Tolnai Népújság, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-18 / 166. szám

1995. július 18., kedd Megyei Körkép 3. oldal Négy hónapja a pályaudvaron Nyáron sem tartanak szünetet Kedvezményes vásár a nyugdíjasoknak A Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Szövetsége tegnap ismét nagysikerű kedvezmé­nyes vásárt rendezett tagjai számára. Mint azt Szabó Ist­vánná titkártól megtudtuk, a korábbi vásároktól eltérően - némelykor még sorszámot is kellett adni - most folyamatos volt nemcsak az ellátás, ha­nem a vásárlók is folyamato­san érkeztek. Mindig azokat a nagykereskedőket keresik meg, akik olcsóbban kínálják termékeiket. A tegnapi vásá­ron is az alapvető élelmisze­rek közül vásárolhattak a nyugdíjasok, így ecetet, étola­jat, sót, tésztaféléket, háztar­tási kekszet, üdítőitalokat. Az árakról szólva Szabó Istvánná csupán egy példát említett, mégpedig az 5 kilogrammos liszt 137 forintba került ezen a délelőttön. Az év minden hónapjában legalább két alkalommal szerveznek akciós vásárokat. Sőt, még a nyáron sem tarta­nak szünetet, mert kirándulá­sokkal egybekötve bevásárló körutakat szerveznek ha­vonta, Budapestre. Örvende­tes, hogy nő a tagok érdeklő­dése az akciós-, illetve a be­vásárló körutak iránt, eddig a szövetség legalább ezer tagja utazott ilyen jellegű utakon bel- és külföldre.- p. téri ­A Trappista az élen (Folytatás az 1. oldalról.) Tolna megye fokozatosan a félkemény sajtok gyártásának fellegvárává vált. Magyaror­szágon a legkedveltebb sajt a Trappista, első helyét változat­lanul tartja. A Tolnatej Rt. szívügye az egyenletes, meg­bízható minőség, garancia erre, hogy az ország egyik legkor­szerűbb tejüzemét működtetik. A sajt kényes portéka, vigyázni kell egyenletes érésére, megfe­lelő színére. A prognózisok szerint a sajt szerepe egyre nö­vekszik a táplálkozásban, s a jövőben tovább nő a minőségi A szalmonellás ételfertőzések és azok megelőzése volt a té­mája annak a rendezvénynek, amely az Allmi Népegészségü­gyi és Tisztorvosi Szolgálat Tolna Megyei Intézetének szervezésében zajlott tegnap délután. Dr. Bényi Mária főor­vos, a közegészségügyi osztály vezetője a szalmonellás fertő­zések alakulásáról tartott elő­adást. Mint elmondta, szomorú rekordot tudhat magáénak Tolna megye, országos vi­szonylatban elsők vagyunk a szalmonellás megbetegedések számát illetően. A szalmonella baktérium-csoport „karrierje” a fertőzött állati tápok (halliszt, csontliszt, stb.) világszerte való elterjedésével ívelt fel. A fertő­zési „toplistát” jelenleg a tojás vezeti, ezért nagyon fontos a felhasználás előtti fertőtlenítés. Erről tartott előadást Kraszna- iné Skoda Klára közegészség- ügyi felügyelő, aki elmondta, a szalmonella ellen nap mint nap védekeznünk kell. Különösen termékek iránti igény. Ezt kö­veti a Tolnatej Rt. is, hagyomá­nyos és új termékeivel. Hétféle sajt készül Szekszárdon, a már említett Trappista mellett az Eidami, a Gouda, a Balaton, a Tolnai .sovány sajt, á Gemenc és az Óvári. Különlegességnek számít a viasszal bevont és ér­lelt Gemenc sajt. A Tolnatej Rt. üzemében az idén a felsorolt sajtokból várhatóan összesen 6.500 tonnát állítanak elő, s nemcsak a régióban, az ország számtalan üzletében találkoz­hatnak velük a vásárlók. venter fontos ez a rendezvényre meg­hívottak - közétkeztetéssel fog­lalkozók, cukrászok, szállítók - esetében, olyannyira, hogy jog­szabály írja elő. A hagyomá­nyos fertőtlenítési módszer hypoclorit-lúggal, vagy hypo- val történik. (A háztartásban is alkalmazható, 10 liter vízhez 2 deciliter hypot kell adni. A to­jásokat gondosan meg kell tisz­títani, leöblíteni, majd 5-10 percig a fenti oldatban áztatni. Ezt követően 40 fokos vízzel kell újra leöblíteni.) Dr. Németh Zoltán, a Capri- ovus Kft. ügyvezető igazgatója mutatta be ezután a pasztőrözé- ses eljárással előállított tojás- készítményeket, korrekten is­mertetve előnyeiket és hátrá­nyaikat, majd Nagy László cuk­rász beszélt a nem hagyomá­nyos tojással készülő cukrász- termékekről. A rendezvény résztvevői ezt követően meg is kóstolhatták a különleges - s garantáltan szalmonella-mentes - készítményeket. venter Szlobodics Ferenc és élettársa négy hónapja a szekszárdi pá­lyaudvaron alszik. A huszon­négy éves fiatalember és a ha­sonló korú asszony a múlt héten állított be szerkesztőségünkbe, mondván, hogy már nem tudnak hova menni. — Ha megjelenik a történetük, akkor sem lesz lakásuk. — Nem baj, mi már csak a nyilvános­ságban reménykedhe­tünk. — Miért nem mennek az illetéke­sekhez, a polgármes­teri hivatalhoz? — Voltunk már ott sokszor, eddig mindig azt mondták, hogy nem lehet mit tenni. Pedig tudom, hogy sok lakás üresen áll a városban. — Eddig hol la­kott? — Intézetben nőt­tem fel, azután a munkásszál­lóra kerültem. De az megszűnt. — Van munkahelye? — Most nincs. — 5 hol dolgozott? — A Héliosz Kft.-nél, ott voltam segédmunkás. (Folytatás az 1. oldalról.) Bonyhádon úgy kerültek át az önkormányzathoz elsejével, hogy költségvetésükből hiány­zik mintegy kétszázezer forint. A felől nincs kétsége a pa­rancsnoknak, hogy a pénz meg­lesz, csak a fejlesztést illetően szkeptikus - joggal. Azt mondja, az épületben tíz éve nem tapétáztak. A szakmai fej­lesztés, nevezetesen a vonuló egység kialakítása aligha olyan cél, amit egyhamar el lehetne érni. Annál is inkább, mert a szükséges eszközök, technika ára is meredeken emelkedik. Hozzá nem értő számára is nyilvánvaló, hogy ha a tűzoltó­ság csak 25-30 perc múlva ér ki, például egy lakástűzhöz, akkor már csak a szomszéd épületeket lehet megvédeni. Márpedig Szekszárd és Bony- hád között ennyi a távolság. Sokat segít ugyanakkor a hely­zeten, hogy Bonyhádon ismét van önkéntesekből álló egyesü­let, tűzoltóautókat is kaptak Németországból. Ma már vilá­gos, hogy annak idején kár volt az akkor már száz évesnél is — Miért jött el onnan? — Összebalhéztam a főnö­kömmel. — Büntetve volt? — Hát... nem ... — Biztos? — Na jó, egyszer belémkö- tött valaki, s utána elítéltek, de próbaidőre. Egyébként én nem bántok senkit, ha nyugton hagynak, nincs velem semmi baj. Gergelics István fotó: bakó idősebb egyesületek elhalását segíteni. Világos, hogy az ál­lam nem tud mindent magára vállalni. Meg nem is akar. Az egyesületek újjászervezéséhez pénz és idő kellene. A parancs­nok szerint a szakma megbe­csülésének hiánya az önszerve­ződés legfőbb akadálya. Vala­mikor a tűzoltó egyesület veze­tőségében a helyi „intelligen­cia” színe-java vett részt, ma ez elképzelhetetlen. Van ugyan tiszteletdíj, de az pénznek ke­— Azt mondta, hogy a pá­lyaudvaron alszik. Az élettársa is? , — Ő is, pedig kilenc hóna­pos terhes. Bármikor megszülhet. — Ez az első' gyere­kük? — Nekünk igen, az élettársamnak azonban már van négy gyermeke. — S azok a gyerekek hol vannak? — A nagyszülőknél, meg az előző férjnél. — A nagyszülőknél nincs már több hely? — Oda nem mehe­tünk, ők panelházban laknak, már így is na­gyon sokan vannak. — S mit gondolnak, mi lesz a megszületendő gyerekkel? ’ - (...) — Bent alszanak a váróterem padjain? — Nem, kint a szabad ég alatt, mivel most me­leg van. De ezzel nem­csak mi vagyunk így: so­kan alszanak ott éjszaka. — Nem veszélyes ez? — Annyira nem, bár előfor­dult már, hogy megloptak ben­nünket; Pedig aztán nekünk alig van valamink.-szjá­Fotó: Gottvald Károly vés, a romló megélhetési felté­telek között, az erkölcsi meg­becsülés meg el is marad. Huszonnyolc település tűz­védelme a feladatuk. Magát az oltást a területen zömmel a szekszárdiak végzik, kis rész tartozik máshova. Nem kétsé­ges, hogy az önkormányzativá válással új ellentmondások is felszínre kerülnek. Elég csak utalni arra, hogy mi történik, ha a szekszárdiakat egyszerre ri­asztják Bonyhádra, valahova a környékre, de közben Szek­szárdon is sürgős lenne a köz­belépés. Ez persze eddig is előfordul­hatott volna, de akkor nem volt önkormányzati a tűzoltóság. Célszerű lenne, ha valamennyi érintett település együttmű­ködne, legalább a tűzoltás tech­nikai fejlesztésében, de erre je­lenleg a községek részéről sem szándék, sem pedig pénz nin­csen. Az sem kizárható, hogy feszültség lesz a szakmailag irányító országos parancsnok­ság jogos kívánalmai és az ön- kormányzatok anyagi lehetősé­gei között. Ihárosi Ibolya Huszonnyolc település tartozik a bonyhádi tűzoltósághoz Vigyázat, szalmonella! Hírek A Megyéből Szekszárdi halfőzők sikere Varga János és Csötönyi Fe­renc szekszárdi halfőzők is részt vettek a hét végén a ti­szafüredi halas napokon. A főzőversenyen a Bikavérrel készült szekszárdi halászlé Varga Jánosnak második helyet - ezüst kupát - ho­zott. Nem sokkal maradt el mögötte Csötönyi Ferenc sem: az ő Duna menti ha­lászléje harmadik helyezést érdemelt. Öt Tolna megyei a negyvenötből A magyar polgári anya­könyvezés százéves évfor­dulója alkalmából pályáza­tot hirdetett a Belügyminisz­térium, családi szertartások forgatókönyveinek írására. A közel háromszáz pálya­munka negyvenöt legjobbja jelent meg egy kiadvány­ban. Ezek közül ötöt Tolna megyeiek írtak. Sas Erzsé­bet közösen írt forgató- könyvet névadó ünnepség­hez Parrag Ferencnével, kü­lön pályázott e témakörben Kleinné Makó Judit, aki szintén anyakönyvvezető Faddon. Sas Erzsébet két forgatókönyvet írt házas­ságkötéshez. Az egyik klasszikus, a másik pedig közvetlen hangvételű szer­tartás kidolgozása. Az ün­nepélyes állampolgársági eskü megtervezésével pá­lyázott Parrag Ferencné. A könyv utószavát - tapaszta­latairól - szintén Sas Erzsé­bet írta. Drága az út Fürgének Elkészítette a Szekszárdi Közúti Igazgatóság a Ke- csegé-pusztát Fürgéddel összekötő út javításának költségvetését. A tizenegy millió forintból hét milliót a fürgedi és négy milliót a tamási önkormányzatnak kellene fizetnie - ezt mind­két településen sokallják. A közúti igazgatóság által ter­vezett összeg nem tartal­mazza az út szélesítésének költségeit. Fürgéd számára másik lehetőség a közleke­dési és a területfejlesztési minisztérium közös támoga­tása, ehhez azonban négy millió forint saját erőt kell felmutatnia, amelyet csak hitel felvételével tudna biz­tosítani a falu önkormány­zata. _____________________A Tárgyalóteremből__________________________ A sértettek nem tettek feljelentést Választási verekedésnek is ne­vezhetnénk, ami az egyik dombóvári borozó udvarán történt, 1994 március nyolca­dikén. Estefelé F. Tamás meg akarta látogatni a menyasszo­nyát, de a család nem volt ott­hon, ezért átment a szemközti borozóba, ahol egy üveg sört fogyasztott. Később ezt ismé­telte, mert jövendőbelije és családja még mindig nem ér­tek haza. Lehet, hogy ebbéli idegessége is hozzájárult ah­hoz, hogy szóváltásba kevere­dett a borozó tulajdonosával. Közelebbről meg nem határo­zott témákban, köztük a politi­kában, illetve az akkor éppen aktuális választások tekinteté­ben is más-más nézeteket kép­viseltek. Meglehetősen hango­san. Később a menyasszony, látva, hogy a vőlegénye igen ideges, haza akarta kísérni, de út közben összetalálkoztak a fiatalember testvérével, majd apjával. Ekkor már hárman in­dultak „lerendezni” a vitát. A menyasszony előreszaladt, hogy zárják be a kaput. így alakult, hogy a három férfi kí­vülről nyomta a kocsma udva­rának kapuját, három nő pedig belülről. A menyasszony - ké­sőbb annak anyja - mellett a borozó tulajdonosának az anyja és a felesége alkották a védő sereget. A támadók hol betörtek az udvarba, hol ki­tuszkolták őket. Közben a nők védelmére kelt egyik vendég a földre került, bele is rúgtak. A két család közti háború később egy vízszintmérő rúddal foly­tatódott, s annak csak a rend­őrség vetett véget. A borozó tulajdonosa ezt követően a sé­rülteket - köztük a feleségét - kórházba vitte. A sérülések, véraláfutás, zúzódás, horzso­lás, mind nycíc napon belül gyógyultak. A lelki sérülések szintén, mert a sértettek - bo­csánatot kértek tőlük - nem tettek feljelentést. Csakhogy a garázdaság mi­att hivatalból indult eljárás. Hiába bocsátottak meg a jö­vendő rokonok, és az ismerő­sök, ha a vádlottak magatartá­sukkal a többi vendégben és a járókelőkben riadalmat és megbotránkozást keltettek. Az eljárás „eredményeképpen” a vőlegényt hét hónap és hétezer forint, apját nyolc hónap és öt­ezer forint pénzbüntetésre ítélte, másodfokon, jogerősen a megyei bíróság. A végrehaj­tást egy évre felfüggesztették. A másik fiúnak viszont egy korábbi büntetését is le kell ülnie, nemcsak ezt a hét hóna­pot, amit most kapott. Súlyosító körülményként vette figyelembe a bíróság, hogy a közvetlen támadás nők ellen irányult. -ihi­Alap- és középfokú képzés Tanfolyam vállalkozóknak, Szekszárdon A ma vállalkozójának a szá­mítógép nem szabad, hogy csak státusz-szimbólum le­gyen, hanem a mindennapi munka, a közép- és hosszú­távú tervezés nélkülözhetet­len eszközévé kell válnia. Akár ez is lehetne a mottója annak a személyi-számító­gépkezelő alapfokú tanfo­lyamnak, amelyet a Tolna Megyei Vállalkozói Központ szervez. A tematika vállalko­zók részére készült és szak­mai ismeretek átadásán ke­resztül korszerű szemléletet nyújt a számítógép használa­táról. Elsősorban azoknak szól, akiknek új még a számí­tógép, annak kezelése. A 45 óra alatt a résztvevők elsajá­títhatják a legfontosabb szá­mítástechnikai alapfogalma­kat, megismerkedhetnek a gép kezelésével, a legelterjed­tebb alkalmazási területekkel, így a szövegszerkesztéssel, egyszerű számlakészítő, nyil­vántartást vezető program­mal. Az augusztus elején kez­dődő tanfolyamra egy hőgyé- szi csoport jelentkezett. A hosszabb lélegzetű, 90 órás középfokú tanfolyam azoknak szól, akik már ren­delkeznek az alapszintű tu­dással. Erre épülnek a további ismeretek. A kilencven órás középfokú tanfolyam augusz­tus közepén kezdődik.

Next

/
Thumbnails
Contents