Tolnai Népújság, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-27 / 123. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1995. május 27., szombat Rejtett értékeink Gróf Batthyány Tivadar munkássága Vannak politikusok, akik a maguk korában úttörő tevékenységgel keltettek figyelmet, de ma már jószerivel nevükre sem emlékezünk. Ennek ellenére alakjuk, gondolataik megérdemlik a feledékeny utókor figyelmét. Ezelőtt 85 évvel soha nem látott korteskedéstől volt hangos megyénk: a Tisza István vezette Munkapárt minden lehetőt elkövetett, hogy hivatali és hatósági erőszakkal mandátumhoz juttassa képviselőjelöltjeit. Az ellenzéki nagygyűléseket kis termekbe száműzték, a kormánynak szimpatikus Szabó Károly szekszárdi Béla téri seregletén - mivel sokan kifütyülték a szónokot - a kivezényelt századnyi katonaság sűrű kardlapozással verte szét az elégedetlenkedőket, másutt az ellenzéki érzelmű vasutasokat vezényelték államköltségen távoli szolgálatra, hogy ne élhessenek szavazati jogukkal. Ráadásul a nyomdászok, kihasználva a nagy nyomdaigényt, bérkövetelésük nyomatékául sztrájkot hirdettek. Egyszóval teljes volt a káosz, s nem is akadt Tolnán kívül az országnak más megyéje, ahol 1910. június elsején két függetlenségi ’48-as képviselő is diadalt aratott volna. A Decset, Őcsényt, Sióagárdot, Tolnát és Szekszárdot magába foglaló választókerületben az itt addig csaknem ismeretlen Batthyány Lajos győzött, mindössze 61 szavazatkülönbséggel. Az 1859. február 23-án Zala- szentgróton született németújvári elő- nevű gróf öt gimnáziumi osztály után a fiumei tengerészeti akadémiát végezte, 1877-től hadapródként, később zászlósként ismerte meg Amerika, Afrika, Ázsia és Európa összes jelentős kikötőjét és tengerét, mígnem 1881-ben Stemeck tengernagy hadsegéde lett. A képzett, világlátott hadi- tengerészre azonban hamarosan az állami szolgálat várt, ahol a fiumei tengerészeti osztály vezetőjeként nagy szerepe lett abban, hogy korszerű tengeri kikötőt hozott létre az Osztrák-Magyar Monarchia, emellett az Adria-Társaság igazgatósági tagjaként is működött. Váratlanul szakított az állami szolgálattal 1892-ben, amikor szabadelvű programmal Fiume választotta képviselővé. A mileniumi kiállításon az ő vezetésével rendezték a tengerészeti bemutatót. A zurányi kerület előbb szabadelvű, majd 1905-ben függetlenségi negyvennyolcas programmal választotta képviselővé. Ekkoriban írta cikkét a Budapest című lap jubileumi albuma számára, amelyben a szociális mozgalmak iránti érzékenysége mutatkozott meg: „Nem tudok olyan modem és szabadelvű gondolkodású embert elképzelni, aki ne ismémé el azon elvitázhatatlan tényt, hogy abban az általános forrongásban, amely a század jellemvonása, a jogos érdekek kieszközlése, a társadalmi ellentétek kiegyenlítése, s ezután egy nyugodtabb jövő biztosítása, a különböző társadalmi rétegek helyes irányban való szervezésétől függ”. Amikor 1910-ben pártja kettészakadt, ő Just irányzatához csatlakozva nyerte el a szekszárdi kerület mandátumát, amit az új választásokon is megtartott. Ő volt az első, aki helyi mandátummal viselt miniszteri címet, de ő lett az első, akire a népjóléti minisztérium megszervezése is hárult. Már 1917-ben, az Eszterházy-kor- mányban a király személye körüli miniszter, de 1918-ben, a Károlyi-kormány idején a népjólét és munkaügy mellett éppen ennek felszámolása lett a feladata s mellesleg a legnehezebb időkben belügyminiszter is volt. A világháború után visszavonult a politikától, de 1920 elején szekszárdi választópolgárainak egy politikailag és történetileg egyaránt érdekes nyílt levelet küldött, amelyben nemcsak azt mondta el, hogy az elmúlt négy hónap politikai tülekedésében „nem kívántam részt venni”, hanem azt is, ami Gróf Batthyány Tivadar 1910-ben, választói körében (Jelly Gyula fotója) érdeme volt: pártja egyik nagygyűlésén, Tolnán dolgozták ki azt az általános és titkos választójogi rendszert, amelyet végül 1919-ben vezettek be, de ő már 1918 őszére törvényjavaslatként beadta. Levelét olvasva kiviláglik, hogy valóban sokat tett a szociálpolitikáért, a Monarchia német orientációja ellen, a különbékéért. Halála (1931. február 2.) után még újjáalakuló pártja idézte nevét. Dr. Töttó's Gábor Biztonságos, kamatozik l>i@tS8L v f ■ ’’ •’ ;(.* .JiüGCj és könnyen elérhető.. Kincstári Takarékjegy Mint minden Magyar Állampapírra, a Kincstári Takarékjegyre is érvényes a soha el nem évülő állami garancia. A befektetett összeg és kamatainak visszafizetését az állam szavatolja. Kamatozik És nem is akárhogyan! A Kincstári Takarékjegy 1 éves futamidejű, sávos kamatozású értékpapír, mely az első félév után különösen kedvező kamatot nyújt: Például ha Ön a hetedik hónapban váltja vissza Kincstári Takarékjegyét, akkor a kamat mértéke a hetedik hónap első napjáig számított évi 26%. A teljes, 27%-os kamat a lejárat napján válik esedékessé. Könnyen elérhető A Kincstári Takarékjegy 10.000 és 100.000 Ft-os címletekben folyamatosan váltható és visszaváltható több mint 2600 postán. Hát ilyen még nem volt! A Kincstári Takarékjegy mindenki számára elérhető, aki kisebb-nagyobb megtakarításainak elérhető, biztonságos, egyszerű és kedvező befektetést keres. A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG TE VE «JEGYZET írta: Tóth Ferenc Egy eredeti nővonal Nemrégen, nem is tudom milyen apropóból arról készített riportot a televízió, hogy milyen lehetőségek előtt állnak a nők a munkahelyen, az üzleti életben és a politikában. Megkérdezték az átlagot, a kiemelkedőket, az eredmény lehangoló volt. A kormánynak csak egy nő tagja van, az is munkaügyes, a parlamentben is alig van hölgy, nekik legalább háromszor olyan nehezen hiszik el amit mondanak, mint a férfiaknak, a vállalkozó asszonynak százszor kell bizonyítania rátermettségét, a munkahelyen meg gyakori zaklatásnak vannak kitéve a gyengébb nem képviselői. Maradt tehát a gyerek meg a háztartás. Ezek után - talán hölgyolvasóink megbocsátják - kicsit kajánul vártam szerda délután a 2-esen az Ombudsnőt a 30 perces nőmagazint, mondván, most jön egy igazi feminista érdekvédelmi harsona. Hamarosan revideálnom kellett nézeteimet, Oravecz Éva műsorvezetőben egy kellemes megjelenésű, kedves ombudsnő köszöntött, igaz, szemérmetlenül olvasta a riportok kamera alá írt felvezető szövegeit. Viszont nem is bakizott. Fontos műsor, a nézők között ott van ugyanis az Annesty International megfigyelője aki éves jelentését elkészíti hazánkról, benne elemzi a kisebbségek, a szubkultúrák, a rabok és a nők helyzetét, ez utóbbiról pedig az Ombudsnő híven tájékoztatja. Mindezt a megfigyelő addig teszi, amíg Magyarország is Amerika lesz, ahol a főnöknek súlyos dollárezreibe kerülhet egy sanda pillantás beosztottnője dekoltázsára. De még e tekintetben is messze vagyunk Amerikától, sőt. Nem ritka a verés, hovatovább a verekedés. Erről és a család széthullásáról szólt a magazin vezető riportja. Félj és nő szétköltözik, a nő viszi a három gyereket, de az apa magának akarja őket. Az asszony édesanyjához megy, negyedmagával, a férfi apjával utazik el gyerekláthatásra, de nem engedik be őket, ezért betörik az ajtót. Dulakodás, két gyereket visznek, egy marad. Szép, pergő riport, sűrű nézőpontváltással, a végén már azt sem tudni, ki-kit vert. Az utóriport viszont csak az anyát szólaltatja meg, aki visszakapta ugyan gyermekeit, de megosztott lakásban él a volt férjjel, aki veszekszik, és későn jár haza. De őt már nem halljuk, talán ezért nőmagazin a műsor. A búcsú előtt Oravecz Éva felhívja a nézők figyelmét arra, hogy mely napokon él a nővonal - csak férfitársaimnak jegyzem meg, nehogy félreértsék, ezen a vonalon nem erotikus élmények hallhatók, hanem nők mondhatják el problémáikat, amolyan női segélyszolgálatról van szó. Viszont nem terheli áfa, mivel ingyenes. Június 3-án és 4-én Pünkösdölö lesz Szekszárdon Az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület, a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány, Szekszárd Város Közgyűlése, a Babits Mihály Művelődési Ház és a Bartina Néptánc Egyesület június 3-án és 4-én Pünkösdölő címmel országos gyermektáncfesztivált rendez Szekszárdon. Június 3-án, szombaton 10 órakor a Prométheusz parkban lesz a megnyitó, amelyen Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere szól az egybegyűltekhez. Ha netalántán esne az eső, akkor erre a programra a Babits Mihály Művelődési Házban kerül sor. Délelőtt 11-kor kezdődik az első szakmai bemutató, délután fél háromkor pedig a második. Este nyolckor szakmai tanácskozást tartanak, és ugyanekkor veszi kezdetét a mulatság. Másnap, június 4-én, vasárnap délelőtt 10-kor kezdődik a szakmai bemutató harmadik része, délután 2-től ismét szakmai tanácskozáson vitatják meg a látottakat, a színházteremben pedig pünkösdi királyt és királynét választanak. A fesztiválon egyébként nem kevesebb, mint huszonnégy együttes mutatkozik be, köztük a Bartina utánpótlás és gyermek csoportja, a Sióagárdi Gyermek- tánccsoport valamint az ireg- szemcsei Szedelice.
