Tolnai Népújság, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-13 / 136. szám

1995. június 13., kedd Gazdaság 7. oldal Hírek Tanulmányúton A Tolna Megyei Vállalkozói Központ szervezésében jú­nius 19-től 28-ig tanulmány­úton vesznek részt a Szek­szárdi Történelmi Borvidéken gazdálkodó szőlősgazdák. Ezúttal francia és olasz borvi­dékekre, gazdaságokba láto­gatnak el azok a szekszárdi szőlészek, akik a vállalkozói központ által menedzselt „Bor projekt” programjában eddig is részt vettek. Piaci árak A fővárosi Bosnyák téri vá­sárcsarnok áraiból: ó burgo­nya 78 ft/kg, új burgonya 180, sárgarépa (csg) 25-40, petre­zselyem (csg) 20-25, torma 200, z.hagyma (csg) 10-20, vöröshagyma 80-98, fok­hagyma (db) 10-12, fejeská­poszta 68-70, kelkáposzta 70- 78, saláta (db) 20-30, paraj 60, sóska 60-70, kapor (cs), karalábé (db) 15-20, karfiol 58, paradicsom 98-130, TV paprika (db) 15-30, hegyes­paprika (db) 5-15, uborka 58, zöldborsó 39-75, tök 50-60, cseresznye 78-100, meggy 120, alma 128, eper 120-180, narancs 68, tojás (db) 7-10 ft. Allatárak Az elmúlt héten a süldőkért (25-45 kg) 4000 és 9500 fo­rintot kértek, a borjú ára 32- 37 ezer forint, a növendékbi­kát 45-50 ezer forint között adták, a csikó ára: 91-120 ezer forint körül alakult. Az állatvásárokra jellemző volt, hogy általában csökkent a ke­reslet és némileg az árak is, ennek ellenére a szokásosnál kevesebb állat „fogyott”. A vágósertés felvásárlási ára megyénkben 147-165 ft/kg között alakul. Vásárok helye Körzetünkben legközelebb június 18-án, vasárnap Du- naföldváron lesz országos ál­latvásár. Exporttámogatás Az Agrárrendtartási Hivatal 7/1995. sz közleménye a ta­karmánykukorica exporttá­mogatásáról: KTJ 9111082 takarmánykukorica 1995. jú­nius 1 és augusztus 31-e kö­zötti kiszállításra 1000 forint tonnánként. A támogatás igénybevételével kapcsolatos részleteket a Magyar Köz­lönyben találhatják meg. Kamarai hírek A Magyar Agrárkamara el­nökségi ülésén állásfoglalás született arról, hogy az FM ál­tal eddig falugazdászokra fordított összeg 95 %-át kap­ják meg a megyék, 5 %-át pe­dig oktatási, képzési felada­tokra és a központi költségve­tésre tartják vissza. Az elnök­ség döntése szerint a megyék saját forrásukból, illetve az önkormányzatoktól kapott segítséggel egészítik ki ezt az összeget. Az időjárásról A következő egy hétre is zá­porokkal, zivatarokkal meg­szakítva, de meleg időt ígér a meteorológiai intézet. A hét első felében lesz gyakrabban felhős, esős az idő. A hőmér­séklet 25-28 fok, este 15-17 fok között alakul. Szőlővédelmi javaslatok Június első fele a szőlő nö­vényvédelmének a legkritiku­sabb időszaka, (virágzás) hi­szen a fürtkezdemények foko­zottan érzékenyek a kóroko­zókkal szemben. Szőlővédelmi javaslatairól Makó Szabolcsot, a Balatonboglári Rt. növényvé­delmi főmérnökét kérdeztük: — Ebben az időszakban há­romféle betegség, a szőlőpero- noszpóra, a szürkepenész és a lisztharmat ellen kell nagyon védekezni. A szőlőperonosz- póra ellen a leghatásosabb fel­szívódó szereket használjuk, a mi üzemünkben a Ridomil Combi,-t a Ridomil Plus 45 WP,-t a Sandofan C,-t az Acro­bat MZ-t használjuk erre a célra gyakrabban. Csapadékos, hű­vös körülmények között a szürkepenész támadását is el kell hárítanunk. Erre a folpet tartalmú szerek (Folpan 50, Ortho-Phaltan, stb.) használa­tával nyílik lehetőség. Tovább kell folytatnunk a szőlőliszt- harmat ellen felszívódó blok­kot is, ügyelve arra, hogy az egyes permetezések között le­hetőleg ne legyen nagyobb tá­volság, mint 10-14 nap. Június elejétől-közepétől számíthatunk a főleg magról kelt gyomnövények tömeges megjelenésére, tehát a vegysze­resen gyomirtott felületek fe- lülkezelését is el kell kezde­nünk. Erre a célra ekkor a per­zselő hatású Finale, valamint a felszívódó, drasztikus Glialka a legalkalmasabb. Mindkettő a szőlőt is károsítja, ha levelével, hajtásával a gyomirtó szer érintkezik. — Június második felében mire kell nagyon figyelni? — Ebben az időszakban a szőlőlisztharmat elleni precíz védekezésre kell összpontosí­tanunk. (A szisztemikus blokk 3. permetezését végezzük.) Pe- ronoszpóra ellen többféle szer­ből válogathatunk. Ha csapadé­kos lesz az idő, akkor a felszí­vódó készítmények közül a re­zisztenciát nem indukáló szerek valamelyikét (Cursate Super CZ, Curzate R, Kupfer Fusilan WG, Acrobat MZ, Mikai C 64 WP, stb.) használjuk. Normál helyzetben elegendő a kontakt szerekkel (Dithane DG, Folpan 50, Polyram DF, stb.) perme­teznünk. Június végétől általában a szőlőlevélatka robbanásszerű felszaporodásával találkozunk, ha szükséges Neoron 500 EC-t, Omite 57 E, Torque 55 SC-t használhatunk. Mauthner A szénakészítés gépei Az elmúlt években hazánkban jelentősen csökkent az állatál­lomány, melynek következté­ben kevesebb széna előállítá­sára van szükség. A széna elő­állítása főként a kisgazdasá­gokban került előtérbe, az eh­hez használt gépek beállításá­ról, karbantartásáról Németh Sándort, a KSZE műszaki ve­zetőjét kérdeztük. — Takarmányozásra első­sorban lucernát és füvet ter­mesztenek a gazdák. Ezeket zölden és szárított állapotban hasznosítják. A kaszálásnál na­gyon fontos, hogy a lekaszált lucerna „rendre” legyen le­vágva. Erre a feladatra kiválóan alkalmasak a rotációs fűkaszák, melyek lehetnek kettő, négy, il­letve több dobos kivitelűek. Készülnek felső dobhajtással (RK sorozat) és alsó meghaj­tással (RM sorozat). Ez utóbbi rézsű használására is alkalmas. A vágást a forgó dob késtarló­ira szerelt késpengék végzik, amelyek kopás esetén egymás­sal kicserélhetők. Nagyon fontos, hogy a gép üzemeltetése közben annak ha­tósugarában tartózkodni tilos! A védőburkolat ellenére, a ma­gas fordulatszám miatt bármi­kor köveket dobhat ki az ernyő alól. Egyes nyugati gépeken szárzúzó is található, amelynek az a feladata, hogy a növény szárát megtöri és ezzel elősegíti a gyors száradást. Régebben az alternáló kaszákat használták többen. Ma már ez a vágószer­kezet csak a nagyobb teljesít­ményű önjáró gépeknél talál­ható meg, melyeket a nagy­üzemek használtak és használ­nak. A jó minőségű széna érde­kében a lekaszált rendet kezelni kell, erre a célra a csillagkere­kes rendsodrókat használjuk, ami nem mindig szerencsés hi­szen ezek a gépek „tekerik” a rendet, emiatt a lucernában nagy a levélpergési veszteség. Ez az oka annak, hogy ismét kezdenek teret hódítani az úgy­nevezett hajtott-vezérelt rendkezelők. Ezeknek a gé­peknek a jellemző tulajdon­sága, hogy kíméletesen emelik és fordítják a rendet, csök­kentve a levél veszteséget és így értékesebb szénát állíthat­nak elő az állatok takarmányo­zására. Mauthner Martonvásári búzafajták Szépen fejlődnek, jó termést ígérnek a legújabb martonvá­sári búzafajták. Valamennyi a múlt év végén kapott állami el­ismerést, s az országos fajtakí­sérletben tapasztalt kedvező tu­lajdonságaik alapján már a ta­valy őszi vetés idején nagy volt irántuk az érdeklődés. Vető­magjuk szaporítása megkezdő­dött. Az új fajták típusukban, származásukban eltérnek az eddigi búzáktól, s azokénál több kiemelkedő tulajdonságuk is van. A legkorábban aratható fajták közé tartozó MV Irma például kimagaslóan jó termő­képességű, s koraisága ellenére kiváló fagy- és télálló; rövid, rugalmas a szára, kitűnő az ál­lóképessége. Keres-Kínái CLAAS Kombájn 3,5 m-es vágóasztallal és 50000 1-es acéltartály eladó. Kovács István, 7052 Kölesd, Dózsa u. 61. Telefon: 74/336-347 Telepíthető motoros permetezőgép 60 m-es ve­zetékkel, jó állapotban el­adó. Szekszárd, Bocskai u. 31. Tel.: 317-774. 170 db birka, 1 db TZKB 14 -es traktor fűkaszával, ekével eladó. Érdeklődni: szombat, vasárnap, Domon­kos, Nagydorog, Zalka 15. SOLO háti, motoros, Orkán telepített motoros permetezőgépek, Ducati kerti traktor, kisbálázók, kiskombájn, rendsodrók, rendfelszedő, 300 1-es vegyszerező, sorművelő kultivátor eladó. Szekszárd, Remete u. 71. Tel: 74/313- 339, vagy 06-60/363-456. A szövetségek szövetsége A Magyar Gazdasági Ka­mara jogutódja a Magyar Munkaadói Szövetség (MMSZ) lett, amely a ko­rábbi szervezet feladatai kö­zül a gazdasági érdekképvi­seleti, a védelmi, valamint a közvetítő és egyeztető funk­ciókat tartotta meg. A szö­vetség pillanatnyilag 64 tag­szervezetet tömörít a gazda­sági élet különböző szférái­ból, ezért a szövetségek szö­vetségeként is emlegetik. De vajon mi érdeke fűző­dik egy szakmai szervezet­nek ahhoz, hogy belépjen egy másik egyesületbe is? Erről kérdeztük Major Ág­nest, az MMSZ szóvivőjét.- A gazdaságban a szűkén vett szakmai szempontokon kívül egy sor olyan pénzügyi, adózási probléma is szóba ke­rülhet - válaszolta a szóvivő -, amelyek miatt fontos az együttes fellépés. A szövet­ség országosan képviseli tag­jait az Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalán, és rend­szeresen tájékoztatjuk őket a távlati és az időszerű gazda­ságpolitikai folyamatokról. Szakértői elemzéseket készí­tünk, sőt jogszabály-alkotást is kezdeményezünk. A szö­vetség pártoktól független. Az elnöki posztot dr. Orbán István, az Egis Gyógyszer- gyár Rt. vezérigazgatója tölti be. N. Zs. A szerves vállalatfejlődés a gyakorlatban Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 89,26 Osztrák schilling 12,69 USA-dollár 125,29 ECU (Európai Unió) 164,83 Mély vízben a pezsgő Pharmavit Ami az üzleti sikerhez feltétlenül szükséges Hogyan kell egy vállalkozást kicsiben elkezdeni, a piac igé­nyeihez alkalmazkodva, szép lassan fejleszteni, és hat év múl­tán már a londoni és a New York-i tőzsdén szerepelni vele? Erre példa a veresegyházi Pharmavit. A közelmúltban új gyárat avat­tak Veresegyházán, a Pharma­vit telephelyén. Az új létesít­mény kifejezetten gyógyszer- termékek gyártására épült. A kétszintes, emeletenként 750 négyzetméteres gyártóterületen a technológia lehetővé teszi pezsgőtabletták, normál tablet­ták, filmtabletták és kapszulák gyártását és csomagolását. A Pharmavit 1988 novembe­rében alakult egy befektető cso­port 66,5 millió forintos alaptő­kéjével: kezdeti tulajdonosai magyarok és külföldiek voltak. Az alaptőkén felül a Budapest Bank szervezésében 70 millió forint értékű kötvényt bocsátott ki a vállalat, illetve 1,4 millió svájci frank kölcsönt kapott. Az építkezés hat hónapig tartott, 1989-ben megkezdő­dött a máig népszerű pezsgő- tabletták gyártása. A dinami­kus fejlődésnek köszönhetően 1992-re sikerült a hiteleket visszafizetni, és a semmiből in­dult vállalat árbevétele már 1,2 milliárd forint. A vállalat életében forduló­pontot jelentett, amikor több­ségi részesedést szerzett a Ge- nerion Pharma nevű osztrák gyógyszergyár - megkezdődhe­tett tehát Veresegyházán a vényköteles, generikus gyógy­szerek gyártása. (Generikus az a gyógyszer, melynek ható­anyagát már nem védi szaba­dalom, árában nem jelenik meg az új hatóanyag kifejlesz­tésének és a termék megismer­tetésének költsége.) 1992-ben az osztrák cég beolvadt a Pharmavitbe, s még ugyaneb­ben az évben megkezdte ter­mékei exportálását. A jó üzletpolitikának kö­szönhetően 1994-ig négy or­szágban (Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Ro­mánia) saját vállalatot alapítot­tak. Az itt, illetve Ausztriában, Oroszországban és Vietnam­ban elért exportértékesítés 1994-ben megközelítette a 800 millió forintot. A cég árbevétele az alapítás óta évente csaknem 100 száza­lékos dinamikával nőtt: 1990- ben 336 millió, 1994-ben 1621 millió forint. Ezzel párhuzamo­san 8-ról 42-re nőtt termékei­nek száma. 1995-ben az árbevé­tel közel 40 százaléka külföld­ről várható. 1994-ben kiderült: a termék­fejlesztés megnövekedett igé­nyeihez kicsi a fejlesztőkapaci­tás. Szükség volt tehát a bőví­tésre, ami viszont jelentős tő­kebevonást igényelt. Ezért 1994-ben alaptőke-emelést haj­tottak végre, s részvényeik tőzsdei bevezetésével nyilvá­nos részvénytársasággá váltak. Zártkörű értékesítéssel 420 ezer részvényt bocsátottak áruba külföldön: így Londontól New Yorkig megismerhették a cég nevét. Magyarországon 200 ezer darab 100 forintos névér­tékű új részvényt bocsátottak ki. A jegyzés sikerrel zárult, az alaptőke 176,5 millió forintra emelkedett, s a külföldi jegy­zésből jelentős valuta folyt be. A Pharmavit vezetése a kül­földi leányvállalatok fejleszté­séhez szükséges tőkeemelést is végrehajtotta, s a szűkös gyár­tókapacitás bővítésére új üzem építését tűzte ki célul, melyet a napokban adtak át. Vizsgálat a Pillér ingatlanalapok ügyében A Kormányzati Ellenőrzési Iroda (KEI) helyszíni ellenőr­zést kezd a Prudent-Invest Be­fektetési Alapkezelő Rt.-nél. Az irodának azt kellene tisztáz­nia, miért nem teljesítette ho­zamígéretét a Pillér I. alap. Elképzelhető, hogy a KEI szakértői az alapok ingatlanjait is megvizsgálják. Az már biz­tos, hogy a kezdetben tervezett két-három hét kevés lesz a vizsgálat lezárására. Rendkívül fontos a kellő kö­rültekintés, hiszen a Pillér ala­poknak mintegy tizenötezer kisbefektetője van. A KEI átte­kinti, mi volt az alapok létre­hozásának a célja, ehhez meg­felelő eszközök álltak-e ren­delkezésükre, jogszerű és gaz­daságos volt-e működésük, és az államnak miért kellett pótló­lagos anyagi támogatásban ré­szesítenie a Pillér I-et. Ki kell derülnie, jelenleg megfelelő-e az alapok működése, és ha nem, milyen változtatásokat célszerű végrehajtani a kisbe­fektetők érdekében. Szunyókáló hatóság? Azok a laikus befektetők, akik egy szokatlanul magas hozamú üzlet reményében szerződtek a Lánchíd 2000 elnevezésű, s ma­gát befektetési társaságnak hívó szervezettel, bottal üthetik pénzük nyomát. Úgy látszik, a sok botrány még mindig nem győzött meg egyeseket arról, hogy az átlagosnál sokkal na­gyobb kamatokat csak az ígér, aki a tőkét sem szándékozik visz- szafizetni. Az a kérdés, muszáj-e mindenkinek, aki nem okos, a saját kárán tanulnia? Mert azt ugye tudjuk, hogy az okos a más ká­rán tanul. Itt vannak a törvényesség védelmére - általában - szolgáló szervezetek, a rendőrség, az ügyészség, és a laikus befektetőket külön védeni hivatott felügyeletek. Hol voltak most ezek? Megérteném, hogy nem sikerült felderíteniük eme veszélyes vállalkozást, ha a társaság mély illegalitásban érintkezett volna a hiszékeny befektetőkkel. Am mindeddig a lánchidasok nem féltek a fénytől, s most, üres irodáik bizonyít­ják, nem félnek a ténytől. Keresem a Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Almanach 1994-95 évi kiadásában a Lánchíd nevet. Nincs sehol. Akkor viszont miért nem tűnt fel, hogy egy nem létező, nem engedélyezett tár­saság úton-útfélen hirdet? Vagy talán a hatóság nem látta, mi­vel az újságrendeléseken is spórolniuk kell? Lehet, hogy nemcsak a kárvallott befektetők, hanem e szerve­zetek is most tanulják a szakmát? Ha mégis, akkor javaslom, tegyék ki az épületeikre a nagy T betűi. Ez enyhíti a velük szemben alkalmazott kritika élességét. Bácskai Tamás Vállalati béralkuk A számokból ítélve ma még kétséges, hogy tartható lesz-e a 14-15 százalékosra tervezett nominális bérnö­vekedés az idén. Az Országos Munkaügyi Központ rendszeresen gyűjti a vállalati bérmegállapodások adatait. Az idén az 50-nél több dolgozót foglalkoztató cégeknek elküldött, több mint hétezer kérdőívből az első összesítésig csupán 600 érke­zett vissza. Csaknem ezer helyről jelezték, hogy az adott vállalkozónál nincs munka- vállalói érdekképviselet. Eze­ken a helyeken - főként ko­rábbi mezőgazdasági szövet­kezetnél, valamint kisebb tár­saságoknál - a bérfejlesztés­ről a vezetők döntenek. A több mint 360 ezer dol­gozóra vonatkozó adatok szerint az átlagkereset-növe­lésre kötött 315 szerződés közül 57 szól 10 százalék alatti mértékről, 10-15 szá­zalék közötti szintet jelöl meg 126. A 15 és 20 száza­lék közötti mérték 102 he­lyen szerepel, 20 és 25 szá­zalék már csak 19 megálla­podásban, a 25 és 30 száza­lék közötti átlagkereset-nö­velést 8 egyezség említi, a 31 százalék feletti átlagkere­set-növelésről pedig három szerződést kötöttek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents