Tolnai Népújság, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-20 / 142. szám

1995. június 20., kedd Gazdaság 7. oldal Hírek Földosztás Nógrád megyében néhány község önkormányzata a munkanélkülieknek, illetve a jövedelempótló támogatásban részesülőknek földet méretett ki. Családonként 300-400 négyszögölt osztottak ki, térí­tésmentesen. A földterülete­ket gyomtalanítva, beültetésre előkészítve adták át. A föld­osztás célja, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévők megélhetését elősegítsék. Piaci árak A budapesti Bosnyák téri vá­sárcsarnok zöldség-gyü­mölcs áraiból: burgonya 50- 120 ft/kg, sárgarépa (csg) 60- 80, petrezselyem (csg) 40- 130, zeller (db) 25-30, retek (csg) 15-25, torma 200, zöld­hagyma (csg) 15, fokhagyma (db) 20, vöröshagyma 70, fe­jeskáposzta 40-68, keik. 48, saláta (db) 20, paraj 100, sóska 80, kapor (csg) 10-15, karalábé (db) 20, paradicsom 180, paprika (db) 20, spárga 280, tök 45, uborka 70-100, zöldbab 48, karfiol 50, gomba 120-200, cseresznye 100, meggy 100, alma 120, eper 168, narancs 78, görögdinnye 148, tojás 7-10 (db). A nagybani piac áraiból: Nagykőrösi út: (viszont­eladóknak) burgonya 82, új­burgonya 80, fejeskáposzta 45, keik. 51, karalábé 10 (db), karfiol 55, sárgarépa (csg) 10, petrezselyem 20, zeller (db) 25, retek (csg) 10, fokhagyma 100, saláta (db) 10, paraj 45, sóska 45, uborka 45, tök 30, zöldborsó 35, paradicsom 70- 100, paprika 3-20, gomba 130-200, cseresznye 60, meggy 70, dióbél 550, egres 60, eper, 80-180, tojás 4,8-7,2 ft/db. * Allatárak Az állatvásárokon a szokott forgalom mutatkozott, a vá­gósertések felvásárlási ára, fo­lyamatosan, ha kis mértékben is, de mérséklődött. A borjú­ért (200 kg) 30-34 ezer forin­tot, növendék üszőért 45-50 ezer forintot, növendék biká­ért 52 ezer forintot, csikóért 92-110 ezer között kértek. A vágósertések megyei átlag ára: 145-165 ft/kg között ala­kul, felvásárlótól függően. Vásárok helye Körzetünkben a következő te­lepüléseken lesz országos ál­lat és kirakodó vásár: június 24-én, szombaton Bátaszé- ken, június 25-én, vasárnap Szekszárdon, és szintén jú­nius 25-én, vasárnap Tamá­siban. Időjárás Folytatódik az évszaknak megfelelő meleg, nyári idő az elkövetkező napokban is. Egy-egy eső, zivatar azonban bárhol kialakulhat, de felhő- szakadásra már nem kell számítani. A nappali hőmér­séklet 25-27, éjszaka 15 fok körül alakul majd. Kárpótlási jegyek Az elmúlt napokban folyama­tos emelkedést regisztráltak a kárpótlási jegyek árával kap­csolatban a Budapesti Érték­tőzsdén, és a „szabad piacon” is. A Budapesti Értéktőzsdén a múlt hét végi záró árfolyam 260 forint volt. Sorközművelés a szőlőben Van, aki befüvesíti, van, aki kapálja vagy géppel műveli. A szőlőültetvények sorközműve- léséről kérdeztük a Szekszárdi Mezőgazdasági Rt. és a Bala- tonboglári Rt. szakembereit. Elsőként Czink János, főker­tészt kérdeztük, (Szekszárdi Mezőgazdasági Rt).: — A növények számára rendkívül fontos, hogy a talaj­ban olyan mennyiségben álljon rendelkezésre víz, melyet könnyen fel tudnak venni. A talaj vízkészletének jelen­tős részét maguk a növények párologtatják el (ez a transpirá- ció), de jelentős mennyiség tá­vozik a növényeket körülvevő csupasz talajfelszínről. E két fo­lyamat együttese a talaj víz­készletének fokozatos csökke­nését idézi elő. Néhány adattal szeretném ál­lításomat alátámasztani: 30 éves csapadékátlag (1951­1980) 4 dunántúli megyében: Zala 709 mm/év - párologtató képesség: 772 mm/év, Somogy 747 mm/csapadék - 854 mm/párologtató képesség, Tolna 642 mm/csapadék - 888 mm/év párologtató képesség, Baranya 639 mm/év/csapa- dékátlag - 985 mm/év párolog­tató képesség. Szekszárdon (Görögszón) mér­ték a következő csapadékot: 84-ben 669 mm, 88-ban 456 mm, 90-ben 403 mm, 92-ben 476 mm, 94-ben 592 mm. A Dél-Dunántúl két megyéje, Tolna és Baranya, csapadékban igen szegény és ez az utóbbi években még fokozatosan csökkenő tendenciát mutat. Ezt figyelembe véve, valamint azt, hogy a lösz alapkőzeten a ho­mokos vályog talajtípus az, mely általában jellemző a szek­szárdi borvidékre, s amelynek párologtató képessége igen magas, így egyértelműnek lát­szik a választás lehetősége, hogy a növénytakarást alkal­mazzuk, vagy rendszeres talaj­művelést végzünk-e szőlőink­ben. Nyilvánvaló tehát, hogy a ta­lajtani és meteorológiai adott­ságaink miatt a talajművelést célszerű választani ott, ahol ön­tözésre nincs lehetőség. Meg kell azonban említeni a talajta- karásos, azaz a leggyakrabban alkalmazott füvesítéses eljárás előnyeit is: a/ véd az erózió ellen, b/ eső utáni permetezéskor nem ta­possuk a talajt tömörré, cl szü­ret alkalmával az időjárástól függetlenül meg lehet oldani a szőlő kiszállítását, d/ megvaló­sítható vele a „non tillage” rendszer, azaz nem mozgatjuk a talajt évi 4-6 alkalommal. (A témát folytatjuk a jövő heti keddi számunkban.) Sok búza megdőlt Tolna megyében Nehéz aratás elé nézünk Az elmúlt hét viharai, a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csa­padék a megye egyes területein ledöntötte a lábáról a kalászo­sokat. A kevesebb kárt az árpá­ban tette, hiszen egy-két héten belül ott már kezdődhet az ara­tás, így ha nehezen is, de a ter­més egy része talán még meg­menthető. A búzánál más a helyzet, hiszen az aratásra még közel egy hónapot várni kell. Mit tanácsos addig tenni? Hogyan menthetjük ami ment­hető? Érdemes-e még véde­kezni betegségekkel szemben? A kérdéseket dr. Szél Endré­nek, a Szegedi Gabonakutató Intézet kutató főmérnökének tettük fel. — Sajnos a ledőlt búza már felegyenesedni nem fog, legfel­jebb felpipásodik, a kalászát függőleges helyzetbe hozza. Azáltal, hogy a szára megtörik az ezerszemtömeg is kisebb lesz, hiszen a búza szalmája lent van a földön a párás leve­gőben, és ezért a gombabeteg­ségek, a fuzárium és a liszthar­mat is könnyebben megfertőzi. Mindez rontja a búza tápanyag­forgalmát és csökkenti a termés mennyiségét. Az említett be­tegségek közül a fuzárium a legveszélyesebb abból a szem­pontból, hogy nagy terjedelmű fertőzés esetén mérgező mind az emberre, mind az állatokra nézve. Sajnos a növényvédelem is nehezebb ilyen helyzetben, hi­szen talajművelő eszközökkel rámenni a megdőlt búzára nem tanácsos, így marad a légi úton történő permetezés. Nehéz aratás elé nézünk, hi­szen a betakarítást is nehezíti a megdőlt gabona, a szemek ki- verődése miatt a kombájn las­sabban tudja végezni a munká­ját. A nagy szemveszteséget azzal lehet kicsit csökkenteni, ha a kombájn a dőléssel szem­ben halad, megemeli a kalászt és így kevesebb szem esik visz- sza a talajra. Mauthner A Hét Témája: Pályázatok Nagy várakozás előzte meg a kissé megkésve, május végén meghirdetésre került Mezőgazdasági és Erdészeti Alapokat. Mint ismeretes június 30-ig adhatják be a pályázatokat a gazdálkodók. Az eddigi tapasztalatokról Csige Istvánt, a megyei gazdakörök szövetségének titkárát kérdeztük. — Önök közvetlenül is érzik a meghirdetett pályá­zati lehetőségek jelentősé­gét, hiszen a gazdakörök szövetségének szaktanácsa­dói szolgálata felvállalta a magángazdák pályázatának elkészítését. Hányán élnek ezzel a lehetőséggel? — Az érdeklődés nagy, elsősorban az infrastrukturá­lis beruházásokra, tárolók, gépszín építésére van igény, illetve utak, kutak kialakítá­sára. Visszahúzó erő azon­ban, hogy az igénylőnek kell talánia egy olyan pénz­intézetet, ahol a banki hitel­részt (a termelő beruházás 40 %-a, infrastruktúránál 50 %-a lehet maximum és erre van 60 % kamattámogatás) felvehetné. Ez sajnos szinte lehetetlen, mert a bankok teljesíthetetlen feltételeket szabnak. (Lakatlan ingatlan, jelzálogjog, banki garancia biztosítás.) Ennek ellenére készülnek pályázatok. — Mennyi idő alatt áll össze önöknél egy pályázat? — Ha az alapvető enge­délyek megvannak akkor maga a pályázat 3 nap alatt összeállítható, de az előké­szítés több időt igényel. Szaktanácsadói szolgála­tunk a Hunyadi út. 4-ben áll a gazdák rendelkezésére. A kevesebb több lehet A svájci CIBA cég üzleti stra­tégiája az ökológiai hatékony­ságon, konkrétan az anyag- és energiafelhasználás, valamint a gyári hulladék csökkentését célzó törekvéseken alapszik. Alex Karuer elnök-vezér­igazgató szerint a cég pénzügyi helyzete lehetővé teszi, hogy be­fektessen a környezetvéde­lembe, tavaly például 209 millió svájci frankot, miközben a folyó kiadások 1041 milliót tettek ki. Mintegy 2000 szakember dol­gozott azon, hogy a nagyhírű cég a korábbinál kevesebb kén­dioxidot és nitrogéndioxidot jut­tasson a levegőbe. Az igazi kihívást az energia­felhasználásjelenti: bár javult az egységnyi termelési értékre vetí­tett felhasználás mutatója, ösz- szességében mégis többet hasz­náltak fel, hiszen a levegő- és vízszennyeződést ellenőrző be­rendezések maguk is egyre több energiát emésztenek föl. A környezetbarát termékek iránti igény újabb piacokat nyit­hat meg. Az elnök-vezérigaz­gató kiemelte: a csökkentett mennyiségben is hatásos nö­vényvédő-szerek és az új festé­kek révén kevesebb só jut a szennyvizekbe. A svájci cég nemrég meg­kapta a Világbanktól a World Environmetal Center (WEC) aranyérmét a gyógyszervegy­iparban kifejtett innovatív tevé­kenységéért. Ő.K. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 89,81 Osztrák schilling 12,77 USA-dollár 125,47 ECU (Európai Unió) 165,77 Hétfőn bemutatkozott a privatizáció új vezérkara Tisztakezűek (részvény)társasága Az új privatizációs törvény meghatározza az állami vagyon magánkézbe adásának szabályait. A végrehajtásra a most létrejött szervezet, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁPV Rt.) kapott megbízást. Az új vagyonkezelő szervezet az ÁVÜ és az ÁV Rt. egyete­mes jogutódja - mondta be­mutatkozó beszédében Such- man Tamás privatizációért fe­lelős, tárca nélküli miniszter. - Az ÁPV Rt. tevékenysége kí­nálja az utolsó lehetőséget a magyar gazdaság helyreállítá­sának utolsó lehetőségeként is értelmezhető. A privatizáció sok ellenér­zést váltott már ki, de Such- man szerint lehet ezt jól, tiszta kézzel, korrektül is csinálni. A jelenleg állami tulajdon­ban lévő vagyon csaknem fele vár még magánosításra. Mindez azonban nem mehet a nemzetgazdaság, a nemzeti érdekek rovására. Itt van mindjárt a legjelentősebb va­gyon, a Magyar Villamos Mű­vek, melynek privatizálásánál parázs vita várható. Az ÁPV Rt. hosszú távú feladata az állam kezében ma­radó tulajdonrész kezelése, el­lenőrzése. A testület szerve­zeti és működési szabályzata még hiányzik, és az igazgató­ság sem teljes. A két új tag személyéről a csütörtöki kor­mányülés dönt, és akkor fo­gadják el a teljes jogú felügye­lőbizottságot is. Lascsik Attila megbízott ve­zérigazgató elmondta: a szer­vezeti átalakításnak létszám­vonzata van. Mintegy száz tisztségviselőtől válnak meg, végkielégítésük körülbelül 50 millió forint. Az ÁPV Rt. elnöke Szokai Imre, a felügyelőbizottság el­nöke pedig dr. Puskás Sándor. Bozsó Bea Visszaszorítani lehet, felszámolni aligha Fedezék: a legális tevékenység Tudjuk-e, mi az a „feketegazdaság”? Csak legyintünk vagy szitkozódunk is, ha szenvedő alanyaivá válunk? Dr. Bencze József kormányfőtanácsost, a Miniszterelnöki Hi­vatal feketegazdaság elleni fellépést irányító gazdaságvé­delmi koordinációs titkárságának vezetőjét kérdeztük terveikről és a lehetőségekről. Az illegális gazdaságon a fe­kete termelést-elosztást, ke­reskedelmi szolgáltatást, a feketemunkát és a fekete bankrendszert értjük. A leg­ális vállalkozás is működhet feketén, például ha kevesebb közterhet fizet a kelleténél. Végül a feketegazdaság a legalkalmasabb a törvényte­len úton szerzett pénz tisztára mosására, tehát szorosan ösz- szefonódhat a szervezett bű­nözéssel. A Gazdaságvédelmi Koor­dinációs Bizottság egy szű- kebb operatív csoport - a rendőrség, az adó- és a vám­hivatal, a polgári biztonsági szolgálat - munkáját hangolja össze. 16 országos szervezet küldi ide képviselőit. Ki kell alakulniuk a munkamódsze­reknek, az együttműködés kü­lönböző formáinak, bevonva a nemsokára létrejövő nem­zeti bűnmegelőzési tanácsot is. Alkalmazható eszközből van elég. Mivel ma csak a jéghegy csúcsa látszik a feke­tegazdaságból, legelőször a piac önszabályozó mecha­nizmusait kell erősíteni, ma­gyarán, vonzó és stabil piaci feltételekkel a feketepiac sze­replőit is a legális gazdaság felé terelni. Ugyanakkor szi­gorúbb ellenőrzéssel megte­remthető egyfajta fenyege­tettség is. Utoljára következ­nek a büntetőjog eszközei. Gyors és hatékony fellépés mielőbb indokolt lenne, hi­szen hazánkban ma a nemzeti jövedelem harminc százalék­kal lehetne több, ha a fekete- gazdaságot legális csator­nákba tudnánk terelni. Ez az arány a fejlett nyugati gazda­ságokban csupán 10 százalék. Ahhoz, hogy sikert érhes­sünk el, állandó, folyamatos munkára van szükség, és arra hogy a társadalom az intéz- kedők és az intézkedések mögé álljon. Hegedős Eszter Tenyészállatból nincs hiány Bármennyire is válságos az ál­lattenyésztés helyzete, bioló­giai alapokból nincs hiány. A tenyészállomány kevésbé csökken, mint az állatszám. Sőt, a sertés- és a baromfite­nyészetekben inkább a növeke­dés volt jellemző - tudtuk meg dr. Neszmélyi Károlytól. A Mezőgazdasági Minősítő Intézet főigazgatója elmondta, hogy az értékes tenyészanyagot képező tehénállomány az el­múlt négy évben 280 ezerről 260 ezer darabra csökkent. Ez a visszaesés azonban jóval ki­sebb mértékű volt, mint ami­lyen a szarvasmarha-állomány egészében következett be. Ellentmondásosabb a helyzet a sertések esetében. A sertésál­lomány 1990 óta 40 százalék­kal zsugorodott, a törzskönyve­zett kocák száma viszont 22 500-ról tavaly év végéig 26 ezerre nőtt. Megvan tehát a jó minőségű, európai normáknak megfelelő sertéshús termelésé­hez szükséges tenyészanyag. Hasonló a helyzet a baromfi esetében is. 1993 óta a húshib­rid szülőpárok száma 1,7 millió ról 2,4 millióra emelkedett ta­valy az év végéig. Neszmélyi Károly szerint az agrárágazatnak juttatott - vár­hatóan július elsejétől igénybe­vehető - négymilliárd forintos többlettámogatás lehetővé teszi a tenyészállatok számának to­vábbi növelését. U. G. Kié lesz a vidék bankja? A magyar takarékszövetkeze­teket nem lehet gyarmatosítani; ott valamennyi tagnak, függet­lenül attól, mennyit fektetett be, egy szavazata van, s ilyen felté­telek közepette a nyugati pénz­emberek nem vásárolnak ban­kot - állítja Gergely Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke. Hasonló esetben a pénzinté­zeteknek legalább egy részét a nyugati országok is megtartot­ták nemzeti tulajdonban, s Ger­gely Sándor bízik abban, hogy ugyanígy a nagy hazai bankok­ból is megmarad néhány ma­gyar kézben. A 250 hazai takarékszövet­kezetnek 1,8 millió tagja van, a 2650 magyarországi banküz­let kétharmada a takarékszö­vetkezeteké, s az 1740-ből 1100 olyan településen műkö­dik, ahol más pénzintézet nincs.-Világjelenség - mondotta Gergely Sándor egy minapi ta­nácskozáson -, hogy a tisztán haszonra törekvő bankok nem mennek falura. A magyar ke­reskedelmi bankok forgalmá­nak 5,5 százaléka a takarékszö­vetkezeteké. A fejlett nyugati országokban ennek többszöröse a szövetkezeti részesedés. A la­kossági betéteknek viszont a 10, a lakossági hiteleknek pedig a 14 százalékával foglalkozik a takarékszövetkezeti hálózat. Az első negyedévben nyere­ségük 720 millió forint volt, ám a vidék fokozott elszegénye­dése miatt sem a hitel-, sem a betétállomány nem növekedett. A mezőgazdasági hitelezés­ben fontos szerepet tölt be a szövetkezeti bankhálózat: ta­valy a két évvel ezelőttinek a kétszeresét, négymilliárd forint hitelt nyújtott a gazdáknak, az idei esztendő első negyedévé­ben pedig ötvenszázalékos az időarányos növekedés.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents