Tolnai Népújság, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-09 / 133. szám
1995. június 9., péntek Gazdaság 5. oldal Tajvan: kis sziget nagy teljesítmény Jerry Sun a siker hátteréről (Folytatás az 1■ oldalról.) A bevezetőben említett eredmények miatt hazánk számára - a többi felemelkedő távolkeleti országgal együtt - Tajvan is példaként szolgálhat. A siker titkáról Jerry Sun az alábbiakban nyilatkozott a Tolna Népújság számára. — Tajvan fejlődésének kezdete csak néhány évtizedre nyúlik vissza. Negyven évvel ezelőtt - amikor szem- befordultunk a kommunista utat választó Kínával - országunk nem volt más, mint szinte kizárólagosan a mező- gazdasággal foglalkozó sziget. Az Egyesült Államoktól kaptunk pénzügyi támogatást, amit először is az élelmiszer- ipar megteremtésére fordítottunk. Ezt követte a könnyűipar, így például a textilipar. Hamarosan belekezdtünk a fogyasztási javakat gyártó ipar kialakításába, gondolok elsősorban a műanyag-iparra. Ezután megjelent a gépipar, az elmúlt évtizedben pedig az elektronika. Ma már az agrárjelleg végérvényesen a múlté, Tajvan több milliós munkástömeget foglalkoztató, fejlett ipari ország lett. A pénzünk is viharos gyorsasággal erősödött meg: annak idején 40 tajvani dollár ért egy USA dollárt, ma ez az arány 25 az egyhez. A versenyképesség megőrzése érdekében óriási tőkebefektetéseket eszközölünk a világ különböző országaiban, így az Egyesült Államokban, de kiváltképp a távol-keleti régióban. Kínában 25 milliárd dollárra tehető a Jerry Sun fotó: gottvald befektetéseink összértéke. Saját iparunkat kezdetben természetesen mi is védtük, s erre szükség is volt. A számítástechnikai iparág ezen intézkedés nélkül nem is fejlődhetett volna ki nálunk. A gazdasági eredmények emberi vonatkozásairól a következőképpen vélekedett Sun úr: — A tajvani nép nagyon vallásos, összetartó. Van egy sokatmondó szólásunk: minden család egy munkahely is egyúttal. Emlékszem, gyermekkoromban az édesanyám is sok munkát hozott haza, s én segítettem neki azokat befejezni, hogy meglegyen a pénzünk. A kormányzat erre a mentalitásra épített, s emellett kidolgozott és jól bevált terv alapján hozta meg döntéseit: kényelmes üzleti atmoszférát teremtett a vállalkozók számára, s arra ösztönözte őket, hogy mérettessék meg magukat a nemzetközi mezőnyben is. Ez a törekvés sikerrel járt, s ezt a szorgalmas munkán kívül a nemzetközi piacra való koncentrálásnak köszönhetjük. -szeriMultiplikátor a gimnáziumban Tovább adni a megszerzett tudást A multiplikátor olyan személy, aki megszerzett tudását kollégáiból szervezett csoportoknak adja tovább -, mondja Tóth Lászlóné, a szekszárdi Garay János Gimnázium németorosz szakos tanára, aki két éves módszertani-didaktikai tanfolyamon vett részt. A német szakos tanárok továbbképzését a Svájci Tanár Továbbképző Központ szervezte és vezette a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztériummal megbízásából. Az 1992-ben indult program három részből állt, az alapképzést úgynevezett ráépítő, majd intenzív kurzus követte. A tanfolyamokat a tanítási szünetekA Tolna Megyei Agrárkamara csütörtökön tartotta elnökségi ülését, melyen megtárgyalták a szervezeti és működési szabályzatot, a tisztségviselők tiszteletdíját, a gazdajegyzői hálózat működését, a pályázatok betöltésének feltételeit. A legutóbbi elnökségi ülés, ez év január 31-én volt, az elmúlt hónapok munkájáról Bálint Zoltán, a megyei agrárkamara elnöke számolt be. Az ügyvezető elnökség február 20- án tartotta ülését, majd ezt követően hetenként, hétfői napon tartja következő üléseit. Az ügyvezetőség a Szekszárdi Húsipari Vállalat épületében bérel négy irodát, a kamarai titkári feladatot, ideiglenesen dr. Bősz Endre látja el. Az elmúlt félévben több tárgyalást folytattak az FM illetékeseivel a kaben szervezték. Tolna megyéből ketten, a szekszárdi pedagóguson kívül, Dombóvárról Sticklné Rábai Márta vett részt a multiplikátor képzésen. A kurzus végén - újabb egy év alatt - nyolc tanárt képeztek multiplikátorrá, akik itthon és Svájcban készültek az előttük álló feladatokra. Mint a szekszárdi gimnázium tanára, Tóth Lászlóné elmondta, az oktatás során a kommunikatív, beszédközpontú nyelvoktatás került előtérbe. Nagyon lényeges volt az a szemlélet is, amit nálunk még nem minden iskolában alkalmaznak, de mindenképpen követendő és amit a tanárnő a komára működési feltételeinek a biztosításáról. Haladéktalanul el kell végezni a kamarai szervezet és az agrárpiaci rendtartás összehangolását - mondta az elnök a piacszabályozásról -, és az agrárkamarák kapják meg a szaktanácsadási rendszer kialakítását, kerüljön kamarai hatáskörbe a mezőgazdasági szakmunkásképzés, valamint biztosítani kell a kamarák véleményezési jogát a decentralizált alapok fölött. A beszámoló elfogadása után a gazdajegyzői hálózatról Kővári László alel- nök tartott tájékoztatást. Jelenleg 23 gazdajegyzői állás betöltésére van anyagi fedezet, holott ennél többre lenne igény. A pályázatok jelentkezési határideje június 10-e, az érdeklődés nagy eddig 48-an kértek pályázati „csomagot”. Megválaszvetkezőképpen fogalmazott meg. — A multiplikátor képzés során tudatosult bennünk, az, hogy mindig a dolgok pozitív oldalát kell nézni. A nyitottság, az egymásra figyelés, a csoportmunka, illetve azon belül a munkamegosztás nagyon hatékonnyá teheti a tanítást. A cél, mindig a diák-központú tanítás! A kurzus sikeres elvégzése után a diplomát az immáron multiplikátor pedagógusok a budapesti svájci nagykövetségen vették át. Az oklevél a középiskolai német tanárok szakmai továbbképzésére jogosítja tulajdonosát.-f kováts tóttá az elnökség tagjaiból azt a 4 fős bizottságot is, akik a pályázatok elbírálásában részt vesznek: így Kovács Béla, dr. Bősz Endre, Bálint Zoltán és Birk Gyula, hozzájuk csatlakozik majd az érintett önkormányzatok egy-egy képviselője, a mezőgazdasági bizottságok elnökei, a gazdakörök és a szövetkezetek egy-egy képviselője dönt majd a gazdajegyző személyéről. Csige István alel- nök beszámolt a már második megjelenését ünneplő „Kamarai Hírlevél” című újságról, melyben többek között szeretnék bemutatni azokat a mező- gazdasági gazdálkodókat, szövetkezeteket, akik sikeresen dolgoznak. E mellett piaci információval is kívánják segíteni a tagokat. Mauthner Vályisok tanulmányi sikerei Ismét jól szerepeltek a tamási Vályi Péter Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola szakmunkásnövendékei a Szakma Kiváló Tanulója versenyen. Az iskolában oktatott tizenegy szakmából hét szakágban indultak tanulók, a közelmúltban Hajdúszoboszlón megrendezett országos döntőre három harmadéves jutott be. Első lett a mezőgazdasági gépszerelők között Gudheil György, aki az iskola fomádi tanműhelyében sajátította el a mesterséget. A vas- és fémszerkezet-lakatos szakmában a Stahl-Union Kft.-nél tanult Freizinger István a nyolcadik, a Hinke és Társa Kft.-nél gyakorlati képzésben részesült Benko Zoltán pedig a kilencedik helyet szerezte meg. Az eredmények egyben felkészítő szakoktatóik, Szalai Gyula, és Szantner János sikerét is jelentik. A három tanuló már kész szakmunkás, a versenyen kézhez kapták bizonyítványukat is. A munka gyümölcse: számukra rögtön vannak állás- ajánlatok, magánvállalkozók is keresik őket, míg várható, hogy a huszonhárom most végző hagyományos mezőgazdasági gépszerelő közül néhányan pályakezdő munkanélküliek esznek. A jelenlegi első éves gépészek tanterve már úgy van összeállítva, hogy előtérbe helyezi: a tanulók később esetleg egyéni vállalkozóként gyakorolják szakmájukat. Ülésezett az Agrárkamara Sokan pályáznak gazdajegyzőnek Miért fontos Magyarországnak a készenléti hitel? Még elégedetlen a Valutaalap A teljesítendő és a teljesíthető feltételekről A magyar miniszterelnök amerikai látogatásának fontos mozzanata volt a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalás. A „folytatott” kifejezés ebben az esetben kettős, sőt hármas értelmet kap. 1995 legígéretesebb fiatal vállalkozója Csanda Ferenc 25 éves orosházi fiatalember, aki csütörtökön vette át az Életpálya Alapítvány 150 ezer forintos fődíját. Az alapítvány fő támogatója a Shell Hungary Rt. és az Ezredforduló Alapítvány. A vállalkozó bt.-je energetikai vizsgálatokra szakosodott, ez hiánypótló tevékenység a Viharsarokban. FOTÓ: FEB/BODÓ GÁBOR Feketegazdaságból - fehéret Egyesülés előtt Az Agrobank, illetve a Mezőbank rendkívüli közgyűlése várhatóan októberben dönt a két bank fúziójáról. A tervek szerint az egyesült pénzintézet a jövő év elejétől Mezőbank néven folytatja működését, és az ország második legnagyobb hálózattal rendelkező pénzintézete lesz. Az összevonás részleteit még nem tisztázták, így döntésre vár többek között az is, hogy melyik bankfiókokat zárják be, vonják össze, és esetleg hol kell újat nyitni. Egyelőre azt sem lehet felmérni, a fúzióhoz szükség lesz- e tőkeemelésre. Az Agrobank májusi közgyűlésén a pénzügyminiszter - miközben kételyeit fejezte ki az 1994-es mérleg pontosságát illetően - biztosította a részvényeseket, az állam továbbra is ellátja a bankot a szükséges forrásokkal. A bankfelügyeleti korlátozások feloldása óta összesen 6 milliárd forintot vontak ki a betétesek az Agrobankból. A lakossági betétek 1,1 milliárd forinttal csökkentek, 1,3 milliárd forinttal apadt az értékpapírokban tartott betétállomány, a vállalati ügyfelek forráskivonása pedig mintegy 3 milliárd forintot tett ki. Ez utóbbi tételből 2 milliárd forint a bank legolcsóbb forrását jelentő számlákról került le. A dolgozói és hallgatói számláit az Agrobankban vezető egyetemek nem kívánnak bankot váltani. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 88,71 Osztrák schilling 12,61 USA-dollár 125,84 ECU (Európai Unió) 164,22 Az immár több mint egy éve, még az előző kormánnyal elkezdett tárgyalássorozatról van szó, amelyet azután a magyar delegáció két tagja, a jegybankelnök és a pénzügy- miniszter tovább folytatott kormányfőnk távozása után is. A tárgyalások tétje az úgynevezett készenlétihitel-megál- lapodás aláírása a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), lehetőleg több évre. Ilyen megállapodásunk néhány évvel ezelőtt már volt, azt azonban felfüggesztették, s lejáratakor nem hosszabbították meg, mert nem tettünk eleget a folyó fizetésimérleghiány és a költségvetési deficit nagyságára vállalt kötelezettségeinknek. S a tárgyalásokat itthon azért folytatják, mert valószínűleg még most is eltérőek az alap és a magyar kormány nézetei a teljesítendő, illetve a teljesíthető feltételekről. Miért olyan fontos ez a készenléti hitel? Hiszen annak 300 millió USA-dollár körüli összegénél lényegesen nagyobb tételeket szoktunk kötvénykibocsátással vagy a Világbanktól felvenni. Miért érdemes egy rövid amerikai látogatás keretében miniszterelnöki és miniszteri időt fordítani erre a tárgyalásra? Azért, mert azok, akiktől a nemzetközi pénzpiacokon a rövid, illetve a hosszú lejáratú hiteleket várhatjuk, valamint a tőkebefektetők a maguk döntéseit igen jelentős mértékben attól teszik függővé, hogy egy országnak van-e érvényes hitelmegállapodása a Nemzetközi Valutaalappal. Ez nemzetközileg hitelesített minősítést jelent, amelyet olyan hivatalos államközi szervezet adott, amelyben a hitelező országok vannak túlsúlyban. Áz ilyen kölcsön sokkal többet jelent a világ szemében, mint akár az ugyanebbe a „családba” tartozó Világbank hitele vagy az olyan nagy európai intézményeké, mint a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankja, a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és az Európai Beruházási Bank. S többet nyom a latban az olyan neves és hivatásos adósminősítő szervezetek ítéleténél is, mint a Moody vagy a Standard & Poor. A Valutaalap hitele azt tanúsítja, hogy az az ország, amelyiknek az IMF ezt folyósítja, maradéktalanul eleget tesz azoknak a feltételeknek, amelyekben megállapodott az alappal belső és nemzetközi pénzügyei rendbetétele tekintetében. A feltételek teljesítését az adott országra vagy kisebb országcsoportra specializálódott szakembergárda ellenőrzi személyesen vagy különféle jelentések alapján, és ez abszolút garanciát jelent. E hitel megléte gyorsabbá, könnyebbé és nem utolsósorban - a kisebb kockázat miatt - olcsóbbá teszi a kölcsönfelvételt minden más piacon. Ezért van kiemelt szerepe a Nemzetközi Valutaalappal való megállapodásnak. Bácskai Tamás A rejtett gazdaság már-már olyan méreteket öltött Magyar- országon, hogy nemcsak zavarja, hanem kifejezetten fékezi a piacgazdasági átalakulás folyamatait - hangsúlyozza az a tanulmány, amelyet neves gazdaságkutatók állítottak össze a Pénzügyminisztérium felkérésére. Többek között ez a tanulmány is ott feküdt a résztvevők asztalán azon a tanácskozáson, amelyet a Magyar Munkaadói Szövetség közgazdasági tanácsadó testületé szervezett. Vértes András, a testület elnöke, a Gazdaságkutató Rt. elnök-vezérigazgatója a rejtett gazdaság legalizálásának lehetőségeiről szólva kifejtette, hogy a cél nem a feketegazdaság eltüntetése, hanem legális csatornákba terelése. A szakember szerint a legfontosabb a gazdaságra vonatkozó szabályok egyértelmű megfogalmazása és ezek következetesebb, szigorúbb betartatása. Ha ugyanis a legális tevékenységből származó jövedelem kifizetődőén ellensúlyozná a „feketeség” kockázatát, valószínűleg egyre többen választanák a törvényes utakat. A kutatók - nemzetközi tapasztalatokra utalva - azt javasolják, hogy az adók csökkentésén kívül érdemes lenne visszaszorítani a vállalkozói készpénzforgalmat, bevezetni a vámkártyát és az egykulcsos áfát, mert ezek olcsóbbá és egyszerűbbé tehetnék a vállalkozások adminisztrációját. Ugyancsak sok „sötétben ta- pogatózót” lehetne a világosra csalogatni, ha csökkenne a társadalombiztosítási járulék mértéke. N.Zs. Az 1995. június 1-6 között érvényes napi szabadpiaci árak (Ft/kg, ill. db) forrás: fm-akii Miskolc Kecskemét Szeged Szombathely Debrecen Székesfehérvár Karalábé 10- 30 10- 20 15- 35 30- 40 70-150 _ Úibureonva 130-200 140-200 120-140 160-220 120-180Káposzta 60- 80 160-160 55- 70 90-100 30- 80Karfiol 80-140 70-160 80-110 120-160 80-140Fokhagyma 180-200 10- 20 70-130 140-200 130-200Sóska 80-100 60-100 70- 80 50-100 50- 80Paradicsom 90-200 100-220 120-180 220-270 60-200Zöldpaprika 6- 32 5- 30 8- 18 20- 42 180-350Földieper 120-300 80-250 100-220 200-300 130-350Alma 110-180 140-140 160-220 180-220 60-180 —
