Tolnai Népújság, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-21 / 143. szám

1995. június 21., szerda Tolna 'Mlli* Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A Kamara a Dombó Expón Dombóváron 1995. június 22-25. között kerül megren­dezésre a „Dombó Expo 95” kiállítás és vásár. A rendez­vényen kamaránk informá­ciós standot üzemeltet, ahol tagszervezeteink tájékozód­hatnak a kamara tevékenysé­géről, regisztrálhatják vállal­kozásukat, valamint megis­merhetik a gazdasági tevé­kenységet segítő kiadványa­inkat. A külföldi résztvevőkkel foly­tatandó tárgyalások meg­könnyítésére tolmácsot bizto­sítunk. Kamaránk bemutatko­zik a június 22-ei, csütörtöki gazdasági fórumon is, ahová szintén várjuk az érdeklődő­ket. Nigéria befektetőket vár Néhány napja kamaránkba lá­togatott Nigéria magyaror­szági nagykövete és tájékoz­tatta az érdeklődő vállalkozá­sokat a hazája gazdaságirá­nyításában bekövetkezett vál­tozásokról. Ismertette többek között azo­kat az ágazatokat, amelyekbe elsősorban várják a kisbefek­tetőket. Portugál delegáció A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Portugál Iparszövetség szervezésében 1995. június 28. és július 1. között portugál üzletember­delegáció tartózkodik Buda­pesten. A delegáció tagjai június 29- én délután és 30-án délelőtt találkoznak potenciális ma­gyar partnereikkel és folytat­nak kétoldalú tárgyalásokat a kereskedelmi kapcsolatok ki­építése, bővítése, illetve ve­gyesvállalatok létrehozása céljából. A delegációban résztvevő portugál üzletemberek érde­keltségi köre: hűtő- és fa­gyasztóvitrin, irodai fémbú­tor, raktári polcok, kipufogó­cső, gyermek és bébi kiegé­szítők, babakocsik, járóka, gyermekágy, gáztartályok, fakeretek, tükör, fürdőkád, mosdó, dohány, sör, textíliák, kerámia, valamint parafa­dugó. Román-magyar találkozó Harmadik alkalommal került megrendezésre június máso­dik hetében a romániai és a magyar kereskedelmi és ipar­kamarák találkozója. A ren­dezvényen 16 magyarországi és 22 romániai kamara képvi­selői vettek részt, melyen a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamarát Rostás Ilona titkár és Wemer Jenő elnök­ségi tag képviselte. A találkozón sikerült új kap­csolatokat kialakítani kinti kamarákkal és a bukaresti magyar kereskedelmi képvi­selettel annak érdekében, hogy több segítséget adhas­sunk a román piac iránt érdek­lődő tagvállalatainknak. Gazdaság A KSH megyei igazgatóságának jelentése A mezőgazdaság átalakulásáról Új kiadvány jelent meg a KSH megyei igazgatóság munkatár­sainak jóvoltából „Az agráráta­lakulás társadalmi hatásai a mezőgazdasági kistermelőkre - a teljeskörű összeírások adatai alapján” címmel. Az összeállí­tást munkatársaival együtt Fritz János elemző közgaz­dász készítette. — Milyen adatokra támasz­kodva dolgoztak? — Egyrészt az 1991. márci­usában végzett teljeskörű me­zőgazdasági összeírásokra, il­letve a tavaly őszi felmérések adataira támaszkodtunk. Ezek alapján azt a következtetést vontuk le, hogy az elmúlt évek­ben a lakosság körében lecsök­kent a gazdaságoknak számító háztartások száma. Ez össze­függ azzal, hogy megszűnt a háztáji illetményföld intézmé­nye. Így a lakosságból keve­sebben tudnak bekapcsolódni közvetlenül a kistermelésbe, mint korábban. Másrészt az ag­rárátalakulás következtében az elmúlt években - a korábbi nagyüzemi terület csökkenésé­vel - jelentősen megnőtt a kis­termelők által használt föld nagysága. A saját tulajdonú földterület tavaly ősszel több volt a ténylegesen használtnál, azaz a gazdálkodók jelentős te­rületeket adnak ki bérbe. — Az adatok alapján milyen következtetésekre jutottak? — Összességében arra lehet következtetni, hogy a kisterme­lői társadalomban az elmúlt években - a fontosabb termelési tényezők alapján - egy erős ré­tegződés ment végbe, ahol az egyik pólust a nagy, jól felsze­relt árutermelő gazdaságok je­lentik, míg a másikat- és ez a többség - kicsi, csak saját szük­ségletre termelő háztartások jel­lemzik. A megye keleti részén inkább tapasztalható egy piaco- rientáltabb kistermelői gazdál­kodás. (A KSH megyei adatait a következő' napokban részletesen ismertetjük.) Mauthner Szekszárdi Duna-híd építés Messze még a következő év eleje Mint azt lapunkban is hírül adtuk, elhárult az új, Szekszárd térségi Duna-híd koncessziós formában történő megvalósítá­sának útjában álló utolsó, (egyben a legrázósabb) adminisztra­tív akadály, a környezetvédelmi szakhatóság is kiadta az enge­délyt az építkezéshez. Ennek alapján jövő év elején elindulhat­nak a munkálatok. A híd és a hozzá kapcsolódó út­szakasz elkészítésére az Uva- terv Rt. és az Effect 2000 Kft. kapott megbízást az Új Duna- híd Koncessziós Rt-től. Az Uvaterv-nél elmondták, hogy az engedélyezési tervek elké­szültek, ám a kivitelezési ter­vekre még nem kaptak megbí­zást. Az Effect 2000-nél pedig csak az üzenetrögzítőt sikerült elérnünk. November 30-ig kell elvégezni a kisajátított területe­ken a régészeti feltárásokat, amely a szekszárdi múzeum feladata. Dr. Gaál Attila múze­umigazgató szerint nem a régé­szeken múlik majd, ha nem tud­ják határidőre befejezni a mun­kát. Ugyanis nem adták át ne­kik a feltárandó terület nagy ré­szét, mintegy 4 km-es szakaszt. Az Autópálya Igazgatóság ugyan e hét végére ígérte e terü­letek kisajátítását, a baj csak az, hogy már sokadszor. A jövendő út helyén eddig réz-, bronz-, vas- és középkori leleteket ta­láltak, közöttük egészen egye­dieket is. Bogyiszló polgármestere, Tóth István mindig is az új Duna-híd megépítése mellett volt, hiszen Bogyiszló ezzel újra közvetlen kapcsolatba ke­rülne „őshazájával”, a Duna­Tisza közével és Szekszárdtól is mindössze 8 kilométeres út választaná el. A polgármester azonban óvatos, még most sem tudja elhinni, hogy megvalósul ez a terv. Elismeri ugyan, hogy történtek már lépések az állam részéről a beruházás előkészí­tésnek irányában, ám az építke­zéshez szükséges pénzt most sem látja biztosítottnak. A szekszárdi polgármester Kocsis Imre Antal úgy fogal­mazott, hogy a közlekedési mi­niszter, Lotz Károly legutóbbi szekszárdi látogatása alkalmá­ból megerősítette, hogy ’96-ban indul a program, azóta ezzel el­lentétes tartalmú hírről nem ér­tesült, bár a különböző problé­mákról ő is hallott. Véleménye szerint az elvégzett vizsgálatok bizonyították az új híd szüksé­gességét és majdani jövedel­mezőségét. -s­7. oldal A bor és a konyha A II. Alisca Bomapok szakmai rendezvényeinek keretében tartott előadást a bormarketingről Marchese Piero Antinori, a rendez­vény fővédnöke. Antinori úr a borüzlet nemzetközi élvo­nalában foglal helyet, taná­csai tehát igazán megszívle- lendőek. Része volt előadá­sának, a bor és a konyha kapcsolata. Antinori úr nem tagadta, hogy az olasz bor sikere az olasz konyha sike­réhez kötődik. A világszerte méltán népszerű olasz ven­déglőkben természetesen olasz borokat kínálnak és szolgálnak fel az ételekhez. Nincs ez másként a francia konyha és bor esetében sem. Antinori úr nem minden ma- lícia nélkül jegyezte meg, hogy ha Kínában elkezde­nének bort termelni, nagy a valószínűsége, hogy világ­hírű lenne a kínai bor, hi­szen a kínai konyha is vi­lághírű. Megszívlelendőek tehát a fentiek, s érdemes körül­nézni a magyar konyha háza táján. Ki kellene válogatni azokat a hazai fogásokat, speciálisan magyaros étele­ket, amelyekre jól csúszik a bor, s emellett a koleszterin­szintet sem bontják fel. Mert sajnos, az utóbbi években, amióta oly nagy hangsúly került az egészsé­ges táplálkozásra, a magyar konyha - szakértők szerint - sajnos a világ legegészség­telenebb konyhái közé so­roltatott. S ami még fontos: a honi bortermelésnek és el­adásnak hívéül szegődött vendéglátók érezzék köte­lességüknek, hogy vendége­iknek a kiváló hazai borok­ból kínáljanak. A kamarai tagság lesz a feltétel Jövőre átalakul a mezőgazdaság támogatási rendszere Az agrártárca az idei, 75 milliárd forintos költségvetési tá­mogatással szemben 1996-ra 108 milliárdra tart igényt. A Földművelésügyi Minisztérium a jövő évi szabályozókra tett javaslatát a napokban küldte el a Pénzügyminisztériumnak. A szaktárca tervei szerint a 108 milliárdból a mezőgazda- sági és erdészeti alapokra 11,1, agrárpiaci szabályo­zásra, exportösztönzésre 52, egyéb agrártermelői támoga­tásra 32,1 milliárd forint tá­mogatást kíván fordítani. A többi pedig az idei évről áthú­zódó, már megkötött szerző­dések fedezetéül szolgálna. Az elképzelések szerint több pénz jut majd az agrár- termelést elősegítő új beruhá­zásokra, fejlesztésekre, az árualapok bővítésére, a minő­ség ösztönzésére, a tenyészál­lat-állomány növelésére, a kedvezőtlen adottságú térsé­gek felzárkóztatására. Pályázat útján lehet majd hozzájutni a komplex - gép, infrastruktúra, épület - beru­házási támogatásokhoz. Ilyen címen a beruházó 20 százalék vissza nem térítendő és 30 százalék visszatérítendő szub­venciót igényelhetne, ha 20 százalékos saját tőkerésszel rendelkezik. Hitel felvétele esetén a jelenlegi 60 helyett azonban csak 40 százalék lesz a kamattámogatás. Ugyancsak pályázat útján nyerhetők el majd a kedvezőt­len adottságú területek felzár­kóztatására szánt kedvezmé­nyek is. Ezzel a helyi adottsá­gokhoz igazodó termelési szerkezetek kialakulását sze­retné ösztönözni a tárca. Átalakul a támogatások fel­tételrendszere: 1996-ban vár­hatóan nemcsak a gabona-, hanem valamennyi szántóföl- dinövény-termesztő is jogo­sult lesz a termelő jellegű tá­mogatásra. Egyetlen feltételt kell teljesíteniük: tartsák föld­jüket termőképes állapotban. Az előterjesztők továbbra is ösztönözni kívánják az öntö­zés fejlesztését. Ilyen jellegű beruházások esetében a költ­ségek 40 százalékát vissza nem térítendő támogatásként juttatnák a vállalkozóknak. A tervezet kitér a szövetke­zeti üzletrészekre is. Az FM visszterhes támogatással vagy alacsony kamatozású hitelek­kel szándékozik ösztönözni az üzletrészek kivásárlását, amennyiben azok oszthatatlan szövetkezeti vagyonként kö­zös alapba kerülnek. Végül egy különös újdon­ság: a támogatást kamarai tag­sághoz kötné az FM. Magya­rán, azok lesznek jogosultak a pénzbeli kedvezményekre, akik adóalanyként bejelent­keznek. Újvári Jubileumi aggodalmak A Magyar Iparszövetség szövetkezeti szekciója tegnap ünnepi ülést rendezett a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége 100 éves fennállásának tiszteletére. Százhúszezer mobiltelefon-előfizető A legdinamikusabb ágazat Több exporthoz több import kell A tavalyi év első négy hónap­jához képest az idén 11 száza­lékkal nőtt a kivitel, és 18 szá­zalékkal a behozatal. Ezek egyenlegeként 1,545 milliárd dolláros külkereskedelmi pasz- szívum alakult ki, amelyből 1,139 milliárd dollár járul hozzá a fizetési mérleg idei hiányához - közölte az MTI- vel az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium. Januártól áprilisig örvende­tesen nőtt (27 százalékkal) az anyag- és alkatrészkivitel, il­letve az agrárexport (7 száza­lékkal). A többletkivitelből a búza 96 millió, a műanyag­alapanyagok 52 millió, az alu­míniumtermékek 34 millió, az elektromos alkatrészek 30 mil­lió, és a műanyag készáruk ex­portja 20 millió dollárral része­sedett. Ami az import szerkezetének változásait illeti, 32,3 százalék­kal nőtt az anyagok és alkatré­szek, 15 százalékkal pedig a be­ruházási gépek értéke, miköz­ben 7 százalékkal csökkent a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari import. A behozatal csak­nem 720 millió dollárral növe­kedett 1994 első négy hónapjá­hoz képest. Ebből 45-45 millió volt az elektromos alkatrészek, illetve a földgáz, 36 millió a személygépkocsik és 34 millió dollár a műanyagkésztermékek importjának bővülése. Mérsék­lődött viszont a fogyasztási cikkek behozatala. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 89,92 Osztrák schilling 12,79 USA-dollár 125,37 ECU (Európai Unió) 165,98 Ebből az alkalomból a szö­vetkezetek jövőjével foglal­kozott a tanácskozás. Megállapították, hogy végre megállt a szövetkezeti mozga­lomnak az elmúlt négy évben ta­pasztalt eróziós folyamata. Jelen­leg az országban 8265 szövetkezet működik, 2,5 millió embernek adva kenyeret. Közülük mintegy 200 ezren dolgoznak az ipari ren- deltetésűekben. Az ünnepi ülésen napi­rendre kerültek azok a prob­lémák is, amelyek az össze- kuszálódott tulajdoni viszo­nyokból és a kialakulatlan üzemi-működtetési formák­ból következnek. Leszögezték, hogy a kor­mánytól az elvben szövetke­zetbarát nyilatkozatok után most már az egyenlő verse­nyesélyeket megteremtő sza­bályozást várják. Lehetőséget kérnek - indokolt esetben még támogatást is - arra, hogy részt vehessenek a most kibontakozó modernizációs folyamatokban, amelyekre je­lenlegi gazdasági feltételeik egyelőre nem adnak esélyt. Végül rámutattak, hogy a feketegazdaság elleni küzde­lem a szövetkezetek létér­deke, mert a korábbi értéke­sítésük zöme ma már az ille­gális forgalomban bonyoló­dik le. (W.I.) Az információs társadalom lét­rehozásához elsősorban nem mamutberuházásokra, hanem az állam korlátozó szerepének visszafogására van szükség. A távközlés már így is a legdina­mikusabban fejlődő ágazat ma­napság hazánkban - közölte Lotz Károly közlekedési, hír­közlési és vízügyi miniszter azon a háromnapos távközlési konferencián, amelynek témája a hordozhatótelefon-fejlesztés helyzete és lehetőségei Kelet- Közép-Európában. A miniszter kiemelte: a szol­gáltatást bevezetni szándéko­zók és a gyártók találkozásának helyszínéül nem véletlenül vá­lasztották hazánkat. A GSM-szolgáltatások (900- as rádiótelefon-hálózat) kiépítése Magyarországon már megoldott, remélhetően 1996-ra országunk­ban a GSM hozzáférhetősége a jelenleginek háromszorosa lesz. A hazai - összehasonlítva a világ GSM-rendszereivel - a második legdinamikusabban növekvő mobil-rendszer. Alig több mint egy évvel a kereskedelmi szolgáltatás meg­indulása után az ország terüle­tének csaknem 70 százalékán, a lakosság 80 százaléka által la­kott területen vehető igénybe a GSM-hálózat kétwattos kézi rádiótelefon-készülékkel. Az előfizetők száma jelenleg már mintegy 120 ezer, s az előrejel­zések szerint számuk az év vé­géig eléri a 200 ezret. Ma 17 ország 26 GSM-szol- gáltatójával van érvényes „ba­rangolás” szerződése a Westel 900 GSM-nek és a Pannon GSM-nek. A lista még ebben az évben várhatóan négy újabb or­szággal bővül. Ez azt jelenti, hogy a készülék tulajdonosa Európa nagy részén használni tudja rádiótelefonját. Bnsznézőbe invitálták tegnap az éppen ebédelni induló képviselőket. Az új, 417-es Ikarus a Parlament előtt parkolt. A 160 személyes csuklós buszból 17 darab készül - 300 lóerős Mercedes motorral - a német Wupper­tal városának megrendelésére. fotó: feb/diósi imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents