Tolnai Népújság, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-24 / 146. szám

1995. június 24., szombat Gazdaság 5. oldal Július 1-től 44% járulékot kell fizetni Drága lesz a másodállás A ml autónk Bonyhádon. Tegnap délelőtt, Bonyhádon, a Perczel Mór u. 80. alatt (a volt Renault Szalon helyén) Suzuki szalont és szervizet nyitott az 1990-ben megye alapított szekszárdi székhelyű Autócenter Kft. A cég már korábban elkötelezte magát a márka mel­lett, Szekszárdon sikerrel is árusították, most Bonyhádon szeretnék megvalósítani ugyanezt. A tegnapi ünnepélyes megnyitón megtudtuk, hogy a Suzuki 140 dealerre közül a bonyhádi a legújabb, és számos kedvezményt kínálnak a vásárlóknak, többek között kamatmentes köl­csönt. A szervizben nemcsak a Suzukit, hanem minden típusú autó műszaki vizsgáját, zöld­kártya ügyintézést teljeskörű javítását vállalják. A szalonban az első nap két új autó talált gazdára. foto: gottvald károly Határszemle Zombán (Folytatás az 1. oldalról.) — A kárpótlási utalvánnyal rendelkezőknek annak idején ki kellett váltani a vállalkozói en­gedélyüket, mert a törvény eh­hez kötötte az utalványok fel- használását. E réteg zömében másodállású vállalkozó lett és nagyon sok közöttük a nyugdí­jas korú. — Megyénkben 4600 má­sodállású vállalkozó van, ebből pontosan nem tudom, hogy mennyien vannak, akik mező- gazdasági kiegészítő tevékeny­séget folytatnak, illetve, hogy mennyi az utalványos. A kezdő kiegészítő tevékenységet foly­tató vállalkozó eddig 10%-ot fizetett az első évben, a rákö­vetkező években pedig a sze­mélyi jövedelemadó alapot ké­pező jövedelme után fizetett. Ha veszteséges volt akkor semmit nem fizetett eddig. A július 1-től fizetendő baleseti járulék jelenleg tehát 4620 fo­rint, de a jövő évtől (január 1- től) ez is változik. Ha nyeresé­ges a vállalkozása, akkor a tár­gyévet közvetlenül megelőző naptári évben elért, személyi jövedelemadó alapját képező jövedelem egy naptári hónapra jutó összege, de legalább ha­vonta a tárgyév első napján érvényes minimális bér 44 %- a. Jövőre már a 12 200 Ft-nak kell megfizetni a 44%-át. Egy kereskedő vagy egy ipa­ros legfeljebb azt mondja, hogy visszaadja az vállalkozói enge­délyét, mert nem éri meg neki, de mit tehetnek a kárpótoltak akik hosszútávra terveztek? Amikor évekkel ezelőtt a kár­pótlási utalvány lehetőségét a törvény biztosította, és több ez­ren éltek is ezzel a lehetőséggel, senki nem gondolta, hogy a tá­mogatásból ilyen hátrányba ke­rülhet. Mit lehet tenni, milyen következménye lesz annak, ha valaki meg kívánja szüntetni az utalványát? Markó Ignác, megyei adóhiva­tal: — A kárpótlási törvény 24. paragrafusa szerint a mezőgaz­dasági támogatásban, (föld­utalványban) részesülő sze­mélynek mezőgazdasági egyéni vállalkozónak kellett bejelent­keznie. Ha az adóhatóság meg­állapítja 5 éven belül, hogy a kérelmező ténylegesen nem folytat mezőgazdasági vállal­kozási tevékenységet, akkor a támogatás hitellé alakul át és azonnal esedékessé válik. A törvény továbbá kimondja, hogy a hitellé alakult támogatás után az esedékesség napjától számított évi 20%-os kése­delmi kamatot kell fizetni. Tehát ha valaki megkívánja szüntetni a vállalkozását a ma­gas társadalombiztosítási teher miatt, akkor a kapott utalvány összegét, az évi kamatokkal együtt meg kell fizetnie. A visszafizetést annál az APEH igazgatóságánál kell kezdemé­nyeznie ahol az adószámot kapta. Az adóhivatal határoza­tot hoz a kötelezettségről (a visszafizetendő összeg nagysá­gáról). — Ez mit jelent a gyakorlat­ban? — Ha valaki 100 ezer forint értékű kárpótlási utalványon vett földdel rendelkezik, és ezt már 3 évvel ezelőtt vette bir­tokba és most szeretné meg­szüntetni a vállalkozását, akkor 160 ezer forintot (kamatokkal együtt) kell visszafizetnie. — Kárpótlási jegyet fel le- het-e használni a visszafizetés­nél? — Nem. Mauthner Zombán az elmúlt évben az első alkalommal, ilyenkor, ara­tás előtt - hagyományteremtő szándékkal - jöttek össze határ­szemlére a szakemberek. Bebi­zonyosodott, hogy ilyen, s eh­hez hasonló programra feltétle­nül szükség van, mert a köz­ségben megnőtt a vállalkozási kedv a többszektorú gazdálko­dás iránt. A tavalyihoz hasonló határ­szemlére került sor tegnap dél­előtt Zombán. Azért ebben az időpontban, mert a szakembe­rek számára most mutatja a ha­tár azt a képet, amit értékelni lehet. A szemlén ott volt dr. Solymosi József országgyűlési képviselő is. De itt voltak a helybeli szövetkezeten kívül a szomszédos szövetkezetek szakemberei is. Az összejövetel célját úgy határozhatjuk meg, hogy az információk begyűjté­sén kívül a vállalkozók, a gaz­dálkodók egymástól tanulhat­tak, tapasztalatokat szerezhet­tek a növénytermesztés módjá­ról. A szemle során az őszi-ta­vaszi növénykultúrát nézték meg, de a növényvédelemnek is fontos szerep jutott. A szemlén a szakembereken kívül egyfajta eladó-vásárló találkozót is ren­deztek, mivel azokat is meghív­ták, akik a gépeket eladták, il­letve megvásárolták. Megtár­gyalhatták, hogy a gép meny­nyire vált be az adott területen. A szemlét megelőzte egy elő- szemle, amikor az utak állapo­tát, a fajtaállományt, és a nö­vénykultúra fejlettségét vizs­gálták. A mostani szemle befe­jeztével pedig közösen tárgyal­ták meg a földeken látottakat, illetve tapasztaltakat, (p. téri) Ma nyílik a Pécs Expo és a Vintour ’95 Mintegy háromszáz kiállító - köztük hatvan külföldi - részvételével ma délelőtt nyitja kapuit a 16. Pécsi Nemzetközi Vásár és a Vin­tour ’95 Nemzetközi Szak- kiállítás. Az ünnepélyes megnyi­tóra délelőtt 11 órakor kerül sor Nevelési Központban. Ekkor adják át „Az év üz­letembere” kamarai arany­gyűrűt. Vasárnap olasz nap és üzletember találkozó lesz, hétfőn német, kedden román nap, szerdán iparjog­védelmi, csütörtökön Al­pok-Adria, pénteken pedig tőzsdei napot tartanak. Jú­lius l-jén„ szombaton a Független Államok Közös­sége mutatkozik be. Jövő vasárnap franchise nap lesz, ekkor adják át a közönségdí­jat és a kamarai díjat. A Vintour ’95 vasárnapi programjában mixerverseny kezdődik délután háromkor Baranya, Somogy és Tolna megye boraiból, pezsgőiből. Hétfőn idegenforgalmi fó­rum lesz, kedden a szőlészet és a borászat kerül terítékre, szerdán a minőségi borokról hangzik el előadás. Csütör­tökön a bor és a gasztronó­mia kapcsolatáról váltanak szót a szakemberek, pénte­ken borminősítés és borár­verés szerepel a program­ban. Mához egy hétre szak- tanácsadást tartanak a kerté­szeknek, borászoknak és gyümölcstermelőknek, va­sárnap . mezőgazdasági szakképzésben résztvevő iskolák tartanak fórumot. Mindkét vásár július 2-án zárja kapuit. A csatlakozás menetrendje Az Európai Unió a kelet- közép-európai társult or­szágok csatlakozásának menetrendjét tartalmazó, három részből álló Fehér könyv első kötetét - amely pontos ajánlásokat fogalmaz meg a jogrendszer átalakítá­sának üteméről és módjáról - május elején adta ki. A második, a piacszabályo­zási intézkedéseket magában foglaló kötet az év második felében várható, a vidékfej­lesztésre vonatkozó harma­dik könyv pedig jövőre. A napokban megérkezett Magyarországra a Fehér könyv első kötete, az EU- felvételre várakozó orszá­gok jogharmonizációs köte­lezettségeinek gyűjteménye. Ez tartalmazza azokat a me­zőgazdaságunkat érintő, ál­lat- és növényegészség­ügyre, minőségi követelmé­nyekre, ellenőrzési módsze­rekre vonatkozó rendelke­zéseket is, amelyek be­vezetését a csatlakozó országoktól megkívánja az egységes Európa. Elkészült az állat- és nö­vény-egészségügyi egyen­rangúsági megállapodás, s ez azt jelenti, hogy állati és növényi termékeinkre vonat­kozó szabványok jó része már megfelel a Fehér könyv ren­delkezéseinek. U.G. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 90,10 Osztrák schilling 12,81 USA-dollár 125,63 ECU (Európai Unió) 166,55 Éppen csak a torta és az öt gyertya hiányzott a születésnapon • • f Ötéves a Budapesti Értéktőzsde Száz János és Andre Kosztolányi fotó: feb/DIósi imre 1990 júniusában 42 bank és brókercég részvételével meg­alakult, illetve újra megnyi­totta kapuit a Budapesti Ér­téktőzsde (BÉT). A születés­nap okán egész napos konfe­rencián értékelték az öt év te­vékenységét. A rendezvényen a hazai szak­embereken kívül külföldi ven­dégek, köztük a BÉT tisztelet­beli elnöke, André Kosztolányi is részt vett. Göncz Árpád kö­szöntőjében kiemelte: a tőzsde megalapítása megszüntette a piac központi irányítását, ami a jól működő gazdaság feltétele. A délelőtt folyamán többek között Rotyis József a BÉT ügyvezető igazgatója, Száz Já­nos elnök, valamint Bokros La­jos pénzügyminiszter tartott előadást. Száz János kifejtette: az elmúlt öt év legfontosabb feladata a tőzsde fejlesztése, a szabályzatok kidolgozása volt. Az előírásokat a fejlett piacok szolgáltatásaihoz szokott kül­földi befektetőkhöz, és a pénz­ügyekben járatlan hazai kisbe­fektetőkhöz egyaránt alkal­mazkodva kellett kidolgozni. A nehézségek ellenére a BÉT kereskedési rendszere a legfejlettebb Kelet-Európá- ban. A Reuters-monitorok se­gítségével a világ minden pontjára el tudják küldeni az üzleti információkat. Nehezíti azonban a működést, hogy át­tekinthetetlen az értékpapír- piac, hiányoznak a befektetési bankok. Angliát a kétfontos részvények tették naggyá, a példa a hazai tőzsdén is köve­tendő volna. Bozsó Bea A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a gazdaság élénkítését szorgalmazza A tagdíjak adómentességét kérik A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megérti és elfogadja a megszorító intézkedések szükségességét, de ezekkel párhuza­mosan a gazdasági növekedést élénkítő lépéseket sürget. Tolnay Lajos, az MKIK elnöke pénteken a gazdasági önkor­mányzat II. küldöttgyűlésén ki­jelentette: jövőkép kell a ma­gyar gazdaságnak. 1990 óta ugyanis a megindult növeke­dést mindig le kell fékezni az eladósodottság és az egyensúlyi helyzet javítása miatt. A tanácskozáson a vállalko­zók megfogalmazták, hogy az exportbővítéshez nem elegendő a forint árfolyamának karban­tartása, célszerű lenne a követ­kező két évben a vámpótlékból adódó állami bevétel egy részét exportárualap bővítésére és műszaki, fejlesztési feladatokra visszaforgatni. Az élő munkát terhelő költ­ségek és járulékok a vállalko­zók egy részét a feketegazdaság felé kényszeríti. A kamara sze­rint a tb-járulék mértékét már a 96-os költségvetésben legalább 20-24 százalékponttal kellene csökkenteni. A kormányzati gazdaságpoli­tikához készített ajánlásokat a küldöttgyűlés jóváhagyta és kérte a kamarai tagdíjak adó- mentességének visszaállítását, így ugyanis kamaraellenes han­gulat kialakulásához vezethet. Határidők cégvezetőknek cés Június 28.- Be kell fizetni a társasági adó előlegét;-be kell fizetni a fogyasztási adó előlegét;- be kell fizetni az útalap-hoz­zájárulás előlegét. Június 30.- Be kell fizetni a kőolaj-hoz­zájárulást;- az utazásszervezői vagyoni biz­tosítékot hozzá kell igazítani a tárgyévet megelőző év utazási tevékenységéből származó nettó árbevételhez;- eddig lehet benyújtani a beru­házási, fejlesztési támogatások­kal kapcsolatos pályázatokat;- a szövetkezeteknek el kell fo­gadniuk az 1994. évi C. törvény alapján szükségessé váló alap­szabályváltozásukat. Július 1.-Meg kell alakítani települé­senként a hegyközségi előké­szítő bizottságokat. Aktuális Cégautó, tb-járulék. A gazdasági stabilizációt szol­gáló, a Magyar Közlöny 1995/50. számában közzétett - a gazdálkodók széles körét érintő jogszabályváltozások közül a cégvezetők figyelmét a követ­kezőkre hívjuk fel: Az szja-törvény módosítása értelmében 1995. július 1-jétől minden olyan a cég (kifizető) tu­lajdonában, használatában lévő, 2,5 tonnánál kisebb megenge­dett együttes tömegű gépjármű cégautónak számít, amely a so­főrt is beleértve háromnál több személy szállítására alkalmas. A vélelmezett magánhasználat után a gépkocsik tulajdonosai­nak, üzembentartóinak - azzal, hogy az 1-500 000 forintig ter­jedő beszerzési árú (ennek fogal­mát a törvény konstrukcióként egyértelműen meghatározza) au­tók is adókötelesek lettek - ezen­túl többet kell fizetniük. A havi adótételek nagysága már nem az első üzembe helyezés évéhez, hanem a személygépko­csi beszerzésének évéhez (is) iga­zodik. Az említett időpontot kö­vetően mint természetbeni jutta­tás 44%-os kulccsal adózó jöve­delemnek számít, a személygé- kocsi használatára tekintettel a ki­fizető által számla alapján elszá­molt összeg és a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendeletben meghatározott fogyasztási norma, a gépjármű ál­tal futott kilométer és az APEH által közzétett vagy számlával igazolt üzemanyagár figyelem- bevételével kiszámított összeg közötti különbözet is. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módo­sítása értelmében a munkáltató 1995. július 1-jétől az általuk kifi­zetett végkielégítés teljes összege után, továbbá a természetbeni jut­tatásnak minősülő ruházati költ­ségtérítés összege után 44%-os tb-járulékot kötelesek fizetni. Ugyancsak 44%-os mértékű járu­lékfizetési kötelezettség terheli a szellemi alkotásokhoz (pl. újítás, találmány) fűződő dijakat és a szerzői jogvédelem alá eső díja­kat kifizető megbízókat, megren­delőket, valamint az előadómű­vészeket megbízási szerződés alapján kifizetőket is (kivétel, ha az említett díjakat örökösöknek fizetik ki). A baleseti járulék 10- ről 44%-ra emelése a „mellék- állású” egyéni vállalkozókat és a gazdasági társaságok tevé­kenységében főállás mellett személyesen közreműködő tag­jait érinti. Nekik, illetve cé­güknek legkevesebb az év első napján érvényes minimálbér 44%-át, vagyis 1995 augusztu­sától minimum 4620 Ft-ot kell fizetniük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents