Tolnai Népújság, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-18 / 166. szám
1995. július 18., kedd Megyei Körkép 3. oldal Négy hónapja a pályaudvaron Nyáron sem tartanak szünetet Kedvezményes vásár a nyugdíjasoknak A Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Szövetsége tegnap ismét nagysikerű kedvezményes vásárt rendezett tagjai számára. Mint azt Szabó Istvánná titkártól megtudtuk, a korábbi vásároktól eltérően - némelykor még sorszámot is kellett adni - most folyamatos volt nemcsak az ellátás, hanem a vásárlók is folyamatosan érkeztek. Mindig azokat a nagykereskedőket keresik meg, akik olcsóbban kínálják termékeiket. A tegnapi vásáron is az alapvető élelmiszerek közül vásárolhattak a nyugdíjasok, így ecetet, étolajat, sót, tésztaféléket, háztartási kekszet, üdítőitalokat. Az árakról szólva Szabó Istvánná csupán egy példát említett, mégpedig az 5 kilogrammos liszt 137 forintba került ezen a délelőttön. Az év minden hónapjában legalább két alkalommal szerveznek akciós vásárokat. Sőt, még a nyáron sem tartanak szünetet, mert kirándulásokkal egybekötve bevásárló körutakat szerveznek havonta, Budapestre. Örvendetes, hogy nő a tagok érdeklődése az akciós-, illetve a bevásárló körutak iránt, eddig a szövetség legalább ezer tagja utazott ilyen jellegű utakon bel- és külföldre.- p. téri A Trappista az élen (Folytatás az 1. oldalról.) Tolna megye fokozatosan a félkemény sajtok gyártásának fellegvárává vált. Magyarországon a legkedveltebb sajt a Trappista, első helyét változatlanul tartja. A Tolnatej Rt. szívügye az egyenletes, megbízható minőség, garancia erre, hogy az ország egyik legkorszerűbb tejüzemét működtetik. A sajt kényes portéka, vigyázni kell egyenletes érésére, megfelelő színére. A prognózisok szerint a sajt szerepe egyre növekszik a táplálkozásban, s a jövőben tovább nő a minőségi A szalmonellás ételfertőzések és azok megelőzése volt a témája annak a rendezvénynek, amely az Allmi Népegészségügyi és Tisztorvosi Szolgálat Tolna Megyei Intézetének szervezésében zajlott tegnap délután. Dr. Bényi Mária főorvos, a közegészségügyi osztály vezetője a szalmonellás fertőzések alakulásáról tartott előadást. Mint elmondta, szomorú rekordot tudhat magáénak Tolna megye, országos viszonylatban elsők vagyunk a szalmonellás megbetegedések számát illetően. A szalmonella baktérium-csoport „karrierje” a fertőzött állati tápok (halliszt, csontliszt, stb.) világszerte való elterjedésével ívelt fel. A fertőzési „toplistát” jelenleg a tojás vezeti, ezért nagyon fontos a felhasználás előtti fertőtlenítés. Erről tartott előadást Kraszna- iné Skoda Klára közegészség- ügyi felügyelő, aki elmondta, a szalmonella ellen nap mint nap védekeznünk kell. Különösen termékek iránti igény. Ezt követi a Tolnatej Rt. is, hagyományos és új termékeivel. Hétféle sajt készül Szekszárdon, a már említett Trappista mellett az Eidami, a Gouda, a Balaton, a Tolnai .sovány sajt, á Gemenc és az Óvári. Különlegességnek számít a viasszal bevont és érlelt Gemenc sajt. A Tolnatej Rt. üzemében az idén a felsorolt sajtokból várhatóan összesen 6.500 tonnát állítanak elő, s nemcsak a régióban, az ország számtalan üzletében találkozhatnak velük a vásárlók. venter fontos ez a rendezvényre meghívottak - közétkeztetéssel foglalkozók, cukrászok, szállítók - esetében, olyannyira, hogy jogszabály írja elő. A hagyományos fertőtlenítési módszer hypoclorit-lúggal, vagy hypo- val történik. (A háztartásban is alkalmazható, 10 liter vízhez 2 deciliter hypot kell adni. A tojásokat gondosan meg kell tisztítani, leöblíteni, majd 5-10 percig a fenti oldatban áztatni. Ezt követően 40 fokos vízzel kell újra leöblíteni.) Dr. Németh Zoltán, a Capri- ovus Kft. ügyvezető igazgatója mutatta be ezután a pasztőrözé- ses eljárással előállított tojás- készítményeket, korrekten ismertetve előnyeiket és hátrányaikat, majd Nagy László cukrász beszélt a nem hagyományos tojással készülő cukrász- termékekről. A rendezvény résztvevői ezt követően meg is kóstolhatták a különleges - s garantáltan szalmonella-mentes - készítményeket. venter Szlobodics Ferenc és élettársa négy hónapja a szekszárdi pályaudvaron alszik. A huszonnégy éves fiatalember és a hasonló korú asszony a múlt héten állított be szerkesztőségünkbe, mondván, hogy már nem tudnak hova menni. — Ha megjelenik a történetük, akkor sem lesz lakásuk. — Nem baj, mi már csak a nyilvánosságban reménykedhetünk. — Miért nem mennek az illetékesekhez, a polgármesteri hivatalhoz? — Voltunk már ott sokszor, eddig mindig azt mondták, hogy nem lehet mit tenni. Pedig tudom, hogy sok lakás üresen áll a városban. — Eddig hol lakott? — Intézetben nőttem fel, azután a munkásszállóra kerültem. De az megszűnt. — Van munkahelye? — Most nincs. — 5 hol dolgozott? — A Héliosz Kft.-nél, ott voltam segédmunkás. (Folytatás az 1. oldalról.) Bonyhádon úgy kerültek át az önkormányzathoz elsejével, hogy költségvetésükből hiányzik mintegy kétszázezer forint. A felől nincs kétsége a parancsnoknak, hogy a pénz meglesz, csak a fejlesztést illetően szkeptikus - joggal. Azt mondja, az épületben tíz éve nem tapétáztak. A szakmai fejlesztés, nevezetesen a vonuló egység kialakítása aligha olyan cél, amit egyhamar el lehetne érni. Annál is inkább, mert a szükséges eszközök, technika ára is meredeken emelkedik. Hozzá nem értő számára is nyilvánvaló, hogy ha a tűzoltóság csak 25-30 perc múlva ér ki, például egy lakástűzhöz, akkor már csak a szomszéd épületeket lehet megvédeni. Márpedig Szekszárd és Bony- hád között ennyi a távolság. Sokat segít ugyanakkor a helyzeten, hogy Bonyhádon ismét van önkéntesekből álló egyesület, tűzoltóautókat is kaptak Németországból. Ma már világos, hogy annak idején kár volt az akkor már száz évesnél is — Miért jött el onnan? — Összebalhéztam a főnökömmel. — Büntetve volt? — Hát... nem ... — Biztos? — Na jó, egyszer belémkö- tött valaki, s utána elítéltek, de próbaidőre. Egyébként én nem bántok senkit, ha nyugton hagynak, nincs velem semmi baj. Gergelics István fotó: bakó idősebb egyesületek elhalását segíteni. Világos, hogy az állam nem tud mindent magára vállalni. Meg nem is akar. Az egyesületek újjászervezéséhez pénz és idő kellene. A parancsnok szerint a szakma megbecsülésének hiánya az önszerveződés legfőbb akadálya. Valamikor a tűzoltó egyesület vezetőségében a helyi „intelligencia” színe-java vett részt, ma ez elképzelhetetlen. Van ugyan tiszteletdíj, de az pénznek ke— Azt mondta, hogy a pályaudvaron alszik. Az élettársa is? , — Ő is, pedig kilenc hónapos terhes. Bármikor megszülhet. — Ez az első' gyerekük? — Nekünk igen, az élettársamnak azonban már van négy gyermeke. — S azok a gyerekek hol vannak? — A nagyszülőknél, meg az előző férjnél. — A nagyszülőknél nincs már több hely? — Oda nem mehetünk, ők panelházban laknak, már így is nagyon sokan vannak. — S mit gondolnak, mi lesz a megszületendő gyerekkel? ’ - (...) — Bent alszanak a váróterem padjain? — Nem, kint a szabad ég alatt, mivel most meleg van. De ezzel nemcsak mi vagyunk így: sokan alszanak ott éjszaka. — Nem veszélyes ez? — Annyira nem, bár előfordult már, hogy megloptak bennünket; Pedig aztán nekünk alig van valamink.-szjáFotó: Gottvald Károly vés, a romló megélhetési feltételek között, az erkölcsi megbecsülés meg el is marad. Huszonnyolc település tűzvédelme a feladatuk. Magát az oltást a területen zömmel a szekszárdiak végzik, kis rész tartozik máshova. Nem kétséges, hogy az önkormányzativá válással új ellentmondások is felszínre kerülnek. Elég csak utalni arra, hogy mi történik, ha a szekszárdiakat egyszerre riasztják Bonyhádra, valahova a környékre, de közben Szekszárdon is sürgős lenne a közbelépés. Ez persze eddig is előfordulhatott volna, de akkor nem volt önkormányzati a tűzoltóság. Célszerű lenne, ha valamennyi érintett település együttműködne, legalább a tűzoltás technikai fejlesztésében, de erre jelenleg a községek részéről sem szándék, sem pedig pénz nincsen. Az sem kizárható, hogy feszültség lesz a szakmailag irányító országos parancsnokság jogos kívánalmai és az ön- kormányzatok anyagi lehetőségei között. Ihárosi Ibolya Huszonnyolc település tartozik a bonyhádi tűzoltósághoz Vigyázat, szalmonella! Hírek A Megyéből Szekszárdi halfőzők sikere Varga János és Csötönyi Ferenc szekszárdi halfőzők is részt vettek a hét végén a tiszafüredi halas napokon. A főzőversenyen a Bikavérrel készült szekszárdi halászlé Varga Jánosnak második helyet - ezüst kupát - hozott. Nem sokkal maradt el mögötte Csötönyi Ferenc sem: az ő Duna menti halászléje harmadik helyezést érdemelt. Öt Tolna megyei a negyvenötből A magyar polgári anyakönyvezés százéves évfordulója alkalmából pályázatot hirdetett a Belügyminisztérium, családi szertartások forgatókönyveinek írására. A közel háromszáz pályamunka negyvenöt legjobbja jelent meg egy kiadványban. Ezek közül ötöt Tolna megyeiek írtak. Sas Erzsébet közösen írt forgató- könyvet névadó ünnepséghez Parrag Ferencnével, külön pályázott e témakörben Kleinné Makó Judit, aki szintén anyakönyvvezető Faddon. Sas Erzsébet két forgatókönyvet írt házasságkötéshez. Az egyik klasszikus, a másik pedig közvetlen hangvételű szertartás kidolgozása. Az ünnepélyes állampolgársági eskü megtervezésével pályázott Parrag Ferencné. A könyv utószavát - tapasztalatairól - szintén Sas Erzsébet írta. Drága az út Fürgének Elkészítette a Szekszárdi Közúti Igazgatóság a Ke- csegé-pusztát Fürgéddel összekötő út javításának költségvetését. A tizenegy millió forintból hét milliót a fürgedi és négy milliót a tamási önkormányzatnak kellene fizetnie - ezt mindkét településen sokallják. A közúti igazgatóság által tervezett összeg nem tartalmazza az út szélesítésének költségeit. Fürgéd számára másik lehetőség a közlekedési és a területfejlesztési minisztérium közös támogatása, ehhez azonban négy millió forint saját erőt kell felmutatnia, amelyet csak hitel felvételével tudna biztosítani a falu önkormányzata. _____________________A Tárgyalóteremből__________________________ A sértettek nem tettek feljelentést Választási verekedésnek is nevezhetnénk, ami az egyik dombóvári borozó udvarán történt, 1994 március nyolcadikén. Estefelé F. Tamás meg akarta látogatni a menyasszonyát, de a család nem volt otthon, ezért átment a szemközti borozóba, ahol egy üveg sört fogyasztott. Később ezt ismételte, mert jövendőbelije és családja még mindig nem értek haza. Lehet, hogy ebbéli idegessége is hozzájárult ahhoz, hogy szóváltásba keveredett a borozó tulajdonosával. Közelebbről meg nem határozott témákban, köztük a politikában, illetve az akkor éppen aktuális választások tekintetében is más-más nézeteket képviseltek. Meglehetősen hangosan. Később a menyasszony, látva, hogy a vőlegénye igen ideges, haza akarta kísérni, de út közben összetalálkoztak a fiatalember testvérével, majd apjával. Ekkor már hárman indultak „lerendezni” a vitát. A menyasszony előreszaladt, hogy zárják be a kaput. így alakult, hogy a három férfi kívülről nyomta a kocsma udvarának kapuját, három nő pedig belülről. A menyasszony - később annak anyja - mellett a borozó tulajdonosának az anyja és a felesége alkották a védő sereget. A támadók hol betörtek az udvarba, hol kituszkolták őket. Közben a nők védelmére kelt egyik vendég a földre került, bele is rúgtak. A két család közti háború később egy vízszintmérő rúddal folytatódott, s annak csak a rendőrség vetett véget. A borozó tulajdonosa ezt követően a sérülteket - köztük a feleségét - kórházba vitte. A sérülések, véraláfutás, zúzódás, horzsolás, mind nycíc napon belül gyógyultak. A lelki sérülések szintén, mert a sértettek - bocsánatot kértek tőlük - nem tettek feljelentést. Csakhogy a garázdaság miatt hivatalból indult eljárás. Hiába bocsátottak meg a jövendő rokonok, és az ismerősök, ha a vádlottak magatartásukkal a többi vendégben és a járókelőkben riadalmat és megbotránkozást keltettek. Az eljárás „eredményeképpen” a vőlegényt hét hónap és hétezer forint, apját nyolc hónap és ötezer forint pénzbüntetésre ítélte, másodfokon, jogerősen a megyei bíróság. A végrehajtást egy évre felfüggesztették. A másik fiúnak viszont egy korábbi büntetését is le kell ülnie, nemcsak ezt a hét hónapot, amit most kapott. Súlyosító körülményként vette figyelembe a bíróság, hogy a közvetlen támadás nők ellen irányult. -ihiAlap- és középfokú képzés Tanfolyam vállalkozóknak, Szekszárdon A ma vállalkozójának a számítógép nem szabad, hogy csak státusz-szimbólum legyen, hanem a mindennapi munka, a közép- és hosszútávú tervezés nélkülözhetetlen eszközévé kell válnia. Akár ez is lehetne a mottója annak a személyi-számítógépkezelő alapfokú tanfolyamnak, amelyet a Tolna Megyei Vállalkozói Központ szervez. A tematika vállalkozók részére készült és szakmai ismeretek átadásán keresztül korszerű szemléletet nyújt a számítógép használatáról. Elsősorban azoknak szól, akiknek új még a számítógép, annak kezelése. A 45 óra alatt a résztvevők elsajátíthatják a legfontosabb számítástechnikai alapfogalmakat, megismerkedhetnek a gép kezelésével, a legelterjedtebb alkalmazási területekkel, így a szövegszerkesztéssel, egyszerű számlakészítő, nyilvántartást vezető programmal. Az augusztus elején kezdődő tanfolyamra egy hőgyé- szi csoport jelentkezett. A hosszabb lélegzetű, 90 órás középfokú tanfolyam azoknak szól, akik már rendelkeznek az alapszintű tudással. Erre épülnek a további ismeretek. A kilencven órás középfokú tanfolyam augusztus közepén kezdődik.
