Tolnai Népújság, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-27 / 123. szám

16. oldal Hétvégi Magazin 1995. május 27., szombat Kihalás fenyegeti az édesvízi delfineket Pókok az ember szolgálatában Kipusztulás fenyegeti a Gan- geszben élő ritka delfinfajt, a világ négyféle édesvízi delfin­jének egyikét - jelentette a dpa. Ravindra Szinha, a Patnai Egyetem zoológusa szerint nemsokára egyetlen delfin sem él a hinduk szent folyójábán, ha a Gangesz vize nem lesz tisz­tább. A vízszennyezésen kívül szűkíti a ritka édesvízi emlős életterét a duzzasztógátak sza­porodó száma, s évente több mint száz delfint fognak ki a ha­lászok is. A nem is olyan rég­Egyre nő a sziporkázó prágai éjszakai élet híre - de a csehek túlnyomó részét hidegen hagyja a „dolce vita”. A mulatókat kül­földi turisták töltik meg. Egy friss felmérés szerint hét köz­ben a 14 évesnél idősebb cseh lakosság 58 százaléka már este múlt több százezres állomá­nyával szemben ma már csak mintegy 3 ezerre tehető a Gan­gesz teljes, Nepáltól Indián és Bhutánon át Bangladesig ter­jedő szakaszán élő delfinek száma - mondta a delfinvé­delmi kormányprogram főfele­lőse. A Gangeszen kívül csak az Indusban, az Amazonasban és a Jangcéban élnek édesvízi delfi­nek. A kihalás leginkább Pa­kisztánban és Kínában fenye­geti őket. tízkor ágyban van, s csupán öt százalékukat éri talpon az éjfél. Igaz, reggel viszont már hatkor fenn van a tipikus cseh polgár. Hét végén azért ők sem olyan puritánok: a cseh hírügynökség adatai szerint 19 százalékuk marad fenn legalább éjfélig. Madárpókok, tarantellák és fe­kete özvegyek - a Weissen- burgban megrendezett első né­met mérgespók szimpóziumra a résztvevők magukkal vitték kedvenc állatkáikat is. Ott az­után tűkkel addig ingerelték őket, amíg nem sikerült néhány cseppnyi mérget „lefejniök”, hogy az így nyert „koktélt” bo­nyolult eljárással aprólékosan kielemezzék. A pókok lefejése valóságos türelemjáték, mert a legtöbb pók nem érzi magát veszélyez­tetve az ember által - magya­rázta a dpa tudósítójának Dirk Weickmann, a tanácskozás el­nöke. A harapós madárpók, amely gyilkolva vándorol a tájon, nem egyéb mint a filmesek képzele­tének szüleménye - hangsú­lyozta Weickman. Még egyet­len esetről sem tudnak a vilá­gon, amikor ennek a szőrös Európában három gyermekkó­rus vált világhírűvé: a bécsi Sängerknaben, a lipcsei Tho­maner kórus és a regensburgi dóm „verebei”. Ez utóbbit nem kevesebb, mint ezer évvel ez­előtt alapították. A koncertter­mek mindig megtelnek, amikor ez a kórus ad hangversenyt. Kevesen tudják azonban, hány év telik el, míg egy gyermek végre megérik arra, hogy tagja legyen az együttesnek. Az elmúlt év szeptembere óta a regensburgi kórusnak új vezetője van. A 41 éves Roland Büchner az első nem szerzetes „főnök”. Az 1995-96-os isko­laévben Büchner teljesen új­szerű zenei nevelési metódust vezet be - írja a dpa német hírügynökség. Már négyéves korukban kétéves tanfolyamot Maskan-sapir lakosai Samost a Napistent imádták, de templo­mot építettek Nergalnak, a halál istennőjének is. A város 3700 évvel ezelőtt, három évszáza­dos virágzás után letűnt a törté­nelem színpadáról. A régészek szerint a Tigris folyó partján, a mai Irakban fekvő Maskan-sapir „a civili­zált világ egyik legfontosabb nagyvárosa volt”. 1.600 légi­felvétel tanúsága szerint az egy négyzetkilométer területű vá­rost fal vette körül, az öt város­negyedben rézkovácsök és ke­reskedők ügyködtek, az árut a Tigris folyón szállították. Minderre akkor derült fény, testű póknak a marása halálos lett volna. Mérgét ezzel szem­ben - akárcsak a Dél-Európá- ban elterjedt fekete özvegyét - előszeretettel használják a gyógyszeriparban. Az a „méregkoktél”, amely- lyel a fekete özvegy védekezik, oldja a görcsös sokkokat, a ma­dárpók mérge pedig minden mellékhatás nélkül nyugodt álmot biztosít. Még a szakértők által egyedül valóban veszé­lyesnek tartott, Amerikában előforduló remetepók mérgét is az ember javára használják fel - elpusztítja a sejtszövetet, fel­tehetően a rákos sejtét is. Svájci gyógyszergyárak ez idő szerint óriási mennyiségben vásárol­nak pókmérget. Az Egyesült Államokban in­tézetek és cégek ma már szabá­lyos „pókfarmokat” tartanak fenn. Németországban ezzel szemben ez a kutatási terület kell azoknak a fiúknak végezni, akiket erre alkalmasnak talál a kórus vezetője. A két év alatt elsajátítják a ritmika és a moz­gás, valamint az ének és a be­széd elemi ismereteit. Büchner azt akarja, hogy mindezt élvez­zék a kisgyermekek. - Minden­féle fegyelmezés távol áll tőlem - mondta a hírügynökség tudó­sítójának. Ä második lépcsőben a 6-7 éves gyerekek úgynevezett „építő képzésben” részesülnek. Ennek keretében megtanulják a kóruséneklés alapelemeit és a helyes lélegzést. Ebben az idő­szakban már egyszerű dalokat is énekelnek. A 8-9 évesek már Úgyneve­zett „előkórusban” énekelnek, hetente kétszer vesznek részt próbán, és a tanárok egyénileg amikor egy francia műhold fel­vételein kirajzolódtak a Tigris régi, a maitól 32 kilométerre levő medrének és a mellette épült településnek a körvonalai. Maskan-sapir a szakértők szerint annak köszönhette vi­rágzását, hogy akkoriban om­lott össze Ur birodalma, s az ezt követő zűrzavaros helyzetben Isszin és Larsza küzdött a Me­zopotámia fölötti uralomért. Az Eufrátesz felsőbb folyásánál fekvő Isszin elzárta az áruk út­ját Larsza elől, mire a larszaiak megépítették Maskan-sapirt, hogy a Tigrist használják áru- szállításra. Az ötlet bevált, de Larsza még napjainkban is kizárólag a magánszférára tartozik - nyi­latkozta Weickmann, aki kere­ken ezer pókot tart otthonában. Amit ő és a hozzá hasonló szakértők a pókokról megtud­nak, azt külföldi szaklapokban teszik közzé. A kutatás területe egyelőre áttekinthetetlen. Becs­lések szerint mintegy 33.000 mérgespók fajta él a Földön, de ezek nagy részét még nem ta­nulmányozták. Arra a kérdésre, hogy a leg­több ember miért irtózik a pó­koktól, a szakértők még nem ismerik a választ. Ez a fóbia éppen Európában a legerősebb, ahol egyáltalán nem élnek ve­szélyes pókfajták. De ugyanígy nem ismerik a magyarázatot arra sem, hogy miért viseltet­nek egyes emberek előszeretet­tel a pókok iránt, amelyek „a tenyér verejtékéről képesek megismerni gazdájukat”. is foglalkoznak a kiválasztott gyermekekkel. Szerencsés esetben tehát hat év alatt a dóm „verebei” közé kerülhet egy fiú. Korábban ehhez csak két év volt szükséges. Büchner azt reméli, hogy ezzel az intenzív zenei neveléssel a kórus meg­birkózik a legnehezebb oratóri­umokkal is. A regensburgi dóm „vere­bei” majdnem minden évben hangversenykörútra indulnak Európában és más kontinen­sekre is. A fiúk hangja általában 13 éves korukban kezd mutálni. Régebben a változásra később került sor, Joseph Haydn pél­dául arról számolt be, hogy még 17 éves korában is énekelt a bécsi Sängerknaben kórus­ban. nem sokáig örülhetett a szeren­cséjének, mert a törvényeiről híres babiloni Hammurabi ke­rekedett felül. Maskan-sapirra nem volt már szükség, s Kr.e. 1720 körül feladták, majd el­süllyedt a homokban. A régészek szerint Maskan- sapir feltárása fényt vethetne az emberiség első városainak fej­lődésére, mert az eddig ismert mezopotámiai városokat, így Babilont, Űrt, Urukot 5.500 éven át lakták és újra és újra át­építették. Maskan-sapir viszont „új” város volt, amelynek egyetlen házát sem bontották le, vagy építették át. FEB Magyarok az 1942-es Kijevben Veteránok visszaemlékezé­seivel van tele ezekben a napokban az ukrán sajtó. Fehér holló ezek között Oleg Jaszinszkij történész cikke, amelyben a megszál­lókról is hosszasan érteke­zik. Külön fejezetet szentelt a náci csapatokat kiszolgáló magyar katonáknak, akik, mint kiderült, „teljesen em­beri módon” viselkedtek. Jaszinszkij hangsúlyozza, hogy a németek a magyar zsidókkal végeztették el a piszkos munkákat. A do­hányfüst színű, kopott kato­nai kabátokon mindegyik­nek kötelező volt viselni a sárga Dávid-csillagot, reg­geltől estig keményen dol­goztak erős német felügye­let alatt, a legkisebb hibáért is botütés járt. Szigorúan ti­los volt kapcsolatba lépni a helyi lakossággal. A tiszte­sek és a tisztek természete­sen kivételt képeztek, ad- ták-vették a cigarettát, a legnépszerűbb a Symphonia volt, kartonjáért 350 rubelt is lehetett kapni és ha többet is tudott szerezni az eladó, akkor minden kartonon volt 100 rubel haszna. 1942 ta­vaszától néhány hónapig rendszeres labdarúgó mér­kőzéseket játszottak a ma­gyarok, a németek és az uk­ránok. A magyarok között néhány profi is volt, ezért nem meglepő, hogy a néme­tek ellen majdnem mindig győztek. Ezt a sorozatot azonban megtörték az 1-es számú kijevi cukorgyár fo­cistái, akik három hivatalos meccsen is diadalmaskodni tudtak (6:2, 5:1, 3:2). A mérkőzéseket a Zenit stadi­onban rendezték, a német­ukrán meccseken a magya­rok folyton az utóbbiaknak szurkoltak, de a pályán kí­vül is jóban voltak velük - írja visszaemlékezésében az ukrán történész. Hitelkártya ujjlenyomattal Svéd kutatóknak sikerült az ujj­lenyomat felismerésén alapuló hitelkártyát kifejleszteniük. Az ujjlenyomatot érzékelő lemezre viszik fel, digitalizálják, majd egy chipbe táplálják. A chipet a kártya belsejében helyezik el. Á kártyát csak saját tulajdonosa használhatná, akinek ujjlenyo­matát a gép felismeri, s ezt kö­vetően lehetővé teszi a kártya használatát. Nyugodt prágai éjszakák A regensburgi dóm „verebei” Az ősi város feltárásra vár Mi gyötörte a régi egyiptomiakat? Dzsedmaateszankhnak aligha­nem szörnyű kínjai voltak, mert felső állkapcsának baloldalán fogtályog következtében nagy lyuk tátongott. Az orvosok hi­ába próbálkoztak a gyógyítás­sal, a páciens idő előtt meghalt. Dzsedmaateszankh, Amon Rá napisten karnaki templomá­nak neves énekesnője 30 éves korában hunyt el, alighanem vérmérgezés következtében - állítja Peter Lewin, az ókori or­voslás kutatója. Nem kellett hozzányúlnia a 2.900 esztendős múmiához, mert komputer-to- mográf segítségével még a csontvázat is át tudta világítani. Azt is meg tudta állapítani, hogy az énekesnőnek nem volt gyermeke. Az ókortörténészek az utóbbi időben egyre több információ­hoz jutnak a modern átvilágí­tási technika segítségével. így például fény derült arra, hogy már a régi egyiptomiak is áldo­zatul estek a civilizációs beteg­ségeknek, például az érelme­szesedésnek és a ráknak. Az egyiptomi orvosok sínbe tudták tenni az eltört végtagokat és ismerték sok gyógynövény tit­kát. De „a fogak kezelésére és megőrzésére hivatott embe­rek”, vagyis a fogorvosok nem álltak hivatásuk magaslatán. A múmiák vizsgálata során fény derült például arra, hogy III. Amenofisz, Ekhnaton, az „eretnek” fáraó apja és Nofre­tete apósa állkapcsát valósággal elpusztították a gyulladások, III. Ramszesz fiának pedig már egy foga sem maradt! Mi lehetett e nagyarányú fogromlásnak az oka? A jelek szerint nemcsak a hiányos száj­higiénia, hanem az egészségte­len táplálkozás is: az uralkodó réteg rengeteg édességet, első­sorban mézet és édes sört fo­gyasztott. A fogorvosok próbálkoztak ugyan, hogy lisztből, okkerből és mézből töméseket fabrikál­janak, de a tönkrement fogakat nem húzták ki, mert attól tartot­tak, hogy a fognélküliség meg­változtatja a páciens arckifeje­zését. Ez pedig az akkori hit szerint azzal a következmény­nyel járt volna, hogy nem jut­nak be az alvilágba, mert a ká- juk, vagyis a lelkűk nem ismeri fel őket. Teve és gazdája a kínai főváros, Peking egyik külső kerületében várja a nyarat, s azt, hogy a sivatag hajója gyermekeket szállíthasson két púpja között a pekingi parkokban. FEB-REUTERS Ferenczy Europress Televíziós sorozat készült Elizabeth Taylor életé­ről, amelyet az NBC televízió a múlt hét végén kezdett su­gározni. A világhírű sztárt Sherilyn Fenn személyesíti meg. Lapértesülések szerint Elizabeth Taylor be akarja perelni a film készítőit, mert szerinte a film hátrányos képet fest róla. FEB-REUTERS

Next

/
Thumbnails
Contents