Tolnai Népújság, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-17 / 140. szám

1995. június 17., szombat Gazdaság 5. oldal GOLDATTI, avagy a mesterségbeli tudás dicsérete E lőrebocsájtom, eddig nem voltam barátja az éksze­reknek. Amit azonban Tamá­siban, a Goldattinál láttam, meggyőzött. Egy fiatal aranyműves a mesteroklevél megszerzése után elindul Bu­dapestről Dombóvárra, hogy a szabadnak ígérkező ékszer­piacon megvesse lábát. Pár saját kéziszerszám, egy fős induló vállalkozás - elkezdett dolgozni. Mára 6 embert fog­lalkoztató cég. A mester fiatal és igényes. Legjobban azt szereti, ha rábízzák a terve­zést és a kivitelezést is. Szá­mára nincs lehetetlen, a kéz­zel készült egyedi nyaklán­coktól, gyönyörű karkötőktől az egyedi gyűrűkig szinte mindent meg tud csinálni. Egyedi munkákat 2-3 hét alatt, különlegesebb ékszere­ket egy, másfél hónap alatt készít el, bármit a megrendelő kívánsága szerint, hozott anyagból is. Termelői árakon dolgozik és értékvesztett világunkban számomra szimpatikus mó­don a minőséget, időtállósá­got, megbízhatóságot, precizi­tást képviseli. Tervezett da­rabjai a szívéhez nőnek. El­lentétben a máshol uralkodó módszerekkel, ahol a segédek végzik a nemszeretem mun­kákat, nála még a polírozás, az utolsó simítások is az ő keze nyomát dicsérik. Akik nem tudnak vásárolni, azok is bátran megkereshetik, mivel javítást is vállalnak egy-két hetes határidővel. Ha visszakapva kezébe veszi a megrendelő, alig ismer rá régi ékszerére, mert teljesen felfé­nyesítve kapja vissza, ez benne van a javítás alapárá­ban. A nyár az eljegyzések, es­küvők, a nagy kibékülések ideje. És hogy az áraktól se tartsanak: szépséges női kí­sérő gyűrű 14 karátos arany­ból már 2400 Ft-tól, láncok 2850 Ft-tól, de láttam 70.000 Ft-os karkötőt is, a skála szé­les, kinek-kinek tehetsége, igénye szerint. A pontos idő barátai SWATCH, VECTOR már­kájú órákat választhatnak, melyeknek a környéken kizá­rólagos képviselője, de vá­laszthatnak a CASIO, CITI­ZEN és egyéb márkákból is. A legigényesebb réteg svájci mechanikus és aranyóra kata­lógusból választhatja ki az íz­lésének megfelelő modellt. A mester is készít aranyórát megrendelésre. A vásárló, ha belép az üz­letbe, elcsodálkozik, nézelő­dik, megtapogathatja, meg­foghatja, felpróbálhatja az ék­szert, nem méregetik szúrós szemmel a pénztárcáját latol­gatva. Kéthavonta akciókkal, árengedményekkel kedvez a mester, vásárlóit rendszeresen meglepetések várja. Az árut fantasztikus formájú díszdo­bozokban adja, ami ékszertar­tónak is megfelel. És még va­lami: gyönyörű japán tengeri és édesvízi gyöngyök - szigo­rúan minőségellenőrzöttek. Kis ragyogó csodák, kedvező áron. V árja Önt a Goldatti Dom­bóváron, az Ady E. u. 1. szám alatt és Tamásiban, az Erdőgazdasági Üzletsoron. Tel.: 06-74/371- 111/128. (x) Nigéria: nyugat-afrikai nyitás (Folytatás az 1. oldalról) Nigéria területe és lakossága egyaránt tízszerese a magyaror­száginak. A fekete-afrikai ál­lam - húzta alá az ügyvivő a vele készített interjúban - ko­molyan készül arra az időre, amikor már nem lehet a gazda­ságot a fogyóban lévő kőolajra alapozni. — Valóban, nálunk a nem­zeti jövedelem 80-90 százalé­kát a kőolaj-kitermelés adja, s egyelőre bőséges készletekkel rendelkezünk. Az ásványkincs­bányászatnak is komoly jelen­tősége van, elsősorban uránt, aranyat és féldrágaköveket hoznak nálunk a felszínre. S az is igaz, hogy rohamosan gyara­podik a nigériai népesség, a lé­lekszám ma már meghaladja a százmilliót. Semmi szín alatt nem szeretnénk azt, ha a lakos­ság túlnőné a nemzetgazdaság bevételeit, s teljes egészében el­fogyasztaná az egyéb célokra is szükséges jövedelmeket. Arra törekszünk, hogy legalábbis fé­keződjön a népesség-növeke­dés üteme: ezért olyan ajánlá­sokat adunk - elsősorban a nőknek -, hogy egy-egy csa­ládban lehetőleg ne legyen négynél több gyerek. Egyéb­ként van koncepciónk az olaj- tartalékok kimerülését követő időkre is: az országot virágzó mezőgazdasági állammá sze­retnénk alakítani. A terület nagy, a trópusi erdőktől a sza­vannáig mindenféle vidék meg­található nálunk, jó lehetősége­ink vannak a gabona és a gyü­mölcs-termesztésre. -szá- Fotó: Gottvald Károly Aratási gépszemlét tartottak tegnap a Szekszárdi Mezőgazdasági Rt. újbereki majorjá­ban. Az arató és szállító járműveket - melyek az idei nyáron mintegy kétezer hektár kalászos gabona betakarítását végzik - a rendőrség, a tűzoltóság és munkavédelmi szakemberek vizs­gáztatták. Gscheidt Mátyás, növénytermesztési ágazatvezető elmondta, hogy a gépparkkal a környék gazdáinak béraratást, gabonaszállítást és szárítást is végeznek. fotó: r. z. Agrár-Hírek Aratásra készülve Felsőnánát eddig elkerülte a jégeső, bár a sokéves átlag­nál jóval több csapadék esett ezen a környéken is, tá­jékoztatott bennünket a me­zőgazdasági szövetkezet el­nöke. Június végén már el­kezdik az árpa aratását, a búzáét pedig ha az időjárás is engedi, akkor július első felére tervezik. Jelenleg a kombájnok, a szállító jár­művek és a szárító előkészí­tésén dolgoznak. A termés- kilátások szerint, búzából 5,5 tonna/hektárra (nagyon optimális esetben 6 t/ha-ra), árpából 5 t/ha-ra számíta­nak. Eddig 200 vagon búzát kötöttek le a hazai piacon, de a felvásárlási ár egyelőre nem tükrözi a termelési költségeket, mondta az el­nök. Szekszárdi Kertbarátkor A héten, az Alisca Borna­pokhoz kapcsolódva, a Szekszárdi Kertbarátkor is több eseményt szervezett tagjainak számára. A ma­gyar szőlő és bor helyzeté­ről, hazai és külföldi értéke­sítéséről Módos Ernő, az Al- iscavin Rt. igazgatója tartott előadást, nagy érdeklődés mellett. Bejelentették, hogy elkészült az új laboratórium, a Bartina u. 54-ben, ahol borvizsgálatokat lehet kérni. Mezőgazdasági bizottságok Eddig megyénkben 24 me­zőgazdasági bizottság ala­kult, van ahol több telepü­lésnek van egy bizottsága. Részvények, kárpótlási jegyek A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvénypiacán a múlt héten 799 üzletkötésben árfo­lyam- értéken számolva mint­egy 827,5 millió forintos for­galmat bonyolítottak le. A jegyzett kategóriában a legnépszerűbb részvény az EGIS Rt. papírja volt, ebből 174 üzletet kötöttek, 407,5 mil­lió forint árfolyam-értéken. A Pick részvényeiből mintegy 79 millió, a Richter Gedeon Rt. papírjaiból 69,3 millió, a Da­nubius Rt. részvényeiből 3,8 millió forint volt a forgalom. A forgalmazom kategória „slágerei” a Prímagáz Hungá­ria Rt. és az Inter-Európa Bank Rt. részvényei voltak. A Prí­magáz Rt. papírjaiból 43 meg­állapodás született, 56,6 millió forintról, a bank papírjaiból pedig 93 üzletet kötöttek, 32,4 millió forint értékben. A kárpótlási jegyek piacán 93 üzlet született és árfolyam- értéken 106,7 millió forintnyi papír cserélt gazdát. A kárpót­lási jegyek átlagára 242 forint volt a múlt héten. Alig változik egyébként a BÉT értékpapír- kínálati szerkezete. Jelenleg 134 különböző papírra - 38 részvényre, 25 államköt­vényre, 3 vállalati kötvényre, 35 kincstárjegyre, 32 befekte­tési alap jegyeire és kárpótlási jegyre - lehet üzletet kötni, összpiaci értékben mintegy 936 milliárd forintért. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 89,49 Osztrák schilling 12,73 USA-dolIár 125,74 ECU (Európai Unió) 165,46 Két szerződés közül melyüket szegjük meg? Nem megy a meggy Gondok lesznek a meggy ex­portjával. Nem is a tervezett bevételek nagyságáról van szó - ami mindössze 40 millió dol­lár -, sokkal inkább az ügy nemzetközi vonatkozásairól. A július elsején életbe lépő GATT-megállapodás ugyanis egyetlen árat határoz meg a meggy értékesítésére, amely az étkezésre szánt gyümölcsével azonos. Csakhogy a magyar termelők és a német vevők kö­zött még tavaly megkötött szer­ződés értelmében ipari meggyet szállítunk a németországi fel­dolgozóknak. Ennek ára vi­szont lényegesen alacsonyabb, mint amit a GATT által megál­lapított. így jelenleg két megoldás közül választhatunk. Vagy az előre elhatározott alacsonyabb áron szállítjuk ki az országból a gyümölcsöt, vállalva ezzel a büntetés kockázatát, amelynek erkölcsi következményei is szinte beláthatatlanok egy Eu­rópai Unióba készülődő ország számára, vagy a német vásár­lóktól kérünk szerződésmódosí­tást. Akkor kétszeresére kellene emelni az árat, amit nem biztos, hogy elfogad a vevő. Bármelyik megoldást vá­lasztjuk, szerződésszegést kö­vetünk el. Az első esetben a GATT-megállapodást sértjük meg, a másodikban kétoldalú megegyezést rúgunk fel rajtunk kívül álló okokból, a körülmé­nyek időközbeni megváltozása miatt. Az ügy megnyugtató meg­oldásáról már tárgyalások kezdődtek a szerződő felek, a két kormány, illetve az EU il­letékesei között. Az Unió ma­gyar referense mindenesetre lát lehetőséget a helyzet ren­dezésére. Ez egyébként elég sürgős, hiszen a szállítmányok már készen állnak az indu­lásra. Akármi is lesz a végkifejlet, a történtek ráirányítják a fi­gyelmet arra, hogy milyen kö­rültekintően kell eljárni a nemzetközi megállapodások aláírásakor, s ugyanakkor mennyire fontos a jogharmo­nizáció az Európai Unió álla­maival. Bánhegyi Zsuzsa Felszámolási eljárások A bírósági adatok szerint a múlt évben 5711 felszámolási eljá­rást kezdeményeztek a csődbe jutott vállalatoknál. Az év végén 2997 eljárás állt befejezés előtt, tavaly összesen 1151 felszámolási eljárást fe­jeztek be. A legtöbb ügyet - 338-at - Pest megyében zárták le. Ezt követi - 122 üggyel - Borsod-Abaúj-Zemplén, és 102-vel Csongrád. A felszámolások további te­rületi megoszlása a következő: Baranya megye 50, Bács-Kis- kun 2, Békés 7, Fejér 62, Győr­Moson-Sopron 39, Hajdú-Bi- har 31, Heves 17, Jász-Nagy- kun-Szolnok 27, Komárom- Esztergom megye 39, Nógrád 35, Somogy 23, Szabolcs- Szatmár-Bereg 18, Tolna 32, Vas 5, Veszprém 65, Zala 37. A befejezés előtt álló 2997 felszámolási eljárás közül 163 állami vállalatnál folyt, 280 szövetkezetnél, 21 közkereseti társaságnál, 294 betéti társa­ságnál, 1686 korlátolt felelős­ségű társaságnál, 260 részvény- társaságnál, 293 pedig az úgy­nevezett egyéb kategóriában. 11 milliárd a mezőgazdaságnak Az Európai Unió a Phare-program keretében, 1995 és 1999 között, mintegy 11 milliárd forint segélyt juttat Magyaror­szág részére - jelentette be Franz Fischler, az Európa Unió mezőgazdasági főbiztosa, Lakos László földművelésügyi mi­niszterrel folytatott tárgyalásait követően. A főbiztos elmondta, hogy a hazánknak juttatott pénzügyi támogatással szeretnék előse­gíteni a mezőgazdaság irányí­tási, szabályozási rendszeré­nek átalakítását, az elmaradott térségek fejlesztését, a minő­ség javítását, a megfelelő banki hitelszerkezetek létrejöt­tét, a vidéki bankhálózat kiépí­tését és a szükséges környe­zetvédelmi beruházásokat. A következő hónapok leg­fontosabb teendői között a spanyolországi mezőgazda- sági miniszteri tanácskozást, a Fehér Könyv megjelenését, majd az azt követő csatlako­zási tárgyalások megkezdését említette Franz Fischler. Lakos László földművelés- ügyi miniszter elmondta, hogy hazánknak az Európai Unió­hoz közeledése nem torpant meg. A mostani tárgyalások eredményeképpen remény van arra, hogy július 1-től - az Eu­rópai Uniónak a GATT-hoz való csatlakozásával - nem áll le a külkereskedelem. Gyorsított eljárással, a tár­sulási megállapodás szellemé­ben átalakíthatóak a vámok. Franz Fischler és Lakos László megállapodtak az állat- és növény-egészségügyi szab­ványokra vonatkozó egyez­mény megkötéséről is. Újvári __________________Nézőpont__________________ N em látom, amit hallok... A pártállam valóságidegen propagandájának és mindennapjainak ellentmondását illusztráló vicc jut eszembe a kormányfő amerikai látogatásával kapcsolatos hírverésről. Kovács sápadtan kéri az orvost: „Doktor úr, segítsen rajtam, szemfülbajom van.” Az orvos hüledezve válaszolja: „Ilyen bajt nem ismerek. Mik a tünetek?” Kovács: „Nem lá­tom, amit hallok s nem hallom, amit látok ” A hivatalos magyar nyilatkozatok azt hangsú­lyozták mennyire méltányolja Camdessus úr, a Valutaalap elnöke a magyar gazdaságpolitikát, ám a méltánylás kézzelfogható formája, a készen­léti hitelmegállapodás mégsem jött létre. Az amerikai üzleti élet bizalmáról is sok szó esik ám a hazánkba áramló tőke, amely ugyan nemcsak az Egyesült Államokból származik az idén a tavalyinak az egyötödére, havi félmilliárd dollárról 100 millióra esett vissza. Az összes eddig bejegyzett vegyes ill. külföldi tu­lajdonú cégnek csak a fele ténylegesen működő vállalkozás, amit nem csupán egyetlen üzlet nyél­beütésére, valamilyen kedvezmény kihasználására alapítottak így is tekintélyes e vállalatok száma, 12 ezer. Ahhoz, hogy arányuk ne csökkenjen, ha­nem gyarapodjon, saját vállunk buzgó veregetése helyett talán kritikusan felül kellene vizsgálni a magyar gazdaságpolitikának a külföldi tőkét taszító vagy kevésbé vonzó vonásait, tanulmá­nyozni illenék az utóbbi időben nálunk ez ügy­ben sikeresebb országok, pl. Szlovénia gyakor­latát, s talán eljött a korrekció ideje. Ne feledjük nem a külföldi működő tőke ver­senyez a tőkeimportőr országok kegyeiért, ha­nem megfordítva. És ha a magyar munkaerő ki­lencszer olcsóbb, mint a német vagy az angol, mégis kihasználatlan marad, akkor nyilván olyan versenytársaink vannak, akik hasonló termelékenység mellett még alacsonyabb bért, kisebb járulékokat, vagy olcsóbb egyéb terme­lési tényezőket kínálnak. Gondoljunk az égig érő ingatlanárakra, bérleti díjakra. A vonzás és a taszítás közötti versenyt gyak­ran az adóteher kisebb vagy nagyobb volta dönti el. A befektetőt leginkább az érdekli, mi marad az adófizetés után, mennyi a nettó nye­reség. Számos kedvezményt megszüntettünk, s talán ezeket nem ellensúlyozza semmi. Talán más országok még növelték is az általuk kínált előnyöket. Mindenesetre e téren az elmúlt két esztendőben két kormányzat is úgy viselkedett, mintha egyedül volnánk a világon. Tévedtek. Bácskai Tamás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents