Tolnai Népújság, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-24 / 146. szám
Fazekaskemencét találtak Mórágyon Ifj. Nagy Sándor mórágyi lakos telkén lakóház alapozása közben emelt ki cserépdarabokat egy földmunkagép. Azonnal hozzákezdtek a cserepek kiszedéséhez és értesítették Szabó Géza régészt is, aki Bölcskén ásott és onnan rohant Mórágyra. — Kuriózum ez a kemence - mondja a fiatal szakember. A lelet a múlt század közepéről maradt fenn, a mórágyi kerámia legkésőbbi szakaszában készült edénydarabok és kemence került elő. A Kolep-csa- lád telkén állott. Érdekessége a kemencének, hogy formája ötvözte a német hagyományt, keverve a magyar kemence formájával, hiszen ez nem egy hosszú, a németre jellemző alakú építmény, hanem egy hordóformájú égető alkalmatosság volt. Mórágyon úgynevezett parasztfazekasok éltek szép számban, nem voltak fazekas céhek tagjai, hiszen ők a mai szóhasználattal kontárnak számítottak, mivel ezt a szakmát a földművelés mellett, kiegészítésképpen művelték. Az itt talált cserépdarabok Német hagyomány, ötvözve a magyar formával -ez a mórágyi kemence különlegessége nagyon változatos használati tárgyak darabjai, melyekkel magukat és szőkébb környezetüket látták el, de került belőlük a Duna túlsó oldalára is, hiszen például Hartán kizárólag mórágyi kerámiát vásároltak. Tehát a lelet nem az úgynevezett dísztárgy kategória, melyet nagyrészt a sárközi falvakban lakók vásároltak, hogy lakásukat díszítsék velük. Egy 1851-es összeírás szerint majd harminc család foglalkozott fazekassággal ebben a faluban. Tudományukat még Németországból, betelepülésükkor hozták magukkal. A lelet tisztítás, válogatás után került a szekszárdi múzeumba és egyszer majd bizonyára egy kiállítás részeként látható lesz mindenki számára. Bakó Jenő Deutsche Bühne: nyíltszíni kritika Bach József „vendégszereplését” a publikum hosszas tapssal jutalmazta A közgyűlés elnöke, Frigyesi András és Görgei Gábor Fotóötós (Folytatás az 1. oldalról.) Sok gond volt az intézmény gazdálkodásával - folytatódott tovább a kritikus értékelés. A színházban az átlagosnál jóval nagyobb arányú a dolgozók cserélődése, ilyen váltások mellett nem garantálható a hatékony működés. Nem is beszélve arról, hogy akik maradnak - s nemcsak a színészekről, hanem a munkáját tisztességgel végző technikai személyzetről is szó van - nagyobb megbecsülést érdemelnének. Bach József végezetül a megyei közgyűlés elvárásait, sőt utasításait tolmácsolta. A következő évad programját részletező műsortervre - mert a kötelezettség ellenére ilyet sem látott a kulturális bizottság - június 30-ig tart igényt az önkormányzat. Ugyancsak benyújtandó az épület- és eszközhasználati, valamint a tájolási terv. Azonnali - hétfői - jelentést vár az önkormányzat a személyzeti munkáról. Augusztus 30-ig stabilizálni kell a gazdasági és művészeti vezetést. Az itt dolgozókkal szemben is vannak követelmények - tette hozzá mondandójához Bach József: tartsanak ki, végezzék továbbra is magas színvonalú munkájukat. Az első döbbenet - valamint a szűnni nem akaró taps - után Görgei Gábor művészeti tanácsadó emelkedett szólásra. Cáfolta, hogy ekkora problémahalmaz jellemezné a kedélyes dilettantizmus állapotából a profi színházi színvonalat elért intézményt: a gondok gazdasági vonalon következtek be, ezt időben fel is ismerte Frigyesi András, s határozottan lépett is ezügyben. Szimbólum értékű az is, hogy a Deutsche Bűimétől egy pártállam-korabeli faluszínház funkcióját kérik számon - utalt a tájolásra Görgei Gábor, majd szenvedélyes tónusban kijelentette: olyan színházra van szükség - s ehhez ragaszkodnia kell -, ahova a busszal érkező közönség mint szentélybe, áhítattal lép be. Böszörményi Jenő gazdasági igazgató azt üzente az informátoroknak - a színház munkatársainak 90 (!) százaléka még az ülés előtt felkereste panaszaival Bach Józsefet -, hogy az átgondolt tevékenység sokaknak nem tetszik, ennek ellenére le kellett építeni az alkalmatlan munkatársakat. Frigyesi András röviden reagált az elhangzottakra: köszönetét mondott a vele tartó 10 százaléknak, akikkel együtt megy tovább - emberi és művészi hitvallását, szakmai felelősségét szem előtt tartva - az úton. Két ismert művésznő, Hadzsikosztova Gabriella és Angelika Lippe mindenesetre másfelé veszi az irányt, munkájukra a Deutsche Bühne vezetése nem tartott igényt az új évadban.-száMajor úrnak mennie kell ? A Szekszárdhoz közeli Keselyűsben van egy épület. Van ott persze több is, de ez a bizonyos objektum mondhatni vita tárgyát képezi. Amúgy ’91 óta kiadták rá a bontási engedélyt, az ÁNTSZ pedig lakhatatlanná nyilvánította. Nem egy palota tehát, és soha nem is volt az. Most valószínűleg büfét rendeznek be egyik részében, ott, ahol Major István keselyűsi lakos - állítása szerint - 1985 óta kisebb megszakításokkal lakott. Az idén, április 30-án tették ki Major urat ebből a lakásból. Holmijait kipakolták egy melléképületbe, ahol egykor nyu- lakat és csirkéket tartott. Major úr azóta - lassan két hónapja - barátoknál húzza meg magát. A kérdéses épület egykoron szolgálati lakásként „működött” a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság tulajdonában. A gazdaság azonban idén márciusban csereszerződéssel eladta többek között ezt az épületet is, Major Istvánnak pedig - a gazdaság egykori dolgozójának - mennie kellett. Major úr ’75 óta dolgozott a gazdaságnál, villanyszerelőként, majd fakitermelőként. A kérdéses szolgálati lakást a feleségének - aki szintén az erdőgazdaságnál dolgozott - utalták ki, még ’79-ben. A házasságuk azonban megromlott, elváltak, a feleség kapott egy másik lakást, Major úr pedig maradt. Ez ’85-ben volt, Major úr azóta fizeti - azt mondja, a befizetési csekkekkel bizonyítani tudja - a havi 144 forint bérleti díjat a gazdaság központjának. Major úr egészsége is megromlott időközben. Mint mondja, életében eddig vagy 20-szor tört el a keze, lába. Rengeteget volt táppénzen, kórházban, nem tudta ellátni a feladatát, ezért kérte cégét, hogy mondjanak fel neki. Vég- kielégítést kért, valamint egy akkora lakást, mint amelyben eddig lakott. ’93-ban meg is szűnt a munkaviszonya, a munkakönyvét kiadták, végkielégítést és másik lakást azonban nem kapott. Idén márciusban leszázalékolták Major urat, aki most 43 éves, gyerektartást is fizet, így jelenleg 6480 forintból él. Az új tulajdonos, Horváth Dénes április 30-án pakolta ki Major úr ruháit és egyéb holmiját a lakásból, ahol Major úr addig élt. Horváth Dénes megmutatta a gazdasággal kötött csereszerződést, amelynek egyik pontjában az áll, hogy „harmadik személynek az ingatlanokon semmilyen jogosultsága nem áll fenn.” A gazdaság egyébként nem hallgatta el Horváth úr előtt, hogy van egy lakó az általa megvásárolt épületben. Mint Horváth úr beszámolt róla, ők felszólították Major urat, hogy hagyja el az épületet, de aztán megsajnálták. — Munkát ajánlottunk neki, de ő közölte, hogy nem tud dolgozni, le van százalékolva. Ez után mondtuk, hogy az épület egyik szobája nem ázik be, ép falak vannak, ezer forintért adunk neki ott egy albérletet, de mivel nincs jövedelme, nem kell kifizetnie, ad a kutyáknak inni, elgereblyézget, és ezzel le van tudva a lakbér. Egy nap gondolkodás után azt mondta, hogy ő nem megy ki a saját lakásából egy kisebbe. Na, ezek után nem ajánlottunk neki semmit, hanem kipakoltuk a cuccait. Major úr azt mondja, hogy az eredeti lakása 46 négyzetméteres volt, amit ajánlottak neki, az meg 18. így hát nem fogadta el az ajánlatot. Az új tulajdonosra mellesleg Major úr nem neheztel, annál inkább a gazdaságra. A gemenci erdőgazdaságnál sokan ismerik Major úr ügyét általánosságban, a részletekről azonban hiányosak az ismeretek. A gazdaság az ügyet legjobban ismerő munkatársa - aki hivatalosan nem kívánt nyilatkozni - azt mondta, hogy megszánták Major urat, amikor elvált, és időszakosan kiutaltak neki egy lakást, amiben lakhatott. Más vélemény szerint a lakásra semmiféle kiutalást nem kapott. Major úr viszont azt mondja, hogy az egykori (1985-ről van szó) igazgató, Papp László hivatalos engedélyével lakott ott a válás után. Az erről szóló papírt azonban ’94 április 15-én- minden iratával együtt - ellopták tőle. Major István most azt nem érti, hogy ha neki - a gazdaság szerint - semmi köze nincs a lakáshoz, akkor vajon miért nem szólt neki senki a tíz év alatt, hogy ne tessen már küldözgetni nekünk a havi 144 forintokat? Major úr elszánta magát, hogy harcolni fog a lakásért. Az új tulajdonost, Horváth Dénest perli, az első tárgyalásra e héten hétfőn került sor.-esSzakmát tanulni, de hol és miként? Az érettségi vizsgát tett diákok közül nem mindegyik megy egyetemre, főiskolára. Vannak és nem is kevesen, akik valamilyen szakmát szeretnének tanulni. A tovább nem tanuló fiatalok közül sokan választják a szakmunkásképzés különböző ágazatait. A kamarák megalakulása óta a törvényhozók a gazdasági kamarák szakképzéssel kapcsolatos feladatait is szabályozták. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési vezetőjével, Horváth Gyulával. — Milyen feladatokat ruházott át a törvény a gazdasági kamarákra? — A legfontosabb jogosítványokat e téren a kamara a tanulószerződések, a vizsgáztatás és a mesterképzés területén kapta. — Felkészült-e a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a a rendeletek által biztosított jogok gyakorlására? — Igen. Ami a tanulószerződéseket illeti, ha az iskola- rendszerű szakképzés gyakorlati oktatása részben vagy egészben a kamarai tagok gyakorló helyein történik, akkor a törvények folyamatos életbe lépését követően a tanulók gyakorlati oktatása csak tanulószerződés alapján történhet. — Ki köthet tanulószerződést? — Tanulószerződést a kamarai tag és a tanuló vagy törvényes képviselője köthet a szakképzési törvényben meghatározott feltételekkel. Tanulóknál a feltétel, hogy az illető a közoktatási törvényben előírt tankötelezettségének eleget tegyen és megfeleljen a szakképesítésre előírt előképzettségi és egészségügyi feltételeknek. Kamarai tagnak a tanulószerződés kötési szándékát az iskolai felvételt megelőző naptári év végéig a tagság szerint illetékes gazdasági kamaránál kell bejelentenie. A bejelentést követően a gazdasági kamara minősíti a gyakorlati munkahelyeket, megvizsgálja, hogy rendelkezik-e a szakmai gyakorlati oktatáshoz előírt személyi, tárgyi feltételekkel. A tanulószerződés csak akkor érvényes, ha azt a tagság szerint illetékes kamara egyetértésével kötötték meg, azokat ugyanis a kamara ellenjegyzi, megőrzi és betartását ellenőrzi. — Igenám, csakhogy míg a törvényt 1994-ben már megalkották, a területi gazdasági kamarák csak ez év elején alakultak meg. így aztán azok a gazdálkodó szervezetek illetve vállalkozók, akik az 1995/96- os tanévben gyakorlati szakoktatással kívánnak foglalkozni, ez irányú igényeiket nem tudták bejelenteni, ezért a törvényt szigorúan értelmezve nem folytathatnak gyakorlati szakoktatást. — Ez így van, nem volt kinek bejelenteni a tanuló-szerződés kötési szándékot, így a soron következő 1995/96-os tanévben tanulószerződés alapján nem folyhat gyakorlati képzés. Jövőre viszont a 16. életévüket betöltött első éves tanulók gyakorlati oktatása csak tanulószerződés alapján lehetséges. Ezt a szándékot kamaránknál 1995. december 31-ig kell bejelenteni. — A leendő ipari tanuló tehát tanulószerződést fog kötni a gyakorlati oktatást végző céggel még mielőtt felvették volna a szakmunkásképzőbe. Mi van, ha olyan alacsony a tanulmányi eredménye, hogy mégsem veszik fel? — A tanulószerződéssel jelentkező diákot az elméleti oktatást végző iskolának fel kell vennie. Mi csak javasolni tudjuk a gyakorlati képzést folytató cégeknek, hogy lehetőleg vegyék figyelembe a jelentkezők tanulmányi eredményét, hiszen az számukra is fontos. — A vizsgáztatás területén mi a kamara feladata? — Tagokat delegálunk a vizsgabizottságba és felügyeljük a munkájukat. — Említette a felnőttképzést, átképzést is. — Itt a szakmai vizsgát megelőző 15 nappal a vizsgát szervező intézmény vezetője köteles megküldeni részünkre a vizsga előkészítéséről szóló jelentést. Ezt követően a kamara megbízza képviselőjét a vizsgabizottságban való részvételre. Az iskolarendszerű szakképzést illetően a törvény rendelkezései csak részben élnek, folyamatban van a vizsgabizottságokba delegálhatok névjegyzékének összeállítása. A mesterképzés és vizsgáztatás viszont a szakma szerint illetékes kamarák kizárólagos hatásköre lett. /. kováts
