Tolnai Népújság, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-27 / 148. szám
1995. június 27., kedd Megyei Körkép — Tamási És Környéke 5. oldal Aszfaltsztori Elöljáróban elnézést kell kérnem a magyar utásztársadalomtól. Mert a nemzeti trikolórra rápingált Magyar Aszfalt feliratról nekem a magyar narancs jut eszembe, ami köztudottan inkább aszott citromhoz volt hasonlatos. A magyar aszfalt hazánk első autópályájának építésekor tette le névjegyét, amely olyan minőségű, hogy már csak azért sem kérnek érte használati díjat, mert egyszerűen arcátlanság lenne. így aztán hiába írják ki minden útépítésnél, hogy „önökért, az önök pénzéből épül az útalapból”, korántsincs olyan hatása, mint mondjuk az M7-es nélkül lehetne. Meg az is az „önök pénzéből” épült, csak akkor nem volt divat erred beszélni. Ráadásul vagy épül, vagy nem. Tamásiban például is-is: köztes állapot uralkodik. A megyei közúti igazgatóság tavaly megrendelte a Strabag Hungária Kft.-től a forgalmas közúti csomópont, a 61-es és 65-ös számú főutak kereszteződésének felújítását, ami lassan egy éve nem akar befejeződni. Először az úgynevezett kötőréteg volt napirenden, az igazgatóság azonban minőségi kifogásokat tett, és nem fizette ki a teljes összeget az útépítőknek. (A Strabag mérnöke úgy véli: amit megrendeltek, azt nem vették át.) A Strabag futott a pénze után, vállalta a javítást, és hogy a kopóréteget is úthenger alá nyomják. A megrendelő ezt sem találta jónak, nem volt elég egyenletes. A harmadik, legutolsó minőségi ellenőrzésen a tömörséggel adódtak problémák, a közúti igazgatóság ugyanis egy olyan speciális aszfaltot kért, „amelynek elkészítése a honi szakmában még nem kitaposott út” - így az útépítő mérnök, Boldizsár János. Ezért ki kell taposni - legalábbis a kereszteződést, ha nem sikerül, akkor újra felbontják. Most arra várunk, hogy az autók úthenger gyanánt tömörítsék az aszfaltot. A jelek egyébként biztatóak, a tömörségi mutatók felfelé ívelő tendenciára utalnak. De mi lesz, ha megállnak? Alpolgármester-patt Sokadszor gyűrkőzik neki a szakályi képviselőtestület közelgő ülésén az alpolgármester- választásnak. A községben nemcsak a jegyzői állás után nem érdeklődik senki, de nem hangzott még el az új testület féléve alatt az alpolgármester esküje sem. Erre a posztra persze akad érdeklődő, kettő is, talán épp ez a gond, hiszen mind Horváth Attila, mind pedig Törő Péter, a volt szakályi téesz volt ágazatvezetője, képviselők potenciális alpolgármesterek. A testület azonban fele-fele szavazat- arányban támogatja őket, a frontok megmerevültek. Balogh Arpádné polgármester szerint a következő testületi ülésen sincs nagyon sok esély helyettesének a megválasztására. Kop-Ka Áfész: növelni az érdekeltséget Május végén lezárult a Kop- Ka Afésznél az alaprészjegy kiegészítésének határideje, a szövetkezet tagjainak az eddig ötszáz forintos részjegyet kétezer forintra kellett feltornászniuk. A tagságnak mintegy fele letette a kiegészítés összegét, ez ugyanakkor azzal is járt, hogy a 7100 szövetkezeti tagból félév múltán 3400 fő maradt. A tagok közül ugyanis sokan nyugdíjasként nem tudták kifizetni az ezerötszáz forintot, mások a családtagjaik javára mondtak le a részjegyükről, ezzel tagságukról is. A kiegészítést ezzel együtt Tóth László, a Kop-Ka elnöke sikeresnek ítéli. A cél a tagok érdekeltségének növelése volt, s a nagyobb összegű részjegy minden bizonnyal meg fog mutatkozni az üzletek árbevételében is. A Kop-Ka tavaly augusztustól három százalékos árengedményt ad napicikkekre tagjainak, ezt most ideiglenesen megszűnik, helyette egyszeri háromszáz forintos kedvezmény lép életbe. A tamási áfésznél sem az osztalék fizetése a cél, hanem kedvezmények nyújtása. Tavaly 8 millió forint értékben engedtek a Kop-Ka üzletek az árból, 1995-en pedig az a terv, hogy tagonként átlagosan legalább ezerháromszáz forint legyen az árengedmény. Illetékesek, de nem működhetnek Július 1-től önkormányzatokhoz kerülnek a tűzoltóparancsnokságok, ott, ahol az önkormányzat intézményt alapít. A tamási parancsnokság különleges helyzetben van: nem tartozik hozzá hivatásos egység, bár a tűzoltólaktanya helye régóta ki van jelölve. Ha eddig nem építették fel, már nem is fogják - véli Martinka István őrnagy, városi tűzoltóparancsnok, aki szerint a térségben a védelem nincs megnyugtatóan megoldva.- A problémát az jelenti, hogy az évek óta tervezett készenléti egységet a Tamásiban nem állítottak fel, eddig nem valósult meg, ezután remény sincs rá. A parancsnokságnak nincs működési területe, ezzel csak a készenléti egységgel ellátott parancsnokságok rendelkeznek - mondja Martinka István. - Nekünk illetékességi területünk van, ahol csak tűzmegelőzési tevékenységet, és tűzvizsgálatot végzünk. A megyén belül a mi területünk a legnagyobb, itt negyvenötezer ember él. A tűzvédelem úgy van megoldva, hogy a szomszédos parancsnokságok vonulnak a mi területünkre. Miszla és Udvari felé például a hivatásosoknak egy óra vonulási idő kell.- Hogyan kapcsolódnak a tamási tűzoltók a hivatásosok munkájába ?- Eddig a tűzoltás irányításában részt vettünk, de most egy országos parancsnoki rendelet csak a működési terület szerint illetékes parancsnokságot jelöli meg a tűzoltás irányítására. Úgy próbáljuk ellátni a feladatunkat, hogy a területünkön működő önkéntesekkel vonulunk a helyszínre. A környéken tíz-tizenöt kilométeren belül meg tudjuk oldani a feladatot, ide legtöbbször előbb ki is érünk, mint a hivatásosok. A szomszédos készenléti egységek riasztása megtörténik, de ha úgy látjuk, hogy megbirkózunk a tűzzel, akkor visszafordítjuk őket.- Biztonsági szempontból milyen jelentősége van, hogy nem is lesz saját hivatásos egység?- A hivatásos egységek egy percen belül el tudják hagyni a laktanyát, vonulóképesek. Itt az önkénteseket felhívom rádión mondjuk éjszaka, felkel, felöltözik, bejön a parancsnokságra, és akkor indulunk. Ez tíz-tizenöt perc. Egy tűz terjedésénél, egy életveszélynél ez jelentős idő.- A belügyminisztérium a parancsnokságok költségvetését átadja az önkormányzatoknak - a változás ezek szerint önöket nem érinti.- Ezt nem mondanám. Bár az 1991. évi XX-as törvény A volt tamási járásban 1992-ben 124,1993-ban 63 tűzeset volt, tavaly 82-szer riasztották a tűzoltókat. Idén „csak” 26 beavatkozásra volt szükség. Az esetek 80 százalékában egy fecskendővel megoldható a feladat, ami azt jelenti, hogy az elsőnek a kiérkező egység oltja el a tüzet. Részt vettek a tamási önkéntesek 1993-ban a Leo- kádi-puszta, 1994-ben pedig az Ozora melletti erdőtűz oltásában. konkrétan nem mondja ki, hogy a tűzmegelőzés kötelező köz- szolgálati feladat, de az intézményalapítás a tamási „kispa- rancsnokságra” is vonatkozik. Eddig megyei gazdálkodás folyt, ahová kellett, oda fordították a pénzt. Itt adott a keret, megkapja az önkormányzat, ez csak a konkrét kiadásokat fedezi. Tamásiban 160 ezer forinttal kevesebb a második félévre juttatott pénz. Az önkormányzat 1,1 millió forinttal támogatja évente az önkéntes egyesületet, egy belügyi pályázatból szintén ennyit kaptunk. Ezt fejlesztésre fordíthatjuk. Az önkéntesek azonban máshová is vonulnak, kérdés, hogy az önkormányzat tovább is fizeti-e ezeket a vonulásokat. - tf Kaposmenti pillanatok Megvolt a huszonharmadik is. Régi arcok köszöntek vissza, újakkal ismerkedtünk. A résztvevőket még a szemerkélő eső sem riasztotta el, volt zenés ébresztő, fogathajtó verseny, tej- és sörivó verseny, divatbemutató és bál. A Kaposmenti Fiatalok Találkozójának pillanatait Gottvald Károly fényképezte. HírSorok Befejeződött az „átvilágítás”. Áprilisban kezdődött és múlt csütörtökön a polgármesteri hivatalban fejeződött be az a tamási közintézményeknél végzett vizsgálat, amely a szükséges személyi és tárgyi feltételekre, és a feladatmeghatározásra irányult. A népszerű kifejezéssel átvilágításnak nevezett vizsgálatot a Városi Jegyzők Egyesületének szakértői végezték. A vizsgálat anyagának vonatkozó részeit az intézményvezetők is megkapják majd. Alkotótábor Regszemcsén. Húszezer forinttal támogatja a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány - a hasonló jellegű rendezvényekhez hasonlóan - az idén harmadszor sorra kerülő Iregszemcsei Képzőművészeti Alkotótábort, amelynek művészeti vezetője a kazincbarcikai grafikus, Mezey István lesz. A grafikai szekciót Kováts Ferenc, a kerámia-szekciót Ragács György irányítja. A tavalyi tábor munkájának egyik gyümölcse nemrég ért be: a közelmúltban készült el és érkezett meg a községbe Ragács György alkotása, a pirogránitból égetett iregszemcsei címer. Éledő német kapcsolat. Eredményesen működik a tamási „Iskola a fenyves alján” elnevezésű alapítvány, amelyet áprilisban azzal a céllal hozott létre egy kft. és egy magánvállalkozó, hogy a város 2. számú általános iskolájában a színvonalas oktatás érdekében korszerű technikai háttér jöjjön létre, és megteremtsék a német nyelvterületre irányuló tanulmányutak feltételeit. Az iskola régebben jó kapcsolatokkal alakított ki az egykori NDK területén lévő iskolákkal, ma azonban megnőttek a kiutazás költségei. Az alapítvány nemrég egy millió forint értékű számítógépparkhoz juttatta az intézményt, amelyet külső érdeklődők számára hirdetett tanfolyamok lebonyolítására is felhasználnak majd. Megbeszélést tartott múlt hét szerdáján a pincehelyi képviselőtestület, amelynek témája a község egyik háziorvosi állására érkezett két pályázatnak az elbírálása volt. A döntés a július első hetében esedékes hivatalos testületi ülésen kerül nyilvánosságra. Kinek mi a dolga? Erről is, pontosabban a polgár- mester, a hivatal és a saját feladat- és hatásköri jegyzékükről is döntenek a tamási képviselők csütörtöki ülésükön. A napirenden szerepel a hivatásos tűzoltóság átvétele miatt létrehozandó intézmény alapítása, és a Diákcentrum munkájáról készült beszámoló. Két érdeklődő jelentkezett a hivatal konyhájának üzemeltetésére kiírt pályázatra, most arról is döntenek - a pénzügyi bizottság állásfoglalása után - hogy melyikük főztjét egye a jövőben az önkormányzat. Az ülés után megtudhatják az érintettek, hogy a városanyák és városatyák szerint ki mentesülhet a kötelező szemét- szállítási díjnak a befizetése alól. Ahogy Tetszik____________írta: Tóth Ferenc Görbe tükör T Tgy mondják, lecsengőben van az utóbbi évek mesterségesen is U szított érdeklődése Trianonnál és Versailles-nál elvesztett nemzeti önbecsülésünk keresése iránt, meg ma talán a legmagya- rabb magyar is, ha választani kellene, inkább a szociális háló foszlányaiba kapaszkodna, mint nációjának identitásába. így aztán annak is csökkenőjelentősége van, hogy mit adunk mi államalkotó nemzetiségeinknek. Törvényt igen, amely irtó szépen van megfogalmazva. Az az egy szerencsénk, hogy - tekintsünk közelünkre -, akár a németeknek, akár a romáknak, mint nemzetiségnek, segíteni kell a talpraállásban. Ha a svábság kitelepítése nem zajlik le olyan kíméletlenül, ha középgenerációjukat a magyaroktól félő idősek németeknek nevelik, ha a cigányságot nem fosztják meg kultúrájától és egzisztenciájától, alighanem egészen másképp festene a helyzet. Zombán, Gyönkön, Szárazdon, vagy Póriban valójában idegen környezetbe csöppennénk, s ha azt már tudjuk, milyen Erdélyben magyarnak lenni, megtudnánk azt is, milyen románnak. M a, pőrén tekintve a gyakorlatot, van egy nemzetiség, és egy etnikum. Előbbivel, a németséggel megéri „foglalkozni", jól tejelő testvérvárosi kapcsolatokat hoz, nemzetiségi iskolai osztályt lehet indítani, ahová elvileg mindenki járhat. A másikat meg egyszerűen el lehet küldeni a szociális szférába. Gócokban ég a regölyi tőzeg Matador-ügy: lezárva Úgy tűnik, a közeljövőben nem tudjuk meg, rejt-e a regölyi tőzeg mérgező gázokat kibocsátó veszélyes hulladékot, vagy sem, csak annyi bizonyos: a tőzeg ég, füstjének jellegzetes kellemetlen szagát Regölyben és Szakályban is lehet érezni. Igaz, kisebb helyeken ég, mint tavaly, amikor harminc hektáron összefüggően négy-öt méter vastagságban izzott - jelenleg gócokban ég, és csak ott, ahol fél méter mély a tőzeg. Mindez köszönhető annak, hogy tavaly vízzel elárasztották, és magas a talajvízszint. A környéken élők közül azokat, akik úgy vélik, a klórozott szénhidrogén tartalmú, a mező- gazdaságban Matador elnevezéssel a hetvenes évekig használatos vegyi anyag nejlonzsákokban a tőzegben lapul, ez nem nyugtatja meg. Egy esetleges nyári szárazság ráadásul a talajvíz szintet csökkenti, a tő- zegtüzet egyébként sem lehet eloltani. Fehér Kálmán, regölyi polgármester nemrég a Magyar Televíziónak is nyilatkozott az ügyről, és úgy látja, hogy most nem érdemes foglalkozni vele, hanem majd akkor, amikor a méreg előkerül. „Még magán- szorgalomból meg fogom keresni a vegyszert, ha lesz tőzegkitermelés” - mondta a polgármester, szerinte a mérgező füst nyolcezer, környéken élő embert veszélyeztet. Más esély a kolorádóbogár irtására használt Matador megtalálására nem is nagyon van, a székesfehérvári Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség ugyanis lezártnak tekinti az ügyet - tudtuk meg a felügyelőség igazgatójától, Kaleta Jánosáétól. A regölyi tőzegről tavaly terjedelmes tanulmány készült, amelyhez kiterjedt kutatásokat végeztek, légi felvételek, talajfúrások segítségével, „szinte szitává szúrtuk a talajt” - mondta az igazgatónő. Az eredmény: semmi nem erősítette meg, hogy a tőzeg veszélyes hulladékot tartalmaz. Kaleta Jánosné hangulatkeltésnek minősítette a mérges gázokról szóló híreszteléseket, egy szakember szerinte a szagról is meg tudja állapítani: van-e klórozott szénhidrogén a tőzegben, vagy nincs.
