Tolnai Népújság, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-14 / 137. szám

2. oldal Világtükör — Hazai Tükör 1995. június 14., szerda A parlament épületéhez pedálozott kedden a brit kormány néhány tagja. Ste­phen Norris közlekedési miniszter és kollégái a környezetszennyezés ellen, a tiszta levegő védelmében kerekeztek a Westminsterig. fotó: feb/reuters Árvíz Nógrád megyében. Kiöntött az Ipoly folyó és a Dobroda-patak. Két falu - Litke és Ipolytarnóc - egyes részeit fél méteres víz borította el. Litkén harminc, Ipoly- tarnócon 7-8 családot kellett kilakoltatni. Bizonytalan ideig nem látogatható az euró­pai hírű ipolytarnóci őslelet sem. fotó: rigó tibor Szabadok a túszok Tévéinterjúban cáfolta Ion Iliescu román államfő azt a sajtóban megjelent ál­lítást, hogy moszkvai diák­évei alatt beszervezte a szovjet titkosszolgálat. Az elnök a hivatalos orosz ha­tóságoktól beszerzett in­formációkra hivatkozva közölte: az őt megrágal­mazó személy a szóban forgó időszakban nem sze­repelt sem az intézmény oktatói, sem adminisztratív személyzete, sem pedig di­ákjai között. Kivonultak a szenátus üléséről kedden az RMDSZ szenátusi csoportjának tag­jai. Markó Béla, a szövet­ség elnöke közölte: az RMDSZ szenátorai nem hajlandók részvételükkel szentesíteni egy olyan tan­ügyi törvényt, amelynek megszavazásakor a többség nem veszi figyelembe az az érdekelt kisebbségek kép­viselőinek véleményét. Palesztin tüntetők csap­tak össze kedden Jeruzsá­lem közelében az izraeli rendőrséggel. A rendfenn­tartók gumilövedékeket és könnygázt vetett be a tünte­tés feloszlatására, tíz palesz­tin megsérült. Újabb levélbomba rob­bant, ezúttal a lübecki város­házán. Az osztrák bélyeggel ellátott borítékot a szociál­demokrata alpolgármester­nek címezték, de távollétében Thomas Rother ügyvezető bontotta föl, akinek mindkét kezét súlyosan megsebesí­tette a levélbomba. A boszniai szerbek szabadon en­gedték a túszul ejtett ENSZ-kato- nákat és megfigyelőket - jelen­tette be kedden Radovan Kara- dzsics boszniai szerb elnök. Mindössze tizennégy, távoli he­lyeken fogva tartott kéksisakos maradt a fogságukban, de állító­lag ők is hamarosan visszanyerik szabadságukat. A horvátországi Split közelé­A spanyol titkosszolgálat lehall­gatta n. János Károly király, va­lamint kormánytagok és diploma­ták telefonjait. Az egyik spanyol napilap állítása szerint ,Jiangfel- vétel” készült a Real Madrid fut- ballklub elnökéről is. A spanyol titkosszolgálat köz­pontja (CESID) nem tagadja, hogy 1984 óta folytak lehallgatá­sok, ám úgy véli, hogy ez nem volt törvényellenes, mivel csak Fellélegezhetnek a cseh do­hányosok. Václav Havel ál­lamelnök nem írta alá azt a törvényt, amely korlátozná a füstölést a nyilvános intézmé­nyekben, és elrendelné, hogy a cigarettás dobozokra a do­hányzás ártalmaira figyel­meztető felirat kerüljön. A prágai parlament képviselői­nek többsége dohányos, mégis megszavazták a törvényterve­zetet. Az elnök azonban vétót emelt: gazdasági szempontokra ben kedden partra szálltak a nyu­gat-európai kezdeményezésre lét­rehozott boszniai gyorsan bevet­hető dandár első francia alakula­tai. A 4500 fős gyorshadtestbe még Nagy-Britannia és Hollandia küld embereket, de részt vesznek benne spanyolok és lengyelek is. A dandár alakulatai valószínűleg Split környékén és Szarajevó kö­zelében állomásoznának. 1994 óta szabályozza törvény a frekvenciák használatát. A CE- SID szerint az „illegális tevékeny­ségek” felderítése volt a cél, s csak véletlenül rögzítették politi­kusok eszmecseréit. Az El Mundo című napilap szerint 1990-ben egy alkalommal a királyt is lehallgatták. A közle­kedési miniszternek a „barátnő­jével” folytatott beszélgetéseit rögzítette a CESID. az állami adóbevételek csökke­nésére, illetve elmaradására hi­vatkozott. Az író-elnökről köz­tudomású, hogy maga is egyik cigarettáról a másikra gyújt. Ál­lítólag nehezen viseli azokat a protokolláris eseményeket, ame­lyeken tilos, vagy nem illendő a dohányzás. Havel és Klaus kormányfő sok mindenben nem ért egyet, ám most a miniszterelnök is ki­jelentette: nem kell feltétlenül utánozni a dohányzásellenes amerikai közhangulatot. Lehallgatták a királyt Füstölöghetnek a dohányzást ellenző honatyák A cseh elnök cigarettapárti Eurozsaruk kerestetnek Csúcstalálkozón dönthetnek az állam- és kormányfők Bár az egykori Közös Piac kormányfői még 1991 decemberé­ben döntöttek az Europol, a (nyugat-ieurópai bűnügyi rendőr­ségek központi hivatalának felállításáról, az időközben Euró­pai Unióvá változott és kibővült szövetségnek mindmáig nincs közös rendőrsége. Hágában, a holland fővárosban keményen dolgozik 15 ország 80 rendőre, hogy végül is működőképessé szervezze az „európai rendőrhivatalt”, az Europolt. Ha sikerül, akkor június végén, cannes-i csúcstalálkozójukon végre pontot tesznek az EU ál­lam- és kormányfői az Europol- konvencióról készült dokumen­tum végére. Az évek óta tartó huzavona oka meglehetősen egyszerű: bármennyire is egyformáknak látszanak az EU-tagországok tör­vényei a rendőrségről, a bírásko­dásról, az igazságszolgáltatásról, a számtalan apró különbözőség harmonizálása majdhogynem le­hetetlen feladat elé állítja a szak­értőket. Mindmáig nem sikerült eldön­teni, hogy végül is milyen szabá­lyok, előírások, törvények alap­ján működjék az Europol? A bri­tek például eleve ellenzik az EU- rendőrközpontot, a franciák mos­tanáig messzemenően támogat­ták a szervezeti-működési sza­bályzat német olvasató előterjesz­tését, aztán hirtelen elkezdtek ki­fogásokat találni. Párizsnak nem tetszik például az a rendszer, amelyet a németek javasolnak a gyanúsítottak, bűnözők nyilván­tartására, továbbá az sem, hogy csak bizonyos felhatalmazással rendelkezők féljenek hozzá a ki­egészítésül szolgáló, a nyomozást megkönnyítő további adatsorok­hoz. A franciák eleve szélesebb körnek adnának betekintést, mint a németek, akik viszont a szemé­lyes adatvédelemre hivatkoznak. Párizs kompromisszummal oldaná fel az egyre bonyo­lódó szabályozást: az Euro- polban részes országok meg­tartanák nemzeti sajátossága­ikat (törvényi szabályozásai­kat) az adatgyűjtésben, -nyil­vántartásban, -ellenőrzésben stb. De akkor milyen felada­tok maradnak egy európai központra? Család nélkül, de családias környezetben élhessenek Az állam segítsen a gyerekeknek Nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma Ok megnevezése 1989 1990 1991 1992 1993 Környezeti 48613 45490 47490 48084 50711 Magatartási 22635 22893 24503 25993 26166 Anyagi 56403 103540 167657 227553 222762 Egészségi 2346 2832 3249 3483 4175 Több mint 30 ezer gyermek él különböző gyermekin­tézményekben. Tíz- és tíz­ezren pedig családban ugyan, de nagyon rossz kö­rülmények között. Helyze­tük rendezését kívánja szolgálni az új gyermekvé­delmi törvénytervezet, amelyet most készítettek el a Népjóléti Minisztérium szakemberei. A jelenlegi gyakorlat szerint a ve­szélyeztetett kiskorút a gyámható­ságok nevelőotthonban helyezi el. Ezeknek a gyerekeknek több mint fele 100 személyesnél nagyobb in­tézményben él.Az új szabályozás alapelvként rögzíti, hogy a gyer­mek nevelésére elsősorban csa­ládja jogosult és köteles, ehhez kell segítséget nyújtania az államnak, illetve az önkormányzatnak. A csa­lád életébe csak akkor szabad be­avatkozni, ha a gyermek érdeké­ben elkerülhetetlenül szüksé- ges.Ha a szülő valamiért nem tudja megfelelően ellátni, a gyermekvé­delmi hatóságoknak elsősorban arra kell törekedniük, hogy a gyermeket rokonnál, nagyszülőnél helyezzék el, s az önkormányzat a felneveléséhez adjon anyagi támo­gatást. Ha ez semmiképpen sem lehetséges, nevelő- vagy örökbe­fogadó szülőhöz kerüljön a gyer­mek. Illetve családias, kislétszámú lakásotthonban viseljék gondját. A korábbi s a jelenlegi gyakorlat szerint, ha családban él a veszé­lyeztetett gyermek, a helyi önkor­mányzat csak bizonyos korlátok között segélyezheti, támogathatja a családot. Tehát inkább intézetbe helyezi a gyermeket, s máris rendelkezésre áll az állam által folyósított, mint­egy 250 ezer forint. Az intézményi ellátás viszont öt-hatszor drágább az otthoninál. Ezért fejtették ki a törvénytervezet megfogalmazói , hogy az évi 2,2-2,5 milliárd forin­tot a családok felkarolására kellene fordítani. A nevelőszülők szerepét és további segítését is előtérbe he­lyezi a törvénytervezet. Változtatni kívánnak a nagyko­rúvá vált állami gondozottak „szárnyra bocsátásán” is. Jelenleg körülbelül 85-90 ezer forintot kap­hatnak kézhez nagykorúságuk el­érésekor a fiatalok, ez viszont édeskevés bármilyen egzisztencia megalapozásához. Mindezekről a kérdésekről, s a törvénytervezet céljairól szó esik a június 14-15-én Nyíregyházán megrendezendő konferencián is. Kétpólusú vita, négyrészes törvénycsomag Törvény a termékdíjról A villamosenergia-ipar magánkézbe adásának jogi feltételeit kí­vánja megteremteni az a négy részből álló törvénycsomag, amely­nek tárgyalása a keddi parlamenti munka ütközőpontjába került. A villamos energiáról, a privati­zációs eljárásról, a helyi önkor­mányzatokról és az árak megál­lapításáról szóló törvények ki­sebb módosítása mögött ugyanis vaskos nézetkülönbségek feszül­nek. A kormány - úgymond - mielőbb bevételt szeretne látni, az ellenzék pedig úgy véli, hogy az idei költségvetési előny miatti kapkodással nem lenne szabad feláldozni az ágazatból a későb­biekben kinyerhető óriási hasz­not. Elfogadta az Országgyűlés a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényt, amelynek lé­nyege, hogy a környezetünket leginkább szennyező vagy veszé­lyeztető termékek után a forgal­mazónak vagy az importálónak bizonyos összeget be kell fizetnie a Központi Környezetvédelmi Alapba. Ilyen termék az üzem­anyag, a gumiabroncs, a hűtőbe­rendezés és hűtőközeg, a csoma­golóeszköz és az akkumulátor. A befolyt összeget környezetvé­delmi célokra használják fel. Néhány termékdíj: üzemanyag - 2 forint/liter, új gumiabroncs - 30 forint/kg, importált használt gumiabroncs - 120 forint/kg, műanyag csomagolóeszköz - 10 forintig, papír, fa csomagoló­eszköz - 3 forint/kg. Lapzártánk után kerülhet sorra a t. Házban a szavazás a ma­gyar—szlovák alapszerződés megerősítéséről. S. Á. Az elnök egyetért Aláírta Göncz Árpád a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényt. A köztársaság elnökének a jövő hét közepéig lett volna joga a mérlegelésre. Kötelező a hegyközségi tagság Nem alkotmányellenes, hogy a törvény hatálya alá tartozó településeken kötelezővé teszik a szőlészeti és borászati árutermelést folytatók számára a hegyközségi tagságot - mondta ki az Alkotmánybíróság. Veszélyes vadászok Konstrukciós hiba miatt leállították a magyar honvédségnél legkorszerűbbnek számító MÍG 29-es vadászgépek kiképzési repülését. Az ille­tékesek szerint ennek ellenére biztonságos a magyar légtér védelme. Felelős az államtitkár? Fehér József, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára vállalta magára a felelősséget amiatt, hogy a parlamenti képvi­selők a haderőreformról szóló, szigorúan tit­kos előterjesztést a titkos ügykezelés szabá­lyait megsértő módon kapták meg a parlament hivatalától. A műkincsekről tárgyaltak Egyelőre hiányzik a megfelelő jogi háttér a második világháborúban Oroszországba ke­rült magyar műkincsek visszaszolgáltatásához - hangzott el a többi között kedden a két or­szág törvényhozása külügyi bizottsági képvi­selőinek budapesti megbeszélésén.

Next

/
Thumbnails
Contents