Tolnai Népújság, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-20 / 168. szám

1995. július 20., csütörtök Megyei Körkép Dunaföldvár, Paks És Környéke 5. oldal Lobbyzó polgármesterek (Folytatás az 1. oldalról.) Az első évben mintegy 95 millió, a következő években 150-200 millió forintra lenne szükség a célok megvalósítá­sára. A polgármesterek kifejtették azon gondolatukat, hogy a lösz­fal Rácalmástól Dunaszekcsőig terjedően omladozik, veszé­lyeztetve az emberi és anyagi értékeket, s a problémával ma­gukra hagyott önkormányzatok saját eszközeikkel nem képesek ezt kivédeni. — Ahhoz, hogy a parla­ment, a kormány jóváhagyja ezt a programot, a szükséges pénz­ügyi támogatást megkapják az érintett önkormányzatok, a te­lepülések polgármestereinek, a körzet országgyűlési képviselő­inek hatékony együttműködé­sére -jó értelemben vett lobby­zására - lesz szükség — mondta zárszavában Herczeg József polgármester. Gerjenben ezekben a napokban a tornaszerek, a fűtés és a vízvezeték szerelése zajlik a készülő tornacsarnokban. Mint azt Szabó Elemér polgármester elmondta, a 600 négy­zetméteres küzdőtérrel és 240 négyzetméteres szociális he­lyiségekkel rendelkező épület kivitelezője az önkormány­zat, a létesítmény eddig 16 millió forintba került. A pénzt saját erőből és céltámogatásból teremtették elő. fotó: garay „Bezárt” az Alkotótelep Véget ért a hagyományos, két hetes Paksi Alkotótelep prog­ramja, melyet két csoportban - 16-18 éves „ifik” és felnőtt képzőművészek - részvételével tartottak a városban. Mint azt Halász Károly festő, az Alkotó­telep létrehozója és vezetője elmondta, sikeresnek bizonyult az idei rendezvény, s igaz, hogy szerényebb keretek között, de igen értékes munkák születtek, a Paksi Képtár gyűjteménye is tovább gyarapodott. Az Alkotó­telepen született alkotásokból nyílt kiállítás szeptember 15-ig tekinthető meg. Az Alkotótelep idén ünne­pelte 15. „születésnapját”, a megnyitóra eljött Lantos Fe­renc képzőművész és Apagyi Mária zenetanár, akik még az 1980-85 közötti időben vettek részt az Alkotótelep munkájá­ban, amikor nemcsak a képző­művészet, hanem a zene is kép­viseltette magát. Részt vett az Alkotótelep munkájában három budapesti művészettörténész, Merhán Or­solya, Aknai Katalin és Varga Koppány. A paksi és városkör­nyéki fiatalok számára nagyon hasznos volt az itteni képzés, a kapott szakmai program, fel­adatok töltik ki majd az évköz- beni szakköri munkát. Halász Károly szerint 15 év után lezárult egy korszak, sok­rétűbb, árnyaltabb programot terveznek az Alkotótelepnek a jövőben. Ennek megvalósulá­sában egyetlen bizonytalan té­nyező akad: a rendelkezésre álló pénz. vem Markó János nemcsak őrzi, de ismeri is a történelem hírmondóit Régiségek szerelmese Vannak emberek, akik ter­mészetükből adódóan von­zódnak azokhoz a tárgyak­hoz, melyek koruknál fogva értékesek, vagy éppen érde­kesek. Ezek közé tartozik a nagydorogi Markó János nyugdíjas pedagógus is, aki szenvedélyesen gyűjti a régi kor emlékeit. — Nagydorogon születtem, édesapám a vasútnál dolgozott. Családunk a község szélén la­kott, igen szegényes körülmé­nyek között. A környéken lakó emberek olyan pénztelenek vol­tak, hogy még az utcának sem volt hivatalos neve, többen „Liszt nincs” utcának becézték. Fiatalon napszámosként kezd­tem el dolgozni. Ebben az idő­ben a véletlen folytán sikerült néhány régi, érdekes használati tárgyhoz hozzájutnom, több­nyire az iskolával kapcsolatos eszközök voltak ezek. Nem em­lékszem mi volt az első darab, talán egy iskolatáska, de sze­relmessé lettem a régiségekbe, amik az idő haladtával egyre csak gyűltek. Az általános isko­lában ki is állítottam a legérde­kesebbeket, így megszemlél­hették a diákok és a nevelők a századelő korabeli tankönyve­ket, palatáblákat, írószereket. — Mik a legkedvesebb té­mák? — Elhatároztam, hogy szisztematikusan a paraszti élet egyszerűségéről, ugyanakkor azok leleményességről árul­kodó kellékeit fogom gyűjteni, így került hozzám a nagydorogi házak pad­lásairól rengeteg holmi, bő gatyák, vászonin­gek, ruha­készítő-, evő- és varró esz­közök, ha­sas asztal, kasztni, kredenc, stb. Az évekig tartó gyűj­tés során rengeteg holmi került elő, sokat segítettek az iskola diákjai, akik újabb és újabb ötletekkel álltak elő a lelőhelyeket illetően. — Milyen korból találhatók itt emléktárgyak? — A gyűjtemény egyik büszkesége az a tárgy, mely szerintem a legkorosabb. Ez egy - valószínűleg - az 1500-as évek paraszti háborúiból szár­mazó kard, de rengeteg a múlt században készült tárgyat őr­zök. Van itt karosszék 1878- ból, fémkeretes festmények, rozsdásodó tűzhelyek, megvi­selt állapotú mosóteknők, kö­csögök és számtalan kacatnak látszó régiség, melyekhez na­gyon ragaszkodom. A hatalmas családi ház alag­sora színültig van rakva a tö­mérdek régiséggel. Ahogy az ember végigtekint a megsár­gult, elszínesedett, megfakult darabokon szinte érezni a törté­nelem ízét. A szemlélődő eltű­nődhet azon, hogy egy-egy adott tárgynak milyen kalandos útja lehetett, míg ebbe a helyi­ségbe került. Érdekesség pél­dául az a kulacs, melyet egy olyan katona használt, aki meg­járta a második világháború majd minden csataterét. A helyszínek nevét, valamint a kedvesének szánt üzeneteket a kulacs oldalára véste bicskájá­val. Markó János szívesen me­sélt mindegyik tárgyról részle­tesen, hiszen nemcsak őrzi e régiségeket, de ismeri is mind­egyiket alaposan. — Nem gondolta, hogy a ré­giségek számára megfelelő he­lyet kellene találni? — De, többször is, azonban nem sikerült dűlőre jutni a tár­gyak kiállítását illetően. Igaz, hogy közel tíz esztendeje pró­bálkoztam utoljára. Garay Előd Kiállítás a dunafóldvári Vármúzeumban Szobrok és ikonok titkai Zeke-Hajas Ilona 1944-ben született Hajdúhadházon. Fiata­lon divattervező pályáról álmo­dott, ám korán beleszeretett a bizánci egyházművészetbe. Mivel ennek a műfajnak nem volt neves hazai művelője, aki­től tanulhatott volna, így régi mesterek segítségével sajátí- totta el a művészet alapjait. Ilona munkái szerte Európában megtalálhatók - hangzottak el ezen szavak a dunaföldvári Vármúzeum Galériájában, ben­sőséges keretek között megtar­tott ünnepségen. A nagy lét­számban megjelent vendégek megcsodálták az egyházi festő által készített színes ikonokat, melyek igen figyelemre méltó alkotások. A kiállítást dr. Szathmáry Sarolta régész nyi­totta meg az érdeklődők előtt. Zeke-Hajas Ilona férjével, Simon László, szobrásszal együtt állította ki festményeit. Az ikonok érdekessége, hogy érdekes színvilágot tükröznek, az alkotó bátran használja a kü­lönböző színárnyalatokat, ezek harmonizálnak egymással. Az ikonok sajátos, kicsit misztikus hangulatú képei sokak előtt nyithat meg új utat az egyházi szertartá­sokhoz, és azok művelőihez, vala­mint a szokások ér­telmezéséhez. Elka­lauzolja a szemlélő- dőt olyan varázsla­tos világba, mely je­len korunk embere számára megfogha­tatlan, elképzelhe­tetlen és ez által egyfajta titok övezi. A látogató feladata, hogy ezt a titkot megfejtse. A Vármúzeum Galériájába betérő Simon László kis­plasztikáival, portré­ival is találkozhat. A Zeke-Hajas Ilona egyik alkotása fotó:GE Röviden Reichertshofenbe, Paks testvérvárosába látogat egy negyven fős delegáció. A képviselőkből és üzlet­emberekből álló csoport a német városban megrende­zésre kerülő sörfesztiválon vesznek részt. Július 20-án, azaz ma indul a hosszú út­nak a delegáció. A prog­ramban szerepel többek kö­zött városnézés, a környék megismerése, valamint egy kellemes sétahajózás része­sei is lehetnek a paksiak. Vasárnap délelőtt részt vesznek egy istentiszteleten, majd a délutáni órákban ve­szik az irányt hazafelé. Az utazás célja kizárólag a test­vérvárosi kapcsolatok ápo­lása, valamint a sörfesztivá­lon való megjelenés. Gerjenben két hete kezd­tek neki a polgármesteri hi­vatal épületének átalakítá­sához. Ez valójában annyit jelent, hogy a hivatal épüle­tének helyiségeit felújítják, megváltozik a belső elren­dezés. A tanácsterem átköl­tözik a volt könyvtár épüle­tébe, itt tartják majd az ön- kormányzati üléseket is. A könyvtár már szeptember­ben átköltözött az iskolába. Csersznyéspusztán szer­vez olvasótábort a Paksi Vá­rosi Művelődési Központ július 22. és 31. között. Az ismerkedési esttel egybekö­tött megnyitóra július 22-én este 7 órakor kerül sor a bo­gyiszlói néptáncosok és a Rekettyés zenekar részvéte­lével. A tábor során a kö­vetkező előadásokat hall­gathatják meg a résztvevők: A magyarok őstörténete, őshaza-elméletek (dr. Ki- szely István antropológus), A magyar keresztény kul­túra egységének megterem­tése az Árpádok korában (C. Tóth János, a Határon Túli Magyarok Hivatala munka­társa), Az organikus építé­szet és a paksi Szentlélek templom (Makovecz Imre építész), A trianoni békekö­tés problémái, megítélésé­nek változásai (Szarka László történész), Kós Ká­roly munkássága és a paksi „tulipános” házak (Csete György építész), A mű és kora. Németh László: Ki­sebbségben (Mórocz Zsolt irodalomtörténész). Az előadások mellett lesz irodalmi kirándulás, műhe­lyek bemutatkozása, búcsú­est, részvétel református és evangélikus istentiszteleten, s július 30-án, vasárnap, versműsor a délelőtti szentmise után a paksi Jézus szíve templom előtt. Tanári szobát alakítanak ki a dunaföldvári általános iskola úgynevezett külvégi épületénél. A hatalmas szülői ösz- szefogás eredménye, hogy a beruházás csak 600 ezer forint­jába (anyagköltségbe) kerül majd az önkormányzatnak, mindez közel fele annak az összegnek, melyet a segítség elma­radása jelentett volna a városnak. Az árokásásban, kőműves- munkában és a falazásban egyaránt kivették részüket a segítő­kész szülők, mindezért köszönet illeti őket, így név nélkül is. Hetvenezer forint a beugró „Gázosodik” Dunaföldvár A háromezer-kettőszáz la­kóingatlan közül legalább ezerhatszáznak kell jeleznie a gázprogramban való rész­vételt, csak így indulhatnak meg a gázvezeték építésének munkálatai. Ezt Nagy Gá- bomé, Dunaföldvár polgár- mestere mondta kérdésünkre. Az előzetes felmérések sze­rint hetven százalékos volt a jelentkezési arány. Már most közel kétszáz fő be is fizette a lakossági hozzájárulás össze­gét, ami hetven ezer forint. Mint azt megtudtuk, a tel­jes beruházás megközelítőleg 230 millió forintba kerül majd, ebből 110 millió a belső hálózat költsége. Ha a lako­sok ötven százaléka csatla­kozna a gázprogramhoz, ak­kor a teljes belső hálózat pénzügyi fedezete biztosított lenne. Ä polgármesteri hivatal vállalkozási irodájában várják a jelentkezőket, akikkel az önkormányzat szerződést köt. A lakosokat kérik, hogy lehe­tőség szerint augusztus vé­géig jelezzék szándékukat az üggyel kapcsolatban, hiszen ősszel el kell készíteni a kivi­teli terveket és ha minden jól megy, akkor még ebben az évben szeretnének belekez­deni az északi irányból, Du­naújváros felől érkező nagy­nyomású fővezeték kiépíté­sébe. Egyébként a hálózati építés első ütemében Paks, Dunaföldvár, Bölcske és Ma- docsa csatlakozhat rá a gáz­vezetékre. Garay Hajókirándulások a Dunán Jöjjön és ismerje meg a Gemenc szépségeit, a Duna-parti vérosok nevezetességeit. Minden péros hét szombatján, reggel S órakor kirádulóhajó indul a Gemencbe. A felnőttek részére 800, a gyerekek számára 650 forint a viteldíj. Az ét páratlan kikapcsolódási lehetőséget nyújt mindenkinek. A páratlan hét szombati napján, délelőtt 9 órakor indul a hajó Kalocsára. Részvételi díj: felnőtteknek 500, gyermekeknek 400 forint. Külön ajánljuk a solti Teleki-kastély látogatását. Minden vasárnap 9 órakor Indul a Járat. Viteldíja: 950 illetve 750 forint. Az árak egy ebédet és fürdő-medence használati díjat Is magukban foglalják! Sétahajózás a paksi Duna szakaszon! Minden vasárnap 17 órától másfél árát tölthet Magyarország legnagyobb folyamán, a Dunán! II .... M eglátja, érdemes eljönnll -L A hajójáratok a paksi rávátkelőtől Indulnak. Bővebb felvilágosítást a 06-20/415-476-os telefonon adunk. (741M) / Dr. László László Minden egyes darabhoz szoros barátság fűzi kiállítás augusztus 15-ig látható hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között. Garay

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents