanak a városatyák. A szekszárdi képviselők jól megérdemelt pihenése augusztus közepéig tart. Az „utolsó” közgyűlés július 27-én, kedden volt és több mint hat órán át tartott. A gázfűtésről Hőgyészen Gázfűtéssel szeretnék megoldani Hőgyészen is sokan lakásuk téli temperálását. Az igények nyomán a polgármesteri hivatal felvette a kapcsolatot az ügyben érdekelt cégekkel. Mint a tárgyalások során kiderült, a vezetékes földgáz bevezetése túl nagy terhet róna a falusi háztartásokra. A jelenlegi elképzelések szerint amennyiben igény lesz rá, utcánként egy-egy gáztartályt helyeznének el, amire házanként lehet rácsatlakozni. Ezzel a megoldással mintegy ötven százalékkal olcsóbban lehetne megoldani a lakások fűtés-korszerűsítését. * Áthelyezéssel távozik a jegyző Július 15-től Alsónána község jelenlegi jegyzője, Margruber János elköszön a községtől. A már említett időponttól - áthelyezéssel - Vajtára kerül. Az alsónánai önkormányzat a közeljövőben megüresedett jegyzői állásra pályázatot ír ki. Nevelési támogatás Koppányszántón Egy önkormányzati döntés értelmében az óvodás gyermekek után egységesen háromezer forintot kapnak a kop- pányszántói családok, az általános iskolásoknak pedig az önkormányzat téríti a tankönyvek költségét. A községben a középiskolások ötezer, a felsőoktatási intézményekben tanulók pedig hétezer forint beiskolázási támogatásban részesülnek idén. A klasszikus formák bűvöletében. Letisztult, klasszikusan hagyományos formák, térkompozíciók, egyszerű, határozott expresszivitás - ez Szabó Iván életműve. A Munkácsy-díjas szobrászművész a század nagymestere, Medgyessy Ferenc nyomdokain haladva vált a realizmus maradandó képviselőjévé. Aktokat, lovaskompozíciókat mintázó kisplasztikái, érmei, domborművei a simontomyai Vármúzeumban szombaton nyüt tárlaton várják az érdeklődőket szeptemberig. Szpkszárd városfejlesztési koncepciójához (5.) Eletközeli, rugalmas kapocsolatok A képviselőtestület megrendelésére, a MTA Regionális Kutatások Központja 2400 oldalas tanulmány-gyűjteményt készített a városról. A száz oldalas zárótanulmányból szemelgetünk. Meglehet szubjektiven, de szándékaink szerint érdekesen. Hogy milyen lesz a város jövője, az külső és belső folyamatoktól is függ. Az élelmiszer- gazdaságról már esett szó, arról még nem, hogy a város fejlődésére a déli határainknál folyó háború, illetve annak vége is hatással lehet. Különösen pozitív lesz ez a hatás akkor, ha megépül a déli autópálya, és a Duna-híd, kikötővel együtt. Ezzel kikerül a város az elzártságból és közvetlen kapcsolatba kerülne a nagy európai átmenő, nyersanyag és áruszállító forgalommal. Ha ez így lesz, akkor az idegenforgalom is alapozhat erre. A város idegenforgalmában ma sem játszik jelentőségéhez mért szerepet a gemenci erdő, ami a fenti esetben szintén felértékelődik. A tanulmány azt is bizonyítja, hogy a helyi erőforrások feltárása és dinamizálása, egy a jelenleginél aktívabb városfejlesztési politika nélkülözhetetlen, nemcsak a fejlődéshez, de a lecsúszás megakadályozásához is. A tanulmány persze még nem számol azzal a pénzügyi helyzettel, nevezetesen az eladósodással, ami az utóbbi két évben következett be. Mindez nem azt jelenti, hogy fel kellene adni, éppen ellenkezőleg, a helyzet felértékeli a szekszárdi polgárok szerepét, egyéni aktivitását, illetve ezek bekapcsolását a város fejlesztésébe. Mindig is jelentős erő volt, s a jövőben még nagyobb szerepe lehet a lokálpatriotizmusnak szubjektív oldalról, illetve a „szekszárdiságnak”, akár piaci megjelenítésében is. A tanulmány javasolja például, hogy a speciális termékeket, termékcsaládokat - más külföldi, főleg német mintára - egységes névvel, aliscai-ként forgalmazzák. A várospolitika további demokratizálásában, a karitatív szervezettekkel, a civil szférával való kooperáció bővítésében még vannak lehetőségek. Jó példa lehet a mezőgazdasági kerekasztal munkája. A tanulmány szerint az aktívabb várospolitikának feltétele a testületi munka célirányosabb szervezése, valamint a hivatal és a testület együttműködésének a korszerűsítése is. Az hivatalban dolgozók szakértelme nélkülözhetetlen a döntések előkészítésében majd a végrehajtásban. Jelentős szerepük nélkül elképzelhetetlen bármilyen jó várospolitika megvalósítása. (Vége.) Ihárosi Ibolya
