Tolnai Népújság, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-13 / 136. szám
1995. június 13., kedd Megyei Körkép 3. oldal Emlékülés, koszorúzás, Borút a II. Alisca Bomapok első napján Dr. Fűzi József édesanyja és testvére fotó: gottvald Kórházak: A kevesebb ágy több? (Folytatás az 1. oldalról.) — Mit képvisel vidéki egészségbiztosítási tagként a közgyűlési döntéseknél? — Négy szempontot igyekszem érvényesíteni munkám folyamán: először is készítsen a minisztérium országos ellátási térképet. Ebben világosan meg kell mondani, hogy hol, mennyi, és milyen jellegű aktív ágyat kell működtetni ahhoz, hogy a lakossági igényeket az ország minden térségében ki tudják elégíteni. Másodszor: a kórházak közötti munkamegosztásból következően az ágy olyan mérőszám legyen, amely feltételezi a mögöttes diagnosztikus és terápiás kapacitást is. Harmadszor: az egészségügyben ezen intézkedés-sorozatkor végig kellene vinni egy profiltisztítást is. Ma a kórházi ágyak 10-15-20 százalékán szociálisan gondoskodásra szoruló emberek fekszenek, ők nem gyógyítást igényelnek, hanem szociális gondoskodást. Végezetül pedig soha nem értettem egyet azzal, hogy valamiféle fiskális pénzügyi kényszer diktálja az egészségügynek a lépéseit. A racionalizációval ugyanakkor egyetértek, de ezt csak alapos szakmai előkészítéssel lehet végrehajtani. A szakmát - s nem a lobbyzókat! - meg kell szólítani, adni kell a szavukra. Természetgyógyász a Babitsban Ma délután 6 órától tart előadást a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Házban dr. Dimitri Skopintsev, ukrán természetgyógyász. Skopintsev doktor belgyógyászként dolgozott, majd szülőföldje és a Távol-Kelet természetgyógyászatai tudományában elmélyedve alakította ki saját gyógyító-tanító technikáját. A ma esti előadás résztvevői találkozhatnak és beszélgethetnek Skopintsev doktor gyógyult betegeivel, akik elmondják tapasztalataikat, megtudhatják, mi az a fantom-műtét, s milyen részekből tevődik össze a doktor gyógyító-módszere. A mai előadást követően indul az az öt napos kurzus, melyen a jelentkezők részt vehetnek egy gyógyítóregeneráló programon. Az előadás során a doktor tájékoztatja az érdeklődőket, mi várható a kurzus idején, ahová minden érdeklődőt várnak. vem (Folytatás az 1. oldalról.) a város fontos eseménye, az őszi szüreti fesztivál mellett a borvidékhez és szekszárdi borhoz immár hagyományosan kapcsolódó, zömében szakmai jellegű rendezvény. Ezt követően szólt a szekszárdi bor történetéről, a hagyományok őrzése és a megújulás, az új technikák befogadásának jelentőségéről, mely jelenleg is a legfontosabb feladat a borvidék jövője szempontjából. Ezt követően dr. Hajdú Edit emlékezett a tolnai születésű dr. Füri Józsefre, a szőlészeti kutatás egyik támpillérére, aki több mint 30 évig dolgozott a szőlészeti kutatóintézetben, 1988- ban bekövetkezett haláláig. Mint elmondta, dr. Füri József a gyakorlati kutatás elismert szaktekintélye volt, érdemeket szerzett a szőlőnemesítés, a re- zisztens szőlőfajták kutatása, az oltványtermesztés fejlesztése terén, emellett foglalkozott éghajlat-kutatással, az öntözési módok vizsgálatával is. Mindezt határozottsággal, nagy szakmai tudással, s kellemes modorral tette, nem tagadva meg az értékes tanácsokat, szakmai segítséget a hozzá fordulóktól. Dr. Füri József idén lenne 63 éves. A továbbiakban előadások hangzottak el a minőségi bortermelés dél-dunántúli fajta-sajátosságairól, szőlő(Folytatás az 1. oldalról.) Tudomásul kell vennünk - mondja -, hiszen a baleseti statisztikák bizonyítják, hogy a közlekedés egyre veszélyesebb. Bárkivel, bármikor, bármi megtörténhet az utakon, akkor is, ha ő maga mindent megtesz a baleset elkerüléséért. Az alapítvány lényege, hogy az egyébként is veszélyes hatos úton bekövetkező balesetek súlyos sérültjei is kapjanak esélyt a túlélésre. Azzal, hogy a betegeknek, a kórház orvosainak korszerű, a munkát megköny- nyítő, s adott esetben életmentő műszerek, gyógyászati segédeszközök álljanak a rendelkezésére. Mikor az alapítvány gondolata, majd előkészítése megkezdődött, még szó sem volt kórházi ágyak, netalán kórházak, vagy az aktív ellátás megszüntetéséről. Erről azt mondja dr. Kadosáné, hogy ha valakinek, hát neki - akinek az életét megmentették - joga van azt mondani, hogy a bonyhádi kórfajta-politikánk jelenlegi helyzetéről és a fejlesztés lehetőségeiről, valamint a Badacsonyban előállított új szőlőfajtákról és termesztési értékükről. Délután egy órakor került sor az Alisca Hotelnél Dicenty Dezső emléktáblájának megkoszorúzására. Dicenty Dezső 116 évvel ezelőtt született Szekszárdon, s hosszú ideig a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet igazgatója volt. Délután 3 órakor a Borkútnál nyitotta meg ünnepélyes keretek között a Szekszárdi Bonität Kocsis Imre Antal, történelminek nevezve a pillanatot, s kiemelve a Borút jelentőségét a borvidéki borkultúra megteházra szükség van. S valóban, az ő esélyei is szétfoszlottak volna arra - ha Szekszárdra, vagy Pécsre kell vinni a kórházba -, hogy az orvosok és ő maga is küzdhessen az életéért. Úgy vélekedik, hogy az alapítvány akkor sem lesz értelmetlen, ha az osztály esetleg megszűnik, hiszen ambulancia a rendelőintézetben mindenképen lesz. Ma pénzt szerezni egy alapítvány számára - még olyan célra is amellyel mindenki egyetért - nagyon nehéz. Függ az ismeretségi körtől, még a kérelem időpontjától is, hiszen nem mindig van pénz a kasz- szákban. ígéretek, sőt biztató határidők már vannak, s a kuratórium tagjai folytatják a munkát. Pénzt szerezni az alapítványnak, amelynek elnöke, dr. Barcza Zsolt baleseti sebész, aki december tizedikén az ügyeletes volt a sebészeten. Már jártas a jogásznő az orvosi műszerek dolgában is. Kiderült például, hogy egy gipszremtésében, s széles körben való megismertetésében. Ezt követően Wiesner György, a Provincia T.M.T. vezetője, a Borút egyik fő szervezője szólott a Borút jelentőségéről, a szervezés mikéntjéről, s arról, milyen további feladatok állnak még előttünk. Módos Ernő, az Alisca Borrend nagymestere, a Borút első állomásának házigazdája Ferenc Vilmost és Wiesner Györgyöt kérte fel a Borkútnál egy jelképes, borút-nyitó csapolásra. Ezt követően a Vármegyeháza borozóban mutatkoztak be és ismerkedtek egymással a Borút egyes állomásainak házigazdái. Venter Marianna vágó motorolló 2340 márkába kerül, mert meg kell fizetni a világhírű márkanevet is. Ha nincs pénz az újra - s sok esetben értelme sincs annyit fizetni érte, mert a használt is ugyanolyan jó lehet -, akkor meg kell keresni a külföldi kapcsolatokat, ahonnan használtat lehet szerezni. Elindulni ilyen ügyben Bonyhádon nem is olyan nehéz: már elkezdték keresni a német kapcsolatokat. Hogy miért éppen gipszvágó motorolló lesz az első alapítványi vásárlás? Azért, mert amikor már látszott, hogy fizikailag túlélte a karambolt dr. Kadosáné dr. Karner Beatrix, akkor egy kézi fűrésszel vágták le a lábáról a gipszet. Ami persze lehetséges, de mennyivel biztonságosabb, s az orvosnak könnyebb lenne egy erre célra kifejlesztett motoros ollóval dolgozni. Azt hiszem, mindebből teljesen világos: ez az alapítvány valóban a túlélés esélyeiről szól. Ihárosi Ibolya A Bonyhádi Kórház felszereltségének javítására Alapítvány a túlélés esélyeiért Hírek A Megyéből Babits leveleinek kritikai kiadása A Szent-Györgyi Albertról elnevezett szakközépiskolába látogat a szekszárdi képviselőtestület művelődési bizottság soron következő ülésén, június 13-án délután tizenhat órakor. Tizenhét órától a városházán folytatódik az ülés, ahol szó esik - többek között - Babits Mihály levelezésének kritikai kiadásáról, tájékoztató hangzik el az intézmények kollektív szerződéseinek felülvizsgálatáról, és a Sportalapra érkezett pályázatokról. Az idén is lehet pályázni azokra a pécsi egyetemi kollégiumi férőhelyekre, amelyeket tíz évre bérbevett a város. Fogathajtók sikere Tihanyban A Döbrököz-Kurd SE. fogathajtói az e hét végén Tihanyban megrendezett kettesfogat hajtó versenyen második, illetve harmadik helyezést értek el. A 21 fogatból álló mezőnyben - ahol a magyar fogathajtók legjobbjai mérték össze tudásukat - a második helyet Győrvarga András, a harmadikat Fanyar János szerezte meg. A sportegyesület egyébként június 17-én, vagyis e hét szombatján - hasonlóan a tavalyihoz - Döbröközön rendez fogathajtó versenyt, s az egész napos, két fordulós verseny mellett az érdeklődők több érdekes bemutatót láthatnak. A döbröközi lovasnapon kirakodókat is fogadnak majd, ám ez nem vásár lesz. Szabadidős tábor Pakson Több mint harminc általános iskolás részvételével tegnap szabadidős táborozás kezdődött a paksi művelődési házban. A június végéig tartó összejövetelek heti két kirándulást is tartalmaznak. így például ma Pécsre, Siklósra, Szigetvárra látogatnak el a gyerekek. Annak ellenére, hogy gyakorlatilag telt házasnak mondható a táborozás, még mindig vannak újabb és újabb jelentkezők. Tanári szoba - szülői segítséggel A dunaföldvári külvégi iskolában tegnap kezdték meg a tanári szoba kialakítását. A félmilliót meghaladó beruházás kivitelezésében a szülők is tevékenyen részt vesznek, egyrészt felajánlásokkal, másrészt kétkezi munkával. A tanári egyébként több funkciót is ellát majd; fakultációk és videovetítések is helyet kapnak az új, mintegy ötven négyzetméteres épületrészben. Mozgás, minden mennyiségben Tegnap reggeltől 19 gyermek részvételével megkezdődött a dombóvári művelődési házban az a tánc- és mozgástábor, amit szeretnének hagyományossá tenni, hiszen tavaly is komoly érdeklődés mellett bonyolították le. A budapesti Táncpedagógusok Országos Szövetségének Modern Táncpedagógus képzőt végzett Szerecz Róbert és Balázs Erik vezette napközis tánctáborba az 5-12 éves gyerekek összevontan ugyanolyan technikákat, mozgásformákat tanulhatnak, amik közé a balett alapjai, táncgimnasztika, mozgáskoordináció, fejlesztő gyakorlatok és mesedramati- zálás egyaránt belefér. A táborban divattáncokat is tanulnak majd e héten a gyermekek, akik a tábor zárásaként szüleik előtt bizonyíthatják majd egyfajta gálaműsorral a művelődési házban elsajátított tudásukat. S. Iván János kiállítása A simontomyai származású S. Iván János festőművész és a dunaújvárosi Tóth László szobrászművész munkáiból nyílt kiállítás a közelmúltban a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Dégi Baráti Köre és a Tájmúzeum közös szervezésében Dégen. A kiállítás július 2-ig tekinthető meg, szombaton és vasárnap 10-16 óráig. S. Iván János 10 éve jegyezte el magát a festészettel, mesterének Kokas Ignácot és Újházi Pétert tekinti. Művei eljutottak már Amerikába, Mexikóba, s Európa számos országába. Itthon 30 önálló tárlata volt. 1995. a Természetvédelem Éve Európában Természetvédelmi közalapítvány Tolnában A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és Tolna Megye Önkormányzata Tolna Megyei Természetvédelmi Közalapítvány létrehozását tervezi -, tájékoztatta lapunkat Blaskovits Zoltán, az egyesület helyi csoportjának egyik vezetője. A közalapítvány célja elsősorban az intézmények, a társadalmi szervezetek, az önkormányzatok és a hatóságok természetvédelmi tevékenységének összehangolása lenne. Az alapítók reményei szerint az ifjúság nevelése, a környezeti tudatformálás, természeti értékeink felmérése és megőrzése, valamint a szakmailag is felügyelt ökoturizmus beindítása az eddigieknél jóval hatékonyabbá válhatna. Mint Blaskovits Zoltán elmondta, ezeket az elképzeléseket már nem csupán a megyénkben működő és a természetvédelemben érdekelt társadalmi szervezetek, de Szek- szárd önkormányzata, a szakminisztérium, valamint a Déldunántúli Természetvédelmi Igazgatóság is támogatja. A tervek szerint Tolna megye közgyűlése június végi ülésén tűzi napirendjére a közalapítványról szóló tervezetet, előkészítésével az érintett bizottságok pedig már e héten foglalkoznak. ✓ Jurta a korai Árpád-korból? Munkaárkok szabdalják Palánk közelében - a középkorBronzkori kerámiatöredék ban elpusztult Iccse falu határában - a földet, s a szelvények FOTÓ: G. K. formájából, méretéből rögtön következik, hogy errefelé régészek mentik a régmúlt korokból itt maradt leleteket. A szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum igazgatója, dr. Gaál Attila, valamint dr. Geréné Vizi Márta és Ódor János már hetek óta a terepen tartózkodik. A föld mélyéből számos cserépdarab került elő, a vizsgálatok alapján valószínűsíthető, hogy a bronzkori ember használati tárgyait képezték az edények. A feltárás folyamán több égetőkemence is a napvilágra került. A laikus számára természetesen nem sokat - gyakorlatilag semmit sem - mondanak a maradványok, ám az ezzel a témakörrel foglalkozó régész újabb adalékokkal képes gyarapítani azt az ismeret- anyagot, amit a háromezer évvel ezelőtti mindennapi életről tudunk. Az ásatás szolgált egy kisebbfajta meglepetéssel is, ami akár szenzáció is lehet megyénkben: az egyik szelvényben egy szabályos kör alakú árkot fedeztek fel a múzeum munkatársai, s az eddigi hipotézisek szerint elképzelhető, hogy annak idején egy kora Árpád-kori jurta állt ezen a helyen. Amennyiben ez a feltételezés bizonysággá válik, úgy Tolna megyében első alkalommal találnának a régészek jurtát a X.-XI. századból.-szá-
